Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-13 / 41. szám

TizenÖ ödi/c évfolyam Ára 5000 Kor. Budapest, 1926. október 13. 41. szám előfizetési árak: Városi, poliiilcai és Icösgaszáasági íp&tilap Egész évre 20 pengő (250.000 K) Félévre - - ÍO pengő (125.000 K.) Állandóan : GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ Felelős szerkesztő: DJICSÓ EMIL Megfelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI, Szív-ucca 18. szám Postaiak, csekkszámla 40.424 Telefonszám: Teréz 137—15 Maey eseményeik vetik előre árnyékukat és ezek a nagy események máris erőteljesen csatasorba állítják Budapestnek azt a polgárságát, amely a béke, a nyugalom és .az egy­más megbecsülésének atmoszféráját akarja megte­remteni, hogy ebben az atmoszférában az ország és a főváros gazdasági, kulturális és szociális fel­lendülése a legteljesebb mértékben biztosítható le­gyen. Budapest liberálisan gondolkodó polgárságának nagy tömegei látták be, hogy az improduktív ellen­zékieskedés nem lehet a munka megindításának egye­nes és rövid útja. Az a kormányzat, amely erős kéz­zel, diplomatikus céltudatossággal és egy beteg or­szág kíméletes kezelésével meg tudta teremteni a konszolidációt, véghez tudta vinni a gazdasági sza­nálás hatalmas munkáját és nemzetközi vonatkozás­ban is helyre tudta állítani a békét, az a kormány­zat kétségkívül alkalmas arra is, hogy a belső munka megindítását a legrövidebb úton elérje. Budapest és az ország polgársága ezt látta be, amikor mind nagyobb erőkkel tömörül a kormány háta mögött. Ezt a kormányzatot pedig, legelsősorban a szabad­elvű gondolat érdekében is annak a polgárságnak kell támogatnia és segítenie, amely polgárság a régi, a hagyományos, évtizedek hatalmas sikereivel büsz­kélkedő liberális gondolatnak őrzője és istápolója. A nagy eseményeket megelőző idők nagy munkát követelnek és ez a munka az összes liberális és tör­vénytisztelő polgárságnak közös nevezőre való ho­zatala. Ez a munka folyik most, ez a munka indult meg a közeli hetekben a legnagyobb elánnal. Üj erők, új emberek és új csoportok vonulnak fel a ne­mes és termékeny liberalizmus diadairajutásának érdekében. Ahogy a kormánypárt egyik igen tekin­télyes alakja mondotta az elmúlt napokban, ezek az erők eddig csak külön-kíilön vonultak fel, de .amikor az ideje elérkezik, közösen fognak verekedni. El­mondta ez a kiváló politikus azt is, -hogy ma már ezek az erők kezdenek közösen megjelenni a politikai fó­rumon és ez már előjele a nagy csatának, előjele an­nak, hogy a külön-kíilön felvonult csapatok már meg­beszélik a nagy ütközet részleteit. A harc pedig a bókéért folyik. Béke minden vo­nalon: a társadalom osztályai és a felekezetek kö­zött egyaránt. Ezt kell kivívni azokban a harcokiban, amelyek most szólítják hadba a csapatokat. Ennek a nagy szervezkedő munkának lázas ütemét Buda­pesten Kálíay Tibor volt pénzügyminiszter dirigálja. Hatalmas munkával indult meg a szervezkedés, amely munkából az oroszlánrészt Kdltay Tibor 'vál­lalta, aki mindenhol ott van, mindent megtesz és a meggyőződés lángoló szavával gyűjti egybe azt a polgárságot, amelynek törvénytiszteletére akarták építeni a magyar haladás nagy épületét. Kiváló munka­társaival sorra járja Kúllay Tibor .a budapesti kerü­leteket és a legelső hetek máris hatalmas eredmé­nyeket mutatnak fel. A polgárság belátta azt, hogy a magyar liberalizmus útját azok a férfiak egyenge­tik, akik csöndes munkával irtották ki a magyar élet beteges lendületeit, a szélsőségek elfajzásait. A hala­dást többé nem lehet az ellenzéki barrikádok mögé bújv.a kiharcolni, most már elérkezett az ideje, hogy nyílt utakon, szabályos csapattestekben vonuljanak fel a haladásért és a szabadságjogokért küzdők. Ennek a hadseregnek elitcsapata pedig csak a főváros polgársága lehet. Budapesten százszoros je­lentősége van ennek a szervezkedésnek, mert hiszen a politikai ellentétek itt voltak mindig a leginkább kiélesedettek. A szélsőségek itt álltak legdacosabban szembe egymással, itt kell hát megindulnia annak az építőmunkánák, amely elsősorban rombolással 'kezdi tevékenységét: lerombolja a magyar polgári tár­sadalom minden elválasztó falát. Ami eredményt eddig elértünk, már az is tiszteletreméltó és impozáns. Mert ne felejtsük el, hogy ma már olyán erők tömö­rültek, olyan erők haladnak karonfogva egymással, amelyek még rövid pár esztendővel ezelőtt is élesen farkasszemet néztek egymással. Ezeken már győzött a jobb belátás, ezek már tudják, hogy csak együtt és egymásért lehet dolgozni, ezek megérezték a nagy és mindent eltörpítő parancsot, amely mindenek fölé helyezi a magyar haladás gondolatát. Már tudják, amit ideig-óráig nagyon sokan elfelejtettek, hogy a magyar, történelem példákkal gazdag tanítása szerint ennek a nemzetnek haladása csak úgy lehetséges, ha közös erővel, nekifeszített izmokkal dolgozik min­denki. De van még egy nagy öntudatra ébredése Bu­dapest polgárságának és ez az, hogy megismerte a polgárság érdekeit, amelyek éles ellentétben állanak minden olyan törekvéssel, amelyeknek hosszú időn át öntudat nélkül állott szolgálatában az ellenzéki poli­tika. A polgári érdekek ellen vétett mindenki, aki a szocialista politika szekerét tolta és vétett mindenki, aki felekezeti korlátokat akart állítani a polgárság sorai közé. Ezért kell leomlania minden választófal­nak és ezért kell megindulnia Budapest polgárságá­nak a termékeny liberalizmus útjain. Szerdán: alpolgármesterek választása Előtérben Fölkisshásy Lajos és Márkus Jenő megválasztása Budapest székesfőváros törvényhatósági bizott­sága a pojgarmesterváiasztás után szerdán tölti be a két alpolgármesteri állást. Erre a két állásra a ki­jelölő választmány hat olyan férfiút jelölt, akik vala­mennyien Budapest adminisztrációjában fejlődtek ki­váló egyéniséggé és mind a hatan a legtelejsebb rá­termettséggel és tudással állhatnak oda az alpolgár­mesterválasztó közgyűlés elé. A hat férfiú közül első helyen jelölték Foikusházy Lajos és Buzáth Já­nos eddigi alpolgármestereket, második helyen Bér­ezd Jenő és Csupor József tanácsnokokat, a har­madik helyen pedig Márkus Jenő nyugalmazott ta­nácsnokot és Liter Endre t'»ucsnokot. A választás nagyon nehéz, hiszen a törvényha­tósági bizottság tagjai nyilván megvannak győződve arról, hogy a jelöltek bármelyike is tökéletes mér­tékben rászolgált nemcsak a közgyűlés bizalmára, de arra is, hogy Budapest egész lakossága nyugod­tan bízza rájuk, e kiváló férfiakra a fontos missziót, amelyet a főváros életében az alpolgármesterek be­töltenek. A politikai helyzet és a pártok erőviszonyai tekintetbevételével azonban minden jel arra mutat, hogy a két alpolgármesteri tisztségre Foikusházy Lajost és Márkus Jenőt fogja megválasztani a közgyűlés. Anélkül, hogy a két favoritként tekintett férfiú egyé­niségét figyelembe vennénk, azt (kell mondani, hogy az ő megválasztásuk a mai pillanatban politikai szük­ségesség. A polgármesterválasztás után az összes politikai pártok átlátják, hogy ez az egyetlen kom­promisszumos megoldás, amely a pártérdekeket ki­elégíti. Foikusházy Lajos ritka közigazgatási, tudása valóban nélkülözhetetlen a főváros életében és a Ke­resztény Községi Párt, .amelyet morális kapcsolatok fűznek Foikusházy Lajos személyéhez, teljes joggal viszi harcba azt az argumentumot, amely Foikusházy kvalitásaiban rejlik. Az ő megválasztásával tehát ki vannak elégítve a Keresztény Községi Párt igényei. Ellenértékként a főváros törvényhatósági bizottságá­nak liberális gondolkozású tagjai is igényekkel lép­nek fel és ezeket az igényeket természetszerűen ho­norálnia kell a Keresztény Községi Pártnak is. A liberális bizottsági tagok Márkus Jenőben látják azt a garanciát, amely biztosítja, hogy a főváros taná­csában a szabadelvű gondolat sem lesz képviselet nélkül. Egyébként is Márkus Jenő személye Buda­pest közönségének hatalmas rétegeiben nagyon nép­szerű és tudása, koncepciói, a város ügyeiben való páratlan járatossága predestinálják az alpolgármes­teri állásra. Az ő közigazgatási pályája együtt haladt Budapest fejlődésének legszebb korszakával. Annak idején, amikor Bárczy István polgármester alkotó­erejének teljességében volt és a legszebb intézmé­nyekkel gyarapította a fővárost, egyik legjelentéke­nyebb munkatársa volt Márkus Jenő. A városgazda- sági ügyosztály élén rendkívüli gyakorlati érzékkel, esztétikus talentummal halmozta az alkotásokat. Majd pedig a közegészségügyi ügyosztály élén te­remtett rendet és újabb alkotásokkal gazdagította Budapestet. Később előkelő gesztussal elhagyta vá­rosi pozícióját és a gazdasági életben helyezkedett el, ahol szintén kiváló pozíciót töltött be. Politiká­val csak igen kismértékben foglalkozott, de mindenki előtt ismeretes nemes liberalizmusa és fenkölt gon­dolkozása. A főváros tanácsában azt a politikát fogja képviselni, amely a tiszta liberalizmussal átszőtt középúton járó alkotómunkát reprezentálja. Fájdalmas csak az, hogy akkor, amikor a fővá­ros egyik alpolgármesteri székébe egy ilyen kiváló férfiút ültét a közgyűlés bizalma, ugyanakkor politi­kai okokból nélkülöznie kell a főváros tanácsának egy olyan jeles férfiút, mint Buzáth János, az eddigi alpolgármestert. Buzáth János harmincöt éven át volt a legkiválóbb tisztviselők sorában is kiemelkedő egyéniség. Az ő párját ritkító puritánsága, tudása, odaadása, ritka munkássága, kemény és jellemes egyénisége rendkívüli módon hiányozni fog azoknak a sorából, akik a jövőben Budapest adminisztrációját irányítják. Remélni kell azonban azt, hogyha Buzáth János távozik is az alpolgármesteri székből, meg fogják találni számára azt a pozíciói, amelyben nagy­szerű értékeit a főváros javára továbbra is kama­toztatni fogja. De hisszük azt is, hogy Buzáth János maga is be fogja látni a politikai szükségességek parancsoló szavát és nem teszi lehetetlenné, hogy más helyen bocsássa a fő.város közönségének rendel­kezésére nagy tudását és kiváló képességét. Mindez természetesen csak kombináció és annak a hangulatnak lerögzítése, amely a politikai szempon­tok figyelembevételével az utolsó napokban kialakult. A titkos szavazás meglepetéseket is hozhat. Annyi­val inkább lehetséges ez, mert hiszen az alpolgár­mesteri állások jelöltjei mind a hatan igen kiváló férfiak, akik munkásságuk és egyéni kvalitásaik ré­vén valósággal hozzánőttek a törvényhatósági bi­zottság szívéhez. Áll ez a már említett jelölteken kí­vül Bérezel Jenőre, Csupor Józsefre és Liber Endrére is. Mind a hárman a legteljesebb mértékben méltóak volnának az alpolgármesteri állás elnyerésére. Leg­elsősorban azonban Bérezd Jenő az, aki őszinte és jelentős népszerűséggel rendelkezik a törvényható­sági bizottságban. A tanácsnokok között rangsorban is az elsők között van, de ami ennél sokkal fonto­sabb, ö az a főváros tanácsában, aki nehéz időkben is sok szépet és hasznosat tudott produkálni. Ha az alpolgármesterválasztásnál kisebbségben is marad, megőrzi a közgyűlés minden pártjának bizalmát és szeretetét, amelynek birtokában tovább folytatja a főváros érdekében nélkülözhetetlen és mindig ered­ményekkel gazdag munkásságát. Az Egységes községi Polgári Párt állásfoglalása Az Egységes Községi Polgári Párt a választott, a kinevezett és a hivatalból törvényhatósági bizott­sági tagok részvételével hétfőn este hét órakor érte­kezletet tartott, amelyen az alpolgármesterjelölés kérdésével foglalkoztak. Az értekezleten három ki­vételével az összes tagok megjelentek. Kozma Jenő dr. elnöki megnyitója után két óránál hosszabb ideig tartó eszmecsere következett, amely alatt megvitat­ták az összes polgármesterjelöltek esélyeit. Az érte­kezlet végül a párt jelöltjeinek személyére nézve nem hozott végleges döntést, ellenben egy szűkebb tárgyaló-bizottságot küldött ki, amely a két alpol­gármester személyének kérdésében a többi pártokkal, nyomban az ülés után felvette az érintkezést. Az Egységes Községi Polgári Párt kedden este féltíz órakor folytatja tanácskozását és ekkor fognak vég­legesen dönteni afelett, hogy a hat jelölt közül kiknek a személyét fogja a párt támogatni. Így szól a hivatalos közlemény. Információnk szerint és a párt hangulatából ítélve, a kedd esti ér­tekezleten Foikusházy Lajos és Márkus Jenő mellett fognak dönteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom