Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-06 / 40. szám
Budapest, 1926 október 6. Két izgalmas nap az új városházán Sipöcz Jenő székfoglaló beszéde általános megnyugvást keltett Meleg két nap volt a polgármesterválasztás két napja. Amióta a három várost egyesítették, polgármesterválasztás ilyen izgalmat nem keltett, de a legnagyobb elismeréssel kell mégis elmondani, hogy csendben, rendben, az elképzelhető legnagyobb nyugalomban ment végbe a választás. Az első nap, a szerdai izgatottabb, tüzesebb hangulatú volt, pénteken pedig, mintha megnyugodtak volna már a kedélyek, nyílván azért, mert a választás esélyeit már mind a két oldalon tökéletesen ismerték. Szerdán a baloldali pártok még telve voltak bizalommal és hittek abban, hogyha politikájuk zárt számba süríti is a jelöltjükre szavazókat, de Bárczy István fényes nevével és kedvelt egyéniségével ellenkező politikai nézetű városatyákat is arra lehet bírni, hogy Bárczy Istvánra szavazzanak. Ebben a reménységükben nagyon súlyosan megcsalatkoztak már a szerdai napon, mert kiderült, hogy azok, akik mindenáron, tehát egyéni szimpátiák feláldozásával is biztosítani akarják a törvényhatóság munkaképességét, hatalmas többségben vannak és áttörhetetlen falanxban vonulnak fel a választáson. Ez már szerdán bebizonyosodott és pénteken a baloldali pártok már inkább csak a zászló becsületéért küzdöttek és Bárczy István is valószínűleg csak ezért tartotta fenn jelöltségét. A szerdai eredmény, amely Bárczy Isvánnak és Sipöcz Jenőnek egyaránt 124—124 szavazatot, Ripka Ferencnek pedig 56-ot juttatott, rendkívüli meglepetésként volt elkönyvelhető. A baloldali pártok valósággal konsternálva voltak, míg a jobboldal örömújjongva vette tudomásul az eredményt. A pénteki nap valósággal lanyha és unalmas volt. Hiszen már senki nem kételkedett az eredményben. A szavazás határozottan vontatottan indult meg, csak az utolsó órában kezdtek tömegesen az urna elé járulni a választók, akik szerdán 304, pénteken pedig 302 szavazatot adtak le. Felvonult tehát mindenki, csak azok nem jöttek el, akik külföldön tartózkodtak és nem jelenhetett meg a közgyűlés legidősebb tagja, Radocza János, aki ágybanfekvő beteg. De eljöttek azok, akiket hordágyon, vagy baráti karokon kellett a szavazatszedő küldöttség helyiségébe szállítani. Mindenki ott volt és mindenki szavazott. Amikor már érezni lehetett, hogy több szavazat nem várható, a hangulat erősen megélénkült. Mintha a két nap izgalmát mind belesürítették volna a várakozás szívdobogtatóan ideges félórájába. A szavazatszedő küldöttség ajtaja előtt az újságírók és városatyák zsúfolt tömege várta az eredményt, lélekzetelfojtottan, úgyhogy a csöndben hallani lehetett a golyók kopogását, amelyeket bent a szavazatszedő-bizottság számlált. Még nem nyíltak meg a szavazatszedő helyiség ajtajai, még javában szerkesztették a jegyzőkönyvet, egy lélek az ajtón se ki, se be nem lépett, de már futótűzként terjedt el hír az új Városháza egész épületében, hogy Sipöcz Jenő 166, Bárczy István pedig 135 szavazatot kapott. A közgyűlés tagjai betódultak az ülésterembe, s izgatottan, kipirult arccal várták az eredmény kihirdetését. A jobboldal nem tudta titkolni örömét, a karzat is zajongott, az uccán egybegyült tömeg pedig lelkesen éljenezte Sipöcz Jenőt. A baloldal idegeskedni kezdett a karzat tüntetése miatt és így maga a kereszténypárt volt az, amely a Sipöcz Jenő mellett tüntetőket leintette. Ekkor érkezett meg a terembe Folkusházy Lajos alpolgármester, aki Bnzáth János alpolgármester és Lamotte Károly tanácsnok-főjegyző kíséretében elfoglalta az elnöki széket és halálos csöndben hirdette ki az eredményt. A jobboldal és a középső padsorokban ülő városatyák újjongva ugrottak fel helyükről, míg a baloldal ülve maradt, a jobboldal lelkesen éljenezte Sipöcz polgármestert, majd Folkusházy alpolgármester felkérte a negyvenkéttagú, előre kijelölt küldöttséget, hogy hívja meg Sipöcz Jenő polgármestert az ülésre. Amikor Sipöcz Jenő újonnan megválasztott polgármester belépett a közgyűlési terembe, az elnöki emelvénnyel szemben elhelyezett díszes címerpajzsok körül kigyultak a villanykörték, ami az amúgy is fényesen kivilágított teremnek rendkívül ünnepélyes jelleget adott. A fekete díszmagyarba öltözött polgármester a jobboldal és a közép lelkes éljenzése közben foglalta el helyét az elnöki emelvényen. Sipöcz Jenő polgármesteri esküje és székfoglaló beszéde ünnepélyesen és aránylag zavartalanul folyt le. A baloldal egyes elemei ugyan közbeszólásaikkal igyekeztek imitt-amott megzavarni a programm- beszédet, de a polgármester fölényesen elsiklott a közbeszólások mellett és azokat figyelemre sem méltatva, folytatta beszédét, amely a jobboldalon egyHUPMOBiLE 4 és 8 hengeres automobilok SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija és LATUL a világ legji.bb teherautója Kapható: aufiófceyes!k&-delíni —részvénytársaság BUDAPEST, V., DOROTTYA-U7CA 7. (Hitoibank-pníoSa.) VELOX más után váltotta ki a lelkes jeleneteket, de teljes megelégedést hozott a középen is. A baloklali pártok a választási küzdelemtől még mindig forró és izgatott levegőben természetesen nem nyilatkoztak meg a polgármester expozéjával szemben, de kétségtelen, hogy ez az objektív, nyugodt és Budapest polgár- mesteréhez méltó székfoglaló az ő tetszésüket is teljesen megnyerte és Sipöcz Jenő számára köny- nyebbé tette az utat, amelyen egész Budapest bizalmához eljuthat. A polgármester székfoglalójának befejezése után újból felzúgott a taps és az éljen, majd, miközben a közgyűlés tagjai a himnuszt kezdték énekelni, a városatyák valósággal elárasztották az új polgármestert gratulációikkal. A gratulációban azután a baloldalról is számosán kivették a részüket és az események objektív szemlélői azzal a benyomással távoztak el az ünnepi közgyűlésről, hogy Sipöcz Jenő megválasztásában minden párt meg fog nyugodni és hamarosan visszatér a közgyűlési terembe a nyugodt munka időszaka. Budapest ragyogása Az /. H. V. tagjai új világvárost és új országot fedeztek fel Budapest egész érdeklődését és idegéletét a héten a polgármesterválasztás foglalta le. Azért mégis sok figyelem jutott egy másik eseménynek is, amely Budapest életében igen nagyjelentőségű volt. Szinte azt kellene mondanunk, hogy a világ szállodásainak Budapesten való látogatása jelentőségében fölülmúl minden olyan törekvést és eredményt, amelyet eddig Budapest idegenforgalma érdekében elértünk. Nem volna méltó ehhez a nagy eseményhez, ha itt neveket sorolnánk fel és nevek előtt hajtanánk meg az elismerés zászlaját. Mindenki nemcsak megtette kötelességét, de sokkal többet tett, mint amennyi kötelessége lett volna, mert mindazok, akik ennek a mérhetetlen jelentőségű eseménynek mozgatói voltak, Budapest iránt érzett szeretetüktől fütve, csodákat műveltek. Vonatkozik ez talán legelsősorban a budapesti szállodaipar kiváló képviselőire és azoknak nagyszerű vezetőire, de vonatkozik az idegenforgalmat elősegíteni hivatott szervekre, minden hatóságra, főként magára a főváros vezetőségére és vonatkozik Budapest minden egyes polgárára, aki kisebb, vagy nagyobb mértékben hozzájárult a ritkaielentöségü vendégjárás sikeréhez. Egész általánosságban bizonyos az, hogy Budapest idegenforgalmának emelése szempontjából nagyon életrevaló gondolat volt a nemzetközi szállodás kongresszusnak Budapestre való meghívása. Már maguk azok is, akik lehetővé tették ennek a meghívásnak elfogadását, minden elismerést megérdemelnek. Ennek a városnak természeti és művészi szépségei olyan hatalmasak, hogy magukban is örökké feledhetetlen benyomást tesznek az idegenre. Az I. H. V. tagjai pedig olyan szorosan kapcsolódnak bele az egész világon áramló idegenforgalomba, hogy igen sokat használhatnak a magyar idegenforgalom ügyének és így Budapest felvirágoztatásának is. Talán nincs még egy olyan eszköze a propagandának, mint az, hogy az egész müveit világ hatalmas szállodáinak tulajdonosai szépet és jót mondhatnak ia magyar földről, a magyar fővárosról, azoknak a pénzes és a világlátás szenvedélyében élő idegeneknek, akik szállodáikban megfordulnak. Nagyhatású lett volna tehát az I. H. V. budapesti kongresszusa Budapest idegenforgalmára nézve akkor is, ha a világ nagy szállodáinak tulajdonosai csak a hétköznapi Budapestet látják. De sokkal több történt ez alkalommal. A magyaros vendégszeretetnek örökké fénylő példája lesz az, ahogyan ezeket az unakat Budapesten fogadták, nemcsak az ünnep rendezői, de maga Budapest közönsége is. Attól a pillanattól kezdve, hogy a hajóállomásnál szakadó esőben a lelkes közönség sok száz főnyi tömege várta és ünnepelte őket, ezeknek az uraknak minden lépése Budapesten gyöngéd figyelemmel és szeretettel volt előkészítve. Nem a magunk önérzete diktálja, de a vendégek nyilatkozatainak egész tömegéből derül ki az, hogy a nyugati kultúra rendkívül magas megnyilatkozásával találkoztak itt Budapesten. Ezek az urak mély meggyőződéssel, az elragadtatás lelkesedésével fogják hirdetni Budapestről, hogy ezt a várost mindenkinek látnia és szeretnie kell. A természet szépségei, Budapest építési remekei, ennek a városnak hatalmas, modern intézményei meglepték a külföldi vendégeket, akik csak iaz áhitat hangján tudtak Budapest szépségeiről nyilatkozni. A vendéglátás melegsége elragadta őket. A magyar kultúra nagyszerű megnyilatkozásai extázisba hozták őket, és a terített asztalok mérhetetlen gazdagsága, a magyar konyhaművészet csodái, elragadó' hatással voltak rájuk. Helyesen cselekedett tehát mindenki, aki ezeket a Vendégeket és pont ezeket a vendégeket elkényeztető szeretetben részesítette és ellátta minden széppel és minden jóval. Tudjuk, hogy töméntelen anyagi áldozatot emésztett fel az a néhány nap, amíg az I. H. V. vendégei Budapesten tartózkodtak, de ezek az áldozatok bőséges kamattal együtt fognak a jövőben megtérülni. Ismételjük, hogy az idegenforgalom propagandájának hasznosabb eszközét el sem lehet képzelni, mint azt. hogy ezeknek az uraknak olyan Budapestet mutassunk be, amelynek láttán el- álméDkodtak és amelynek megismerése után igaz hittel mondhatják maid mindenütt, hogy a magyar főváros szépségei utolérhetetlenek és hogy az idegen ebben a városban a nyugatetirópai kultúra inkarná- ciójával találkozhatik. Boldog örömmel könyveljük el, hogy .az I. H. V. budapesti látogatása végre reális irányba terelte az idegenforgalmi propagandának eddig inkább álmodozó és sikerekben szegény, bár becsületes munkásságát. g és YÁ&SA g □ felvonójavító és jókarbaniarfó vállalata Q 9 Budapest, V. Ir-rüiet, Sziget-u. 9. szám 9 9 Telefon: Upót 91b-23
