Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-29 / 39. szám
Budapest, 1926 szeptember 29. ^omno^flílm^ip 5 Január elsején ex-lexbe kerül a főváros pénzügyi gazáálkoáása £2 tisztújítás késlelteti a Költségvetés elkészítését Csupor József pénzügyi tanácsnok nyilatkozata A főváros törvényhatósága legutóbbi közgyűlésén tudvalévőén november 1-ben jelölte meg azt az időpontot, ameddig az 1927-es költségvetést a tanácsnak a törvényhatóság elé be kell terjeszteni. Ennek megfelelően az egyes ügyosztályok már a nyár elején meg is kezdték a hatáskörük alá tartozó intézetek, intézmények és üzemek költségvetésének az elkészítését, sőt legnagyobbrészt be is fejezték, mégis az a helyzet, hogy a főváros háztartásának jövő évi költségelőirányzata a kitűzött időre teljes egészében nem készül el és november 1-ére nem kerül a közgyűlés asztalára, már csak azért sem, mert november végéig a törvényhatóság kizárólag csak restaurációs közgyűléseket tart. Értesülésünk szerint a legjobb esetben december közepére készül el a költségvetés, úgyhogy az idén már aligha kerülhet részletes tárgyalás alá, annál kevésbbé lehet számítani arra, hogy január elsejére már jóváhagyott, kész költségvetés szerint kezdhessék meg a főváros jövő évi háztartásának vezetését. Január 1-én tehát ex- lexbe kerül a főváros pénzügyi gazdálkodása, ami egyáltalán nem jelentős, mert csaknem minden évben így történik. A hírek valódisága felől érdeklődtünk Csupor József pénzügyi tanácsnoknál. aki értesülésünket minden tekintetben megerősítette és az alábbiakban ismertette előttünk a költségvetés késedelmét: — Az egyes ügyosztályok az 1927. évi költség- vetés összeállításával elkészültek. Ezt a körülményt a tanács legutóbbi ülésén be is jelentettem és további utasítást kértem. A tanács úgy határozott, hogy a tisztújítás befejezéséig, jobban mondva, az új tanács megválasztásáig, bizottsági üléseket nem hív össze, ami egyértelmű azzal, hogy a tanács, illetve a pénzügyi tanácsnok megválasztásáig a költségvetéseket letárgyalni nem lehet. Ha az általános restauráció mindvégig, hogy úgy mondjam, Programm szerint és símán folyik le, akkor sem kerülhet a tanács megválasztása november eleje előtt sorra. A költség- vetés tárgyalását a bizottságok tehát csak azután kezdhetik meg. Legjobb esetben is tehát december közepe lesz, amikorra az 1927-es költségvetéstervezet teljesen elkészül. Ezidőszerint úgy is tervezem, hogy a közgyűlés karácsonyi szünete előtt fogjuk a bizottsági tagoknak a tervezetet szétküldené hogy a szünet alatt nyugodtan tanulmányozhassák. Karácsony után azután a pénzügyi bizottság és a közgyűlés nyomban megkezdheti a költségvetés letárgyalását, ami az új esztendő első napjaiban már befejezést is nyerhet. A jövő évi költségvetés ilyenformán legalább hat hetet mindenképpen késik. Más oldalon is érdeklődtünk az iránt, mi indította a tanácsot arra, hogy a költségvetés letárgyalását egyelőre elhalasztotta. Erre vonatkozóan azt a magyarázatot kaptuk, hogy a tanácsban az 'a vélemény alakult ki, hogy a tisztújítás izgalmas ideje alatt sem a tisztviselőktől, sem a bizottsági tagoktól nem lehet várni olyan higgadtságot, nyugalmat és tárgyilagosságot, ami az ilyen nagyfomtosságú munkához feltétlenül szükséges. Ezért inkább azt határozták, hogy semmiesetre sem katasztrofális, ha néhány hétig exlex-gazdálkodás folyik, ellenben feltétlenül célirányosabb, semhogy hevenyészetten, felületesen történjék az első pengő-költségvetésnek elkészítése. Nem tudja kielégíteni a hiteligényeket a főváros kisipari bankja A kisiparosoknak alig öt százaléka kapott kölcsönt — Az igények kielégítésére újabb 100 milliárd állami kölcsön szükséges A legújabb hírek szerint a fővárosi kisiparosság érdekeltségei körében erős mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a kormány a kisipar számára újabb hiteleket engedélyezzen, illetve lényegesen tágítsa a legutóbb nyújtott hitel kereteit. A kisiparosok hivatkoznak egyrészt arra, hogy az eddig kapott kölcsönöket pontosan visszafizették, másrészt pedig a mostanában meginduló beruházási munkálatokba csak akkor tudnak megfelelő módon bekapcsolódni, ha kellő forgótőkére tesznek szert. A fővárosi kisipar hiteligényeire vonatkozóan kérdést intéztünk Széli Jenőhöz, a Budapesti Kisipari R. T. vezérigazgatójához, akitől a következő információkat nyertük: — Tény, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki kisipar köréből egyre sürgetőbben kívánják a kormány eddigi hitelpolitikájának lényeges kiterjesztését. Tudvalévőén a kormány az utóbbi ötnegyed év alatt az IOKSz-nak 15 milliárdot bocsátott rendelkezésére kisipari hitelek céljára, ebből azonban 4—5 milliárd jutott csak a fővárosi iparosok számára, míg a többit a vidékiek kapták. A 4—5 milliárdos fővárosi hitelkereten belül a közben történő visszafizetések révén mintegy 15 milliárdnyi hitelt bocsátott az IOKSz a fővárosi kisipar céljaira. — ABudapesti Kisipari Hitelintézet 13 milliárdot kapott a Pénzintézeti Központtól és ehhez járult a 6 milliárdos saját tőkénk, amelyeknek felhasználásával és a közben történő visszafizetések segítségével mintegy 35 milliárdot folyósítottunk kisipari hitelek címén, összesen pedig körülbelül 50 milliárdot kaptak a fővárosi kisiparosok az utóbbi ötnegyed év alatt hitel alakjában. Tekintettel arra, hogy Budapesten körülbelül 50.000 kisiparos van és mindössze csak 2500-an kaptak hitelt, tehát alig 5 százaléka az iparosoknak, mindenképen indokoltnak kell tekinteni a hitelkeret lényeges kitágítását. Számításunk szerint legalább további 100 milliárdra volna szükség a főváros, és 250 milliárdra a vidéki kisipar számára. hogy a mindenképpen jogosult igényeknek legalább a felét kielégíthessük. — A kormányban láthatólag megvan ;a hajlandóság, hogy az eddigi hitlekereteket megháromszorozza, miáltal a jogosult igények egy igen tekintélyes részét lehetne már kielégíteni. — Igen fontos a fedezet szempontjából, hogy a közeljövőben az ingójelzálog törvénytervezet megvalósulásával lényegesen szaporodni fog a jó kezek száma és így a kihelyezések gyorsabban és nagyobb terjedelemben lesznek eszközölhetők. Egyébként hivatalos körökben szó van arról is, hogy a közeljövőben a kiskereskedelem is megfelelő hitelekhez jusson. Ennek a technikai lebonyolítása elé azonban ma még bizonyos akadályok gördülnek, miután a kereskedelemnek nincs erre egy megfelelő pénzügyi szerve, s ennek a felállítása, kiépítése hosszabb időbe és anyagi áldozatokba kerülne. ____________________ OR ANIER KÁLYHÁK MARABU központi fűtésekhez: CEMENTIPARI GÉPEK Magyar Radiátorgyár Rt. Budapest X, Gyömrői-út 76-78 RADIÁTOROK, KAZÁNOK Szántó és Beck mérnök speciális gépgyára Tel,: J.50-88, J. 90-34 A legjobb magyar íolytonégö kályhák Budapest-Salgótarjáni Gépgyár ás Vasöntő Rt. (HIRSCH ÉS FRANK) Bpest, VI, Aréna út 128. Tel.971-88 Városi raktár: V, Kálmán ncca 15. Teleíón: 983—25 Házszámra ügyelni! I FLEISCHMANN GYULA MÉRNÖK 1 Budapest VII, István-út 7. Tel,: J.38-22 I Vízvezeték Központi fűtés Csatornázás ...................................................................... ♦ ♦ j Kirsche nbaum Gusztáv Fia | pala , cserépfedési és tefő jókarbantarfási vállalat t Budapest ,VI1I, tezerédy- .íca 10. Telefon: József 21-55 Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, bádogos-munkák SP1EGLER SAMU Budapest, VII., Damjanich-utca 47. szám. í Telefon : József 49-37. 4 STRAUSZ HENRIK SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ MESTER TELEFON: JÓZSEF 39-27. BUDAPEST, VII., GARAI-TÉR 9. THOLT ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 905-25 Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, derítő telepek Az országos Vas- és gépipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve — Kézműipari tárlaton aranyéremmel kitüntetve GEBEY FERENC égető bélyegző-üzeme és különleges tűzhelyek készítési vállalata Budapest, VII., Nagydióffa-u. 6.
