Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-27 / 4. szám

Budapest, 1926 január 27.

5

Kompromisszum készül a belügyminiszter és a főváros közölt a főtisztviselők visszatartása kőről

Bonyodalmak a státusrendezés végrehajtása miatt — Kik mennek és kik maradnak?

A kormánnyal való hosszú tárgyalás után a stá- *usrendezésre vonatkozó rendelet a napokban kétségen kivid megjelenik. Általánosságban örvendetes lesz -ez a státusrendezés, mert a pénzügyminisztérium -erős harcot folytatott ugyan az ellen, hogy a fővárosi tisztviselők fizetése nagyobb legyen, mink amilyen az állami tisztviselőké. A főváros képviselőinek a kormány tagjaival folyatott tárgyalása során egész terjedelmében nem sikerült a skátusrendezési javaslatot keresztülhajtani, tény azonban az. hogy a pénzügy- miniszter sokat engedett említett állásfoglalásából és igy el lehet mondani, hogy a főváros tisztviselői általánosságban a státusrendezés révén jobb anyagi helyzetbe kerülnek, mint amilyenben az állami tisztviselők lesznek.

A státusrendezési rendelet megjelenése után a főváros tisztviselői jelentős összeghez jutnak, mert sürgősen megállapítják és kifizetik nekik a múlt esztendő július 1-ig visszamenő fizetési különbözeteket, tíz valószínűleg február 1-ig meg fog történni, amikor is a főváros minden egyes tisztviselője már az uj fizetését kapja. A bajok /tulajdonkénen a magasabb kategóriába tartozó tisztviselőknél vannak. A pénzügyminiszter ugyan érintetlenül hagyta a polgármesUjitsa meg előfizetését és győzze meg polgártársait, hogy a városi politikában csak ügy tud eligazodni, ha a Fővárosi H!r!ap-ot olvassa.

tér 25 millió koronás fizetését, amely 45 százalékkal több, mint a múltban volt, de az alpolgármesterek és a tanácsnokok fizetését már egy-egy fokozattal leszállította az eredeti tervvel szemben. így a két alpolgármester és a főügyész fizetése 14—16 millió korona lesz, a tanács tagjai pedig 8—12 millió koronát kapnak.

Feltétlenül ragaszkodott a kormány a harmincéves szolgálati időt betöltött főtisztvise- lök nyugdíjazásához.

Ez azt jelenti, hogy nyugdíjba mennek a következők:

a két alpolgármester: Folkusházy Lajos és B u z á t h János;

a íőszámvevő: Ács Ferenc és helyettese: Lis- kovetz Imre;

a statisztikai hivatal igazgatója: Thirring Gusztáv;

a tanács tagjai közül: Orczy Gyula tanácsnok;

az elöljárók közül: Szalay Sándor és Ernőd József;

a műszaki főtanácsosok közül: Li n h a r d t József, S o 11 y Lajos. H e i d 1 e r Róbert és M i li a- lyik István;

a segédhivatal főigazgatója: Reitter Ferenc és

a tiizoltófőparancsnok: Breuer Szilárd.

Ez a névsor azonban még bővülni fog, különösen, ha a milleniumi esztendőt dupla szolgálati évnek számítják be.

Mint a Fővárosi Hírlap már megirta, körülbelül negyvennél több helyet fognak ilyenformán nyerni azok a tisztviselők, akik előmenetelre számítanak.

Van azonban még egy érdekes és sokakat érintő kívánsága a kormánynak és ez az, hogy az összes „helyettes“ állásokat meg kell szüntetni. Ilyen helyettesi állások vannak az árvaszéken, ahol két elnökhelyettes van: Kovács Ernő és Wurmb Elemér, a tiszti főorvosi hivatalban, ahol Csordás Elemér a főorvoshelyettes és az ügyészségen, ahol dr. Z u n a Béla a főügyészhelyettes. Ezeket az állásokat megszüntetik ugyan, de a nevezettek minden valószínűség szerint megmaradhatnak a városi szolgálatban, mert a polgármesternek módjában lesz őket, mint „ideiglenes“ tisztviselőket mostani hatáskörükben kinevezni.

A nyugdijazandók közül többen vannak, akik állásukban nélkülözhetetlenek. így például nincsen a fővárosnak egyetlen faktora és egyetlen közgyűlési pártja sem, amely ne tartaná teljesen nélkülözhetetlennek Ács Ferenc íőszámvevőt. akinek hatalmas szaktudása páratlanul áll a városi adminisztrációban. Az ő visszatartásához a kormánv is szívesen hozzájárul. Valószínűleg erős mozgalom indul meg R e i t- t e r Ferenc segédhivatali főigazgató és Breuer Szilárd tiizoltófőparancsnok visszatartása érdekében is, akik szintén elsőrendűen feleltek meg mindig pozíciójukban. Sokkal problematikusabb azonban Folkusházy Lajos és Buzáth János dr. alpolgármesterek visszatartása. Ez már politikai kérdés és itt a politikai pártok mindenesetre érvényesíteni kívánják majd akaratukat. Értesülésünk szerint azonban a főtisztviselők nyugdíjazása, vagy visszatartása kérdésében a belügyminiszterrel a legközelebbi napokban kompromisszumos tárgyalások fognak megindulni. Ma még meglehetős kétséges, hogy az egyes pártok a kompromisszumos tárgyalások során milyen álláspontot foglalnak el, különösen Folkusházy és Buzáth ügyében. Valószínű azonban, hogy ennek a két fő- tisztviselőnek a nyugdíjazása, vagy visszatartása kérdésében maga a belügyminiszter is véleményt alkotott már magának és igy a pártok álláspontját a belügyminiszter álláspontjával kell maid összeegyeztetni. Ha azonban az alpolgármesterek valamelyikére vonatkozólag a közgyűlés úgy fog dönteni, hogy nem kívánja visszatartani őt. akkor a belügyminiszter saját rendeletének .felbontása nélkül egyebet nem tehet, minthogy a nyugdíjazáshoz szintén hozzájárni. A kompromisszumos tárgyalások elé városházi körökben mindenesetre élénk érdeklődéssel tekintenek.

Megindulnak a tárgyalások a külföldi kiHcsötiaJániafokról

Ripka Ferenc főpolgármester a Fővárosi Hírlapnak kijelenti, hogy a köjcsönajániatokas nagyjelentőségű ssimptosnának farija

Az elmúlt hét legnagyobb eseményei közé tartozik, hogy az amerikai S p e y e r-bankcég és a M o r- -gan-csoport képviselői felkeresték Ripka Ferenc főpolgármestert és ajánlatot tettek arra vonatkozólag, hogy bankházaik hajlandók lennének Budapest székesfővárosnak uj kölcsönt folyósítani. A főpolgármesternél a Speyer-bankház nevében — mint a F ő- r o s i Hírlap rr.ultheti számában már közölte — N o r t h o n kapitány jelent meg Weisz Fiilöpnek, a Kereskedelmi Bank elnökének társaságában és a bankcégnek aziránt való készségét közölte, hogy hajlandók lennének megfelelő nagyobb kölcsönnel a főváros segítségére lenni. Az összeg, amelyet a főváros rendelkezésére bocsátanának, körülbelül tízmillió dollár volna. A Speyer-bankháznak — mint ismeretes — a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az itteni képviselője, amelynek segítségével a vidéki városok kölcsönét is lebonyolította. A Kereskedelmi Bank illetékes osztálya egyelőre a kölcsön feltételeiről nem kíván nyilatkozni, mindössze azt közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy eddig még csak megbeszélések folytak az ügyről, maga a kölcsön- ajánlat azonban ma még nincsen olyan stádiumban, hogy a főváros dönthetne róla. Ez csak a részletes feltételek közlése után történhetik meg.

Körülbelül tiz nappal ezelőtt a Pierpont M o r- gan, a nagy Morgan-cég, szintén nagyösszegü ajánlatot tett Ripka Ferenc főpolgármesternek, amely ajánlat szerint körülbelül huszonötmillió dolárról volna szó. Részeletes ajánlatot azonban eddig a Mór- I gan-cég sem tett, aminthogy egészen természetesen nem is tehetett. Egyelőre tehát csak előzetes ajánlatról van szó, az összeg megnevezésével, a kölcsön feltételeinek ismertetése nélkül. A főváros érdemben azonban csak akkor dönthet, ha a részletekbe menő feltételek is ismeretesek lesznek. Az első teendő a

részletes ajánlat ismerete után az lesz, hogy állás- foglalásra hívják össze előbb a 12-tes kigondoló bizottságot, majd a pénzügyi bizottságot, amelyek után a tanács foglal állást.

Az ajánlat megtételének örvendetes jelentőségével a Fővárosi Hírlap mai vezércikke foglalkozik. kérdést intéztünk azonban

RíPKA FERENC főpolgármesterhez,

aki a következő nyilatkozatot tette a „Fővárosi Hírlap“ munkatársának:

— A Speyer-bankház képviseletében csakugyan jártak nálam az elmúlt napokban és kifejtették, hogy készséggel hajlandók a fővárosnak nagyobb kölcsönt, körülbelül tizmilló dollárt rendelkezésére bocsátani. Közlésüket 'természetesen örömmel vettem tudomásul, de közöltem az urakkal, hogy a tárgyalások nem az én hatáskörömbe tartoznak és arra kértem őket, hogy ajánlatukkal forduljanak dr. Sipőcz Jenő polgármesterhez. Értesültem arról is, hogy Speyerék megbízottai felkeresték a polgármester urat, akivel megkezdték a tárgyalásokat és bejelentették neki, hogy részletesen kidolgozott ajánlatukat rövidesen át fogják nyújtani.

— Én a magam részéröl különösen jelentősnek tartom ezt az ajánlatot, mert bizonyítéka ez annak, hogy amikor az ország hitelképességét bizonyos oldalról befolyásolni igyekeznek,

a külföldi tökének olyan jelentős képviselőié, mint a Speyer-bankház, teljes bizalommal fordul a fővároshoz és kölcsönt ajánl neki.

— Vagy két hete a Morgan-cég is nagyösszegü kölcsönajánla.tot tett nálam. Morganék ajánlata körülbelül huszonötpii'ilió dollár körül mozog. Ebben az esetben is közöltem a csoport képviselőjével, hogy ajánlatát a tanácsnál, illetve a polgármesternél ismételje meg. A tanács majd az autonómia szervezeteivel, a tizenkettes bizottsággal és a pénzügyi bizottsággal fogja az ajánlatokat, ha azok részletesen kidolgozva beérkeznek, letárgyalni. Az autonóm szerveknek mindenekelőtt meg kell áilapitaniok azt a programmot, amelyet a főváros a kölcsönpénzből meg akar valósítani.

Megemlítjük itt azt a hirt is, mintha a Morgan- csoport ajánlata mögött Krausz Simon állana. Ez a hir nem nyert konkrét megállapítást, miután Ripka főpolgármesternél a Morgan-csoport . közvetlen megbízottai jelentkeztek és utána egyenesen C s u- p o r József dr. pénzügyi tanácsnokot keresték föl és vele folytatták le az első. általánosságban mozgó mebeszéiést. Csupor tanácsnok különben jelenleg Becsben tartózkodik, ahol az ostendei megállapodásra vonatkozó kölcsönkötvények szelvényeinek különleges papíranyagát szerzi be. A kölcsönügy tárgyalása tehát a városházán csak Csupor visszaérkezése után válik aktuálissá.

Erős közvélemény nélkül nincs eredményes városi politika. A Fővárosi Hírlap a szervezett közvélemény orgánuma.

Természetesen értesültek a kölcsönajánlatokról az egyes közgyűlési pártok vezetői is, akik valamennyien nagyfontosságunak tartják a külföldi tőkeárdekeltsé- gek jelentkezését. Egyenes következménye ez annak, hogy a főváros háboruelötti kölcsöneinek ügyét most már véglegesen rendezte. Az ostendei egyezmény ratifikálásával a feltételeknek megfelelően megindul a törlesztés és igy a régi adósságok kérdése többé nem lehet akadálya az újabb hitelnyújtásnak. A Fővárosi H i r 1 a p annakidején többször is aláhuzottan kifejtette azt. hogy az ostendei egyezmény megkötésével újból helyreállt a főváros hitele, aminek rendkívüli jelentősége van akkor, amikor Budapest rekonstrukciójáról van szó. Ezt az állításunkat alaposan igazolja most az a .tény, hogy a külföldi tökének két olyan hatalmas képviselője, mint a Morgan-csoport és a Speyer-bankház, jelentkezett hitelnyújtásra. Ez a jelenség kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Budapest székesfőváros hitele a külföld gazdasági körei élőt immár a legteljesebb mértékben helyreállott. Helyreállott pedig annyira, hogy a Speyer-bankház 10 millió dolláros, vagyis 715 milliárdos, a Morgan-csoport pedig 25 millió dolláros, tehát 1787 milliárd papirkoronás hitel nyújtására vállalkozik.