Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-08 / 36. szám
Ara 5000 kor. Tizenötödik évfolyam Budapest, 1926 szeptember 8. 36. szám. Előfizetési árak: Eerész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő= 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP nULŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz* Postaiak, csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám Hatan jelentkeztek egyelőre arra a hirdetményre, amelynek értelmében Budapest székesfőváros törvényhatósága pályázatot hirdetett a polgármesteri állásra. Hat makulátlan jellem, kimagasló tehetségű, Budapest fejlődése körül kivételes érdemeket szerzett férfiú nyújtotta be pályázatát eddig az óráig és jelentette ki, hegy Budapest törvényhatósági bizottságának bizalmából kész vállalni a polgármeseri méltóságot és az ezzel az állással járó rendkívüli munkát és rendkívüli feladatokat. A hat férfiú dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Bárczy István ny. miniszter, Budapest székesfőváros volt főpolgármestere és polgármestere, dr. Sipőcz Jenő, Budapest ma is hivatalban lévő polgármestere, Folkusházy Lajos alpolgármester, dr. Buzáth János alpolgármester, dr. Márkus Jenő miniszteri tanácsos, volt fővárosi tanácsnok. Ezeknek a jelölteknek az érdemeit nem kell méltatni, Budapest minden polgára tökéletesen tisztában van azzai, hogy mind a hat férfiú feltétlenül méltó lenne arra, hogy elfoglalja a polgármesteri széket és mind a hatan olyan kivételes egyéniségek, akik normális körülmények között biztos kézzel tudnák vezetni a főváros hajóját. Nem riadna vissza egyik sem a legnagyobb feladatoktól, mind a hatnak volna tehetsége, munkabírása és meleg szíve ahhoz, hogy Budapest érdekében a mai nehéz viszonyok között mindent elkövessen. így van ez mindaddig, amíg a hat jelölt bárme- lyikét hivatottnak mondjuk a polgármesteri szék elfoglalására és méltónak tartjuk a polgármester munkától roskadó íróasztalára. De Budapest polgármestere ma nem maradhat az íróasztal mellett, nem maradhat meg a polgármesteri szoba párnázott ajtói mögött és nem elég, ha kiváló tisztviselökara felhasználásával bölcsen és jól kormányozza a várost. Budapest polgármesterének elsősorban a közgyűléssel kell dolgoznia. A törvényhatósági bizottság azonban ma olyan heterogén elemekből tevődött össze, a pártokat olyan árkok és sáncok választják el, amilyenekre példa a múltban soha nem volt. Ez a közgyűlés másfél esztendős múltja és munkája alatt tanúságot tett arról, hogy félre tud tenni pártszempontokat és egyesülni tud Budapest szeretetében; de ma olyan pillanathoz jutottunk el, amikor aktuálissá lett a városkormányzás végleges megalapozása, a polgármesterkérdés megoldása. Ha ez a megoldás nem lesz mindenkire nézve megnyugtató és kielégítő, akkor — jogos a félelem, — hogy fel fog borulni a városházi helyzet. Joggal félhetünk tőle, hogy mélyebbek lesznek, mint eddig voltak, az árkok és magasabbak a sáncok, amelyek a törvényhatósági bizottság pártjait egymástól elválasztják. Budapest félszázados történetében máskor is voltak harcok a polgármesteri állás körül, de ezek a harcok sohasem voltak olyan élesek, mint most lennének, ha a törvényhatósági bizottság pártjai tényleg harcra engednék menni a dolgot. Máskor is küzdöttek kiváló jelöltek a legszebb magyar méltóságért, Budapest polgármesterségéért. A legélesebb talán akkor volt a harc, mikor a fiatal Bárczy Istvánt választották meg Budapest polgármesterévé. 1906 június 10-én hirdette ki Heltai Ferenc a szenzációs választási eredményt, hogy Bárczy István harminchét szótöbbséggel győzött Sipőcz Lászlóval és Kun Gyulával szemben. Harminchét szótöbbséggel eredményesen tudott dolgozni az akkori közgyűléssel, Bárczy István. Ma talán a jelöltek egyike sem lenne abban a helyzetben, hogy akár csak harminchét szótöbbséget tudna is biztosítani a maga számára, de meggyőződésünk és meggyőződése Budapest polgárságának is, hogy ma csak olyan polgármester veheti kezébe Budapest gyeplőjét, aki nem harc, de béke útján jut el a polgármesteri székbe. Belátta ezt gróf Bethlen István miniszterelnök is, akinek államférfiúi bölcsessége úgy találta, hogy a közgyűlési pártok között fennálló nagy ellentétek csak úgy hidalhatok át, ha Ripka Ferenc lesz Budapest polgármestere, az a Ripka Ferenc, aki több mint kétéves kormánybiztosi, illetve főpolgármesteri működése alatt sikerrel tudta közös nevezőre hozni a széthúzó erőket. Nem férhet hozzá kétség, hogy a közgyűlési pártok maguk is mélyen érzik annak szükségességét, hogy a főváros gyeplőjét ne a harc, de a béke polgármesterének adják át. Ma talán még úgy képzelik a pártok, hogy a maguk jelöltje is rendelkezik azzal az összeforrasztó erővel, amelyre múlhatatlanul szükség van a jövő nagy munkájánál. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a jövő polgár- mesterének diadalmasan sem szabad kikerülni a harcból, mert minden harc, amely ma a polgármesterválasztás körül kifejlődik, súlyos és múlhatatlan tehertétel lesz, ha majd alkotó munkához kellene fognia az új polgármesternek. Budapest polgársága világosan lát és ebben a polgárságban kétséget nem tűrő módon él a meggyőződés, hogy harc árán ülni be a polgármesteri székbe, ez azt jelenti, hogy állandósul a zavar és a polgármesteri szék körül megvívott harc csak örökös újabb harcokat szülhet. Ez a polgárság Ripka Ferenc dr. főpolgármester az elmúlt hét végén mgérkezett szabadságáról Budapestre és átvette hivatala vezetését. A folyó ügyek elintézése nagy elfoglaltságot jelent az olyan tevékeny férfiú számára, mint Ripka Ferenc főpolgármester, de ezeknek a mostani napoknak munkája és gondja sokszorosan megszaporodott, mert hiszen megérkezésének pillanatában a legteljesebb mértékben előtérbe tolódott a polgármesterkérdés megoldásának feltétlenül nagsmn nehéz problémája. Attól az órától fogva, hogy újból elfoglalta hivatalát, a főpolgármester ajtajának kilincsét egyik látogató a másiknak adja át. A főpolgármester az, aki a polgármesterkérdés megoldásának kulcsát kezében tartja, de ebben a pillanatban még semmiféle konkrét eredményről nem számolhatunk be. A most kezdődő hét az, amely valószínűleg meghozza a döntést, de ha döntés ilyen gyorsan nem történik is, bizonyos az, hogy a pártok között való tárgyalások megindulnak, kiviláglanak a szándékok és láthatóvá lesznek a lehetőségek. Ma még, amikor a megbeszélések nem kezdődtek meg, a helyzet olyannak tűnik fel, hogy a pártok ragaszkodnak a maguk pártjelöltjeikhez. Nincs azonban párt, amelyről fel lehetne tételezni, hogy erőszakkal és kicsinyes okokkal akarná útját állani a békés megegyezésnek. Ez az a feltevés, amelyből reményt lehet meríteni. A városházi események objektív szemlélői, de legelsősorban maga a jobb megélhetésért, jobb gazdasági viszonyokért áhítozó polgárság tudja legjobban, hogy a polgármester-kérdésben békés megegyezésre van szükség. Olyan polgármester, legyen az bármilyen kiváló férfiú, rendelkezzék bármilyen szellemi és erkölcsi erőkkel, aki néhány szavazattal győz a választáson, nem állhat meg helyén. Harc árán a polgármesteri székbe ülni, a zavar állandósulását és a harcok örökös kimúlását jelenti. A városházán pedig békére van szükség, mert csak a béke lehet az alkotó munka alapja. Ezért tekint Budapest népe aggódó szemekkel azok elé a tárgyalások elé, amelyek megegyezést és csak megegyezést szülhetnek. Hat pályázó A polgármesteri állásra egyébként eddig a következők jelentkeztek: dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Bárczy István ny. miniszter, volt főpolgármester és polgármester, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Folkusházy Lajos alpolgármester, dr. Buzáth János alpolgármester és dr. Márkus Jenő min. tan., ny. tanácsnok. pedig ellentmondást nem tűrő akarattal békét követel a városházán, mert tudja, hogy az alkotó munkának csak béke lehet az alapja. A főváros közgyűlése, bármilyen heterogén elemekből áll is, másfél éven át tudott produkálni, legsúlyosabb lelkiismereti kérdés tehát, hogy pártpolitikai érzékenységből, vagy személyi kultuszból el ne herdálják az alkotó munka lehetőségét. Ha a közeli napokban a pártok maguk között, vagy egymás között le fognak ülni, megtárgyalandó a polgármesterkérdés megoldását, Budapest polgársága azt az egyet követeli tőlük, hogy föl ne álljanak a tárgyaló asztaltól addig, amíg a polgármester személye tekintetében teljes és mindenkit kielégítő megegyezés nem jött létre. Budapest közönsége azt kívánja, hogy a szeptember 29-iki polgármestcrválasz- tá_s harc nélkül menjen végbe és harc nélkül adja meg nekünk a béke és az alkotó munka polgármesterét. Egyénileg mind a hat pályázó érdemes és méltó a polgármesteri állásra. Valószínűnek tartják azonban, hogy a két alpolgármester és Márkus Jenő is csak formailag pályáznak a polgármesteri állásra, mert a pártok között meginduló tárgyalások bizonyára csak arra szorítkoznak, hogy Ripka, Bárczy és Sipőcz jelöltségével foglalkozzanak. A pártok hangulata ma még egységesen nem alakult ki. A jobb- és a baloldal egyelőre azt hangoztatja, hogy kitartanak pártjuk jelöltje, dr. Sipőcz Jenő, illetve dr. Bárczy István mellett. Ez a hangulat azonban már csak azért sem lehet véglegesen kialakult, mert hiszen a demokratikus blokk intézőbizottságának tagjai sincsenek jelen Budapesten, de meg a keresztény- párt vezére, dr. Wolff Károly is Párádon tartózkodik még. Egy-két üzenetváltás történt ugyan a kereszténypárt és vezére, Wolff Károly között, ezeknek az üzenetváltásoknak tartalma azonban nem került nyilvánosságra és nem is lehet döntő fontosságú. Wolff Károlyt dr. Lázár Ferenc és más bizottsági tagok személyesen keresték fel parádi üdülésén. De ezekről a beszélgetésekről sem jutottak nyilvánosságra megbízható információk. A baloldalon, úgy látszik, a szociáldemokraták azok, akik legkevésbé hajlandók egyelőre tágítani Bárczy jelöltségétől. A blokkban egyesült polgári pártok tagjai között már sokkal erősebb a hangulat a békés megegyezés érdekében. Kétségtelen az is, hogy a baloldal polgári elemei között igen sok személyes híve is van Ripka Ferencnek. Ugyanez áll a jobboldalra is, ahol legelsösorban a keresztény- szociáüsía frakció az. amely határozottan Ripka Ferenc mellé kíván állani. A kicsiny Friedrich-csoport, amely alig néhány tagot számlál, inkább Bárczy felé húzna, de csak abban az esetben, ha Bárczy személye, ami merő lehetetlenség, ki tudná egyenlíteni a jobb- és a baloldal között lévő egyenlőtlenségeket. Nem lehet optimistáknak nevezni azokat, akik azt hiszik, hogy a kereszténypárt jelentős többsége a békés megegyezés hive, már pedig a békés megegyezés egyetlen lehető polgár- gármesterjelöltje dr. Ripka Ferenc. Kétségtelen tehát, hogy a pártok között megvan a hajlandóság arra, hogy elhárítsák a veszedelmet, amely a polgármesterválasztás körül fölidézett harcból származnék. A sorsdöntő órákban Budapest polgársága azt várja a közgyűlési pártoktól, hogy ezt a veszedelmet elhárítják és lelkiismeretük tudatában békés megegyezést hoznak létre. Elkerülhetetlen a békés megegyezés és pürtközi megüllopodüs n polgármester személyében Polgármesterválasztás szeptember 29-én — Zavartfelidéző szocialisták — A polgármesteri állásokra hatan, a többi állásokra négyszázon felül pályáztak A szocialisták jelöltje: Bárczy István
