Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
Ad» Jl sLA rm Budapest, 1926 január 27. Egészségügyi szolgálat az iskolákban Egyelőre negyvenhét körzeti rendelőt szerelnek föl hétmiSliárd költséggel 2 magánépitkezést akarnak kezdeni és azt a bizonyos 50 százalékot, amely, ha az állam épít, fond perdu lenne, bocsássák a magánépitkezők rendelkezésére. Az igy visszafizetendő összegekből azután újabb építkezéseket lehetne kezdeni. Az állam által a magánérdekeiteknek nyújtandó hitel folyósításának az volna a módja, hogy a népjóléti miniszter néhány pénzintézetet bevon az akcióba és ezek a pénzintézetek zálogleveleket bocsátanak ki. Vau verzió, amelyek szerint a záloglevelek 4 százalékos évi kamatra szólnának és a törlesztési idő 35 esztendő lenne. A népjóléti miniszter — értesülésünk szerint — már meg is kezdte egyes pénzintézetekkel a tárgyalásokat. Mindenki kaphat építkezésig hitelt, aki igazolja azt, hogy komolyan építkezni szándékozik. Ezt úgy vélik elérni, hogy az építtetőknek iga- zolciok kell, hogy az építkezési költség 50 százalékával már rendelkeznek. A költség másik 50 százalékát a kijelölendő pénzintézetek a lehető leggyorsabban, a bürokratikus formák teljes mellőzésével fogják folyósítani. Gazdasági körökben általános a vélemény, hogy a népjóléti miniszter jelentős lépése váratlan lendületet ad maid a magánépitkezésnek és azt hiszik, hogy éppen kétszer annyi ház épül maid, mintha az állam maga építkezne. A másik szempont az, — mint az építészek maguk is mondják hogy az államnak nem lehet célja és feladata, hogy háziúr legyen és ezzel konkurráljon a magánosokkal, egyébként is a lakásproblémát végeredményben nem az állami, hanem a magánépitkezések fogják megoldani. Végül pedig nemi jelentéktelen szempont az sem, hogy megszűnnek azok a támadási felületek, amelyeket — valószínűleg minden alap nélkül — de fajvédő oldalról erősen kihasználtak a lakásépítésekkel kapcsolatosan a népjóléti minisztériummal szemben. Van olyan verzió, amely szerint az állami kölcsön nem is négy-, hanem egyszázalékos jegyintézeti kölcsön lesz, amelyet a Pénzintézeti Központ utján folyósítanak. A miniszter 15—20 nagyobbarányu bérház építését jósolja a tavaszra. Ezzel szemben maguk az építészek sokkal optimistábbak, mert arra számítanak, hogy a magántőke vállalkozása sokkal erőteljesebb lesz. E feltevések szerint az építőipar kilátása a tavaszra az, hogy az állam 15—20 bérházán kivid, a főváros felépíti 15 bérházát, ezenkívül hat emelet- ráhuzást és - niég az állam öt építkezést fejez be, amelynek most van a nyilvános kiirása. Az állami építkezési akció befejezésével — mondják az építőipar képviselői —■ a magántőke mobilizációja következik az építések szempontjából, ami legalább is 31 u; bérház felépítését jelenti. A főváros bérházai A népjóléti miniszter nyilatkozata természetesen csak az állami építkezések beszüntetését jelentheti. A főváros minden valószínűség szerint teljes egészében végre fogja hajtani a maga nagyarányú építési pro- grammját és benne annak egyik legjelentősebb részét, a kislakásépitő-akciót. A már elhatározott kis- lakásépités természetesen tovább folyik és ezekre vonatkozólag a következő információk szólnak: — Amennyiben az időjárás száraz marad, a főváros február elején hozzáfog az építkezéshez. Először a Váci-ut és a Mura-utca sarkán, továbbá a Váci-ut és a Gyöngyösi-ut sarkán kezdik meg az építkezést, majd egész rövid időközökben lerakják a többi négy épület fundamentumát is. Ezek közül előbb a budaörsiuti és az üllőiuti épületek kerülnek sorra. A Váci-uton emelendő két uj háztömb legnagyobbrészt egyszobás munkáslakásokból fog állani. Valamennyi egyszobás munkáslakáshoz is építenek mellékhelyiségeket és pedig konyhát és kamrát, de lesz minden emeleten közös fürdőszoba is, ahova az érdélét minden lakója jogot formálhat. A legkisebb munkáslakásokat is igen jelentős komforttal rendezik be, úgyhogy az összes lakásokban, a villanyvilágításon kivid, gázresó is lesz. A két- és háromszobás lakások legnagyobb részében külön fürdőszobát terveznek. Mind a hat uj házba már november elsejére beköltözhetnek a lakók. Egyébként a főváros valamennyi bérházának, tehát mind a tizenöt újonnan építendő pavillonnak földmunkáit máris megkezdték. Öt pavillonra úgy Írták ki tiz iparág munkáit, hogy az ajánlatok beadása január 25-ig szól. Ez a terminus hétfőn lejárt és az iparosok mintegy 500-an adták be ajánlataikat és pedig rendkívül olcsó egységárakkal, ami fájdalmasan jellemzőié a gazdasági pangásnak, mert —- mint az iparosok mondják — a legtöbb vállalkozó áron alul is hajlandó munkát vállalni. így esett meg aztán, hogy az egyes munkáknál 150—200%-os árkülönbözet is mutatkozik. Döntés a hét vége felé lesz. További uj öt pavillonra enenk a tiz iparágnak a pályázatát a héten még szintén kiirják és ezeknek lejárati ideje február első felében lesz. A közszáGii£ási szabályzat módosításáért A közelgő közszállitások aktuálissá tették a köz- szállitási szabályzat sérelmes, vagy sérelmesen alkalmazott részeinek módosítását. Ebből a célból a közszállitásokban különösen érdekelt szakipari érdek- képviseletek mozgalmat indítottak. Az érdekképviseletek választott bizotsága a napokban Becsey Antal vezetésével felkereste báró W i m m e rsperg Frigyes kereskedelemügyi államtitkárt, akit sürgős intézkedésre kért fel. A küldöttség tagjai részletesen rámutattak az anomáliákra, amelyek a közszállitások- kal kapcsolatban tapasztalhatók. Az információkat az államtitkár teljes megértéssel fogadta és ígéretet tett a hibák mielőbb való orvoslására. Szomorú tényként kell megállapítanunk, hogy Budapest gyermekei soha nem voltak olyan rossz egészségügyi állapotban, mint ma. Ezek a gyermekek a háború szülöttei, rosszul táplálkozó anyák méhéből származók. Az idők súlyosságát később is állandóan érezték. A lakásínség, a kereseti viszonyok romlása, a gyenge táplálkozás, a ruházkodás elégtelensége, szomorú gyermekkort adományozott a legifjabb generációnak. Orvosra sem igen jut az alsóbb néposztályoknak. Legalább az iskolában kell tehát ellenőrizni -azt fokozott mértékben, hogy a gyermek egészséges-e és hogy nem szorul-e ápolásra. Nagyjelentőségűnek kell tehát mondanunk a tanácsnak az iskolaegészségügyi intézmény felállítására vonatkozó javaslatát, amelyet a közgyűlés egyhangúan fogadott el. A szülőknek azonban nagyon fontos, hogy ezt az intézményt már most, a megvalósítás -stádiumában megismerjék. A Fővárosi Hírlap a közgyűlésnek Budapest gyermekei számára nyújtott ajándékát a következőkben ismerteti: Hegyvenhét körzet Az iskolaegészségügyi szolgálatot a tanács előre kipróbálta. Már a múlt év elején 2 körzetben egy-egy iskolaorvos és gondozónövér alkalmazásával megvalósították ezt a gondolatot. Ez úttörő munka volt és nem ment nehézségek nélkül. De mégis bebizonyosodott, hogy az iskolaegészségügyi intézmény teljes kiépítésére feltétlenül szükség van úgy, ahogy azt a tiszti főorvosi hivatal javasolta. Január 1-től kezdve azonban a főváros a községi iskolákban rendszeres egsézségíigyi szolgálatot létesített. Ebből a célból Budapest egész területén egyelőre negyvenhét iskolaegészségügyi körzetet állítottak fel, amelyekbe egyelőre a községi elemi, polgári, főreál- és kereskedelmi iskolákat, valamint .a reálgimnáziumokat osztják be. Az egészségügyi szolgálatot minden körzetben egy képesített iskolaorvos és egy gondozónővér látja el, akinek elemiiskolai tanítónői oklevele is van. Későbbi feladat, hogy a tanács, a közgyűlés felhatalmazása alapján ezekbe a körzetekbe a kisdedóvókat és -a tanonciskolákat is beossza. Szakorvosok mmden betegségre A főváros különböző részében ezenkívül' négy rendelőintézetet is állítanak fel, amelyekben összesen nyolc szakorvos és négy asszisztensnő teljesít majd szolgálatot. Ezekben a rendelőkben a szem-, fül-, orr-, torok-, gége- és idegbajban szenvedő tanulók betegségét állapítják meg és egyszersmind a kisebb természetű betegségeket gyógyítják is. A nyolc szakorvos közül kettő lesz szemorvos, kettő orr- és gégeorvos, kettő fülorvos és kettő ideg- gyógyász. Csak az tájékozódhatni alaposan a főváros ügyeiről, aki a Fővárosi Hirlap-ot olvassa. Előfizetési ára fél évre 10 pengő (125.000 korona). Felállítanak azután egy központi fekvésű ortopéd- rendelőintézetet is. Itt azoknak a tanulóknak megvizsgálása történik majd, akik gerincoszlop-ferdülésben szenvednek. Gyógyításukról is gondoskodik azonban az intézmény, amennyiben az elsőfokú elhajlásban szenvedő tanulók részére három gyógytorna-intézetet szerveznek, ahol meghatározott időben tornázni fognak. Az ortopéd-rendelőintézet vezetését egy szakorvosra bízzák. Három esztendővel ezelőtt a főváros nyolc iskolai fogorvosi rendelőintézetet állított fel, amelyekben azóta is sikeresen kezelik a tanulók beteg fogait. Most ezt az intézetet is bekapcsolják az iskolaegészségügyi szervezetbe és erre a célra tizenhét fogorvosi és nyolc asszisztensnői állást rendszeresítenek. A fogorvosi rendelőintézeteket egy szakorvos vezetése alatt álló röntgenintézet felállításával egészítik ki. OíthOíl is ellenőrzik a gyermekeket Az iskolaegészségügyi közeg számára a tanács megfelelő szolgálati szabályzatot fog majd készíteni. A Fővárosi Hírlap ennek a szabályzatnak alapelveire vonatkozólag a következő információt kapta: — A körzeti iskolaorvos figyelemmel fogja kisérni az iskolaépületeket, a tantermeket és a tanításra szolgáló szereket. Tanulmányozni fogja a tanulók egészségügyét, felkutatja a betegségeket, az. ártalmakat és a hiányokat, és megteszi azok elhárítására a szükséges javaslatokat. De nemcsak a gyermekekkel, hanem a szülőkkel is törődik majd az iskolaorvos, akiket egészségügyi szempontból fel fog világosítani és felkelti azoknak higiénikus érzékét olyan mértékben, hogy azok gyermekeiket viszonyaik kerete között lehetőleg az egészségügyi követelményeknek megfelelően neveljék. — Az iskolai gondozónővér legelső feladata, hogy a vizsgálatoknál az iskolaorvos kezére járjon és munkáját megkönnyítse. Olyan esetekben, amikor az iskolaorvosok álltái megállapított betegséget a szülői házban hanyagság, tudatlanság, vagy szűkös anyagi viszonyok következtében, megfelelő gyógykezelésben nem részesítik, a gondozónövér a szülőket lakásukon látogatja meg. Ott azután jóindulatú felvilágosításokat ad és ráveszi a szülőket az orvos tanácsainak követésére. Gondoskodik azonkívül a gondozónővér arról is, hogy szegény szülök a gyermekvédelmi intézmények támogatásával hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez és gyógyeszközök- höz. De felkeresi az iskolai gondozónővér a tanuló családi otthonát olyan esetben is, ha a gyermek feltűnően piszkos, férgektől ellepett, hiányos ruházatig vagy rosszul táplált. Ilyenkor felvilágosítja a szülőket a piszkosságszülte veszedelmekről, Tanácsokat ad a lakáshigiénáról és általában mindenről, ami a tanuló egészségét odahaza előmozdítja. %y év aSatt hátmlíliárd Úgy az iskolaorvosi, mint az asszisztensi állások egyelőre ideiglenesek lesznek és csak fokozatosan fogiák azokat rendszeres állásokká fejleszteni. Az iskola egészségügyi szolgálatba egyelőre bekapcsolandó községi iskolák körülbelül 130 különböző épületben vannak elhelyezve és igy körülbelül ugyanennyi rendelőszobára lesz szükség. Miután ez rengeteg költségbe 'kerül, a tanács a berendezést és a felszerelést három évre felosztva, fokozatosan akarja végrehajtani. Ez évben összesen negyvenhét rendelőt szereinek fel, körülbelül hétmilliárd költséggel. Óíáros Budán - történelmi stílusban A MíoSsós Mátyás Társaság tervei szerint az óváros a £v9argit*hidió3 az arzsébet^hidég terjedő, a várhegyet is magába foglaló területen épülne fel A Fővárosi Hi r lap megemlékezett már a Hollós Mátyás Társaságnak arról a tervéről, hogy Budán az óváros felépítését kivánja szorgalmazni. A társaság most ennek a célnak érdekében beadványnyal fordult a főváros tanácsához. Elmondja a beadvány, hogy nekünk Budapesten nincs óvárosunk, de ha nincs, fel kell azt építeni. A pesti oldal szerintük kevésbé alkalmas erre, de annál alkalmasabb területet nyújt az ősi Buda, ahol a vár és közvetlen környezete még kevéssé épült ki. Erre a célra az a belső félkör volna hivatva, amely a Margit-hidtól a budai belső körúton az Erzsébet-hidig vonul és magába zárja a várhegyet is. Ezt kell magyar történelmi stílusban felépíteni, amely más volna, mint a német városok stílusa és Budapestet tenné az első keleti várossá. Ha eddig Budapestről —• mondja a beadvány — az volt a vélemény, hogy rossz kópiája Bécsnek, ezt a kedvezőtlen véleményt .előnyösen megváltoztathatná a miagyar motívumokkal átépített Buda, az óváros, a viiágfürdövé. lett Budapest látványos része. Ennek érdekében már kérelemmel fordult Hollós Mátyás Társaság Törökország nagytekintélyű elnökéhez, hogy Budán, a Margithid tengelyében a Rózsadomb elején, a Giil-Baba tiirbéje közelében építtessen mecsetet, a török-magyar testvériség bizonyságául. A kelet számára is Budapest jelentené az első nyugait várost. Ami most már a Hollós Mátyás Társaság konkrét kívánságát illeti az elsősorban is az, hogy a főváros tanácsa mondassa ki a közgyűléssel is, hogy az említett területen felépiti turáni történelmi stílusban az óvárost és ezentúl csak ennek megfelelően tervezett épületekre ad engedélyt. Ebből a célból a budai oldalon meg kell változtatni az építési szabályrendeletet és ezentúl csak olyan ház építésére legyen szabad engedélyt kiadni, ahol még a kétszobás lakások is úgy épülnek, hogy azokból az egyik szoba külön bejárattal és megfelelő kényelemmel kiadható legyen, idegennek, betegnek. Belekapcsolódik a terv abba a reménybe is, hogy a jövő esztendőben elkészül a soroksári Duna- ágban a belvizi kikötő. A kikötő környéke Pesten is, Budán is rövid időn belül felépül és ezért most arra kérik a tanácsot, hogy itt is határozottan történeti, az óvárosban előirt stílusban engedélyezze az építkezést, ami ezt a kikötőt is eredeti, a nyugati kikötőktől elütő látványossággá tenné. Tervezik a budaiak, hogy világhírű keserűvízforrásaink pompás gyógyberendezésekkel ellátva, betöltsék nagy hivatásukat és Karlsbadhoz hasonlóan, nagyhirü fürdőhellyé alakuljon a Dobogó dombján túl, az orosdi völgy. Ezt a helyet ma Budapesten sem: ismerik és csak nagy kerülővel, harmadrendű utakon lehet megközelíteni. A Boráros-tér—kelenföldi hid felépítése eseten a budai hídfőtől a Ind tengelyében építendő ut sugáregyenesen a 150 méter magas Dobogó nevű dombra vezet. Az egész útvonal réteken át visz, ahol ma alig van érdemes épület, de ez az ut érintené az Erzsébet-sósfürdőt és a célszerűbb helyre áthelyezett kelenföldi pályaudvart. Ez az ut a pesti oldal szivéből egyenesen az uj fürdőtelepre vezetne, ami kellően megokolja, hogy ezt az utat, mint a Kelenföld sugárutját épitse a székesfőváros. Úgy vélik a jó budaiak, hogy a csöndes Budára, a fürdővárosba költöznének majd idővel a nyudija- sok, idekerülne át idővel minden főiskola, mert itt egészségesebb és tisztább a levegő, ideköltöznének a festők és szobrászok ... Ma még csak álom, de lehet, hogy évtizedek múlva mégis csak a budaiaknak lesz igazuk. HOC MAGÁNYÁN FOLYAM •p L mm %m v Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári ás középiskolai magán vizsgákra, érettségire
