Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-04 / 31. szám
2 Budapest, 1926 augusztus 4. Jubilál az Állatkert 1700 millió koronába kerül a Madarászutcai gyermekkórház berendezése Augusztus 9-én lesz 60 éve, hogy Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója és dr. Gerenday József egyetemi tanár megpendítették a budapesti Állat- és Növénykert tervét. A félszázados jubileumot 1916-ban a háborús idők miatt nem tarthatták meg, annál lelkesebben készült a főváros a mostani jubileumra, amely külsőségeiben is méltó lesz Európa egyik legrégibb zoológiái kertjének múltjához. Az Állat- és Növénykert gondolata 1860-ban már határozott alakot öltött. Gerenday János az ország minden részében állatokat gyűjtött és azokat az egyetemi füvészkertben helyezte el, melynek igazgatója volt. 1862 május 26-án az Akadémia nagytermében nagygyűlést tartottak az Állatkert alapítói, s erre a célra részvénytársaságot alakítottak. 600 drb 50 forintos részvényt helyeztek el, úgyhogy 30.000 forint állott rendelkezésre az Állatkert létesítéséhez. Közben Ybl Miklós közreműködésével elkészültek az Állatkert tervei, a város pedig a vasút és a „Nagy-tó“ között 31 és fél hold területet engedett át az Állatkert számára. 1865 augusztus 22-én alakult meg az Állat- és Növénykertet létesítő részvénytársaság, melynek elnöke Xantus János, alelnöke pedig Rottenbiller Lipót lett. 1866 végére befejezték az Állatkert nagy részének parkírozását, az ólak, ketrecek és állatházak építését és külön vízvezetéket is létesítettek. Szaporodott az állatok száma is részint ajándékozással, részint vétellel. Ferenc József király a schön- bruni állatkertből 75 drb állatot ajándékozott. 1866 augusztus 9-én volt az ünnepies megnyitás. Ekkor A Madarász-utcai gyermekkórház épületét hosszas huza-vona után a népjóléti miniszter átengedte a fővárosnak, egyidejűén 700 millió korona segélyt engedélyezett a belső berendezési munkálatok elvégzésére. _A_ Madarász-utcai kórház építését a háború alatt a főváros kezdte meg, majd az állam fejezte be az építkezést, egyidejűén igényt is tartott az épületre. Azóta az épület éveken át használatlanul állt, maid a Stefánia Szövetség kérte a maga számára. hogy gyermekkórházat rendezzen be. A Stefánia Szövetség anyagi eszközök híján és a törvény- hatóság tiltakozása következtében nem tudta tervét megvalósítani, az állam pedig a szanálási rendelkezések következtében képtelen új 'kórház létesítésére. Minthogy az értékes épület továbbra is használatlanul és gondozatlanul maradjon, a kormány azt a megoldást választotta, hogy az épületet visszaadja a fővárosnak. A közegészségügyi ügyosztályban Farkas István főjegyző, a kórházi ügyek referense, a következőket mondotta a Madarász-utcai gyermekkórház átvételéről: — A csütörtöki tanácsülés foglalkozott az ügygyei s a hivatalos átadás is hamarosan megtörténik. — Az új gyermekkórházra égető szükség van mert a főváros kórházaiban mindössze 160 ágy áll gyermekbetegek rendelkezésére. ami egy milliós városban igen kevés. — Az állam 700 millió koronát engedélyezett segélyképpen a berendezésre, ez az összeg azonban igen kevés, s még legalább 1700 millió koronára lesz szükség. Műtő-felszerelésre, speciális berendezésekre van ugyanis szükség, ami igen sok pénzbe kerül, úgyhogy póthitelről keil gondoskodni, hogy a kórházait még az idén át is adhassa a főváros a rendeltetésének. — A főváros elvben ellene van a kis kórházaknak, mert ezek adminisztrálása minden tekintetben sokkal drágább, éppen ezért meg is akarja az összes fiók-kórházakat szüntetni, amint az új központi kórház megépül, most azonban mégis kivételt kell tenni, s egy új kis kórházat kell létesíteni, mert a gyermekkórházra égető szükség van. — A Madarász-utcai kórház berendezésével 200 ágyas gyermekkórházzal szaporodik a főváros közegészségügyi intézményei. Elkészült a Szent István-hét Impozáns programmja már 368 állata volt a kertnek. Rövidesen a megnyitás után meglátogatták az új kertet Erzsébet királyné és József főherceg is, „megcsodálva a zoológiái kert pompásságait“. Az állat- és növény honosító társasággá átalakult részvénytársaság közben hol kisebb, hol nagyobb küzdelmekkel igyekezett az intézményt fenntartani, sőt fejleszteni is. Az 1896-os jubileumi év fénykora volt a régi Állat- kertnek. Az ezredéves kiállítás óriási látogatottságot adott az Állatkertnek is. Ekkor létesült az Állatkert egy részén az „ösbudavár“ nevű szórakozóhely, amiért évi 30.000 forint bért kapott az Állatkert. 1905 után az Állatkert hanyatlani kezdett és annyira pusztulásnak indult, hogy a földművelési miniszter 1907-ben beszüntette az Állat- és Növényhonosító Társaság működését és felszólította a fővárost, vegye át az Állatkertet és gondoskodjék a kultúrintézmény fenntartásáról. A főváros 1907 szeptember 26-án vette át az Állatkertet és nyomban megkezdte az újjáépítés nagy munkáját. 1909-től 1912-ig tartott a mostani modern és páratlanul szép Állat- és Növénykert újjáépítése és 1912 május 12-én volt az újbóli ünnepélyes megnyitás. 1912 óta a tanács és a törvényhatóság mindent elkövet, hogy az európai hírű intézményt necsak a mai nívón tarthassa, hanem még áldozatok árán is. fejlessze. Bérezel Jenő tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály agilis vezetője különösen szívén viseli az Állatkert sorsát s már készen állanak a tervek a kert nagyszabású kibővítésére is. ami a mostani „Vurstli“ kihelyezése után lesz lehetséges. Az Állatkertnek 1912-töl 1925 végéig 10,569,456 látogatója volt. Állatállománya a múlt év végén 2968 volt. Augusztus 9-én a székesfővárosi Állat- és Növénykert fényes külsőségek között ünnepli meg a 60 éves jubileumát. A hivatalos ünnepi aktuson kívül ezen a napon pompásan feldíszítik a kertet, este pedig a tavon és a parkban tűzijáték lesz. Délután nagy mesedélután lesz az Állatkert leghűségesebb barátainak, a kicsinyeknek, a felnőtteket pedig d. u. 5-től este 11 óráig ünnepi hangversenyekkel szórakoztatják. A jubileum napján a nagy- közönség 50 százalékos engedménnyel kapja a belépőjegyet. HUPMOBILE 4 és 8 hengeres automobilok SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija és LATIL a világ legjobb teherautója Kapható: VELOíf aulók®r©*ke«lelmi __ részvénytársaság BUDAPEST, V., DOROTTY A-UTCA 7. (Hltalbanh-palota.) Ingyenes és olcsó látnivalók, népünnepélyek, nemzetközi mérkőzések, mező- gazdasági és borkiállítás váltakoznak a hatalmas programmon — Bárki féláron utazhat Szent István hetében Az idén, augusztus 18—25-ike közt, fogja megülni Budapest és az ország vallásos és hazafias lakossága Szent István évszázados ünnepét. Ripka, Ferenc dr. főpolgármester, aki úttörője volt a Szent István- hét gondolatának, a fővárossal, valamint a legfőbb egyházi és állami tényezőkkel karöltve odatörekszik, hogy nemzetünk nagyhete minél fényesebben bontakozzék ki. Szent István-hetének idei ünnepsorozata alapkőletétele lesz annak az évrői-évre bővülő programúinak, amelynek jelentékeny része már az idei ünnepen megvalósul. A Szent István-hét ünnepségeinek legnagyobb eseménye természetesen az idén is változatlanul a Szent Jobb körülhordozása lesz, de ezt megelőzően és követően számos miás olyan ünnepi esemény fog Budapesten lejátszódni, amely nyomot hagy mindenkinek a lelkében, aki azon résztvesz. Az egyházi ünnepeken kívül szerepelni fognak kulturális- és sportesemények, ingyenes és olcsó látnivalók, számos meglepetésszerű kedvezmény várja a vidéki látogatókat; lesz nagy népünnep, hangversenyek, magyar zene, magyar tánc, színházi díszelőadások, tűzijáték, labdarúgóversenyek, nemzetközi úszómérkőzés, lóverseny és számos más szórakoztató esemény. Megnyílnak a vidékiek számára az összes múzeumok, képtárak, gyűjtemények külön magyarázatokkal és vezetéssel. A dús programúiból vázlatosan közöljük, hog^ augusztus 18-án lesz az országos bor- és gyümölcskiállítás ünnepélyes megnyitása, augusztus 19-én kirakatverseny egész Budapesten, az összes kereskedők árleszállításával. A vidék számára, de a külföldről százával és ezrével várt vendégek részére nagyjelentőségű lesz az egész magyar bortermelés bemutatása az összes magyar borvidékek kiállításaival. Erre meghívást kaptak az osztrák, lengyel és német borkereskedők. E kiállítással karöltve többtermelési kiállítás is megnyílik a világhírű mezőgazdasági múzeumban. Az idén érkezik jubileumi esztendejéhez a magyar magnemesítő akció, amely Székács Elemér, Grabner Emil és más kiváló növénybiológusok nevéhez fűződik. Ez a kiállítás képekben és eredeti terméseredményekben fogja bemutatni a jó szántás, a jó vetőmag és a jó műtrágya csodálatos terméseredményeit. Ott lesznek az ú. n. rozsdaálló búzák mintái és eredményei, aminek az idei nedves időjárásban rendkívül nagy az aktualitása. E kiállítások iránt nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi gazdák részéről is igen nagy érdeklődés mutatkozik. Máris csoportos részvételt jeleztek a romániai, jugoszláviai, csehországi, osztrák és olasz gazdák. Ebben az érdeklődésben gyönyörű elismerése van annak a ténynek, hogy a magnemesítésben egész Kelet-Európábán Magyarország gazdái az úttörők s egész Kelet-Európábán a legtökéletesebb kitermelési eredményt eddig a magyarországi vetőmagnemesítő üzemekben érték el. A Szent István-hét sikerének előmozdítására nagy előkészületet tesz a vasút és a hajózás. Az Ál la mi vas út igazgatósága elhatározta, hogy a Szent István-hét alkalmából Budapestre utazók részére úgy a gyors-, mint a személyvonatokon az összes kocsiosztályokon való utazáshoz a MÁV. kezelésében levő vasúti vonalakon is félárú menetdíjat engedélyez akként, hogy a Budapestre való utazásnál megváltott egész menetjegy menettérti jegyül fog az ingyenes visszautazásnál szolgálni. Ezt a kedvezést bárki, minden igazolás nélkül a határállomástól kezdve is igénybe veheti, a következő feltétellel1: a felutazásra szolgáló jegy augusztus 17-én hajnali 0 órától kezdve bármely Budapestre menő vonatra érvényes. Legkésőbb olyan vonattal lehet indulni, mely augusztus '20-án d. e. 9 óráig érkezik meg Budapestre. A viszautazás kedvezménye (ingyenesen) augusztus 20-án d. u. veszi kezdetét, de el lehet utazni bezárólag augusztus 24-ének 24. órájáig. Az utazás útközben nem szakítható meg, gyermekek külön 'kedvezésben nem részésülnek. Ugyanilyen kedvezésben részesülnek azok, akik a Magyar Folyam, vagy a Dunagőzhajózási Társaság útján hajóval érkeznek Budapestre. Ezek a félárú jegyek már Bécstől kezdve érvényesek. A Budapestre érkező tömegek közül azokról, akik egy napon túl is itt kívánnak maradni. külön olcsó tömegelszállásolási akció is gondoskodik, hogy az igénytelenebb emberek ne legyenek kénytelenek drága szállásokon költekezni. Azok részére, akik csak Szent István napját akarják Budapesten tölteni, kora reggel érkező és este visszainduló vonatok állanak augusztus 20-án rendelkezésre. Minden remény megvan rá, hogy a vidék és a külföld érdeklődésének (elköltésével a nemzeti ünnep nagyszerű és hatalmas arányú lesz és százezrek fognak részt venni az idén sokkal nagyobb- arányúnak tervezett körmeneten. Már a távoli Amerikából is száz főnyi magyar küldöttség érkezését jelentették be Ripka Ferenc dr. főpolgármesternél. aki ezzel az ünneppel a magyarság egységének gondolatát kívánja szolgálni, mert egyedül ez. alkalrrías arra, hogy az ország boldogulásához, haladásához, fejlődéséhez vezessen.
