Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-28 / 30. szám
Budapest, 1926 július 28. 5 Gsonkamagyarországot ma annyi idegen látogatja, mint amennyi békében Nagymagyarországot látogatta Az idegenforgalom egy év alatt állag 33 százalékkal növekedett — Magyar- ország bekapcsolódik a világpropagandába genforgalmi kongresszust, amelyen huszonkét állam vett részt. Ezt a kongresszust a hollandi központ rendezte és ezen a kongresszuson most vett először részt Magyarország is. A magyar deputátus elérte, hogy Magyarországot is belevonják a világpropa- gandába. sőt éppen annyi helyet kap a közös. több millió példányban megjelenő ismertető füzetben, mint bármelyik más nagy állam. A kommunizmust követő esztendők elriasztották az idegent Budapestről,, másrészt pedig azok is, akik a háború előtt idejártak, a háború alatt elszoktak attól, hogy felkeressék Budapestet és a magyar vidéket. Hosszú és hatalmas propagandára volt szükség, amíg most végre elértük azt, hogy Magyarországnak Ismét békebeli idegen- forgalma van. Biztos jelnek kell ezt tekintenünk arra, hogy a közeljövőben, amikor kiváló egyesületek és hivatalos apparátusok minden erővel az idegenforgalom gyarapításán dolgoznak, ezen a téren óriási haladást érhetünk el. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt olyan személyiséggel beszélni, aki az idgenforgalmi ügyeket tökéletesen ismeri és aki a következő információkat volt szíves adni: — Meg kell állapítanom, hogy idegenforgalmunk az utóbbi esztendőkben igen jelentős lendületet vett. Ezt legelsősorban a fővárosnak, azután a különböző, az idegenforgalom céljait szolgáló egyesületeknek, a kereskedelmi' miniszternek és a közlekedési vállalatok megértő és segítő szándékának köszönhetjük. Csak így érhettük el, hogy 1924-től 1925-ig idegenforgalmunk olyan nívóra emelkedett, hogy a mai Magyarország ebben az esztendőben elérte az egész Nagv- magyarország békebeli idegenforgalmát. Az idegenforgalom ugyanis 1924-ről 1925-re, havi átlagos 33 százalékkal, a szezónhóna- pokban pedig 41 százalékkal emelkedett. Hasznára volt idegenforgalmunk fejlődésére az a sok kongresszus, amelyet az utóbbi időben Budapesten rendeztek meg és az a sok csoportos látogatás, amelyeket sikerült megszervezni. Az idén már a budapesti nagvszállodák úgynevezett luxusidegenekkel vannak tele és a szállodaadó idei első félévi statisztikája is azt mutatja, hogy jelentékenyen növekedett az idegen- forgalom. Rendkívül hasznára vannak Budapest idegenforgalmának azok a külföldi orvosok, akik egyszer Budapesten jártak és akik nem tudják elfelejteni, milyen áldásos vizekkel rendelkezik a magyar főváros. Éppen ezért rendkívüli súlyt kell helyezni az 1928-as kongresszus és kiállítás minél kiválóbb megrendezésére, mert ha ezt a kongresszust és kiállítást a külföldiek, különösen az orvosok és egészség- ügyi szakemberek nagy tömegekben keresik fel, akkor ennek a kongresszusnak ezrekre menő résztvevői valamennyien agitátorai lesznek Budapest idegenforgalmának. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az, aki Budapesten egyszer megfordult, innen olyan impressziókkal távozik, amelyek felejthetetlenek lesznek számára amíg él és mindenki, akit mi itt Budapesten szívesen láttunk és akinek megmutattuk Budapest szépségeit és természeti kincseit, az élete végéig agitálni fog honfitársai között Budapest érdelzében. — Igen nagymértékben fejlesztik Budapest idegenforgalmát azok a kedvezmények, amelyekkel az újabb időben a külföldieknek kedveskedünk. Itt elsősorban a fürdők és a közlekedési vállalatok kedvezményeire kell rámutatnunk. Nagy sikert ért el például az idegenforgalmi vállalat a „Jöjjön három napra Budapestre" című jegyfüzeteivel. Európa minden részéből és Amerikából is százával érkeznek az elismerő nyilatkozatok. Üjabban a kereskedelmi miniszter is újabb kedvezményeket szándékozik biztosítani, így a külföldről jövő társas utasok az alacsonyabb kocsiosztályban vasúti iegykedvez^ ményt kapnak, az idegenvezetők pedig sza- badjeggyel utaznak. A hétvégi kirándulások népszerűsítésére a kereskedelmi miniszter Hegyeshalom és Budapest között húszszázalékos tarifamérséklést engedélyezett. Azok a külföldiek pedig, akik magyar fürdőhelyen legalább tizennégy napig tartózkodnak. ingyen utazhatnak vissza. A „Jöjjön három napra Budapestre" című jegyfüzetek tulajdonosai a határtól Budapestig és vissza a magasabb kocsiosztály kedvezményét kapták és hasonló kedvezményt biztosított nekik a Duna—Száva—Adria vasút, a MFTR és a DGT. Ugyanezek számára a magyar Légiforgalmi 25 százalékos menetdíjkedvez- rnényt, a külügyminiszter pedig félárú vízumot engedélyezett. — Ezek azok az eszközök, amelyek nem lehetnek hatástalanok az idegenforgalom növelésében. Sőt, amint látható, már az eredmények is mutatkoznak. De nem szabad elhanyagolni az idegenforgalom emelését célzó törekvéseknek nemzetközi vonatkozásait sem. Most tartották meg Prágában a nemzetközi ideLegközelebb ilyen ismertetőfüzetek angol és spanyol nyelven Észak- és Délamerikában fognak megjelenni. Azonkívül több más nagyarányú terv is van a megvalósulás útján, így különösen a rádió felhasználása bíztat a nemzetközi propaganda során nagyarányú sikerrel. Budapest mai budgetje nagyobb, mint a békebeli Szerbiáé volt Nem fizethet minden terhet az a generáció, amely a háborút és a forradalmakat átszenvedte — Magyar Miklós fővárosi bizottsági tag kritikája a budget-vita eredményeiről Budapest új törvényhatósági bizottságának eddig legnagyobb teljesítménye az a budget- vita volt, amellyel most a nyár eljöttével a közgyűlési szezon lezáródott. A Fővárosi Hir- 1 a p elmondotta véleményét ennek a budget- vitának eredményeiről, fontosnak : tartottuk azonban, hogy kikérjük a baloldal véleményét is. Magyar Miklós fővárosi bizottsági taghoz fordultunk, aki az egész vitát rendkívüli figyelemmel kísérte és aki a vita eredményeiről való kritikáját a következőkben volt szives elmondani a Fővárosi Hírlap számára: —- Alig pár hete fejeződött be a költségvetési vita, máris mutatkoznak azok az aggodalmak, amelyeket az objektív felszólalók a költségvetési vitánál kifogásoltak. Ez nem is maradhatott el, mert ha objektiven nézzük a költségvetési előterjesztést, olyan adatokat találunk ott, amelyeknek méretei a f öv áros közönségének teherviselő képességét jóval túlszárnyalják. Ezek az aggodalmak vonultak végig az összes szónokok beszédein és nem tudták palástolni aggodalmaikat, hogy ez a költségvetés felületes munkának az eredménye, ezt a költségvetést azok állították össze, akiknek Budapest közönségéhez semmi közük, a közönséggel nem élnek együtt és így nem is tudhatták, hogy melyek azok a határok, ameddig szabad lett volna elmenniök. A politikai felelősséget ezért a költségvetésért, amint a vezérszónokok kijelentették, egyik párt sem akarja vállalni, de azért megszavazták, hogy a főváros ne legyen kénytelen költségvetés nélkül dolgozni. —■ A tanács jelentésében benne van, hogy a hivatalnoki kar kevés arra a munkára, amit végez. Objektív szemmel és objektív hozzáértéssel meg lehet állapítani azt, hogy nemhogy kevés, hanem feleannyival is el lehetne azt az adminisztrációt végezni, amit a főváros hivatalnoki kara végez. Vannak egyes ügyosztályok, amelyek túl vannak terhelve, de vannak egyes ügyosztályok, amelyeknek munkáját egyharmad munkaerővel is el lehetne végezni. A tanács összeállításából azt lehet megállapítani, hogy körülbelül 2924 tisztviselője és 2128 altisztje van a fővárosnak. Ezenkívül ott van a tűzoltó legénység, 581 ember, tehát összesen 5663 alkalmazott. A tanszemélyzet körülbeül 4500 ember, úgy, hogy a székesfővárosnak mintegy tízezer alkalmazottja van. Ha összehasonlítjuk a békebeli állapotokkal, a békében elvégzett munkákkal, akkor rettenetes képet kapunk, mert a személyzet fizetése kétszázhetven milliárdot tesz ki, hatvankét milliárdot a nyugdíj, tehát együttesen 332 milliárdot. Ha egy rikító példával akarunk szolgálni, akkor azt kellene beállítanunk, hogy a főváros költségvetése többet tesz ki, mint a békebeli Szerbiának egész állami büdzséje. — De nézzünk bele a költségvetés egyes tételeibe. E lapnak keretei szükek volnának ahhoz, hogy mindenre részletesen kitérjünk, csak pár adatot kívánunk felsorolni, ami hűen tükrözi vissza ennek a költségvetésnek felületes összeállítását. A költség- vetési vitában felszólalt szónokok szerettek volna valamit a nagyközönségnek nyújtani, adóelengedés formájában, vagy pedig a közszükségleti cikkeknek, úgy, mint például a villany, gáz és a közlekedés egységárainak leszállításával, de féltették a költ s.é gvetés egyensúlyát. Abból a sok beszédből, ami a költségvetési vitában elhangzott, ebből a nagy és gyönyörű szép szószimfóniából egyetlen egy kellemetlen hang süvített ki és ez azt jelenti, hogy a publikumnak nem tudunk adni semmit, pedig a költségvetés egyensúlyának felborulása nélkül is lehetett volna a nagyközönségnek valamit nyújtani, ha a költségvetést kellő előrelátással, több meggondolással és szívvel állították volna elő. — Az üzemeknek fináncpolitikája magyar specialitás, mert sehol a világon nincs az, hogy' monopóliumot élvező városított üzemek kettőszáz százalék haszonra dolgoznának. Mindenütt a világon, ahol komoly, szociálpolitikát folytatnak, ott a kommuni- zált üzemek a lehető legszigorúbban csak arra törekszenek, hogy az önköltségi árat hajtsák be a fogyasztóktól. Nálunk pedig az történik, hogy a monopóliumot élvező vállalatok nem riadnak vissza a kétszáz százalékos haszontól sem. Példával illusztráltam a közgyűlésen, hogy a BESzKÁR, az elektromos művek és a gázüzem Összesen 268 milliárdot ruháznak be és ezt a napi bevételekből szerzik be. Ha ezt úgy csinálnák, mint minden más fővárosban, vagy országban csinálják, hogy ezt a kétszázhatvannyoíc- milliárdot, ami beruházásra szükséges, annuitásos kölcsönből eszközölnék, akkor ez a 268 milliárd annuitásos kölcsön csak huszonhárommilliárdot tenne ki és így 245 milliárd maradna meg. amely 245 milliárd- ból el lehetne engedni az egész fogyasztási adót, amely 150 milliárd, és el lehetne engedni a vigalmi adót. amely ötvenmilliárd és ez mind nem tenne többet ki, mint kettőszáz- milliárdot, még felesleg is maradna: negyvenötmi 1 f i á r d. Ezzel a főváros közönségének megélhetését tudnánk olcsóbbá tenni és a rettenetes terheken könnyíteni. Így keresztül viheténk azt a szellemet, amelyet minden józan közigazgatásnak, vagy közgyűlésnek végre kellene hajtania, hogy ne egyedül ezt a háborút, a kommünt és a forradalmakat átszenvedett generációt sújtsuk minden teherrel, hanem húsz—harmincéves kölcsönnel a jövő generáció is viselje a terhek egy részét. Hogyha a jobb belátás és a több hozzáértés fog dominálni a jövő költségvetés összeállításánál, akkor mindezeket a rettenetes hibákat el lehet kerülni. HORVÁTH LUKÁCS és FIA épület- és bútor asztalosmunkák gyára Budapest, TELhFON; JÓZSEF 92—48. VIL, Hungdria-körut^ 206. ^ GOLDBERGER és RÓNAI okleveL gépészmérnök műszaki irodája Budapest, I., Fehérvári-írt 21. sz. Telefon: József 60-46 Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és egészségügyi berendezések vállalata TÓ Á PÁT. BUDAPEST, M. *ÄÄJn>)Zjilgmond.u<10 építész, építőmester Telefon: 66-64. ® Fliegt Béla bádogos mester | légsxesx, vixvexetéR, csaiornáxás, egészségügyi fUráöberenáexéselt vállalata — Telefon: Jóxsef 135-07 Sj Budapest, IX., Ferenc-körut 18. sz. ^ KISZELY GÉZA festő-mázoló VI1,, Dembínsky-ntca 43. Telefonhívó: József 14—91 10 tonnás Chenard & Walcker tehervontaté-traktor kép^í; Róka és Társa automobil it, 60 °/o megtakarítás teherautóval szemben — Kívánatra üzemben bemutatjuk — Kérjen ajánlatot Budapest, V, Csanádi-u. 3. Telsfon: L 906 09, 916-17
