Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-21 / 29. szám
Budapest, 1926 július 21. Körséta a városházán Akik önként rövidítik meg a szabadságukat — Budapest sorsa és a numerus c/ausus Az uj ellenzéki pártalakulás és a városi politika Azzal a viharos közgyűléssel, amely a státusz- rendezés ügyében kiadott belügyminiszteri rendelettel olyan izgatottan foglalkozott, véget ért a törvény- hatósági bizottság nyári szünet előtt való munkája és a városházára csöndes, nyári, kánikulai napok szakadtak. A hivatalokban sablonos adminisztratív munka folyik, csak imitt-amott készülődnek máris az elkövetkezendő nagy munkára, amely az ősszel kétségkívül meg fog indulni. A főtisztviselők közül a legtöbben megvárták a közgyűlési szünetet, hogy most azután sorjában megkezdjék szabadságukat. Elsőnek Ripka Ferenc főpolgármester utazott el. Hétfőn délben, a közigazgatási bizottság ülése után vonatra ült és váratlanul elutazott Budapestről. A főpolgármestert halaszthatatlanul sürgős ügy vidékre szólította, ahonnan a nyári szünet alatt már vissza sem tér a fővárosba, hanem megkezdve nyári szabadságidejét, többheti üdülésre külföldre távozik. Egyelőre Fonyód-Bélatelepen tartózkodik a főpolgármester és készül külföldi útjára. Sipöcz Jenő dr. polgármester szerdán kezdte meg nyári szabadságát. A polgármester ötheti tartózkodásra külföldre utazott és csak augusztus hóban veszi át újra hivatala vezetését. Távollétében, mint rendesen, Folkusházy Lajos alpolgármester helyettesíti. Sipőcz polgármester szerdán délben Bécs felé vette útját. Az osztrák fővárosban néhány napot tölt a polgármester, majd édesanyja kíséretében Svájcba utazik és egész szabadságidejét ott fogja tölteni. A város látható feje tehát ma Folkusházy alpolgármester, aki mint helyettes polgármester intézi a város ügyeit, de egyelőre itthon marad Biizcííh János alpolgármester is. Ügy Folkusházy, mint Búzáik alpolgármesterek csak Sipőcz Jenő dr. polgármester visszaérkezése után mennek szabadságra. A tanácsnokok közül július havában Édes Endre, Purébl Győző, Némethy Béla és Lamotte Károly tanácsnokok vannak szabadságon, akiknek vakációja augusztus 8-ig tart. Távollétükben a közegészségügyi ügyosztályt Édes tanácsnok helyett Szendy főjegyző, a tanügyit Purébl tanácsnok helyett Michal főjegyző, a közjogit Némethy tanácsnok helyett Tutár főjegyző és az elnöki ügyosztályt Lamotte tanácsnok helyett Duldcska főjegyző vezetik. Augusztus 8-án a többi tanácsnok megy szabadságra, de a nyári szünet alatt is vigyáznak arra, hogy a tanácsüléseken egy alpolgármester és legalább négy tanácsnok vegyen részt, mert a törvény szerint ahhoz, hogy a tanács határozatai jogérvényesek legyenek, legalább öt tanácstag jelenléte szükséges. A tanácsnokok egyébként ebben az esztendőben sokkal rövidebb vakációt élveznek, mint egyébként szoktak, mert senki sem tölti ki a szokásos nyolc hetet. Mindenki minél előbb idehaza akar lenni, mert hiszen a pártközi konferencia tudvalevőleg abban állapodott meg, hogy szeptember 29-én polgármestert választ a közgyűlés. Ezzel pedig megkezdődik a nagy választási kampány, a tanács megújítása és, istenem ilyen kritikus időkben nem árt, ha az ember ott áll azon a poszton, amelyen a tisztújítás után is ott szeretne maradni. * Kállay Tibor csütörtöki klubavató beszéde nagy felfordulást csinált a politikában. Ez a szelid. nyugodt temperamentumú politikus igazán sohasem szokott vihart keverni, a gondolatai nyugodtak, békések, a szó teljes értelmében konstruktívak. És mégis: a politikai front baloldala úgy jajdult fel, mintha viperacsípés érte volna. Vájjon mi történt tehát? Semmi egyéb, csak az, hogy Kállay Tibor lándzsát tört a numerus clausus fölött. Nyíltan és őszintén kimondotta, hogy a konzervatív gondolat követelményeként megállapítja, hogy a törvény annakidején elhibázott alkotás volt. Hirdette, hogy arra fog törekedni, hogy a numerus clausus eltörlése kérdésében a kormány tegye rneg a kezdeményező lépéseket. Az ember elámul rajta, hogy a baloldal e miatt háborog. Hiszen a baloldal is mindig ezt hirdette és ma öriini kellene, hogy a numerus clausus eltörlésének gondolatát a kormány pártjában olyan súlyos poiitikai egyéniség hirdeti, mint Kállay Tibor. A baloldalon azonban nem ez történik, mert ott úgy fogják fel, mintha a kenyeret, vagy legalább is az agitációs frázist csavarta volna ki Kállay Tibor a kezükből. Íme a magyar politika szörnyű átka, amikor nem gondolatokért, nem célokért, hanem jelszavakért küzd mindenki, aki a szélsőséges politikát hirdeti. Ám csodálatos, hogy Kállay Tibor nagy beszédének csak ezt az egy momentumát vették figyelembe és csak ez az egy momentum keltett izgalmat a politikusok körében. Hát hogy van az, hogy nincs visszhangja annak, amikor egy kormánypárti előkelőség, a kormány politikájának egy magas exponense azt hirdeti, hogy Budapestnek ismét vissza kell kapnia vezetőszercpét az országban? Vájjon senkit sem érdekel, hogy Budapest lesz-e újra maradék- Magyarország ipari, kereskedelmi, kulturális és politikai centruma? Senki nem törődik azzal, hogy részesedik-e Budapest a szanálási kölcsön még fenmaradt részéből? Hogy csinál-e az állam Budapesten beruházásokat? Hogy eltörlik-e a forgalmi adót? Hogy hóna alá nyúlnak-e a kispolgárnak? Mert mindezeket hirdette csütörtökön Kállay Tibor, de csak a polgárság tömegei adták meg a visszhangot, a hivatásos politikusok hallgattak. Persze, mert ezek olyan dolgok, ahol nem lehet jelszavakkal zsonglőrködni. Itt csak cselekedni lehet. * A Polgári Egység Klubjának megalakulása különben nagy erővel lendítette meg a baloldali egységes politikai párt megalakítását is. Túlságos jelentőséget aligha lehet ennek a szervezkedésnek tulajdonítani, hiszen olyan logikus agyvelő, mint Rákosi Jenő, vetette papírra a szervezkedés kritikáját: „Nem mindegy-e, hogy tizenöt ember együtt áll-e szemben vagy száznyolcvannal, avagy öten-öten nevezik magukat pártnak? A parlament napirendjére s munkájára ez egészen mindegy. Sem arculata, sem erőviszonyai, sem semmije ettől nem változik meg. Az egész ellenzék nem lesz tőle erősebb, a kormánypárt nem lesz tőle gyöngébb. Az egésznek az országos politika szempontjából nincsen semmi jelentősége“. De van-e a várospolitika szempontjából jelentősége a szervezkedésnek? A szervezkedő baloldali politikusok azt válaszolták erre a kérdésre, hogy igenis, van jelentősége. A demokrata párt vezetői, Baracs Marcel és Bródy Ernő semmi áron sem akarják kiadni a kezükből a községi politikában való vezetést. Azok viszont, akik az országos politikában fognak most az ellenzéki párt élére állani, azt a nézetüket fejezték ki, hogy a kommunális politikusoknak sincs joguk magukat önállósítani. Szerintük a községi politika szervesen belekapcsolódik az országos politikába és lehetetlen az, hogy a községi frakció mást, esetleg éppen az ellenkezőjét hirdesse a városházán annak, amit az országos politikában hirdetnek a parlamentben. Ezzel szemben a demokrata párt községi frakciójának vezetői úgy érezték, hogy azok az országos politikusok, akik most az élre kerülnek, édes-keveset foglalkoztak eddig községi politikával és ha van baloldali községi politika Budapesten, azt a demokraták csinálták és szervezték meg. Nem tudjuk, hogy most hogy áll a községi frakció és az országos vezérek polémiája. Valószínű azonban, hogy meg fognak egyezni ebben a kérdésben is és a vezetést a városházán továbbra is Baracs Marce! és Bródy Ernő fogják a kezükben tartani. Tízezer reménykedő közül csak 350 kap városi lakást novemberre Miért lesznek drágák a lakbérek a főváros uj házaiban ? — Épülnek a szükséglakások is Ismeretes, hogy az építés alatt lévő nyolcszáz városi kislakás elnyerése a szociálpolitikai ügyosztályhoz több mint közel tízezer kérvényt nyújtottak be, úgyhogy egy-egy lakásra 10—12 pályázó esik. Ez a tízezer ember mind abban reménykedett, hogy november 1-re talán enyhülni fog mostani nyomorúsága legalább annyiban, hogy ha szerencsés órában adta be folyamodványát, a télidő beállása előtt emberi lakáshoz jut a főváros új bérházaiban... A reménykedőket súlyos csalódás érte, mert a lakásépítési bizottság legutóbbi ülésén Liber Endre tanácsnok bejelentette, hogy az időjárás és egyéb gátló körülmények miatt november 1-re csak a Václ-út és Murautca sarkán, továbbá az Ollöl-út és Ceglédi- út sarkán épülő kislakásos bérházak készülnek el, s ezekben mindössze 350 lakás kerül kiosztásra. A helyzet tehát ma az, hogy 10.000 ember verekszik 350 lakásért november 1-re. A szociálpolitikai ügyosztályt úgyszólván állandóan megszállva tartják a kérvényezők, akik seregestül ostromolják Liber tanácsnok és Schuller főjegyző ajtaját, hogy a sok ezer közül az ő kérvényük is bekerüljön a „kiválasztottak“ közé, akik lakást kapnak november 1-re. Liber tanácsnok kijelentette munkatársunk előtt, hogy a többi öt házcsoport építésének befejezésében kisebb nagyobb késedelem állott be, de ! a házak, Illetve & lakások egy része már december, vagy január 1-re, de legkésőbb február 1-ig beköltözhető lenne. Mint a keresztmetszet mutatja, A rugalmas szállítást biztosítja, Ha kocsidra „Elasíicot“ szereled, Hogy károd nem lesz, azt biztosra veheted. A korábbi időpont azonban bizonytalan, így a főváros a beköltözhetőségért február 1-e e fő 11. f e lelő s sé g e t nem vállal. November 1-néi később készülnek el a Mester-utca 39 szám alatti, Simor- és Villám-utca sarkán készülő, a Váci-út és Gyön- gyösi-út és a Budaőrsi-út sarkán épülő házcsoportok. Az 550 lakás beköltözésének elhalasztása érthető ijedelmet keltett a lakásigénylők között, mert sokan már felmondani készültek, vagy már fel is mondtak a régi lakásban, a szükséglakásban sínylődök pedig két-három hónappal meghosszabbodik szenvedésük ideje. A főváros azonban ezen segíteni nem tud, bár mindent elkövet, hogy a lakások minél előbb készen álljanak. A napokban megkezdik a Ceglédi-úton levő fővárosi telken a háromszáz szükséglakás építését is, úgyhogy ezek november 1-re el is készülnek. Ezek a szükséglakások a Suhajda-telep nyomortanyáihoz képest fejedelmiek lesznek Minden szükséglakás egy-egy tágas szobából áll, amelyhez külön toilette helyiség tartozik. A szükség- lakások egyemeletes pavilonokban épülnek meg. A második kellemetlen meglepetés, amely a városi lakásokra váró lakosságot érte az, hogy az új városi házak bérét feltűnően magasan állapították meg. A most épülő városi kislakásos bérházakban a? egyszobás lakás évi bére 7,650.000 K, a kétszobásoké 13,500.000, a háromszobásoké pedig 18 millió korona lesz. De ez még nem minden, mert az évi béreket 5—5%-al emelik. Ez a bérösszeg a kislakásoknál havi 600.000 = 1,200.000 koronának felel meg, ami oly magas, hogy kérdés, miből tudják azok a legszűkösebb viszonyok között élő emberek megfizetni, akik a városi lakásokra reflektálnak. Értesülésünk szerint, a magas bérmegállapítás azért volt elkerülhetetlen, mert máskép nem tudták volna biztosítani a befektetett tőke törvényesen megállapított Kamatozását. A bérkérdéssel a közel jövőben foglalkoznak a .óvárosi pártok is. A Mester-utcai első bérház 150 lakással már csaknem teljesen készen várja az augusztus 1-én beköltöző új lakókat. j araink Ferenc g&pésziuMii gépműhelye { Gőzgépek, benzin-, nyersolaj- és gázmotorok, valamint 2 automobilok, traktorok és szántógépek javítása. Gép- % alkatrészek készítése minta vagy rajz szerint. Dugattyúk, % dugattyugyürük, szeleporsók, fogas-, kúp-, cs-avar- és 2 csigakerekek készítése. I Budapest, VIII., Gólya-utca 8. sz. — Telelőn: József 88-82. TÓÁSÓ PÁL épitész, építőmester BUDAPEST, Ií.,S;dgmonct-u. 10 Telefon: 66-64. S€HŐNDOR£gR JENŐ MÉRNÖK központé fűtési, siaSSosfetési, vízvezetéki ás csatornázási berendezések vállalata BUDAPEST, VIES., GÓLYA-UTCA 22. Telefon: J. 131-72. j Falkárpit, linkruszta, raktára Nagy választ SÜDFEL S O D F E L a i | Talofon I.C9-84. linoleum és stukolin menyezetek ék modern finom kárpitokban D SÁMUEL UTÓDA 1YUL&, budaiéit? V., Mária Vatérla-utca IO. HANTOS TESTVEREK R.-T. FESTŐ-, MÁZOLÓ- ÉS TAPETTÁZÓ - IPAR ÜZEME BUDAPEST, ¥5., EDE-UTCA 5. SZ. TELEFON L5PÓT 994—51. —----------------- TELEFON UPÓ'Í 985—22=
