Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-14 / 28. szám

Budapest, 1926 július 14. 7 Az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete. Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este tar­totta nyári szünet előtti utolsó értekezletét az Egysé­ges Párt Esterházy-utcai helyiségében, dr. Kozma Jenő elnöklése alatt. Az értekezlet először a költség- vetési vita és a legutolsó közgyűlés eseményeivel fog­lalkozott, majd a párt kerületi szervezkedésének kér­dését beszélték meg kimerítően. Zsiross István, Sie- gescu József, Scheuer Róbert, Sajó János, Krivos Árpád, Dohn József, Martin Imre, Biró Henrik és még többek hozzászólása után Kozma Jenő elnök a klub­alapítási előmunkálatokról számolt be. Ennél Batten­berg Lajos, Szombathy Kálmán, Bakonyi János, Sie- gescu József, Baránszky Gyula, Scheuer Róbert, Botin József, Bíró Henrik és még többen fejtették ki a párt szempontjait. Ezután a pártértekezlet egyhangúan el­határozta, hogy az Egységes Községi Polgári Párt központja az összes kerületekben kiépített szervezetei­vel együtt, organikusan résztvesz a Polgári Egység Klubjának megalakításában. A csütörtök' délutáni ala­kuló közgyűlésen a párt tagjai teljes számban meg­jelennek. Áz értekezlet Kozma Jenő elnök zárószavai után, az elnök éltetésével, félkilenc óra után ért véget. A Polgári Egység Klubjának társelnöki tisztét, értesülésünk szerint, a Községi Polgári Párt elnöké­nek, Kozma Jenőnek ajánlották fel, amivel dokumen­tálni kívánja az új alakulat azt, hogy teljes tudatá­ban van annak a súlynak, amit Budapest politikai éle­tében a „Ripka-párt“ jelent. Az új politikai klub, amely vezérének gróf Bethlen Istvánt vallja, tulajdonképpen a Községi Polgári Párt körül jegecesedik ki, ami ter­mészetes is, mert csakis ennek van a főváros életében olyan talaja, amelybe a mérsékelt, a középutas, a gaz­dasági és politikai kérdéseket egyaránt helyes irány­ban tovább vinni törekvő kormánypolitika belegyöke­rezhet és amelyben a polgárság széles rétegeire tá­maszkodva, még jobban megerősödik. Ripka Ferenc jeiienifesíése Rákosi Jenőről. Az újságírók gjzellatelepi Rákosi Jenő ünnepének két illusztris vendége volt, Vass József népjóléti miniszter és Ripka Ferenc dr. főpolgármester személyében. Mindkettőjüknek voltak emelkedett, szép és szívből jövő szavaik a magyar ujságírótársadalom számára. Ripka Ferenc beszédében azonban, mint mindig, is­mét akadt néhány olyan mondat, amely túl a napi aktualitáson, a maradandóságra tarthat igényt. Rákosi Jenőről beszélt Ripka Ferenc és amikor a magyar publicisztika eme óriásának jellemzését adta, mon­dotta ezeket: — Sokszor hallottam Rákosiról, hogy szembe­került a kereszténységgel. Évtizedek óta ügyelem az ő munkáját, évtizedek óta vagyok bámulója személyé­nek és nyugodt lélekkel mondhatom, hogy Rákosi a kereszténységgel sohasem került szembe, legfeljebb azokkal, akik a kereszténységet pártpolitikai célokra használják fel. Rákosi mindig azt hirdette, hogy a kereszténységben rejlő mérhetetlen erő felette áll az apró emberek érdekeinek, Rákosi Jenő a gyűlölködés­sel szemben hősies erővel védte a magyar társadalom templomát. Ezeket mondta Ripka Ferenc Rákosi Jenőről. És megáll a mi toliunk, mert nem tudunk szabadulni egy gondolattól. Nem tudunk szabadulni attól a szent meg­győződésünktől, hogy ugyanezeket a szavakat szóról- szóra elmondhatta volna Rákosi Jenő Ripka Ferencről is. Flogy ma eljutottunk odáig, ahol ma állunk és ahol ma már nyugodtan kezdünk dolgozni, az ilyen embe­reknek köszönhetjük ezt, az ilyenek, akik a gyűlöl­ködéssel szemben hősies erővel védték a magyar tár­sadalom templomát. Csütörtökön megalakul a Polgári Egység Kiubja. A Polgári Egység Klubja csütörtökön délután 6 órakor a Royal-szálló fehértermében tartja meg ala­kuló közgyűlését, amelyre Kállay Tibor nyug. pénz­ügyminiszter a meghívókat már szétküldte. Az ala­kuló közgyűlés napirendje a következő: 1. Az ala­kulás kimondása. 2. Az alapszabályok elfogadása. 3. A tisztikar megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Bádogosmunkák Wiz¥@zeték Budapest, VHI. kor., Nap-utca tO Telefon: József S6 51. A Józsefváros nem hajlandó Woliíéknak enge­delmeskedni. A városi politikában élénk feltűnést keltett a közelmúltban az az éles támadás, amelyet a Keresztény Községi Párt vezetősége intézett Bohn József törvényhatósági bizottsági tag ellen azért, mert megelégelve a Wolff-párt jelszavas politikáját, az Egységes Községi Polgári Párt táborába lépett át. A Keresztény Községi Párt vezetősége egyenesen fel­szólította, .mintegy becsületbeli kötelességévé tette Bohnnak, hogy mondjon le mandátumáról, amelyet „keresztény“ szavazatokkal kapott. Bohn József Wolffék támadására bizalmi kérdést vetett fel a kerü­letben és megkérdezte a Józsefváros polgárságát, hogy kívánja-e lemondását. A kerületben mintegy nyolcvan kérdőívet köröznek, amelyek egy része aláírva már vissza is érkezett. Néhány nap alatt közel ezer választópolgár biztosította Bohn Józsefet bizalmáról és ragaszkodik hozzá, hogy mandátumát tartsa meg. Az aláírások még folynak és a polgárság tömegesen tesz bizonyságot a Községi Polgári Párt iránti bizal­máról. Elkészült a Szent István-hét nagyszabású pro- grammja. A hatalmas gondolat, amelynek célja, hogy Szent István-hetét a magyarság átfogó ünne­pévé tegyék, teljesen eljutott a megvalósulás stádiu­mába. Ma már szinte teljesen kialakult ia Szent István-hét nagyszabású és megkapó programmja, amely azt ígéri, hogy mozgalmasságával és előre­láthatóan jelentős idegenforgalmával új életet önt Budapest vérkeringésébe. Erről a főbb vonásaiban kialakult programúiból a héten Ripka Ferenc fő­polgármester jelentést tett a Szent István-hét ünnep­rendező nagybizottságának. Mindenekelőtt közölte az elnöklő Rioka főpolgármester, hogy gróf B e t h- 1 e n István miniszterelnök és a kormány rendkívüli súlyt helyeznek a Szent István-hét ünnepségére, amely iránt meleg érdeklődést tanúsít maga a kor­mányzó is. Előadta azután Ripka főpolgármester, hogy a Szent István-hetet tulajdonképpen maga Bu­dapest társadalma rendezi a legfőbb egyházi és világi méltóságokkal karöltve, s a főváros ebbe a mozgalomba olyan formán kapcsolódik, hogy a kü­lönböző társadalmi szervekből alakult bizottságok között az összekötő és a Protektor szerepét vállalta. Bejelentette ezután az elnök, hogy az Államvasút félárú menetdíj-kedvezményt engedélyezett a Szent István-hétre Budapestre utazó vidékieknek és külföl­dieknek. Ezt a kedvezést bárki minden igazolvány nélkül igénvbeveheti. Hasonló kedvezést ad a Délivasút, a Dunagőzhajótársaság, valamint a Ma­gyar Folyam- és Tengerhajózási r. t. Az utóbbiak jegykedvezménye már Bécstől kezdve lesz érvé­nyes. Most áll elintézés alatt a kedvezményes, eset­leg ingyenes vízumok kérdése. A Szent István-hét keretében rendezendő^ Országos Borkiállítás szál­lítmányai javára a MÁV. felhozatalnál a 14. tarifa­osztályt engedélyezi, a visszaszállítás pedig teljesen díjmentes lesz. A kiállítással kapcsolatban elfogyasz­tott bormennyiség fogyasztási adómentességet él­vez. A Szent István-hét keretében nagyszabású fut­ballmérkőzéseket és atlétikai mérkőzéseket ter­veznek és a futballtilalom két délutánon lesz fel­függesztve. Bejelentette végül, hogy buzdító felhí­vást intézett az amerikai magyarokhoz, s ennek visszhangja folytán reméli, hogy több száz főnyi küldöttség érkezik Amerikából Budapestre. Az ülé­sen számos felszólalás hangzott el és minden fel­szólaló új praktikus tervekkel állott elő. Megbeszél­ték a Szent István-napi körmenet előkészületeit, az elszállásolás nagv kérdését, a Színész Szövetség, a Labdarúgó Szövetség, a Testnevelési Tanács, a Dalos Szövetség és a Cserkész Szövetség bekapcso­lódását. Nagyon érdekes a kereskedőknek az a be­jelentése. hogy a budapesti kereskedők a Szent István-hét tartamára egységes árleszállítást tervez­nek és az összes kirakatokat fel fogják díszíteni. Teljesen kialakult már a képe az országos bor- és gyümölcsvásárnak is, amelyen az összes magyar borvidékek termelői és kereskedői nagyszabású bor­kóstolót rendeznek. A kiállításon különben a népies szakácsművészet remekeivel fognak a közönségnek gasztronómiai örömöket szerezni és a jó népies eledelek mellett a régi magyar zenét és táncokat mu­tatják be. A főpolgármester befejezte a kerületi elöljáró­ságok ellenőrzését. Dr. Ripka Ferenc főpolgármes­ter a napokban fejezte be azt a kéthónapig tartó ellenőrző körutat, amely alatt a kerületi elöljáró­ságok összes hivatalaiban beható vizsgálatot tar­tott. A főpolgármester az 1872. évi 36. t. c. 69. §-ban biztosított jogánál fogva május elején kezdte meg dr. N é rn e t h y Károly tanácsjegyző, a főpolgár­mesteri hivatal vezetője, a f ő s z á m v e v ő és dr. S z a 1 a y Sándor, az elöljárói értekezlet elnökének kíséretében az egyes közigazgatási kerületek elöl­járóságain a szokásos évi hivatalvizsgál a- t o t. A főpolgármester behatóan megvizsgálta és el­lenőrizte az összes közigazgatási, adóügyi és mű­szaki és egészségügyi hivatalok működését, az ot­tan uralkodó szellemet és a tisztviselők magatartá­sát. A főpolgármester különösebb rendellenességet nem tapasztalt, de egyes helyeken mégis talált olyan körülményeket, amelyek megszüntetése, megváltoz­tatása iránt intézkedni fog. Mi most ezeket részle­tezni nem akarjuk, de a kérdésre még visszatérünk. A vizsgálatok befejezésével a főpolgármester afe­lett, hogy a kerületi elöljáróságok a törvények és szabályrendeleteknek megfelelő működést fejtenek ki, — elismerését fejezte ki dr. Szalay Sándornak, az elöljárók elnökének. A főpolgármester, értesülésünk szerint a hivatalvizsgálat eredményéről részletes felterjesztésben fog beszámolni a belügyminiszter­nek, amelyben külön fejezetet szentel a tisztvi­selőképzés kérdésének, s közölni fogja a kerü­leti beosztás revíziójára, illetve a közigazgatás he­lyes decentralizációjára vonatkozó tapasztalatait is. A Swoboda-féle „Automai“ és „Tantal“-kályhák ezentúl Magyarországon készülnek. A magyar ipar gyártási sokoldalúságának és fejlettségének egyik jelentős állomásául tekinthető, hogy a Szír eh Imre fém- és bronzáru gyár (Budapest, VII., Giaray-u. 40.) cég megállapodott a v/ieni Automat- ofenbauge Seilschaft, Alois Swoboda u. C o. világhírű kályhagyárral, hogy ez utóbbi ál­tal szabadalmazott és több mint húsz éve gyártott „Swoboda-féle Autómat és Tantal“­kályhákat magyarországi fogyasztásra Budapesten gyárthassa. E közkedvelt és kitünően bevált kály­hák az utóbbi időben csak nagy áldozatok árán voltak beszerezhetők, a magas be­hozatali vám miatt. A létrejött megegyezés folytán módjában lesz a fogyasztóknak ezen káyhákat is­mét versenyképes áron beszerezni, mert a S z i r c h-g yár ismert modern felszere­lése révén abban a helyzetben van, hogy a szabadalmazott Swoboda-féle világhíres kály­hákat legalább is olyan olcsón állíthassa elő. mint a wieni Automatofenbaugesellschaft. Az ..A u t o m a t“- kályhák ismert föelönye, hogy a legcseké­lyebb fűtőanyag fogyasztás mellett állandóan egyenletes éi kellemes m e- g e t nyújtanak, egész télen át egyfolytában égnek, mindenképpen hygienikusak és kezelésük igen egy­szerű. Budapesten körülbelül nyolcezer darab van már eddig is használatban és mindenki kifogástala­nul meg van velük elégedve. A vevők kényelmére a Szír eh Imre cég VI., Andrássy-út 14. alatt Ifirakatot nyitott, hol az összes min­ták megtekinthetők és ugyanott a fűtési kérdés meg­oldására nézve mindenkinek készségesen adnak szakszerű felvilágosítást és tanácsot. Maturánsok figyelmébe. Egyéves kereskedelmi szaktanfolyam. Minden középiskolát végzett, amidőn jövőjéről határoz, gondoljon arra, hogy a nyolc-tizen- két féléves egyetemi stúdium befejezése után az el­helyezkedés lehetősége nem arányos a hozott pénz­es időáldozatokkal és hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a középiskola nyújtotta általános műveltség és tudás mielőbb kiegészítendő közgazda- sági szakismeretekkel is. Ezekkel felvértezve gyor­sabban és eredményesebben veheti fel a jövőjéért való harcot, nemcsak megcsonkított hazánk szűk határai között, hanem a külföldön is. Nagy mulasztást követ el az. ki közgazdasági pályára lép s nem számít a külföldön való elhelyezkedés lehetőségével. A külföl­dön való működés nemcsak egyéni, hanem állami ér­dek is. A külföldön való érvényesülésre itthon kell fel­készülnünk. Erre alkalmas akadémiai jellegű tan­folyamot Budapest székesfővárosa tart fenn a Vas­utcai 9. sz. alatti í. kér. iskolában. A tanfolyam, amely a kétéves kereskedelmi akadémiák nyomdokait követi — egyéves és gazdasági szakismereteken kívül rend­szeresen vezetett tanulmányutakkal, intenzív nyelv- oktatással és idegen nyelven tartott előadásokkal igyekszik elérni azt, hogy hallgatói — amint ezt eddig is sokan megtették — külföldön helyezkedhessenek el. Az előjegyzés a tanfolyamra, tekintettel arra, hogy a felvehető hallgatók száma korlátolt, augusztus 20-ig kérvényezendő. (Melléklendő: a végzett tanulmányo­kat igazoló bizonyítvány, születési anyakönyvi kivo­nat.) Tandíj félévre 696.000 K köztisztviselőknek. Jelentkezni lehet: VIII., Vas-utca 9—11. Budapest. Harmincéves jubileum. A jelen évben ünnepli meg fennállásának harmincadik évét az Erinényi Antal bádogos és szerelő cég, melynek ipari teljesítményei már régtől fogva úgy szakmai körökben, mint magánmegrendelők részéről a leg­nagyobb megbecsülésnek örvendenek. A cég, mely annak idején, többek között a Ferencz József-lak- tanya, újabban pedig a Lehel-utcai elemi iskola és a Kiscelli-úíi iskola bádogos és szerelő munkáit vé­gezte és a fővárosi s állami szállítások alkalmával számos megbízást kapott, a jól végzett munka fel- elemelő tudatával tekinthet vissza azJpddig eltöl­tött 30 évére. Vágó M.,Márton vízvezeték-, légszesz- és csa­tornázási berendező (VI. Gyár-utca 2.) régi, elismert vállalata a fővárosnak, amely a szakiparban a leg­jobb hírnévnek örvend. „V á g m a“ nevű szabadal­mazott fürdőkályhái közismerten elsőranguak. E fürdőkályhának feltűnő előnye, hogy táptartánnyal működik, 50%-kal olcsóbb az eddig használt táp- tartánycs melegvíz-berendezéseknél és jóval felül­múlja az eddigi rendszerű fa- és szénfűtéses kály­hákat. A mesterséget is lehet művészi tökélyre fejlesz­teni. Ezt bebizonyította Szieber Imre festő- és má- zolómester (Batthyány-út 59.), aki a Pénzügyminisz­tériumban és több fővárosi iskolában végzett mun­kájával a hivatalos körök legteljesebb elismerését kiérdemelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom