Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-23 / 25. szám
Budapest, 1926 junius 23. ^vdkmJYúmkp 5 Nagyarányú magánépitkezés csak városi és állami kedvezésekkel indulhat meg A kormány, a német rendszer bevezetését tervezi — Báró Kray István nép« jóléti államtitkár helyszíni tanulmányúton van — A téglakartel gyártási ka« pacitásának csak egynegyedrészét használja ki Lukács József vezérigazgató az idei épitési kampányról Tagadhatatlan, hogy hosszú idő múltával a jelen évben mégis megindult egy kevéssé az építkezés és amennyiben a magántőke követni fogja az állami és fővárosi építkezések példáját, úgy előbb-utóbb be fog következni az egykori jobb idők épitési kedvének a reneszánsza. Az építkezés hosszas stagnálása tudvalévőén a hazai iparvállalatok egész sorát kárhoztatja tétlenségre, vagy legalább is az üzemének erős redukálására és ezer meg ezer egzisztenciára hozna jobb napokat, ha az építkezés valóban nagyobb arányú módon megindulhatna. A jelen évben eszközölt építkezések terjedelme es jelentősége természetesen elsősorban a téglaipar elfoglaltságának a mértékében jut kifejezésre és a téglaipar üzemi felkészültsége révén alkothatunk leginkább megfelelő képet a legutóbb megindult és a közeljövőben várható építkezések arányairól. Kérdést intéztünk erre vonatkozóan Lukács Józsefhez, a Kőszén s Téglagyár (Dräsche) vezérigazgatójához, akitől az alábbi nagyértékü információkat kaptuk: — Mielőtt a téglagyáraknak a mostani építkezésekkel kapcsolatos elfoglaltságát ismertetném, nem fog ártani, ha egy kis visszapillantást vetünk néhány számadat segítségével az utóbbi évekre. A téglakartel 1910-ben . . . 301 millió 1911-ben . . . 295 1912-ben . . . 155 „ 1913-ban . . . 98 „ 1914-ben . . . 100 „ 1915-ben . . . 30 „ 1916-ban . . . 34 „ 1917-ben . . . 20 „ 1918-ban . . . 14 „ 1919-ben . . . 6 „ 1920-ban . . . 13 „ 1921-ben . . . 14 „ 1922-ben . . . 42 „ 1923-ban . . . 54 „ 1924-ben . . . 47 1925-ben . . . 39 „ darab téglát szállított a különféle építkezésekhez. A mostani év eddig elmult öt és fél hónapja alatt 54 millió darab téglára kaptunk megrendelést és ez a mennyiség az év végéig körülbelül SO millió darabra fog emelkedni, tehát hozzávetőlegesen meg fogja közelíteni az 1914. év eredményét, amikor tudvalevőleg az év derekán kitört háború folytán szinte egy csapással megszűnt az építkezés. A jelen évben eddig megrendelt 54 millió darab téglából 22 millió darabot a városi építkezések igényeltek, 2% millió darabra volt szükségük az állami építkezéseknek, mig a többi 29% millió a magán- és ipari építkezési igényeket van hivatva kielégíteni. — Hogy a téglagyárakat az utóbbi évek építkezési hiánya milyen válságos helyzetbe sodorta, azt bizonyára felesleges közelebbről ismertetnem. Elég lesz talán utalnom arra a körülményre, hogy a téglagyárak egyáltalán nem vehették ki részüket az egyéb iparok háborús konjunktúrájából és minden oly kísérletük, mely egyéb iparágak bevezetésére irányult, az elhelyezési lehetőségek elégtelensége folytán szomorú csalódást eredményezett csupán. A téglakar- telbe tömörült gyárak termelési képessége 300 millió darab tégla egy évben,, amit persze nem igen lenne nehéz tovább fokoznunk néhány millióval. A jelen évben tehát a téglagyárak a kapacitásuknak nem sokkal több, mint egynegyedét tudják csak kihasználni. A tégla exportálására természetszerűleg nem igen gondolhatunk. A külföldön mindenfelé bőven vannak téglagyárak. Ahol az építkezési kedv fellendül, nyomban egyre-másra támadnak a téglagyárak. A téglának egyébként sincs, speciális halmazállapota folytán, nagyobbfoku értékesítési lehetősége egy hosz- szabb utón való szállítással kapcsolatosan. — A téglagyárak üzemének fellendülését természetesen az épitkezésék nagyobbarányu megindulása hozhatná csak meg. Németország újabban igen sikeres módon oldotta meg az építkezés problémáját. Ez abban áll, hogy az állam az építkezési költségek 60%-át hitelezi alig 1—3 százalékos kamatú amortizációs kölcsön utján azoknak az építtetőknek, akik 20%-os saját tökével és további 20%-os bankgaranciával rendelkeznek. A németek rájöttek ugyanis arra, hogy az államkincstárnak bőven megtérül a kamatvesztesége az építkezések folytán előálló különféle adószolgáltatások révén, nem szólva a munkahiány nagymértékű csökkenésének morális és szociális értékéről. Úgy tudom, a kormány máris kiküldte báró Kray István népjóléti államtitkárt a német metódus közelebbi tanulmányozására. Félő azonban, hogy ennek a gyakorlati eredményei már aligha fognak kifejezésre jutni a jelen év még hátralevő részében. — Egyébként — meggyőződésem szerint — a magántőkét elsősorban a háztulajdon megkötöttségének bizonyos korlátok közé szorított felszabadításával, ezenkívül a kedvezések és előnyök egész sorával kell az építkezések megkezdésére rábírni, mert különben egyszerűen kész ingatlanokat vásárol az itt elhelyezkedni kívánó tőke. Miknek nem elés hangzatos nz „altiszti“ cím Ezerhatszáz városi altiszt egy tucatnyi hordójelző altiszt ellen Amikor a főváros közgyűlése a státuszrendezést tárgyalta, soha nemlátott mozgolódást tapasztalhattunk a főváros alkalmazottai körében. Nem volt olyan csoport és nem volt olyan alcsoport, amely a maga külön kívánságait ki ne fejezte volna. Természetesen nem lehetett elkerülni azt sem, hogy ezek a^ kívánságok egy másik csoportnak az érdekeit ne sértették volna. Sajnos, ebben a mozgalomban sok sebet kapott a kartársi szeretet és az egyes koté- riák nagy elánnal vonultak fel a másikak ellen. Annakidején a pártok vezérei úgy igyekeztek megszabadulni ezekneh a partikuláris érdekeknek a képviseletétől, hogy elhatározták: nem fognak felszólalni a közgyűlésen a státuszrendezési vitánál. A közgyűlési terem egyik oldalán be is tartották ezt a megállapodást, a másik oldalon azonban ugylátszik több a lágyszívű ember és itt bizony özönével nyújtották be a módosító indítványokat, persze valameny- nyit valamelyik kotéria érdekében. Talán ebből a versengésből maradt meg valami, mert még mindig vannak olyan jelenségek, amelyek azt bizonyítják, hogy egyes csoportok előkelőbbeknek tartják magukat a másiknál. A pénzügyi bizottság egyik legutóbbi ülésén felszólalt Buday Dezső Wolff-párti városatya és elmondta, hogy a Hordójelző Hivatal altisztjei panasszal fordultak hozzá. Úgy vélik, hogy ők magasabbrendii munkát végeznek, mint a többi altisztek, sőt munkájuk végzéséhez és állásuk betöltéséhez szakvizsgát is kell tenniök. Méltatlankodnak tehát amiatt, hogy dacára magasabbrendü munkájuknak, mégis csak altiszteknek nevezik őket. Az a kívánságuk, hogy külön státuszba sorozzák őket, oda, ahol a könyvtári és múzeumi őrök és altisztek vannak, címük pedig ezentúl az „altiszt“ minősítés elhagyásával egyszerűen hordójelző vagy mérlegmester legyen. Buday Dezső tolmácsolta a hordójelzőhivatal altisztjeinek >ezt a panaszát,-amely panasz azonban nem maradt titok a többi altisztek előtt sem. A hordójelző hivatal ilyen alkalmazottainak száma aligha lehet több egy tucatnál, amivel szemben a főváros többi altisztjeinek száma meghaladja az ezerhatszázat. Most azután a Fansz altiszti csoportjában tömörült 1600 altiszt között nagy az elkeseredés, hogy az ő címüket alacsonynak és dehonesztálónak tartják magukra nézve a hordójelző hivatalbeli kollegák. Nagy az aprehenzió és nagy az elkeseredés emiatt a cim- háboruság miatt és a városatyák újból megtanulhatják ebből az esetből is, hogy jobb bele nem avatkozni az ilyen kérdésekbe, amelyekhez, ha hozzányúlnak, az emberek legkényesebb pontját, a hiúságukat érintik. Buday Dezső nyilván jószándékkal vette kezébe a hordójelzőhivatal altisztjeinek ügyét és mégis magára haragította a többi ezerhatszáz altisztet. I Értesülésünk szerint az altisztek Szövetségének elnöksége kérvényt nyújt be a polgármesterhez és kérvényükben tiltakozni fognak a „hordósok“ sértő eljárása ellen, egyben pedig sérelmük orvoslását kérik. TBIKSRAH fejhallgató Gyári jelünkkel ellátott minden készüléknek vevőképességét fokozza. M R 2, 3, 6 M R 4-41 M B 5-51 Tungsram-vacuumcsövek bármilyen rendszerű kapcsolásnál torzításmentes, hangerős és tiszta vételt adnak. Kapható mindenütt! EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. ÚJPEST 1 A RÓ AXj. BUDAPEST, L STcS&iJ-I Il.,Zsigmond-u,10 építész, építőmester Telefon: 66-64. GASSNER DAVID FIAI Budapest, VI., Vilmos császár-ut 15. Telefon: T. 27-75, T. 109-49. Szőnyeg. Bútorszövet. Kárpitos kellékek. ECH KÁROLY! útépítő- és kövezőmester ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ t BUDAPEST, VII., ILKA-UTCA 4. SZÁM. $ A légzőszervek bántalmainál Asthma Emphisema esetén biztos gyógyulást nyújt a Szí. Gellert Gyógyfürdő ............................. I l> ^lll■■lllllll■llll|l■^^lll^■l■) le gtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája COMATIC a tökéletes autópneu Főelárusitás: Budapest, V!., Mozsár-u. 9. Szőrme-, Szőnyegmegóvás lakástakantás, beraktározási 9 v á I I a S a t Vili., NAP-UTCA 29. — TELEFON: JÓZSEF 3 a 36 év óta fennálló KERBER HENRIK cég 86.
