Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-09 / 23. szám
Budapest, 1926 junius 9. 7 (íiZIKVÍU lIlULiP Előtérben a hivatalos bankkamatláb leszállítása? A Nemzeti Bank főtanácsában egyelőre még nem alakult ki egységes felfogás Újabban egyre több szó esik a pénzügyi és gazdasági életben a hivatalos bankráta közelálló további mérsékléséről. Az is megállapítható azonban, hogy ennek a pénzügyi élet vezető korifeusai közül több ellenzője is van. A helyzet az, hogy az állami magas pénzügyi funkcionáriusok, — és köztük maga Búd pénzügyminiszter — határozottan a bankráta minél gyorsabb tempóban történő lefaragása mellett vannak, miután elméletileg ettől várják többek között a normális hitelviszonyok mielőbbi visszatérését, főként a kihelyezési kamatláb minél alacsonyabbra való leszállítása révén. Ezzel szemben természetesen a gyakorlati pénzemberek, a pénzintézetek vezetői, egyelőre meglehetősen tartózkodó módon viseltetnek a pénzügyi kormányzat koncepciójával szemben és főként arra utalnak, hogy a külföldi tőke nagyrésze ki fog vonulni az országból, ha a hivatalos bankráta csökkenésével természetszerűleg a betéti kamatlábak is lényegesen leszállanának. E két ellentétes felfogás osztja jelenleg két táborra a Nemzeti Bank főtanácsát és a közeljövő fogja megmutatni, hogy melyik nézet van erősebben képviselve. Tagadhatatlan, hogy elméletileg csak helyeselni lehet a hivatalos pénzügyi köröknek a bankkamatláb további lefaragását célzó magatartását. Utóvégre a betéti és a kihelyezési kamatláb között levő marge a kisebb bankráta mellett is kellően megkonstruálható. Szóval a pénzintézetek keresete egyáltalán nem forog veszélyben. Hogy a betéti kamatlábakat is le fog kelleni szállítani és ezáltal a tőkések már kevésbé szívesen fogják feleslegeiket betétek alakjában elhelyezni? Ez az ellenvetés nem igen állhat meg, mert hiszen külföldön még mindig nagy általánosságban jóval kisebbek a betéti kamatlábak, mint nálunk és nem igen kell tartanunk a felesleges tökék kiözönlésétöl. Ami pedig a külföldi tőkéket illeti, itt legfeljebb azzal kell számolniok a pénzintézeteknek, hogy az amúgy is még mindig igen tekintélyes kihelyezési percentből valamit át fognak engedni a külföldi hitelforrásnak, hogy az üzleteket számára eléggé rentábilisnak tegyék. A bankok még mindig jól fognak járni igy is és a külföldi tőkés is. Egyébként pedig tessék a bankoknak végre reáhelyezkedni az egyedül egészséges üzleti elvre, hogy „jobb a sürü garas, I mint a ritka forint“ és ennek megfelelően a rendelkezésükre álló pénzek minél gyakoribb megforgatá- sával, az emelkedő forgalommal pótolni az egyes kereseti összegek relativ alacsony voltát. (— r) Külföldi tőkék segítségével fogják felemelni alaptőkéiket a Alapi Béla, a Belvárosi Takarék ügyvezető igazgatója a küszöbön álló tranzakciókról Mindenképen aktuális lesz már a legközelebbi jövőben a pénzintézeti alaptőkéknek a szaporítása, ami az egyes pénzintézetek és vállalatok osztalék- politikáját természetesen igen közelről fogja érinteni. A pénzügyi életnek e rendkívüli jelentőségű problémájáról Alapi Béla, a Belvárosi Takarék ügyvezetőigazgatója — akihez erre vonatkozólag kérdést intéztünk — a következőképen nyilatkozott: — Tagadhatatlan, hogy ma az összes pénzintézetek arra törekednek, hogy vagyonuk szaporításával minél nagyobb mozgási képességre s ezzel minél több kereseti lehetőségre tegyenek szert. Ilymódon egyrészt a rezsikiadások mindinkább elviselhetőbbé válnak, másrészt pedig az osztalékpolitika is egyre kedvezőbb bázisra helyezkedhetik, szóval hovatovább ismét meg lehetne közelíteni a háboruelőtti állapotokat. De hát, persze nagy ut vezet még odáig. Az első és legfontosabb kérdés, az alaptőkék kellő kiépítése, illetve fokozatos emelése. És itt mindjárt meg kell állapítanunk, hogy a mostani időkben aligha lesz lehetséges az alaptőkék szaporítása végett a belföldi pénzpiacot igénybe venni. A belföldi tőkeképződés folyamata még mindig nem öltött olyan méreteket, hogy az ilyen tranzakcióknál reá támaszkodhatnánk. Hiszen láthatjuk, hogy a belföldi tőke mostanság mily részvétlenül halad el a részvények A franciák \miabb gyarmata: a Magyar Jelzálog Hite bank Annak idején sok szóra adott alkalmat az a körülmény, hogy a Jelzálogbank a francia kötvénytulajdonosokkal egy olyan egyezményt létesített, melynek alapján nemcsak hogy a magyar állam magára vállalta a terhek túlnyomó részét, de még az is lehetségessé vált, hogy a francia érdekeltek szinte diktatórikus módon álljanak az intézet élére és egy oyan kiváló pénzügyi kapacitásnak, mint Madarassy- Beck Gyulának a működését lehetetlenné tegyék. A franciáknak azonban még éz sem elég. A marokkói hadszíntéren, a riffkabilokkal szemben elért hadi sikereiket — úgy látszik — még fokozni kívánják és legújabban a Jelzálogbank ellen indítottak döntőrohamot. A bank legutóbbi közgyűlésén ugyanis egy olyan természetű alapszabálymódositást forszíroztak keresztül, melynek értelmében legközelebb a vezetőséget szinte kizárólag franciákból állíthatják ösz- sze, szóval az intézetet egyszerűen szőröstől-bőrös- től maguknak akarják kisajátítani, mialatt a magyar mellett, holott ezeknek túlnyomó része messze alatta áll árfolyam tekintetében a valóságos becsértékének. Emellett pedig ma már akárhány esetben a belefektetett tőkének igen tisztességes osztalékot biztosit. — Maradna tehát a tőkeszaporitási tranzakciók számára a külföld. Kétségtelen, hogy a külföldi tőke előtt nem ismeretlen a nyugodtságnak és biztonságnak az a foka, amelyre ma már lassanként élvergődtünk és amennyiben a politikai és gazdasági helyzetünk nem fog felmutatni a jövőben hirtelen eltolódásokat, úgy a külföld bizalma egyre inkább érezhető lesz velünk szemben. Szerencsére azok az idők mégis csak elmúlnak, mikor az állam a bankok és vállalatok csendes — sőt olykor igen hangos — társának érezhette magát s a pénzlebélyegzés, vagyonváltság meglepetései hatalmas megrázkódtatásokat idéztek elő a gazdasági életben. — Az „Überfremdung“ veszélyétől — meggyőződésem szerint — nem igen kell tartanunk, mert hiszen a külföldi tőke éppen a bizalma jeleképpen fogja rendelkezésünkre bocsátani a szükséges eszközöket s legfeljebb akkor csinál hatalmi kérdést a megszerzett részvényeiből, ha az egyes vezetőségek részéről igen súlyos hibákat vagy visszaéléseket tapasztal. Erre azonban a szolid magyar viszonyok mellett aligha lesz ok. állam a létesült megállapodáshoz híven rendületlenül űzeti a frankmilliókat. A Jelzálogbank, melynek uj rezsimjéhez fűződik a Városi Banknak szinte példátlanul álló ridegséggel végrehajtott felszámoltatása, úgy látszik, a legteljesebb mértékben negligálni kívánja a magyar érdekeket. Lichtig Samu Géza bűvész-mutatványa. A Neuschloss-Lichtig gyár, melynek részvényei szinte szenzációs karriert futottak meg a tőzsdén — főként lefelé menő irányban — újabban ismét beszéltet magáról és pedig oly módon, hogy amúgy is túltengő részvényállományát a mostani 2Y millió darabról több mint ennek kétszeresére: 5.1 millió darabra szaporítja. Hogy hol és miként fogja, a vállalat ezt a részvényözönt elhelyezni, és miképen fogja a részvények dividendaszolgáltatását ‘biztosítani a fafeldolgozó szakmában uralkodó súlyos dekonjunktúra mellett, az egyelőre szerfelett rejtléyes. Ugyancsak sok találgatásra ad alkalmat az a körülmény is, hogy a vállalat a tőkefelemeléssel kapcsolatosan egyik ingatlanát értékesíteni kívánja. -Köztudomás szerint a vállalat egyetlen ingatlana maga az albertfalvai gyárKondor Rezső, lakatosáni és redőnygyár Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezeitek, vászonredőnyök. Alapittatott 1896-ban- Vidékre díjmentes csomagolás. telep. Ugylátszik, Lichtig Samu Géza igazgató bízik a csodában. Mint.a Főnix-madár, tán a Lichtig is ? saját hamvaiból fog életre kelni. A magyar gépgyárak legújabb hitelpolitikája. A hazai gépgyárak raktárai csak igen nehezen akarnak kiürülni és ezért újabban az egyes ipartelepek a fizetési feltételek tekintetében szinte egymást túllicitáló kedvezményeket kínálnak a vásárlók számára. Jellemző, hogy egyes gépgyárak már addig is elmentek, hogy ötévi részletfizetésre adnak el gépeket a földbirtokosoknak, amire még az egykori háboruelőtti években sem igen volt példa, miután akkorában a leghosszabb fizetési terminus is csak három év. volt. A salátával kellemes módon veszünk fei magunkba egészséges táplálékot. Zöldsaláta a legjobb bőrápolószer, azért „egyszer naponta saláta“ öregnek-fiatalnak egyaránt hasznos szokás. A salátát természetesen a legjobb hozzávalóval kell elkészíteni, akkor rendkívül egészségemert vérfrissitőleg és nedvtisztitólag hat. Saláta, mayonnaise, mártás, stb. készítésére legfinomabb olívaolajunkat és valódi borecetünket ajánljuk. Meinl Gyula. atlétikai sportcikkek, S ©Sí Íl<E&S2£Gl szab a aim. iskolapa. dók és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest üli. kér«, ISécsi-út 85. sz. Telefon: 113-44. GIPSZET ÁRUSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Erzsébetkor 15. Az egeresi és tordai gipszgyárak képviselete. Telefon : 70-48. Telefon: 70-48. I | VTfiD CCRPJf* SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLD] Ulv I UFl rCnCRU Budapest,Vili.,Józsof-körut77-79. Tel.J.49-83 I------- Készít nvneiers e szakmába vágó munkákat. Cé gtujajdonos WEIDEMANN KONRÁD Memann ói Társa Budapest, Vili., Gólya-utca 7. Telefon : József 75-04 Központi fűtések, szellőztetések, bádogos, légszesz-, vizvezetékberendezésl vállalat és műszaki Iroda. Gabriel és Társa mérnökök MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili., Német-utca 43. szám Telefonszám : József 114—14. Elektromos világítási és motorikus berendezések tervezése és szerelése. Szerelési anyagok és égők gyári raktára. Czlgler János vörösrézáru- és vegyipari gépgyáros Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösréz- edények és készülékek, vörösrézmosóüstök készitése és ónozása. Alumínium-hegesztés. Budapest, Vili. kér., Koszorú-utca 12. sz. Telefon: József 68—24. §j Újpest Székesfőváros Ásványvíz Üzeme = I® HARMATVÍZI =§ a Hungária-gyógyforrás szénsavval íelitett vize he = Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. |§ Budapest, Víl., Peterdy-istca 14. sz. Telefon: József 26-18, Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. Alapíthatott 1896»ban. . , r
