Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-09 / 23. szám
Budapest,’ 1926 június 9. 3 Nagy kavarodás a Török-utcai bérház építése körül Az Elektromos Művek nem akarják felépíteni a házat Hónapokkal ezelőtt általános öröm fogadta a városházán a világítási ügyosztálynak azt a javaslatát, hogy az Elektromos Müvek 72 milliárd koronát lakásépítkezésekbe fektessen be. Ezt a 72 rnilli- árdot az Elektromos Müveknek a központi pénztárba kellett volna beszolgáltatni, a beszolgáltatás helyett azonban a tanács egy határozatával ezt az összeget kölcsönképpen visszaadta a világítási ügyosztálynak, amely ezzel szemben kötelezte magát 5 hatalmas bérház felépítésére. Két nagy házat terveztek a Kelenföldre, egyet a Mester-utcába, egyet a Honvédutca és Markó-utca sarkára, egyet pedig, a legnagyobbat, a Török-utca és Zsig- mond-utca sarkán levő szép fővárosi telekre. Elsőnek a íörökutcai ház tervére írták ki a pályázatot és a pályázat határideje a múlt szombaton le is járt. A biráló-bizottság meg is hozta döntését és az első dijat Hübner Jenő „Süt a nap II.“ jeligés terve kapta meg. A döntés körül kétrendbeli incidens is keletkezett. Az egyik házi jellegű. Beavatottak azt hiresz- telik, hogy Buzáth alpolgármester megharagudott, mert nem hívták meg a biráló-bizottság ülésére. A másik incidens: a lapokban is szellőztetett állítólagos inkompatibilitási eset. Mindezek ellenére azonban terv mégis csak volna már, sőt arról is szó van, hogy rövidesen kiírták volna az építési pályázatot, úgyhogy a törökutcai ház már félig-meddig készen is állott a lakáskérvényezők fantáziájában. Most azonban, mint a derült égből a villám, lecsapott a törökutcai ház még el sem készült fedelébe a világítási ügyosztálynak egy előterjesztése, amely arra kéri a tanácsot, hogy mentesítse az Elektromos Müveket a ház felépítésének kötelezettsége alól. Az előterjesztés indokolása' az, hogy a főváros központi pénztárába más célokra kellett az Elektromos Müveknek azt az összeget befizetni, amit a törökutcai ház építésére szántak. Azt mondják ugyan a városházán, hogy az Elektromos Müvek most a 2 millió dolláros függő kölcsönből fognak pénzt kapni a lakásépítések céljára, az üzem vezetői azonban hallani sem akarnak arról, hogy kölcsönből építsenek nem rentábilis lakásokat, amelyek nem tudják biztosítani a kölcsön amortizációját. Egyelőre tehát az a helyzet, hogy a törökutcai ház sorsa teljesen bizonytalan. Hacsak a tanács csütörtöki ülésén rá nem kényszeríti mégis az Elektromos Műveket a háznak a kölcsönpénzből való felépítésére. A kérdés körül azonban mindenesetre még igen sok érdekes vita várható. Világhíres attralcciót a Gellérthegye budapest Fürdőváros Egyesület negyven évre bérbeveszi a fővárostól a Gellért jegyei és citadellát és 30 milliárd Költséggel élővé varázsolja a ((olt (jegyet Ml pár Ignác müépitéssz granáiosus terve jövője. Tizmilliárdot ígért az állam is, ötöt a fővárostól kérnek és ötmilliárdot részvényjegyzés alapján hoznának össze. Elaprózott agitáció és szórványos propaganda helyett ilyen koncepcióval állott elő Budapest Fürdőváros Egyesület. És a negyvenéves bérlet leteltével a holt sziklából élövé varázsolt hegy uj és gazdag pompájával visszajutna a főváros tu- tulajdonába, mely akkor már büszkén fogja viselni a Budapest fürdőváros nevet. A Gellért-hegy pittoreszk szikláit koronázó citadella, melynek tömör és minden idővel dacoló impozáns kőkockái ódon és komor szépséggel mutatják homlokukat Budának és Pestnek, évtizedek óta csak vasárnapi kirándulók turisztikai próbálkozásainak a végállomása. Az elhagyott erőd giz- gaz benőtte udvarán, hűvös, visszhangos termeiben, meg bástya-peremén valamikor vasárnapon- kint fürgelábu budai gyerekek és levegőző pestiek jókedve visszhangzott, a hétköznapokon pedig csak a citadella néhány őslakójának a lőrés-szerü kis ablakokban viruló muskátli-cserepe reprezentálta az életet. Ma a citadella részben kaszárnya, részben inséglakás, no meg néhány szemétdomb, mely szomorúan jelzi, hogy a fővárosnak ez a festői szépségekben dús pontja mennyire távol maradt egy metropolis életétől. A főváros barátainak az a lelkes csoportosulása, melyet Budapest Fürdőváros Egyesület néven ismerünk, most egy nagyszerű koncepció keretében rátereli a figyelmet arra az elhanyagolt értékre, melyet a citadella-koronás Gellért-hegy jelent. Budapest Fürdőváros Egyesület ugyanis — amint azt már jeleztük — beadványt intézett a főváros tanácsához, melyben negyven évre bérbe kéri a Gellért-hegyet és a citadellát, hogy azt az 1928 nyarán Budapesten megnyíló nemzetközi fürdőügyi kongresszus és kiállítás alkalmával föattrakcióvá tegyék. A fürdőügyi kongresszus keretébe illesztendő kiállítás lelkes és agilis irányitói és szervezői: Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos, a Budapest Fürdőváros Egyesület igazgatója, Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő és szálló vezérigazgatója és Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezére, olyan program- mot dolgoztak ki, melynek megvalósulása sokáig emlékezetessé fogja tenni az 1928-as balneologiai és turisztikai nagygyűlést és kiállítást. A nagyközönség számára ma szinte hozzáférhetetlen festői hegyőröm kulturátlan környéke, kiépítetlen utjai, gyér vegetációja mintegy varázsvessző ütésére megváltozik majd a grandiózus terv alapján. Legolcsóbb mert a legtartósabb! CONTINENTAL blcikligummi, motorbicikliköpeny, autó-ballongummi és teherautó tömörabroncs Leraka'.: KOVÁCS. RUDOLF VI., Eötvös-utca 4. sz. Telefon: Lipót 988-56 A Kelenhegyi-uton, a Szirtes-uton és a Gellérthegy déli oldalán szerpentin-utat terveznek, az északi és déli oldalon sétautak épülnének. Ezenkívül a Ferenc József-hid és az Erzsébet-hid felől sikló vezet maid fel a hegyre, parkírozzák a hegy északi és déli lejtőjét, sétányt teremtenek a Gellért- és Rudas-fürdők között, kiépítik a Hungária-forrás gyógyudvarát és összekapcsolják a Döbrentei sétánnyal. Benne van a tervben a Rudas-fürdő átalakítása is oly formában, hogy a régi török gőzfürdőt régi stílusban rekonstruálják. A balneologiai kiállítás építészeti tervét Alpár Ignác, a kiváló magyar építőmester alkotta meg. E szerint a kiállítás székhelye a citadella és az előtte elterülő plateau lesz. A kiállítás magyar részét a citadellában helyezik el, a külföldi anyagot pedig a citadella előtt építendő pavilonokban. A kiállítás gócpontjába kerülő citadella külső architektúrája, históriai stílusa semmit sem változna és semmit sem veszítene komor szépségéből, mert a tervezet szerint csak a citadella bensejében történnének olyan átalakítások, melyek szintén számolnának az erőd stílusának követelményeivel. Alpár Ignác művészi terve alapján a citadella közepén patkóalaku kupolás előadóterem épül, körülötte foyer, ruhatárak, terraszos vendéglő és kávéház. így változna meg a citadellának az a része, ahol ma kaszárnya és földszinti szükséglakások vannak. A citadella elhagyott és szemétdombos udvarából parkírozott várudvart, bástyasétányt, télikertet, vízmedencét varázsol elő a tervezet. A gazdasági udvar, a raktárak és sertésólak is eltűnnének a citadellából és helyet adnak majd a kiállítási csarnokoknak, középen köralaku kupolás nagy csarnokkal, amely a későbbi jövőben hang- versenyteremnek, alkalmi kiállításoknak stb. szolgálna. A Gellért-hegy, mely ma a kultúra országújából kiesik, ilyen keretekben kapcsolódnék be a magyar kultúra vérkeringésébe, lenne egyik mágnese az idegenforgalomnak és járulna hozzá természetadta kincseivel annak az ideának megvalósításához, hogy Budapest nemzetközi fürdőváros legyen. A fővárosnak most elsőrangú érdeke és kötelessége, hogy az építkezések és átalakítások megkezdését lehetővé tegye azzal, hogy a hegyet megfelelő utak építésével hozzáférhetővé tegyék. Ennek az egész grandiózus elképzelésnek realizálása harmincmilliárdot igényel. Ezt az összeget a terv megvalósítására részvénytársaság formájában alakuló csoport részben már biztosította is. Tizmilliárdot már önként jegyeztek olyan áldozatkész emberek, akiknek szívügye Budapest Elmarad a szerdai közgyűlés, mert a pénzügyi bizottság nem készült el a költségvetés leiárgyalásával A pénteki közgyűlés napirendjén egyelőre csak interpellációk és indítványok szerepelnek A pénzügyi bizottság feltűnő lassú tempóban folytatja a költségvetés vitáját, úgyhogy a teljes anyag leiárgyalásával előreláthatólag csak a hét vége felé tud elkészülni. Ilyenformán a szerdára hirdetett, egyedül a költségvetést és az azzal kapcsolatos ügyeket tárgyaló közgyűlést napirend hiányában Ripka Ferenc főpolgármester kénytelen volt péntekre elhalasztani és ekkor is a napirenden egyelőre csak az indítványok és az interpellációk szerepelnek, valamint az Elektromos- és Gázmüvek 1925. évi zárszámadásai. Ripka Ferenc főpolgármester a pénteki közgyűlés megnyitása után mindenekelőtt gyászbeszédben fogja elbucsuztatni Vázsonyi Vilmost, a törvényhatóság nagy halottját, majd meleg szavakkal fog megemlékezni gróf Apponyi Albertról 80-ik születésnapja alkalmából. Ezután kerül sor a bejelentett interpellációk és indítványok elmondására. Az első interpelláló, Weiner Ármin, a dunakorzó rossz világítását kifogásolja. Vitéz Aladár szóváteszi a külföldi szövet-házalók üzelmeit. A rossz villamosközlekedés bajait több interpellációban teszik szóvá. Darvas Gyula a ferencvárosi villamosközlekedés mizériáit kifogásolja, Vö- rösváry Miklós a III. kerületi villamosközlekedés ügyében szólal fel. Deutsch Mór interpellálni fog, hogy a főváros általában a hatósági építkezésekkel kapcsolatosan necsak a nagy vállalkozókat, hanem a kézmü és kisiparosokat is juttassa közmunkákhoz. 1 Kerekes Ödön évtizedes sérelmet tesz szóvá, I amennyiben rámutat arra a lehetetlen állapotra, 1 melyet a fővároson keresztül haladó ceglédi vasútvonal idéz eiő. Követeli, hogy a Máv. haladéktalanul gondoskodjék ennek a közrendészeti, közbiztonsági és városfejlődési szempontból egyaránt kifogásolt vasúti vonalnak kihelyezéséről; Kabakovics József a rendőri sajtótudósitóknak a főkapitányság épületéből való kitiltó rendelkezés visszavonása érdekében interpellál; Bánóczy László a tanácsnak Thirring Gusztáv nyugalmazott statisztikai hivatali igazgatóval kötött szerződése ügyében szólal fel; Kiár Zoltán a sokat panaszolt előljárósági kiskirályok basáskodása ellen emel szót. Petrovácz Gyula követeli, hogy a tanács hajtsa végre a kegyúri személyzet fizetésrendezését, melyet a közgyűlés már jóváhagyott. Bohn József a farkasréti temetőben levő sírbolt- és csontfülke-épitkezések ügyében interpellál. Az indítványozók sorában van Holzer Sándor, aki a műhelylakások lakbérének szabályozása tárgyában tesz konkrét indítványt, azt javasolja, hogy a lakásaikban dolgozó kisiparosok ugyanolyan alapon fizessenek lakbért, mint az orvosok, ügyvédek. Végül Bohn József a gyógyszertárak éjjeli szolgálatának rendezését sürgeti. PRO KISCH JANOS OKL. ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐM ESTEP HITES TÖRVÉNYSZÉKI SZAKÉRTŐ BUDAPEST, IX., TÜZOLTÓ-U- 15. Telefon: József 133-99 Gummi-^mezek, GüUlíffSl5“tömlők szelepek, zsinórok, formadarabokbár- milyen célra, rajz és méret szerint. Kötszerek, betegápolási cikkek és műszerek. SCHOTTOLÄ ERNŐ GYÁROS ÉS NAGYKERESKEDŐNÉL, BUDAPEST VI., Vilmos császár-út 53. Telefon: 27-67 és 79-85. HAVERLAND ANTAL m kir. szab. emelőgép, felvond és vasszerkezetek gyára Budapest, Vili., Nap-u. 22. el. : J. 29"S6. KUN SÁNDOR BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF- RÄKPART FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉK, KÁTRÁNY ÉS VEGYITERÜÉKEK GYÁRI RHKXÁRH TELEFON: JÓZSEF 61—23.
