Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-02 / 22. szám

Budapest, 1926 junius 2. ( Ä rejtelmes „Ember” Tanulságos kiállítás az Iparosatokban — A magas színvonalú, tudományos tárlatot nem szabad léha szórakozóhellyé lealacsonyítani Szombaton nyílt meg az Embervédelmi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az emberi 'kultúra dokumentu­mainak ilyen csodálatos és nagyszabású gyűjte­ménye még nem került kiállításra Magyarországon. Évhosszat tartó fáradságos munka gyümölcse ez a kollekció, amely az emlberi élet megrázó és sebesen pergő drámájának étappe-jait preparálta mozdulatlan és múlhatatlan örökkévalóságba. A boldog foganta­tás pillanatától az élet siralmas komédiáján át a megváltó halálutáni enyészetig, itt sorakozik előt­tünk, részleteiben, a világegyetem legnagyobb titka: a rejtélyes emberi test. A budapesti egyetemi klinikáknak, a főváros kórházainak, intézményeinek, üzemeinek és Drezda városának anyaga páratlan bőségü tükörképe annak a minden embert izgató rejtélynek, amit életünk reprezentál a csodákkal tarkított mindenségben. De, hogy ebből a nagyszerű, tisztán eszményi célokat maga elé tűző vállalkozásból ne hiányozzék a magyar, illetőleg a pesti jellegű anyagias herce­hurca, itt számolhatunk be arról, hogy élelmes vál­lalkozók most harcot indítottak a főváros ellen, mert a főváros nem akart belemenni abba, hogy az S. O. S. kiállítása jazz-'bandes tánc-lokállá fajuljon. Röviden arról van szó, hogy mulatóhelyet akar­tak létesíteni a paviilonokban, záróra meghosszab­bítási engedélyt kértek, amit Bérezel tanácsnok ke­reken elutasított, azzal az indokolással, hogy kul­turális szempontból nem helyénvaló ia tery, emellett súlyosan sértené az évtizedes prakszisu ligeti ven­déglősök és kávésok exisztenciáját, amelyet amúgy is alaposan aláásott az általános gazdasági krízis. A vállalkozók arról panaszkodnak, hogy arra baziroztak, hogy záróra után a közönség nagy tö­megekben vaudéról majd a kiállítás szórakozó park­jába és ehelyett most 2 milliárd pönálét kell fizetniük az előre lekötött zenekarnak. Ezzel szemben a hely­zet az, hogy a városgazdasági ügyosztálynak be­mutatott tervrajzokon szó sem volt mulatóhelyekről. Akárhogy is áll a dolog, mi a magunk részéről csöppet sem sajnáljuk, hogy a tragikus emberi élet siralmas csarnokában nem fognak hajnali záróráig jazz-bandre divatos „Charleston“-t lejteni. A kiállítás feltűnőbb látványosságait egyébként itt soroljuk fel: Igen szép és értékes anyaggal szerepel a kiállí­táson a közoktatási ügyosztály, amely egymás mellé állítva szemléltetően bemutatja az értelmilég fogya­tékos, a normális fejlettségű és a tehetséges gyer­mekek szellemi fejlődésének különböző fokozatait az általuk készített munkákon és az erre a célra szol­gáló nagyszámú táblázatokon. Tanúi lehetünk itt an­nak a törekvésnek, amellyel a főváros az értelmi fo­gyatkozásban szenvedő tanulókat hosszú és fárad­ságos művelés árú:; a íársaüalcm hasznos és munkás tagjaivá iparkodik nevelni. Az elemi iskoláknál a ta­nítás keretén belül az egészségügyi vonatkozású tár­gyakat dolgoztuk fel, a lélektani laboratóriumban pedig elsősorban a normális gyermek szellemi, er­kölcsi és testi fejlődésére vonatkozó gyermek-lélek­tani adatokat állítottuk össze, azután pedig a rajz fejlődésére vonatkozó psychologiai vizsgálatokat. Az embervédelem egyik legfontosabb ága a tehetséges gyermekek és ifjak védelme. Ezeknek a munkái raj­zokkal, szobrokkal vannak képviselve, annak illusz­trálására, hogy itt a jövő magyar generáció legérté­kesebb emberanyagáról van szó, és hogy ennek a védelme mindennél fontosabb. Az iskolai tanszer ké­szítő miihely a rendelkezésére álló hatalmas anyag­ból elsősorban a szorosan vett egészségügyi vonat­kozású személtető eszközöket mutatja be. Találunk itt különböző anatómiai preparátumokat, csontvázat, izomembert stb. Szemlélhetjük az ehető és mérges gombák különböző fajtáit. Figyelemreméltóak a tan­eszközök közül a méhgyüjtemény, selyempillegyüjte- mény, rovarrágut-gyüjtemény. Feltűnőek a tengeri puhányházakból való gyűjtemény és a rovarbiologiai összeállítások. Igen tetszetős a káprázatos szinii tro­pikus lepkékből álló rajzminta-gyüjtemény. Fa- gyüjtemény, falevélgyüjtemény, füszergyüjtemény, kis ásványgyüjtemény, egy elemi iskolai herbarium stb. egészítik ki, a közoktatási ügyosztálynak egész­ben véve érdekes és tanulságos kiállítási anyagát, amely méltán kelti fel a* nagyközönség érdeklő­dését. A Szent László- (fertőző) kórház tudományos szempontból kiválóan érdekes u. n. kruphártya gyűj­teményt állított ki. Vörheny után nagy darabban le­váltott epidermiseket látunk itt, — difteritis után egy darabban a torokból kiköhögött 20 cm-en felüli hár­tya mellett. Élénkítik a képet az egyes súlyos fertőző betegségekről készített élethü viaszfigurák. A szé­kesfőváros tüdőbeteggondozó intézetei a székes- fővárosi pavillonban csak szerény keretek között vesznek részt. A tuberkulózis elleni gigantikus küz­delmet azonban élénken tükrözik azon viaszfigurák, amelyek az ízületek, mirigyek és bőr tuberkulózisát szemléltetik. A székesfővárosi fertőtlenítő intézetek stabil és mobil gőzfertőtlenitő géppel és fertőtlenítő felszerelések bemutatásával szerepelnek a kiállítá­son. A székesfővárosi bakteriológiai intézet külön­böző kártékony baktériumok tenyészeteit mutatja be, bemutatja két fiolában a pozitív és negativ Wasser- mann-vizsgálatok reagenseit. Grafikonokban bemu­tatja az intézet a székesfőváros különböző pont­jain vett levegővizsgálatok érdekes eredményeit is. A székesfővárosi vízmüvek igazgatósága az Embervédclmi (S. 0. S.) Kiállításon 24 rajzzal és 1 fényképalbummal szerepel. A kiállított amyagból megismerhetjük a vízmüvek különböző telepeit, be­rendezéseit és egyéb, a vizeilátátssal kapcsolatos s a nagyközönséget érdeklő adatokat. A káposztás­megyeri vizmü 3 telepén összesen 73 függőleges kút vizét aknázza; a kutak részben az Újpest— Dunakeszi közötti partvonalon, részben a Palotai s a Szentendrei szigeten vannak; a szigetekről a Duna alatt épített 3 alaguton át jut a viz a géphá­zakba, melyek a vizet a városba száliltják. A Ká­posztásmegyeri Vizmü kereken 6 km. hosszban fekvő berendezéseit egy hosszszelvény szemlélteti. Az Országház-téren 1 vízszintes kút szolgáltatja a vizet, melyet egy, a földalatt lévő gépház szivattyúi emelnek a hálózatba. Újlakon 6 függőleges s egy vízszintes kutból termelik a vizet. Az összes kutak napi 225.000 m3 viz szállítását teszik lehetővé, jelen­tás. Képet alkothatunk magunknak a Káposztásrne- leg azonban csak 160—170.000 m3 a napi fogyasz- gyeren folyó uj csőkutcsoportok építéséről, a Felső-Józsefhegyen elkészült vasbeton vízmedencé­ről, valamint a nagykiterjedésü csőhálózatról. Lát­hatjuk a kiállított térképekről és grafikonokról, mi­lyen mértékben növekedett időről-időre a vízellátás. A vízfogyasztás fejenként és naponként a lakók tár­sadalmi helyzete szerint változik: Egy munkások által lakott házban 57 liter a napi fejenkénti fogyasz­tás, egy luxus-villában 233 liter. Megismerhetjük a vizadó talajrétegződését s látjuk, hogy a rendkívül jóminőségü vizet egy felülről védett s alulról kék agyag által határolt kavicságyból termelik. A viz egészséges voltát a cm3-ként 4—20 közötti csira (baktérium) szám jellemzi. A vízmüvek igazgatósága egy magyar-német-írancia nyelven Írott füzetben is­merteti a vízmüvek fejlődését és a kiállított anyagot. Nagyon érdekes és értékes anyaggal szerepel u kiállításon a székesfőváros vegyészeti és élelmiszer- vizsgáló intézete is. A fővárosnak ez az intézménye közel 90 éves multna tekint vissza, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy a főváros vezetősége milyen ko­rán felismerte a vegyészi munka fontosságát. A ki­állított anyag pedig arról tesz tanúságot, hogy a leg­utóbbi időkig is milyen nagy anyagi áldozatokat j hozott a főváros közönsége az intézetnek tudomá­nyos színvonalon való megtartása érdekében. Lá­tunk legújabb szerkezetű finom mérleget, amely a gramm szászezredrészét is megérzi, a legmodernebb górcsövet, elektromos mérőkészüléket stb. Mindezek olyanok, amelyekkel Magyarországon jelenleg csak ez az intézet van felszerelve, vagy legfeljebb csu­pán egy-két példáyn van meg valamelyik egyetem tudományos laboratóriumában, hogy a vizsgálatok a legtudományosabb alapon legyenek végrehajthatók. A modern technika eezn csudái mellett szerényen húzódnak meg a,zok az eszközök, amelyekkel a fő­város első vegyésze végezte úttörő, nehéz munkáját. Az első mérleg a város első vegyészének sajátkezű- lég készített súlyaival, körülbelül 1845-ből a legré­gibb górcső, az 1860-as évekből származó fajsuly- mérő stb. becses muzeális tárgyai az intézetnek. A kiállított tárgyak között látjuk Rözsényi Iván, az in­tézet jelenlegi igazgatója által megszerkesztett zsir- kivonókészüléket, amely nagy segítségére van az élelmiszertechnikusnak. Három nagy grafikon az in­tézet 1900—1925. évi tevékenységéről nyújt képet. Ezek szerint a feltüntetett 25 év alatt az intézetben vizsgált tárgyak száma 6000-ről fokozatosan 26.000-re emelkedett. Számos nagyméretű fénykép és egy stereoskop-szekrénykébe helyezett képsorozat az intézet jelenlegi berendezését szemlélteti. Mint­egy 80 üvegedényben pedig olyan élelmiszerek és használati cikkek vannak kiállítva, amelyekről az intézet azok hamisított voltát vagy meg nem enge­dett festékkel való festését állapította meg. Ez utóbbi anyag természetesen csak az érdekesebb eseteket szemlélteti. A közvágóhíd hatalmas anyaggal szerepel a fő­város kiállításán. A kiállított 80 múzeumi készítmény a székesfőváros közvágóhidjain levágásra került ál­latoknak az emberre átvihető egyes betegségeit tün­teti fel és pedig a gümőkórt, a sugárgombakórt, a ragadós száj- és körömfájást, a borsókakórt és az chinococcosist. A bakteriológiai készítmények pe­dig ugyancsak a hússal az emberre átvihető több betegség baktériumának kultúráját mutatja be külön­féle tenyésztőtalajokon, igy nevezetesen a para- typhus, az enteritis Breslau, enteritis Gartner, a typhus, tetanus, anthrax, sercegő üszők, a coli és tuberkulózis tenyészeteit 100 darab készítményen. A kiállított négy grafikon: 1. a marhavásár forgal­mát, 2. a marhaközvágóhid forgalmát és a szarvas- marhák gümőkórját, 3. a sertésvásár és sertésköz- vágóhid forgalmát, 4. a levágott sertéseken észlelt gyakoribb betegségeket (gtimökór, borsókakór, ser­téspestis és sertésorbánc) szemlélteti. A 14 fénykép az állatvásárckaí és a közvágóhidakat, valamint ezek berendezéseit ismerteti. Bayer Antal gyógyszerészeti laboratóriuma (VI., Andrássy-ut 84., föhercegi udvari szállító.) Ugyancsak érdekes és hatásos módon illeszkedik be a kiállítás anyagába. Különösebb érdeklődésre tart­hatnak számot a cég Bebiion-crérne, Babilon hintő­por, Bebilon-szappan készítményei, melyek szinte nélkülözhetetlenek a modern gyermekhygieniából, a Contratussin-Bayer szamárhurut és köhögés ellen, a Bayerlax hashajtótabletta, Ardol-kenöcs égési sebek ellen, Rectal nevű speciális szer az aranyér ellen, a Baycr-féle steril „Subeutoid"-ampullák. A gyógy­szerész-cég állandó szállítója a Liget- és Park-szana­tóriumoknak s készítményei a legszélesebb körökben nyernek előnyös módon alkalmazást. A cégnek lera­katni vannak Pozsonyban és Nagyváradon is s emel­lett áliandóan erősen exportál külföldre. Az Egyesült Épitöipari és Hajózási R.-T. rend­kívül ízléses mükőpavillonja általános érdeklődés tárgyát képezi az Iparcsarnok jobbsarkánál, díszes, virágos nagy kertben, hol a cementáru és műköipar legszebb termékei kerültek kiállításra, mint mozaik- és mükőburkolatok, kandalló, diszkerités, vázák, kerti asztalok és padok műkőből, stb. A patinás palafedést az Újlaki Tégla- és Mészégető R.-t. vé­gezte, melynek Pfeiffer-íödéme. és ujrendszerü üre­ges válaszfaltéglája is látható. A pavilion előtt mű­ködik egy „Lean"-gép, amellyel a világhírű „Lean" svéd gyorsépitkezési módszer üreges betonkövet ké­szül. Nagy feltűnési keltett a kiállításon Tóth Imre és Társa egészségügyi műszaki berendezések gyárá­nak paviilonja. A cég neve több középitkezésnél fel­tűnt elsőrangú munkájával. Annak idején a Műegye­tem építkezésénél végzett munkák elismeréséül a cég­főnököt a Ferenc József-rend lovagrendjével tüntették ki. Legújabban a cég az uj, budai postapalota köz­ponti fűtés és vízvezetéki munkáit készítette el köz­megelégedésre. A Tóth Imre és Társa gyár, mely a Katona József-utca 3. szám alatt van, a kiállításon egy pár specialitásra fektetett fősulyt. így többi kö­zött a „Thermostóth" néven ismert melegvizkazánt állított ki, amely lakóházak központi fűtésére és melegvíz szolgáltatására a hasonló gyártmányú ka­zánoknál lényegesen kevesebb fogyasztásról és na­gyobb teljesítményről nevezetes. A fürdőberendezé­sekhez nélkülözhetetlen „Titán" forróvizautomata a legújabb technikai tapasztalatokkal k'észült. Érdeke­sek a „Florence" petroleumtüzelési önműködő gáz- , fejlesztő tűzhelyek, amely ugyan amerikai szabada­lom, de %a cég engedéllyel gyártja. Ez minden ház­tartásban, vendéglőben, minden szerelés nélkül rög­tön alkalmazható, nincs helyhez kötve, szagot nem áraszt, mérgezés vagy robbanás nem fordulhat elő s amellett 94 százalék levegőt és 6 százalék petróleu­mot fogyaszt, tehát a legolcsóbb a használatban. A kormányzó a cégiönöknek, Tóth Imrének, legna­gyobb elismerését fejezti ki. Noseda dr. vegyipari csoportja. A főbejárattól jobbra Ízléses csoportban, a teret szellemesen és ügyesen kihasználva vonult fel a Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezetének leányvállalata, a Titán Vegyipari Müvek Részvénytársaság, amelynek gyűj­teményét a kiváló vezérigazgató, a pompás vegyész és tervező, Noseda Kálmán dr., valamint segítőtársai, Szalay Lajos dr. cégvezető vegyészmérnök és No­seda Viktor vegyészmérnök konstruálták. Kedves elrendezésben kapjuk itt a gyártmányok valóságos revüjét: mindenekelőtt a Nedda háztartási cikkekkel (Nedda-szappan, Vedda-fémtisztitó, Nedda-cipőkrém) ismerkedünk meg. Ezek a különleges készítmények a legnagyobb gonddal egyesitik mindazokat az elő­nyöket, amelyeket bármiféle hasonló produktum csak felmutathat. A Bűöy-gyermekszappant például úgy­nevezett „abszolút neutralizálás“-sal állítják elő a centrifugális erő alkalmazása révén — mint ahogy többi közt a vajat is gyártják — a szappan fölös Inganyagának teljes kiküszöbölésével. A Titán-müvek szinszappana az összetétel, zsiradéktartalom, habzó­képesség tekintetében állja a legelőkelőbb külföldi gyárak versenyét is. Feltűnik, hogy a toilettszappa- noknak még a csomagolása is milyen diszkrét és finom és a csomagolás rajza milyen bámulatos ügye­sen és szolidan egyezteti össze a spineket. (Ezeket az ábrázolatokat egyébként maga Noseda dr. vezér- igazgató tervezi.) A Titán-müvek egyébként a kelen­földi Lenke-uti gyárban több mint ötven munkást foglalkoztat. A keleti illatokkal nemesitett, ujtipusu Amneris- s a Speik-szappanok mellett ez a kollekció Noseda dr. felette elmés szabadalmát, az „aluminium- szappanfogás“-t is népszerűsíti. Ami azonban minden látogatót, különösen megragad, az az, hogy a Titán- müvek en miniature közvetlenül is bemutatják a szappangyártás technikáját és állandóan öt szak­bflKOS &H30S TflKflRéKTÖZHeíiyGVHR R.-T, BUDHPEST VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irá*yl-*tc* sarok. Tetalon : József 153—62. IRODA ÉS GYÁR: VIIL, BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom