Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-19 / 20-21. szám
3 Budapest, 1926 május 19. JÍOMKQSilíilZiaP Tallózás az 1926. évi d&ficitmen- les fővárosi Icölíség vetésben Seregszemle arról, őogy miiként sáfárKodiK a tanács a város vagyonával A főváros tanácsa most küldi szét vaskos kötetben az 1926. évi költségvetés tervezetét, amelynek letárgyalását május 26-án kezdi meg a pénzügyi bizottság. A költségvetés főbb tételei már ismeretesek és e helyen arra nem is óhajtunk kitérni. Ellenben apróbb szemelvényeket mutatunk be a költségvetésből, amelyek mindenesetre megérdemlik a figyelmet annál is inkább, mert az alábbi szemelvények betekintést engednek a főváros háztartásának műhelyébe. 39 milliárd az ingatlanok j&ozadéKa A fővárosnak jelentékeny bevétele van értékes ingatlanaiból. E címen közel 39 milliárd bevételt irányoz elő az idei költségvetés. A főváros tulajdonában lévő bérházak jövedelme több mint 5 milliárd, a házak értéke pedig 16 millió aranykoronára van becsülve. Ez a becsérték természetesen nagyon szerény, mert vannak épületek, amelyek értékét 1000 aranykoronán alulinak becsüli a költségvetés. A Vigadók, kioszkok és vendéglői helyiségekből több mint 2 milliárd a várható bevétel, az épületek értéke pedig 8,346.000 aranykoronára van becsülve. A legtöbbet ér a pesti Vigadó, amelynek aranyértéke öt és egynegyed millió. A városligeti tejivócsarnokot ellenben csak 490 millió aranykoronára értékeli a főváros. A főváros tulajdonában levő rétek és szántóföldek közül 3422 hold van bérbeadva, amelyekért bér fejében összesen 370.000 kg búzát kap. A búza mai ára mellett körülbelül ez 1300 milliónak felel meg. Az üres telkek közül 317.000 négyszögöl van bérbeadva, amelyek ellenében több mint egy millió kg. búza, illetve pénzértékben 3(600 millió korona folyik be a város pénztárába. Bevétel haszonvételi jogok után A főváros háromféle címen haszonvételi jogot gyakorol. Ezekből a jogokból 290 millió bevételt remél. És pedig halászati bérletjegyek eladásából 119, vadászati engedélyeikért 65, déligyümölcs árverésekért pedig 25 millió koronát. Közterületi használati dijak Nagy jövedelmet jelent a főváros részére a közterület használatáért szedett bevétel. E címen 15 milliárd folyik be ebben az évben a városi pénztárba. A legtöbbet a közlekedési vállalatok s azok közül is a BSzKR fizetik. A BSzKR területhasználati dija pontosan 10.5 milliárdot tesz ki, mig a burvasut 747, a földalatti vasút 165, a különböző helyiérdekű vasutak pedig több mint 250 milliót fizetnek. Az autótaxi vállalat területhasználati dija pedig 175.000 korona. A kávéházak, vendéglők és cukrászdák járdafoglalási díjért 618 milliót fizetnek. Fertőtlenítés A fertőtlenítő intézetek fentartására több mint 5 milliárd, a bakteriológiai intézeté kerek egy mil- liárdba, a tüdőbeteg-gondozó intézetek fentartása 2300 millióba kerül. A Dunaíürdők 600 millió ráfizetéssel tartják fent üzemüket. Köztisztasági kiadások Óriási költséggel jár az utcák, terek tisztogatása, öntözése és pormentesitése. Ez a köztisztasági munka közel 70 milliárd koronájába van a fővárosnak, bevétele pedig mindössze 112 millió, ami részben a Buda- foki-uti szeméttelep kitermeléséből, részben a villa- mosvasutak és a Haris-köz, Anker-köz és Pilvax-köz hótakaritási megtérítéséért folyik be. A köztisztasági hivatal kiadásai: a 70 milliárd keretében az utcák tisztogatása 36, az öntözés és pormentesités 21, a hó eltakarítása pedig 6 milliárd koronába kerül. A szemétfuvarozáson 13 milliót keres a főváros. Ezzel a kis összeggel szemben a fuvarozással járó költségek és bevételek 28 milliárdot tesznek ki. A szeméttelep ellenben már többet jövedelmez, kereken 2 milliárdot. A szeméthulladékok értékesítéséből 525 millió folyik be, valóságban azonban a szeméttelepből közel 14 milliárd értéket bányász ki a főváros. /I kultúra ára A költségvetés legsúlyosabb tételeit az iskolák fentartása alkotja. A kisdedóvók fentartása 19 milliárd, az elemi népiskoláké 128 milliárd, a polgári iskoláké 70 milliárd, az ismétlő népiskoláké 2.5 milliárd. az iparostanonciskoláké 18 milliárd, a kereskedőtanonciskoláké 13 milliárd, a főreáliskoláké 5 milliárd, a leánygimnáziumoké 5.2 milliárd, a felsőkereskedelmi iskoláké 1.4 milliárd, a kereskedelmi szaktanfolyamoké 2 milliárd, az ipar- arjzis:kóláké 6 milliárd, a pedagógiai szemináriumé 2.7 milliárd, a kertészeti és gazdasági intézetek fentartása több mint 3 milliárd, a női ipariskoláké 3.2 milliárd, a zenetanfolyamoké 3.2 milliárd, a gyógypedagógiai munkaiskoláké 2 milliárd korona deficitet jelent a fővárosnak. Az iskola-egészségügy 8 milliárd, vegyes tételek pedig több mint 7 milliárd fedezetlen kiadással járnak. A? kislakásos bérháziak jövedelme A kislakásos bérházak 1650 millió tiszta nyereséget jelentenek az idei költségvetésben. A kislakásokból ugyan több mint 9 milliárd bér folyik be, de az épületek fentartása 7600 millióba kerül. A kislakásos telepek egy milliárd felesleget fizetnek be a központi pénztárba. A telepek által fizetett bér 6200 millió, az épületek fentartása 5300 millió. A Népszálló 1300 millió, a Népotthonok 1700 millió, az árvaházak 5.5 milliárd deficittel tartják fent működésüket. A szegényházak deficitje 14.5 milliárd. Könyvtárak, múzeumok, szobrok A Fővárosi Könyvtár kerek 8 milliárd deficittel szolgálja a kultúrát. Ebből 6 milliárd a központi könyvtár deficitje. A főváros tulajdonában levő múzeumok fentartása 80 millióba kerül, mig a színházaik fentartása 1430 millió hiánnyal jár. A szobrok, diszkutak és műemlékek karbantartása 1025 millió koronában van előirányozva. Műtárgyak vásárlására és a képzőművészetek támogatására kerek egy milliárdot irányozott elő a főváros. A Petőfi-ház fentartása 230 millióba kerül. 665 milliót szánnak az iskolágki- vüli népművelés támogatására és 2800 milliót különféle műemlékek létesítésére és renoválására. Ebből az összegből fogják renoválni az óbudai Flórián- szobrot, a Szentháromság-szobrot, megépítik a Kos- suth-szobrot, a Batthyányi örökmécsest, a svábhegyi csillagvizsgáló „Budapest“ kupoláját, ezenkívül síremléket állítanak Márkus József volt polgármesternek és gróf Festetich Géza volt alpolgármesternek. Kiadják Széchenyinek a fővárossal való kapcsolatáról Írandó művét, Budapest bibliográfiáját és emlékművet állítanak a hősök emlékének megörökítésére. Városépítés Városépítési célokra szintén nagy összegek vannak felvéve a költségvetésbe. Így többek között a hegyivizeik és a belsővizek ellen való védőmunkák 6800 millióba, az árvizek ellen való védekezés és a védőgátak karbantartása 3.5 milliárdba kerül. Az utak karbantartására 77 milliárd koronát szán ez évben a főváros. Uj utak építésére pedig 54.5 milliárdot. Városliget és egyéb parkok fentartása A Városliget 4.5 milliárd koronát von el a fővárostól, bevételek címén azonban csak 470 milliót térit vissza. A bevételek különböző helypénzekből, a korcsolyázási jogból és a csónakázási bérletből származnak. 750 millióba kerül a viz, amivel a liget növényzetét öntözik és 80 millióba a ligeti-tó tisztitása. A Népliget csak 3.5 milliárd koronát követel fentar- tásáért. Az utcai fasorok több mint 2.5 milliárdba kerülnek, mig a főváros különböző kerületeiben való sétányok fentartása kerek 7 milliárdba. Utcai világítás A főváros utcáinak világítására használt gáz és eleiktromos áram 33 milliárd koronát ér, ezt azonban a közmüvek ingyen szolgáltatják a fővárosnak. Tűzoltóság A tiizőrség kiadása 34 miUiárdban, bevétele 2.5 milliárdban van előirányozva. A bevételek legnagyobb része a különböző színházakban, a főpostán, a királyi palotában, a vágóhídon, a közraktárakban stb. helyeken szolgálatot teljesitő tüzoltókirendelt- ségekért folyik be. A főposta 220 milliót fizet ilyen címen, mig a nagyobb színházak egyeinkimt 111 milliót. A tüzőrség fejlesztésére 560 milliót vettek fel a költségvetésbe. Közlekedési költségek Közlekedési költségekre több mint 6 milliárdot fordítanak ebben az évben. Ebből a gépkocsik költsége 2130 milliót, a lófogatok költsége 1400 milliót tesz ki. Idegenforgalom Az Idegenforgalmi Hivatal négy és egynegyed milliárd korona kiadással zárta a költségvetést, bevételei természetesen egyáltalán nincsenek. Ebből több mint 3 milliárdot fordítanak propaganda célokra, prospektusok, plakátok, térképek 'készítésére, fciilKárod nem lesz, árud nem törik, Sőt kirándulhatsz vele, ha kedved telik, Az utazást nem érzed addig, Mig kocsidon a gummi „Continental Elastic“. földi lapokban való hirdetésre, ezenkívül Budapest és környékbeli fényképfelvételekre. Egyesületek fogadására 40, vendégfogadásokra 300, utazási költségekre 200 millió van előirányozva. Bevételek adókból és dijakból A legnagyobb bevétele a fővárosnak a községi szolgáltatásokból ered. Ez összesen 942 milliárdot tesz ki. A községi adópótlékból a tiszta bevétel 170 milliárd, házbérkrajcárból 34.5 milliárd, ingatlan vagyon átruházási illetékből 11.5 milliárd, községi fogyasztási adóból 105.6 milliárd, italmérési illetékekből 10 milliárd, általános kereseti adóból 195.5 milliárd, vigalmi adóból 34.3 milliárd, városi vámból 68 milliárd, helypénzekböl 6 milliárd, vásárdíjakból 6 milliárd, évadvásárok helybéréből 13.5 milliárd, ebadóból 3290 millió, helyhatósági dijakból 6820 millió. Ebből, közel a fele, 3200 millió illetőségi bizonyítványok után szedett dijakból folyik be. A közlekedési adóból a tiszta bevétel 71.4 milliárd, szálloda adóból 6.7 milliárd, forgalmi adóból 114 milliárd, lóversenyfogadási járulékból 1.5 milliárd, végül tűzoltási járulékból 3.2 milliárd. Megjelent o Fővárosi Évkönyv Nélkülözhetetlen kézikönyv minden várospolitikus és az összes városi szállítók számára Vaskos kötetben, ízléses kiállításban most hagyta el a sajtót a Fővárosi Évkönyv, amely eddig is mindenkor pótolhatatlan és elengedhetetlen segédkönyve volt mindenkinek, aki kommunális ügyekkel foglalkozik. Ez a könyv nélkülözhetetlen a városatyák számára, de nem hiányozhatik egyetlen hivatal asztaláról sem, de igen nagy szüksége van rá mindenkinek, aki a fővárosnak szállít, vagy a fővárostól bármily munkát vesz vállalatba. Mindenki tanácstalanul áll, ha e nékiil a kitűnő könyv nélkül akar elindulni a főváros óriásivá dagadt adminisztrációjának útvesztőjében. Évek során át megmutatta a gyakorlat, hogy az Évkönyv minden, a városi ügyekkel foglalkozó vagy a kommunitással összeköttetésben álló ember számára a legtökéletesebb útmutató, amely nélkül sem a város ügyeit intézni, sem a fővárossal összeköttetésben állam nem lehet. Az 1926. évi uj Évkönyv tartalomban és terjedelemben kiszélesedett és berendezésében, anyagában tökéletesebb lett. Könnyen kezelhető, azonnal áttekinthető szerkezetű kézikönyvvé lett, amelyből percek alatt ki lehet keresni mindenkinek, amire szüksége van. A kötet rövid előszóval kezdődik, amely az év történetét mondja el tömören és objektiven, utána pedig a mindenki számára oly szükséges, a főváros életét és létét determináló statisztikai adatok vonulnak fel. A törvényhatóság életében résztvevők és azt figyelemmel kísérők számára felsorakoznak a fővárost érintő törvények, a legfontosabb rendeletek és szabályok. A könyv gerincét azonban az a sematizmus teszi, amelyben a kitűnő és különféle praktikus csoportosításban szerepelnek: a törvényhatósági bizottsági tagok, a bizottságok és választmányok, a főváros köz- igazgatási, üzemi és intézeti személyzete. Ebből a rövid felsorolásból is látható, milyen hasznos, nélkülözhetetlen és pótolhatatlan segédeszköz ez az Évkönyv, amelyet kivételes gonddal állítottak össze az erre leghivatottabbak: a budapesti napisajtó fővárosi rovatvezetői. A könyv az idén meghaladja a 450 oldalt és kiállítása a Székesfővárosi Házinyomda fejlett technikáját dicséri. Az Évkönyv ára 150.000 korona és megrendelhető a Fővárosi Hírlap kiadóhivatala utján is. BUDAPEST, VII., Vilmos-c^ászár-ut 19. ALAPITTAT0TT 1887. TELEFON SZ. 44—18. Cimfesíészeíi műterme. Specialista üvegtáblákban. Magántanfolyam (ezelőtt WALTER) Előkészít középiskolai magánvizsgákra éreí- ségire. — Tisz viselőknek kedvezmény. Vili., RÁKÓCZI-ÚT 51.
