Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-12 / 19. szám

Budapest, 1926 május 12. 3 Újra működik a városi szómalom Megjegyzések a szerdai közgyűlés tárgy sorozatához A főváros legutóbbi 'közgyűlése tragikus véget ért. Botrányba fulladt, majd kibékíilési jelenetek kez­dődtek, de munkáját nem fejezte be. Pedis három napig tartott és az éjszakába is belenyúlt. Mégis huszonöt pont maradt elintézetlen. Ez a huszonöt pont azonban nem volt valami túlságosait nagyfontos- ságu és igy nem volt érdemes még egy negyedik felvonást rendezni a múlt közgyűlésből. Áttették tehát ezeket a maradék pontokat a mostani szerdai közgyűlésre. Ilyenformán a legújabb tárgysorozat nem keve­sebb, mint hetvennégy pontot foglal magában, ame­lyek között azonban igazán keresve sem lehet találni olyat, ami miatt érdemes lenne viharnak kitörnie. Igaz ugyan, hogy a viharok története azt bizonyítja, hogy mindig akkor válik izzóvá a hangulat, amikor arra senki sem számított. Vannak ugyan a tárgy- sorozaton nagyíontosságu kérdések, de ezek való­színűleg inkább akadémikus jellegű értekezések lesz­nek. Az épitőmunka megindítása, a lakbéremelés meggátlása, a feltűnően szaporodó öngyilkosságok megakadályozása: mindez olyan kérdés, amelyre konkrét javaslat aligha fog elhangzani. Érdekes, hogy valamennyi nagy témára a kitűnő Liber ta­nácsnoknak kell majd megadnia a szükséges taná­csokat. Bizonyosra is veszik, hogy sok okos dolgot fog mondani, de hogy a szerdai közgyűlés után ke­vesebb lesz-e az öngyilkosok száma, azt már az­után mindenki kötvo hiszi. Van két olyan tárgya a közgyűlésnek, amelyek­ről a bizottságokban sok szó esett. Az egyik az ipa­rostanonciskolák helyi felügyeletéről szóló szabály- rendelet, a másik pedig a Városi Színház bérlete. Az optimisták abban reményekének, hogy ezt a két témát a bizottságokban már annyira agyonnyuz- ták, hogy a közgyűlésre nem is maradt már a szó­nokoknak mondanivalójuk. Ám ki tudja, hogyan lesz, hiszen a státuszrendezésről pártközi megállapodás mondta ki, hogy a közgyűlésen csak a pártok vezér­szónokai beszélhetnek, mégsem akart vége szakadni a múlt közgyűlésen a rettenetes szóáradatnak. Ezek után már csak egy nagyobbszabásu tárgya van a szerdai közgyűlésnek, ez a Gázmüvek és az Elektromos Müvek költségelőirányzata, amelyet Borvendég tanácsnok fog ismertetni. A szerdai köz­gyűlés egyébként a patikusok közgyűlése lesz. Nem kevesebb, mint húsz gyógy szer tárfelállitási engedély ügyében fog előterjesztést tenni Szendy főjegyző A patikák után a személyi ügyiek dominál­ják a tárgysorozatot. Ezek között a legfontosabb a kiváló Ács Ferenc íöszámvevőnek a legközelebbi általános tisztujitásig szolgálatban való visszatar­tása. A főszámveyő kiváló érdemeit valószínűleg méltó szavakkal fogják elismerni a közgyűlésen, mert az ő kitűnő tevékenységéért igazán minden párt csak hálával tartozhatik. Nyugdíjazni fogják ellenben Thirring Gusztávot, a statisztikai hivatal nagytudásu igazgatóját, valamint dr. Csornai Gás­pár főjegyzőt. Interpellációkat is jegyeztek be a szerdai köz­gyűlésre. Ezek között a legkiemelkedőbbek a kö­vetkezők: Posta Sándor dr. a nemibetegségek elleni küzdelemről. Deutsch Mór a kézmű- és kisiparosok­nak városi munkához való juttatásáról, Szőke Gyula dr. az erkölcsrendészet reformjáról és a gyermek- védelemről interpellál. Weiner Ernő dr. a Duna- korzó megfelelő kivilágítását kívánja, Vitéz Aladár pedig a külföldről bevándorolt és szövetekkel há­zaló ügynökök üzelmeit teszi szóvá. GASSNER DÁVID FIAI Budapest, VI., Vilmos császár-ut 15. Telefon: T. 27-75, T. 109-49. Szőnyeg. Bútorszövet. Kárpitos kellékek. Városi üzemeket kormányhatósági intézkedéssel megszüntetni nem szakad Ripka Ferenc főpolgármester az autonómia sérthetetlenségéről és az üzemi bizottság felállításáról Hónapokkal ezelőtt a belügyminiszter leiratot intézett a főváros tanácsához, amelyben egy állandó üzemi ellenőrző bizottság felállítását kívánta. A bel­ügyminiszternek ez a kívánsága akkor sok kom­mentárra adott alkalmat. Az egyes pártok aggodal­mukat fejezték ki aziránt, hogy nem lesz-e az az uj bizottság ártalmára a főváros autonómiájának. Úgy a belügyminiszter, mint Ripka Ferenc főpolgármes­ter is több nyilatkozatban nyugtatták meg a közvé­leményt, hogy a kormánytól mi sem áll távolabb, mint hogy a főváros autonómiáját sértsék. Az ál­landó üzemi bizottság kérdése hónapokon át nyugo­dott, most azonban ismét az aktualitás előterébe ke­rült. Miután a pénzügyi bizottság keddi ülésének napirendjére tűzték, a pártok szinte kivétel nélkül újból foglalkoztak a kérdéssel. Foglalkozott a kérdéssel természetesen az Egy­séges Községi Polgári Párt is, amelynek értekezle­tén megjelent Ripka Ferenc főpolgármester és rész­letes felvilágosításokat adott. Az értekezleten dr. Kozma Jenő elnök bejelentette, hogy a pénzügyi el­lenőrző bizottság legközelebbi ülésében tárgyalni fogja az üzemi ellenőrző bizottság felállításának kérdését és ismertette a belügyminiszternek erre- vonatkozó propozicióját, amely szerint a vegyes bi­zottságban a belügyminiszter tizenöt kinevezett szakértő taggal venne részt, a főváros pedig huszon­öt tagot választana a pártok számaránya szerint. A tervezet szerint a bizottság elnöke a főpolgármes­ter lenne. Ennek a bizottságnak megalakulása esetén a belügyminiszter nem élne az őt törvény szerint megillető külön ellenőrzés jogával. Rámutatott az el­nök arra is, hogy a jobb- és baloldali pártok az autonómia sérelmét látják ebben a megoldásban és csak abba hajlandók belemenni, hogy a belügymi­niszter által kinevezett tagok szavazati jog nélkül, csupán tanácskozási joggal vegyenek rész a bizott­ságban. A Községi Polgári Párt nem látja a belügymi­niszter tervében az autonómia veszélyeztetését és hozzájárul a bizottság felállításához annál is inkább, mert éppen az autonómiát akarja ezzel megvédeni. Battenberg Lajos, Szilágyi Károly, Diniek Vidor, Bittner János, Szombathy Kálmán és Hohenburger Antal felszólalása után bejelentette az elnöklő dr. Kozma Jenő,-hogy a párt vezetőségének felkérésére Ripka Ferenc főpolgármester részletesen kívánja tájékoztatni az értekezletet a fontos kérdésben. Ripka Ferenc főpolgármester mindenekelőtt kijelentette, hogy . a pártvezetőség meghívására szívesen jött el és készségesen szolgál felvilágosítással a szőnyegen lévő nagyíontosságu kérdésben. Kijelentette egyben azt is, hogy szívesen tesz eleget bármelyik párt hasonló meghívásának is. Kijelentette a főpolgármester, hogy minden erejével és minden alkalommal megvédi az autonómiát és nem hiszi, hogy az autonómia védelmének kérdésé­ben különbség lehetne a bizottsági tagok között. A belügyminiszternek az üzemi ellenőrző bi­zottságra vonatkozó propoziciójában azonban nem tudja megállapítani az autonómia sérel­mét. A belügyminiszternek, mint a főváros vagyonfel- ügyeleti fórumának, a törvény szerint joga van az ellenőrzést gyakorolni az összes üzemek fölött, még azok fölött az üzemek fölött is, amelyek részvény- társasági formában állanak fenn. A belügyminiszter nemhogy sérteni akarná a főváros autonómiáját, hanem ellenkezőleg odáig megy, hogy törvénybe ik­tatott fontos ellenőrző funkcióját meg akarja osztani a főváros autonómiájával. Pártkülönbség nélkül meg kell állapítani, hogy a közüzemeket ellenőrzés nél­kül hagyni nem lehet. Mivel a belügyminiszter az uj közös bizottságban képviselve lenne, annak előter­jesztéseit, javaslatait a sajátjának is tekintené és igy el lehetne kerülni a felterjesztésekkel és leiratokkal együttjáró bürokratikus lassúságot, anélkül azon­ban, hogy ennek a bizottságnak intézkedési joga is lenne. Az intézkedés jogát, miután a belügyminiszter az eddigi rendszert és a főváros önkormányzatát egyáltalában nem kívánja érinteni, a törvényható­ságnak tartja fenn. Ha azonban a törvényhatóság nem járul hozzá a közös apparátus felállításához, akkor a belügyminiszter a törvényes ellenőrzést az üzemeknél külön végezteti, azon a bürokratikus utón, amelyet éppen a főváros közönsége érdekében el akar kerülni. Ebben az esetben a főváros is külön ellenőrző bizottságot állítana fel, amely természete­sen külön járna el és igy a két bizottság működése között egészen lehetetlen állapot következnék be. Az autonómia — folytatta azután a főpolgár­mester — soha ne féljen az ellenőrzéstől, mert ha fél, akkor beteg az autonómia. Ismétlem, ebben az esetben a legkisebb mértékben sem látom az autonó­mia sérelmét, hanem azt kell éreznem, hogy a kor­mány jószándékával szemben egyes pártok minden­áron való ellenállást és ellenzékieskedést fejtenek ki. Olyan tervhez, amely az autonómia sérelmé­vel járna, a magam részéről soha hozzá nem járulnék. Ezután a főpolgármester reflektált az egyes el­hangzott felszólalásokra és kifejtette, hogy az uj bizottság felállításának legfőbb célja: gyomlálni az üzemi kertben. A fontos, közérdekű üzemeket fenn kell tartani, de a fővárosnak bizonyos üzemekkel nem szabad konkur­álnia a saját polgáraival. Csak a háború előtt inau- gurált nagy üzemek fentartását helyesli. Ezeket a nagy, közérdekű, monopolizált üzemeket tökéletessé kell fejleszteni, mintaszerűen kel! kezelni és termé­szetesen meg kell tartani a főváros autonómiájának kezében. , A főpolgármester azután azt fejtegette, hogy a közüzemek tarifapolitikájánál nem tartja kizártnak, hogy abba adópolitikát is vigye­nek bele a főváros lakosságának ama része érdekében, amely a közüzemek előnyeiből nem részesül teljes mértékben. A monopolizált üzemeknél sem szabad azonban az üzemek öncéluságára törekedni. A helyes gazda­sági elvnek annak kell lennie, hogy a nagyüzemek úgy dolgozzanak, mint a magánüzemek, de felesle­geiket szolgáltassák be a város pénztárába, a beru­házásaikat pedig megfelelő módon évekre amorti­zálják. Amikor a polgárság elviselhetetlenül súlyos terhek alatt roskadozik, akkor az üzemek nyúljanak a polgárság hóna alá, teljesítsék szociális hivatásu­kat és legyenek segítségére a város közönségének a közterhek viselésében. Ez történt most, amikor a ti­zenkettes bizottság a költségvetési deficit eltörlésére kvótát vetett ki az egyes üzemekre, nehogy a hiányt adókkal kelljen pótolni. Ami azonban most történt, az mégcsak félmunka, mert az üzemek teherbírását egyenként kell megvizsgálni. Nem szabad azonban rablógazdálkodást sem folytatni és csak óvatos tar­talékolás és értékleirás után szabad a beszolgáltatás arányát meg állapítani. A főpolgármester ezután a főváros vezetésének helyes elveiről beszélt. A főváros vezetésében ma a gazdasági kérdések nyomultak előtérbe. I ERŐS, TISZTA, A HELYI ADÓÁLLOMÁSTÓL [NEM ZAVART, EGÉSZ EURÓPÁRA TERJEDŐ i ... © S3 i O 'i-* eö Ä cá W SELEKTIV TTETEET EEHET El, TUNGSRAM-WESTERN 3 csöves rádiókészülékkel Gyártja: EMII izzólámpa éj villamossal r.-t., Újpest A polgármester helyzete ma egy nagyipari koncern vezetőjének helyzetéhez hasonlatos, mert a főváros adminisztrációjának ma kilencven százaléka gazdasági kérdés és csak tiz százaléka közigazgatási probléma. Feltétlenül szükséges és el­kerülhetetlen tehát, hogy a polgármester minden hó­napnak legkésőbb 5-én tiszta képet kapjon az üze­mek gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről. Szólott ezután a főpolgármester az üzemek megszüntetésének kérdéséről, amely körül erős harcra van kilátás. A Baross Szövetség például terjedelmes fel­iratában az üzemek egész sorának azonnal való beszüntetését kérte a belügyminiszter­től. Ugyanezen az állásponton van a főváros kisiparos és kereskedőtársadalma is, úgy hogy az érdekelt polgárság, amikor a saját érdekeiről van szó, már nem félti az autonó­miát a belügyminiszter beavatkozásától. — En azonban — mondotta a főpolgármester — ezt a megoldást az autonómia szempontjából sérel­mesnek tartom és bele nem egyezhetek abba, hogy az üzemek megszüntetésének kérdésénél közvetlenül kormányhatósági intézkedés történjék. Az üzemek megszüntetését egy elfogulatlan bizottságnak kell kezébe venni és megálla­pítani a megszüntetendő üzemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom