Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-12 / 19. szám
Budapest, 1926 május 12. 3 Újra működik a városi szómalom Megjegyzések a szerdai közgyűlés tárgy sorozatához A főváros legutóbbi 'közgyűlése tragikus véget ért. Botrányba fulladt, majd kibékíilési jelenetek kezdődtek, de munkáját nem fejezte be. Pedis három napig tartott és az éjszakába is belenyúlt. Mégis huszonöt pont maradt elintézetlen. Ez a huszonöt pont azonban nem volt valami túlságosait nagyfontos- ságu és igy nem volt érdemes még egy negyedik felvonást rendezni a múlt közgyűlésből. Áttették tehát ezeket a maradék pontokat a mostani szerdai közgyűlésre. Ilyenformán a legújabb tárgysorozat nem kevesebb, mint hetvennégy pontot foglal magában, amelyek között azonban igazán keresve sem lehet találni olyat, ami miatt érdemes lenne viharnak kitörnie. Igaz ugyan, hogy a viharok története azt bizonyítja, hogy mindig akkor válik izzóvá a hangulat, amikor arra senki sem számított. Vannak ugyan a tárgy- sorozaton nagyíontosságu kérdések, de ezek valószínűleg inkább akadémikus jellegű értekezések lesznek. Az épitőmunka megindítása, a lakbéremelés meggátlása, a feltűnően szaporodó öngyilkosságok megakadályozása: mindez olyan kérdés, amelyre konkrét javaslat aligha fog elhangzani. Érdekes, hogy valamennyi nagy témára a kitűnő Liber tanácsnoknak kell majd megadnia a szükséges tanácsokat. Bizonyosra is veszik, hogy sok okos dolgot fog mondani, de hogy a szerdai közgyűlés után kevesebb lesz-e az öngyilkosok száma, azt már azután mindenki kötvo hiszi. Van két olyan tárgya a közgyűlésnek, amelyekről a bizottságokban sok szó esett. Az egyik az iparostanonciskolák helyi felügyeletéről szóló szabály- rendelet, a másik pedig a Városi Színház bérlete. Az optimisták abban reményekének, hogy ezt a két témát a bizottságokban már annyira agyonnyuz- ták, hogy a közgyűlésre nem is maradt már a szónokoknak mondanivalójuk. Ám ki tudja, hogyan lesz, hiszen a státuszrendezésről pártközi megállapodás mondta ki, hogy a közgyűlésen csak a pártok vezérszónokai beszélhetnek, mégsem akart vége szakadni a múlt közgyűlésen a rettenetes szóáradatnak. Ezek után már csak egy nagyobbszabásu tárgya van a szerdai közgyűlésnek, ez a Gázmüvek és az Elektromos Müvek költségelőirányzata, amelyet Borvendég tanácsnok fog ismertetni. A szerdai közgyűlés egyébként a patikusok közgyűlése lesz. Nem kevesebb, mint húsz gyógy szer tárfelállitási engedély ügyében fog előterjesztést tenni Szendy főjegyző A patikák után a személyi ügyiek dominálják a tárgysorozatot. Ezek között a legfontosabb a kiváló Ács Ferenc íöszámvevőnek a legközelebbi általános tisztujitásig szolgálatban való visszatartása. A főszámveyő kiváló érdemeit valószínűleg méltó szavakkal fogják elismerni a közgyűlésen, mert az ő kitűnő tevékenységéért igazán minden párt csak hálával tartozhatik. Nyugdíjazni fogják ellenben Thirring Gusztávot, a statisztikai hivatal nagytudásu igazgatóját, valamint dr. Csornai Gáspár főjegyzőt. Interpellációkat is jegyeztek be a szerdai közgyűlésre. Ezek között a legkiemelkedőbbek a következők: Posta Sándor dr. a nemibetegségek elleni küzdelemről. Deutsch Mór a kézmű- és kisiparosoknak városi munkához való juttatásáról, Szőke Gyula dr. az erkölcsrendészet reformjáról és a gyermek- védelemről interpellál. Weiner Ernő dr. a Duna- korzó megfelelő kivilágítását kívánja, Vitéz Aladár pedig a külföldről bevándorolt és szövetekkel házaló ügynökök üzelmeit teszi szóvá. GASSNER DÁVID FIAI Budapest, VI., Vilmos császár-ut 15. Telefon: T. 27-75, T. 109-49. Szőnyeg. Bútorszövet. Kárpitos kellékek. Városi üzemeket kormányhatósági intézkedéssel megszüntetni nem szakad Ripka Ferenc főpolgármester az autonómia sérthetetlenségéről és az üzemi bizottság felállításáról Hónapokkal ezelőtt a belügyminiszter leiratot intézett a főváros tanácsához, amelyben egy állandó üzemi ellenőrző bizottság felállítását kívánta. A belügyminiszternek ez a kívánsága akkor sok kommentárra adott alkalmat. Az egyes pártok aggodalmukat fejezték ki aziránt, hogy nem lesz-e az az uj bizottság ártalmára a főváros autonómiájának. Úgy a belügyminiszter, mint Ripka Ferenc főpolgármester is több nyilatkozatban nyugtatták meg a közvéleményt, hogy a kormánytól mi sem áll távolabb, mint hogy a főváros autonómiáját sértsék. Az állandó üzemi bizottság kérdése hónapokon át nyugodott, most azonban ismét az aktualitás előterébe került. Miután a pénzügyi bizottság keddi ülésének napirendjére tűzték, a pártok szinte kivétel nélkül újból foglalkoztak a kérdéssel. Foglalkozott a kérdéssel természetesen az Egységes Községi Polgári Párt is, amelynek értekezletén megjelent Ripka Ferenc főpolgármester és részletes felvilágosításokat adott. Az értekezleten dr. Kozma Jenő elnök bejelentette, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottság legközelebbi ülésében tárgyalni fogja az üzemi ellenőrző bizottság felállításának kérdését és ismertette a belügyminiszternek erre- vonatkozó propozicióját, amely szerint a vegyes bizottságban a belügyminiszter tizenöt kinevezett szakértő taggal venne részt, a főváros pedig huszonöt tagot választana a pártok számaránya szerint. A tervezet szerint a bizottság elnöke a főpolgármester lenne. Ennek a bizottságnak megalakulása esetén a belügyminiszter nem élne az őt törvény szerint megillető külön ellenőrzés jogával. Rámutatott az elnök arra is, hogy a jobb- és baloldali pártok az autonómia sérelmét látják ebben a megoldásban és csak abba hajlandók belemenni, hogy a belügyminiszter által kinevezett tagok szavazati jog nélkül, csupán tanácskozási joggal vegyenek rész a bizottságban. A Községi Polgári Párt nem látja a belügyminiszter tervében az autonómia veszélyeztetését és hozzájárul a bizottság felállításához annál is inkább, mert éppen az autonómiát akarja ezzel megvédeni. Battenberg Lajos, Szilágyi Károly, Diniek Vidor, Bittner János, Szombathy Kálmán és Hohenburger Antal felszólalása után bejelentette az elnöklő dr. Kozma Jenő,-hogy a párt vezetőségének felkérésére Ripka Ferenc főpolgármester részletesen kívánja tájékoztatni az értekezletet a fontos kérdésben. Ripka Ferenc főpolgármester mindenekelőtt kijelentette, hogy . a pártvezetőség meghívására szívesen jött el és készségesen szolgál felvilágosítással a szőnyegen lévő nagyíontosságu kérdésben. Kijelentette egyben azt is, hogy szívesen tesz eleget bármelyik párt hasonló meghívásának is. Kijelentette a főpolgármester, hogy minden erejével és minden alkalommal megvédi az autonómiát és nem hiszi, hogy az autonómia védelmének kérdésében különbség lehetne a bizottsági tagok között. A belügyminiszternek az üzemi ellenőrző bizottságra vonatkozó propoziciójában azonban nem tudja megállapítani az autonómia sérelmét. A belügyminiszternek, mint a főváros vagyonfel- ügyeleti fórumának, a törvény szerint joga van az ellenőrzést gyakorolni az összes üzemek fölött, még azok fölött az üzemek fölött is, amelyek részvény- társasági formában állanak fenn. A belügyminiszter nemhogy sérteni akarná a főváros autonómiáját, hanem ellenkezőleg odáig megy, hogy törvénybe iktatott fontos ellenőrző funkcióját meg akarja osztani a főváros autonómiájával. Pártkülönbség nélkül meg kell állapítani, hogy a közüzemeket ellenőrzés nélkül hagyni nem lehet. Mivel a belügyminiszter az uj közös bizottságban képviselve lenne, annak előterjesztéseit, javaslatait a sajátjának is tekintené és igy el lehetne kerülni a felterjesztésekkel és leiratokkal együttjáró bürokratikus lassúságot, anélkül azonban, hogy ennek a bizottságnak intézkedési joga is lenne. Az intézkedés jogát, miután a belügyminiszter az eddigi rendszert és a főváros önkormányzatát egyáltalában nem kívánja érinteni, a törvényhatóságnak tartja fenn. Ha azonban a törvényhatóság nem járul hozzá a közös apparátus felállításához, akkor a belügyminiszter a törvényes ellenőrzést az üzemeknél külön végezteti, azon a bürokratikus utón, amelyet éppen a főváros közönsége érdekében el akar kerülni. Ebben az esetben a főváros is külön ellenőrző bizottságot állítana fel, amely természetesen külön járna el és igy a két bizottság működése között egészen lehetetlen állapot következnék be. Az autonómia — folytatta azután a főpolgármester — soha ne féljen az ellenőrzéstől, mert ha fél, akkor beteg az autonómia. Ismétlem, ebben az esetben a legkisebb mértékben sem látom az autonómia sérelmét, hanem azt kell éreznem, hogy a kormány jószándékával szemben egyes pártok mindenáron való ellenállást és ellenzékieskedést fejtenek ki. Olyan tervhez, amely az autonómia sérelmével járna, a magam részéről soha hozzá nem járulnék. Ezután a főpolgármester reflektált az egyes elhangzott felszólalásokra és kifejtette, hogy az uj bizottság felállításának legfőbb célja: gyomlálni az üzemi kertben. A fontos, közérdekű üzemeket fenn kell tartani, de a fővárosnak bizonyos üzemekkel nem szabad konkurálnia a saját polgáraival. Csak a háború előtt inau- gurált nagy üzemek fentartását helyesli. Ezeket a nagy, közérdekű, monopolizált üzemeket tökéletessé kell fejleszteni, mintaszerűen kel! kezelni és természetesen meg kell tartani a főváros autonómiájának kezében. , A főpolgármester azután azt fejtegette, hogy a közüzemek tarifapolitikájánál nem tartja kizártnak, hogy abba adópolitikát is vigyenek bele a főváros lakosságának ama része érdekében, amely a közüzemek előnyeiből nem részesül teljes mértékben. A monopolizált üzemeknél sem szabad azonban az üzemek öncéluságára törekedni. A helyes gazdasági elvnek annak kell lennie, hogy a nagyüzemek úgy dolgozzanak, mint a magánüzemek, de feleslegeiket szolgáltassák be a város pénztárába, a beruházásaikat pedig megfelelő módon évekre amortizálják. Amikor a polgárság elviselhetetlenül súlyos terhek alatt roskadozik, akkor az üzemek nyúljanak a polgárság hóna alá, teljesítsék szociális hivatásukat és legyenek segítségére a város közönségének a közterhek viselésében. Ez történt most, amikor a tizenkettes bizottság a költségvetési deficit eltörlésére kvótát vetett ki az egyes üzemekre, nehogy a hiányt adókkal kelljen pótolni. Ami azonban most történt, az mégcsak félmunka, mert az üzemek teherbírását egyenként kell megvizsgálni. Nem szabad azonban rablógazdálkodást sem folytatni és csak óvatos tartalékolás és értékleirás után szabad a beszolgáltatás arányát meg állapítani. A főpolgármester ezután a főváros vezetésének helyes elveiről beszélt. A főváros vezetésében ma a gazdasági kérdések nyomultak előtérbe. I ERŐS, TISZTA, A HELYI ADÓÁLLOMÁSTÓL [NEM ZAVART, EGÉSZ EURÓPÁRA TERJEDŐ i ... © S3 i O 'i-* eö Ä cá W SELEKTIV TTETEET EEHET El, TUNGSRAM-WESTERN 3 csöves rádiókészülékkel Gyártja: EMII izzólámpa éj villamossal r.-t., Újpest A polgármester helyzete ma egy nagyipari koncern vezetőjének helyzetéhez hasonlatos, mert a főváros adminisztrációjának ma kilencven százaléka gazdasági kérdés és csak tiz százaléka közigazgatási probléma. Feltétlenül szükséges és elkerülhetetlen tehát, hogy a polgármester minden hónapnak legkésőbb 5-én tiszta képet kapjon az üzemek gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről. Szólott ezután a főpolgármester az üzemek megszüntetésének kérdéséről, amely körül erős harcra van kilátás. A Baross Szövetség például terjedelmes feliratában az üzemek egész sorának azonnal való beszüntetését kérte a belügyminisztertől. Ugyanezen az állásponton van a főváros kisiparos és kereskedőtársadalma is, úgy hogy az érdekelt polgárság, amikor a saját érdekeiről van szó, már nem félti az autonómiát a belügyminiszter beavatkozásától. — En azonban — mondotta a főpolgármester — ezt a megoldást az autonómia szempontjából sérelmesnek tartom és bele nem egyezhetek abba, hogy az üzemek megszüntetésének kérdésénél közvetlenül kormányhatósági intézkedés történjék. Az üzemek megszüntetését egy elfogulatlan bizottságnak kell kezébe venni és megállapítani a megszüntetendő üzemeket.
