Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-28 / 17. szám

Budapest, 1926 április 28. 7 Giznivú'i Himap SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS Az aranymérlegek és a gazdasági jövő Fordulatnak kell beásnia az egész vonalon A pengőmérlegek eddigi áradata- igen sok és ér­tékes tanulsággal terhes. Kétségtelen tény, hogy az ország közgazdasága általában olyan életerőről tett tanúságot, amely a külföld és a belföld számára egyaránt megnyugtató hatást jelent, sőt egynémely bankunk és iparvállalatunk olyan aranyvagyon deklarálására volt képes, amely a há­ború előtti állományt tetemesen meghaladja. Első­sorban a Földhitelbank, amely 33%-os pluszra mu­tat rá, valamint a Magyar-Cseh Iparbank, a válla­latok közül pedig a Salgó és a Ganz az, amely a há­tunk mögött lévő súlyos évek ellenére aranyvagyo- nokat gyarapítani tudtak. Ezzel szemben vezető pénzintézeteink csak 20— 40 százalékban mentették át aranyvagyonukat, vi­szont nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a legkedvezőtlenebb gazdasági viszonyok közt kellett a felértékelést lebonyolítani. A nagy pénzintézeteket az az elv feszélyeztette, hogy a kimutatott vagyon jövedelmezőségét feltétlenül biztositaniok kellett, aminek folytán kimutatott saját vagyonukat erősen leértékelték. Ez az óvatos poli­tika azonban hatalmas tartalékolásokat tett lehetővé, amelyeket kellően meg lehet becsülni, ha igazságo­san akarjuk megítélni az aranymérlegek jelentőségét. A pénzpiac szempontjából az aranymérlegek hatása elsősorban a Jegy­bank magatartásától függ. Az aranymérlegek ugyanis a hitelkeretek megszabá­sánál uj helyzetet fognak provokálni. Eddig ugyanis, egypár vezető iparvállalat leszámításával, a vállalatok javarésze csak a nagybankok girojával jutott jegyintézeti hitelhez, a jövőben azonban a bankok és takarékok elsőrangú hivatása lesz, hogy saját hitelkereteiknek az arany­mérlegek alapján leendő kibővítésével megfelelően tágítsák a leszámítolási hiteleket is. A Jegybanknak fel kell készülnie erre a fejlődési folyamatra, annál is inkább, mert az összes állami követelések a Jegybankhoz lesznek koncentrálva. A jegybanki kamatláb leszállítása a közel jövő egyik legégetőbb kérdése, különösen az értéktőzsde alakulására való tekintettel és ezen a téren az aranymérlegek bizonyára jóté­kony hatást fognak gyakorolni. A felértékelt mérle­gek alapján fel kell támadnia a tőzsdének is, ha az osztalékpolitika helyes irányban halad. A magántőke szívesen fogja felkeresni azokat a részvényeket, ahol a tőke biztonságát és jövedelmezőségét egy­aránt biztosítva látjuk. Az aranymérlegeknek meg kell szüntetniük végül a bizalmi vál­ságot is. miután a bankok és takarékok rájöttek arra, hogy a rezervált magatartásokból folyó kamatvesztesé­gek még mindig nagy rezsi mellett, elviselhetetlenek, épp ezért, ha aranymérlegeik alapján újabb hitelhez jutnak, természetszerűleg előzékeny ebbek lesznek a tőkehiánnyal szenvedő kereskedőkkel szemben. Az aranymérlegek tehát az egész vonalon jobb gazda­sági jövő reményét hintik el. A fontosabb aranymérlegekről az alábbiakban számolunk be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e hó 30-iki közgyűlésén felértékelési mérlegét 25 millió pengő tőkével, 25 millió pengő tőketartalékkal és 5 millió 882.576.48 pengő nyugdijrendezési tartalékkal álla­pítja meg. így felértékelési nyitó-mérlege az eddigi 131 milliárd saját tőkével szemben —- 625 milliárdot mutat ki. Ezenfelül 75 milliárdot helyez tartalékba nyugdíj céljaira. Az intézet közismert konzervatív mérlegelési elvei szerint nem merítette ki titkos tar­talékait, de előre nem látott eshetőségekről tovább­ra is gondoskodás történt belső tartalékolások által. A Kereskedelmi Bank, mint azelőtt is, az osztalék fokozatos emelésére irányuló osztalékpolitikát fog folytatni. A kimutatott saját tőke a bank vagyoná­nak legnagyobb óvatossággal végzett becslését fe­jezi ki, a felértékelési mérleg mégis részvényenkint 100 pengő, azaz a tőzsdei árfolyamot kereken 50 százalékkal meghaladó -saját vagyont mutat ki aranyban. A 2000 korona névértékű részvényék 50 pengő névértékre bélyegeztetnek át. A zárószáma­dások 35.362,454.997 korona nyereséggel végződnek, amelyből 25 milliárd osztalékra jut. Az 1925. szelvé­nyeket 50.000 koronával váltják be. (Múlt év: 30.000 korona.) A nyereségből 314milliárdot a rendes tarta­lékalapra, 500 milliót hivatalnoki segélyalapokra fordítanak. Az Angol—Magyar Bank május 12-iki közgyű­lésének megnyitó-mérlege szerint 12 millió pengő tiszta vagyont mutat ki, amelyből 5,936.364 pengőt a részvénytőkére, 5,563.636 pengőt tőketartalékra és 500.000 pengőt nyugdijtartalékra fordít. 25 régi részvényt egy részvénnyé vonnak össze, úgyhogy a pengőrészvénytőke 118.727 és 7/2* dnb 50 pengős részvényből áll. A felértékelt mérleg részvényen­ként 100 pengő vagyont tüntet fel. azaz a mai tőzs­dei árfolyamot mintegy 85%-kal meghaladó saját vagyont mutat ki az intézet aranyban. Az 1925. évi üzletév zárószámadásaiban a 33 milliárd K-val sze­replő pénztári készletek és bankkövet elés ék 42 mil- liárdra, 73 milliárdnyi váltótárca 149 milliárdra sza­porodott. 772 milliárd K Váltót számítottak le (1924- ben 394 milliárd), fizetésképtelenségeknél mégis emlí­tésre sem méltó összeggel voltak érdekelve. Az 1925. évi eredményszámla szerint 62.7 milliárd K bruttó- nyereséget értek el, a tiszta kamatjövedelem 27.6 milliárd, nyereségek és jutalékok -a banküzletben 15.1 milliárd, áruosztályok 17.8 milliárd. A tiszta nyereség 7.977,625.000 K, amelyből 2000 K osztalé­kot fizetnek, ami -az uj pengő-részvénytőke 8%-os kamatozásának felel meg. A Hazai Bank megnyitó-mérlegében vagyona 12 millió pengő (150.000,000.000 K). ebből 6 millió 400.000 pengőt alaptőkére, 5 millió pengőt tőketar­talékra és 600.000 pengőt nyugdijtartalék létesítésére fordítanak. 5 régi részvétet Vonnak össze 1 rész­vénnyé. Az összevont részvény névértéke 40 pengő. Az értékpapirtársának 2.394,787.10 pengővel és az állandó jellegű részesedéseknek 7,158.424.68 pengő­vel való fölvételénél a részvények értékelése még a jelenlegi tőzsdei árfolyamoknál is alacsonyabban tör­tént. Az intézet ingatlanai mindössze 1,500.000 Pen­gővel értékeltettek. — Az 1925. évi mérleg 715.215.54 pengő = 8.940,194.250 nyereséggel zárult, az előző évi 7.737,082.214 K-va'l szemben. Az 1925. üzletév bruttó nveresége 26.849,422.318 K, a költségek és adók 7.258,770.040 K-val, személyzeti kiadások 10 milliárd 340,495.854 K-Val szerepelnek. 8000 K osz­talékot fizetnek a múlt évi 7000 K-val szemben. A Magyar Általános Takarékpénztár arany­mérlege 10,010.000 pengőt tesz ki. Az alaptőke 5.844.000 pengő, a tőketartalék pedig 4,166.000 pen­gő. A mai részvény névértéke 8 pengő; 25 régi részvényt 4 uj 50 pengős részvényre vonnak össze. Minden mai 8 pengő névértékű részvény 171.286.79 korona nyilvánosan kimutatott belértéket képvisel. Az aranymérlegben a takarék 18 budapesti és vi­déki ingatlana összesen 3,150.000 pengővel szerepel. Az 1925. évi mérlegben a betétek 422milliárdot tesznek ki. Az intézetnek 8 fővárosi és 16 vidéki fiókja, összesen 24 fiókja működik. Az 1925. évre ki­mutatott nyereség 8.438,849.357.16 K-t tesz ki. A ta­valyi 7500 koronás osztalékkal szemben 10.000 K osztalékot fizetnek. Magyar Országos Központi Takarékpénztár fel­értékelt mérlege 167.5 milliárd tiszta vagyonnal zá­rul, békevagyonának 32.74 -százalékával. Az intézet tiszta vagyona 13.4 millió pengő (167.5 milliárd K), melyből részvénytőkére 8 millió pengő, a tőketarta­lékra 5 millió pengő és a nyugdijtartalékra 400.000 pengő (5 milliárd K) íratott. A részvények ui név­értékét 50 pengőben állapították meg, minden 5 drb légi részvény helyett 1 drb uj részvényt adnak ki, Az év tiszta nyeresége, amelyben a legutóbbi tőke­emelésből befolyt uj tőke még nem vett részt, mi­után alkalmazottainak segélyalapját évközben to­vábbi 894,310.000 koronával dotálta, az előző 7 mil­liárd 497,303.512 K-val szemben 7.435,426.699 K. Az osztalékjogosult 500.000 részvény szelvényét egyen­ként 12.500 K-val (tavaly 10.000 K) váltják be. A Földhitelbank megnyitó-mérlege szerint a bank tiszta vagyona: 10,005.336 pengő 73 fillér. A bank alaptőkéje 6,500.000 pengő, tőketartaléka 3 mil­lió 505.336 pengő 73 fillér. Az e hó 30-iki közgyűlés 5 részvényt egy 50 pengő névértékű részvényre von össze. A zárszámadás szerint az 1925. évi nyere­ség 8.780,068.731 K 12 f. Az osztalékszelvényeket 10.000 K-val váltják be. A mező- és erdőgazdasági ingatlanok a zárszámadásokban 9,343.832 pengővel szerepelnek. A Hold-utca 1. alatti székház csupán 1 pengővel és az értékpapírtárca részvényeinek ér­téke jelentékenyen a forgalmi értékük alatt lettek a zárszámadásokban kimutatva. Ingatlanaik területe a 37.000 holdat meghaladja. A bank békebeli vagyo­nát gazdag tartalékokkal együtt mentette át. A leg­utolsó békeévben a bank alap- és tartaléktőkéje 6,500.000 K Volt, mig a jelenlegi mérleg 10 millió pengőt mutat ki, tehát a békebeli vagyont körülbelül 33 százalékkal haladja meg. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank meg­nyitó-mérlege szerint a bank vagyona 15,200.000 (190.000,000.000 K), amely összegből 8 millió pengő (100 milliárd K) mint alaptőke, 6,000.000 pengő (75 milliárd K) mint tőketartalék és 1,200.000 pengő (15 milliárd K) mint nyugdijtartalék szerepel. 800.000 pengő (10 milliárd K) a nyugdíjalap vagyona. Az in­tézet ingatlanai 2,900.000 pengővel állanak a mér­legben. A közgyűlés 12/4 darab részvényt 1 drb 50 pengő névértékű részvényre von össze. A betétek 171 milliárdról (13.7 millió pengőről) 433 milliárdra (34.6 millió pengőre) emelkedtek. A Magyar—Olasz Bank 1925 január 1-i kezdő­mérlege a bank saját vagyonát 10,800.000 pengő rész­vénytőkében és 3,000.000 pengő tőketartalékban állapítja meg. A forgalomban levő 5,400.000 rész­vény mindegyikére 2 pengő névérték esik. E hó 30-iki közgyűlésen 25 részvényt vonnak össze egy uj részvénnyé, ezek után a bank alaptőkéje 216.000, egyenként 50 pengő névértékű részvényből fog ál­lam. Az intézeti házak 1,248.000 pengővel szerepel­nek a kezdő-mérlegben. A többi, vidéki városokban fekvő intézeti házak hasonló óvatos értékeléssel mérlegeztettek. Az 1925. évi üzleteredmény 88.392 pengő 61 fillér = 11.092,407.631.60 K, amely nyere­ségből a tartalékalap és a nyugdíjalap egyenként 810 millió K-val dotáiltatik. Osztalékul 1500 K fog az előző évi 1000 K-val szemben kifizetésre kerülni. A Magyar Általános Ingatlanbank ujjáértékelő mérlege szerint a saját töke 6 millió 800.000 pengő (1914. év végén 4,556.000 K). Az alaptőke 3 millió pengő, a tőketartalék 3 millió pengő, értékcsökke­nési tartalék 760.000 pengő, nyugdíjalap 40.000 pengő, amely az 1925. évi dotációval 100.000 pengőre emel­kedik. Egy részvény belértéke 33.8 pengő (a név­érték 15 pengő). A bérházak 3,881.200 pengővel, a- békeértéknek 20—30 százalékán. Az 1925. év tiszta nyeresége 4.430,039.496 K (354.403 pengő), a nyug­díjalapra 750 millió (60.000 pengő). A bérjövedelmek 5 és fél milliárdot, ingatlan üzletek nyeresége, jutalé­kok, kamatok stb. 7 milliárdot tettek ki. Részvé- vényenkint 20.000 K (tavaly 15.000 K) osztalékot fizetnek kijr A Magyar Keleti Tengerhajózási rt. megállapí­totta az 1925. évi megnyitó és évzáró mérlegét. E hó 30-i közgyűlése el fogja határozni, hogy a társaság részvénytőkéje részvényösszevonás nélkül 2,500.000 pengőben, vagyis részvényenként 10 pengő névér­tékben áliapittassék meg és osztalékul az 1925. évre részvényenként % pengő =z 6250 K fizettessék. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazga­gatósága aminap tartott ülésében elhatározta, hogy az április 30-án tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1925 április 1-i megnyitó-mérlegben a társaság alaptőkéje 18,000.000.— pengőben, a tőke- tartalék pedig 9,000.000.— pengőben áliapittassék meg, úgyhogy a társaság tiszta vagyona 27,000.000 pengőt tesz ki, az utolsó háború előtti 1913—1914. üzletévben kimutatott és az időközi tőkefelemelések­kel 22,500.000.— pengőre szaporodott összeggel szemben. Az alaptőke 100.— pengő névértékű rész­vényekre fog oszlani, amelyekre 150.— pengő ki­mutatott vagyon esik. Osztalék részvényenként 8.— pengő, azaz 100.000 korona. Magyar-Cseh Iparbank rt. Az intézetnek F o r- b á t h Frigyes dr. elnöklete alatt megtartott közgyű­lése az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy az intézet alaptőkéje 3 millió pen­gőben, tartalékai pedig 1 millió pengőben állapíttas­sanak meg és egy 15 pengő névértékű részvény szolgáltassák ki költségmentesen 25 részvény ellené­ben. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a hat milliárd 165,099.573.76 koronát kitevő tiszta nyere­ségből részvényenként 1000 koronás osztalék fizet­tessék. A Mezőgazdaság] Ipar Rt. április hó 30-ára ki­tűzött közgyűlésén 11 millió pengőnek a tőketarta­lékba való helyezését, az alaptőkének 9 millió pen­gőben való megállapítását és a részvényeknek 15 pengő névértékre való felülbélyegzését fogja elhatá­rozni. Tengeri körutazások STELLA D’ITALIA kettőscsavarú Iuxusgözösén TRIESTBŐL Dalmácia, Görögország, Sicilia, Nápoly vagy Afrika, Riviera Spanyolország vagy Törökor-L szág, Kisázsia, Egyiptom felé ésg vissza ■* Május 1-től októberig nyolc utazás 10-20 napi időtar­tammal. Első osztály eUátással négymUlló K-tól feljebb, Prospektust küld : COSIJL1C s, i ar e Budapest, VII., Thököly út 2. Teleíón József 14—13 Az utazási irodák: IV., Váciucca29, TeL; T. 128—48.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom