Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-21 / 16. szám
Budapest, 1926 április 21. 3 A beruházási tárgyilagos kritikája Asz Egységes Községi Polgári Párt kifogásolta a programm szembeötlő hiányosságait, de azért szükségesnek tarifa a beruházási tevékenység sürgős megináitását A főváros tanácsának a fölveendő külföldi kölcsönre vonatkozó előterjesztése, amely magábafog- lalja a nagy beruházó programmot is, egyhangúan keresztülment a pénzügyi bizottságon és nincsen kétség benne, a szerdai közgyűlés is hozzá fog járulni. Döntő jelentőségű volt ebben a kérdésben is az Egységes Községi Polgári (Ripka) Párt állásfoglalása. A párt szerdán este tartott értekezlete éles kritikát gyakorolt a tanács előterjesztése fölött, különösen kifogásolták a felszólalók, hogy az előterjesztés a későbbi programm tekintetében nagyon hiányos. Meg kell állapítani, hogy a pártértekezleten senki sem lépte túl az objektiv kritika határait és ha a sajtóban a pártértekezleten történteket másként magyarázták, ükkor — mint a következmények mutatják — félreértették az egyes felszólalók intencióit. A Községi Polgári (Ripka-) Párt éppen ugy, mint a többi pártok, ezt a tanácsi előterjesztést és beruházóprogrum- mot pusztán keretnek tekintette és amennyiben a keret betöltésére vonatkozóan természetes kívánságai voltak, ez még nem jelenthette azt, hogy a párt egy pillanatig is szembehelyezkedett volna a gondolattal, hogy a fővárosnak kölcsönre van szüksége és hogy a beruházásokat minél előbb, minél nagyobb lendülettel meg kell indítani. Annál kevésbbé lehetséges ez, mert hiszen éppen a Ripka-párt volt az, amely mindenkor a legteljesebb eréllyel sürgette a főváros beruházó tevékenységét. A párt felfogását a külföldi kölcsön és a beruházó programm ügyében a legkristályosabban dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek, a párt vezérének itt következő nyilatkozata tükrözted: — Legelőször is meg kell állapítani azt, hogy a beruházási programm két részből áll. Az egyik az aktuális rész, amely a legsürgősebb beruházásokat foglalja magában, a második rész pedig csak útmutatás a jövőre nézve. Kijelentem, hogy a programm első része teljesen megfelelő. Lehetnek ugyan eltérések a véleményekben, amelyek szerint ez, vagy az a dolog nem kvadrál, de nagyjában a programm egész első része elfogadható és azt elő is kell készíteni. — A tervezet második része csak keretet ad a jövő számára, amelyet a kialakuló helyzet hatása alatt, tetszés szerint változtathatunk. Kétségtelen, hogy nagyon sok minden ki is maradt a programm- ból, tehát az kiegészítésre szorul. Nem szerepel például a programúiban a Gellérthegy rendezése és egyáltalában nem szerepelnek benne azok a dolgok, amelyek a kerületi érdekek ápolására szükségesek. Ismétlem azonban, hogy ami az első részt illeti, az műszakilag is megállja a helyét. Ezt a részt elő kell készíteni, mert égetően aktuális és erre kölcsönt is kell felvenni. Az értekezleten történtekről a Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt Ereky Károllyal is beszélni, aki a következő kijelentést tette: — Az értekezletre az utolsó pillanatban kaptam meghívást és sejtelmem sem volt róla, hogy a beruházási programúiról fogunk tárgyalni. Természetes, hogy ilyen körülmények között nem is volt alkalmam ebben a tárgyban Ripka Ferenc főpolgármester úrral megbeszélést folytatni. Én, mint gazdasági politikus és mérnökember, egyéni véleményemet mondtam el, amihez azután a párt is hozzájárult. A Községi Polgári (Ripka) Párt értekezlete A Községi Polgári (Ripka-) Párt a Belvárosi Polgári Kör helyiségében szerdán este nyolc órakor értekezletet tartott, amelyen a távollevő dr. Kozma Jenő elnök helyett, dr. Gaár Vilmos elnökölt. A nagy- fontosságú értekezleten a párt tagjai csaknem teljes számban jelentek meg. Az ülés megnyitása után az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Bayer Antal és Holzer Sándor párttagokat kérte fel. Örömmel jelentette azután az elnök a főváros két kiváló érdemes tisztviselőjének, Némethy Béla és dr. Lamotte Károly főjegyzőknek előléptetését. Rendkívüli melegséggel üdvözölte azután a sajtó jelenlévő képviselőit és hangsúlyozta, hogy a párt élete szempontjából rendkívül fontos az, hogy a párt működéséről a nagyközönség is tudomását szerezzen. Ismertette azután a pártértekezlet összehívásának célját. A tanács a főváros nagy, 20 millió dolláros beruházási programmját meglepetésszerűen hozta szőnyegre. A beruházási programmot már a pénteki pénzügyi bizottság napirendjére is kitűzték, amit helytelennek, sőt komolytalannak tart, mert lehetetlen egy ilyen óriási fontosságú kérdéssel, minden előzetes tanulmányozás nélkül foglalkozni. Kifogásolta továbbá, hogy a pénzügyi bizottság tárgysorozatára a beruházási programmon kívül még több olyan jelentős kérdést is tűztek ki, amelyek külön-külön is megérdemelnék, hogy a bizottság egy- egy teljes ülésen foglalkozzék velük. Napirend előtt dr. Baransky Gyula szólalt fel és kifogásolta, hogy a párt nem fejt ki olyan tevékenységet, amilyet kellene. Ennek egyedülvaló okát abban látja, hogy a pártnak még mindig nincs megfelelő helyisége. Sürgősen napirendre kell tehát tűzni ezt a kérdést. Az elnöklő Gaár Vilmos kijelentette erre, hogy a párthelyiség kérdését a legrövidebb időn belül megoldja a vezetőség. A beruházó programm ismertetése Gaár Vilmos ezután felkérte Scheuer Róbert bizottsági tagot a beruházóprogramm ismertetésére. Scheuer Róbert a tanács által készített beruhá- zóprogrammról mindenekelőtt megállapítja, hogy azt nem lehet kielégítőnek és alaposnak mondani. A programm alapos áttanulmányozása után azt javasolja, hogy a párt a pénzügyi bizottság pénteki ülésén annak napirendről való levételét kívánja, hogy a tanács a beruházóprogrammot alaposabban előkészíthesse és a bizottság tagjai azt bővebben tanulmányozhassák. A programmtervezet még csak az albizottságok előtt sem volt és egyes részleteiben egyenesen ellentétes álláspontra helyezkedik az autonómia szerveinek már megnyilatkozott akaratával. Az előterjesztést komolynak egyáltalán nem lehet nevezni és az nem olyan, hogy alapos nyugati pénzemberben bizalmat tudjon kelteni. A programm a hevenyészettség jellegét viseli magán, xkivéve talán az Elektromos Müvekre és a Gázmüvekre vonatkozó részletet. Ezután részletesen foglalkozott a programmal. A Beszkárt fejlesztésére vonatkozó részt semmitmondónak tartja, amely egyébként is tele van ellentmondásokkal. A Beszkárt programmja tizenkét év alatt mindössze öt vonal kiépítését veszi tervbe, amely öt vonal között egyáltalában nem szerepel a Bécsi-uti vonal, amelynek kiépítésére a Beszkárt már régen kötelezték. Hasonlóan zavaros és hiányos az autóbuszüzem fejlesztésére vonatkozó programm is. Nevetségesnek tartja, hogy az autóbuszüzem tizenkét év alatt összesen ötven autóbusz beszerzését tervezi. A beruházási programm jelentékeny részét az építkezések tervei foglalják le. Szerinte épitkezéseket egyáltalán nem volna szabad felvenni olyan programúiba, amely külföldi kölcsönökre bazirozott beruházásokra vonatkozik. A kölcsönből kizárólag haszonhajtó beruházásokat szabad eszközölni. A bér- házépitést pedig igazán nem lehet ilyennek nevezni, mert a városi lakásokkal a főváros a lakbérek emelkedését akarja ellensúlyozni és igy nem is számíthat a jövedelem fokozására. Amig az üzemek sorsa fölött az autonómia nem döntött, az üzemi épitkezéseket sem lehet tervbe venni. A beruházóprogramm nem tartja szükségesnek például a sikló átalakítását, bár az feltétlenül hasz- nothajtó vállalkozás, nem tartja sürgősnek a fogaskerekű rendbehozatalát sefti, bár az szeptember 1-én a főváros tulajdonába megy át. Nevetségesnek mondja a programúinak az Állatkertre vonatkozó részét is. Itt tizenkét évre csak az az összeg szerepel, amit 1926-ra, tehát egy évre már meg is szavaztak. Komolytalan a sétányokra és gyógyfürdőkre vonatkozó programm is. Mindezeket egybevetve nem tartja a programmot alkalmasnak arra, hogy ezen az alapon külföldi kölcsönt lehessen felvenni. Sőt nem tartja megérettnek arra sem, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalja. Szerinte az egész előterjesztés fércmunka és sajnálatosnak tartja, hogy ezt külföldi metropolisokban olvasni fogják, mert tudomása van arról, hogy a programmot már fordítják és már küldik is ki Londonba a tőkeérdekeltségeknek. Ismételten indítványozza, hogy a programmot előbb tárgyalják le a szakbizotságok- ban és újból előkészítve vigyék csak a pénzügyi bizottság elé. Az idegenforgalomért Baránsky Gyula kijelenti, hogy a tanácstól nem is vár programmot, mert a tanács évtizedek óta nem képes erre. A tanácsban túlteng a bürokratizmus, éppen ezért azt javasolja, hogy a párt maga dolgozzon ki beruházási programmot. A beruházási programm- nak abból kell kiindulnia, hogy Budapestet fürdővárossá kell avatni és ebből a szempontból kell minden beruházást is eszközölni. Minden eszközzel arra kell törekedni, hogy Budapest idegenforgalmi gócpont legyen. Ezért legfontosabb a közlekedés kérdése, de fejleszteni kell a közüzemeket is: foglalkozni kell az elektromos centrálé ügyével. Szól azután a kulturális beruházásokról és ezen a téren nagyon fontosnak tartja az iskolák építési programmját, amelynek révén harminc-negyven bérház szabadulna fel. Indítványozza, hogy a párt küldjön ki egy sziikebb bizottságot, amely a tanács részére beruházási programmot dolgozzon ki. Az üzemek kihasználása Becsey Antal a beruházási programmról szólva hangsúlyozta, hogy a főváros legtekintélyesebb va- gyontételei az üzemek, amelyeket nem használnak ki kellőképpen. Annál olcsóbban kapunk kölcsönt, minél jobb az alap, amelyre adják. Ezt az alapot pedig az üzemek adják meg. Megfelelő propagandával gyógyfürdőinknél is szép eredményeket lehetne elérni. Igen sürgősnek tartja az üzemi beruházásokat. Azt javasolná, hogy a beruházási programm egy-egy szakkérdésének tanulmányozását a párt külön referensekre bízza, akiket erre az elnökség kérjen fel. Ellene van annak, hogy a lakásépítéseket a közhatóságok végezzék. A lakástermelés csak momentán volt a főváros feladata, de ebből rendszert csinálni nem lehet, mert a lakásépítés nem lukrativ vállalkozás. A lakásépítésre más megoldást tart alkalmasnak, amelyet a szociálpolitikai ügyosztály már elő is készít. Ereky Károly felszólalása Ereky Károly volt az értekezlet követkö szónoka, aki nagy alapossággal és részletességgel bírálta a tanács beruházási programmját, amelyet fércmunkának minősített. Ezt a programmot hevenyében készítették el az ügyosztályok anélkül, hogy alaposan mérlegelés tárgyává tették volna és előzetes kritika nélkül vitték a bizottság elé. A programm a főváros vagyoni helyzetére, a jelenlegi hitelezőkre és az üzemek statisztikai adataira való tekintet nélkül készült el. Ez a programmtervezet is argumentum amellett, hogy a főváros vezetése nem halad helyes irányban és éppen ezért a törvényhatóságnak minél előbb élnie kell a tisztujitás jogával. Elégedetlen a törvényhatósági bizottság működésével is, mert a közgyűlés nem hatott oda, hogy a jelenlegi rendszer megváltozzék. Ha a dolgok igy mennek tovább, akkor a főváros nagy anarchiába sülyed, vagy kuratórium alá kerül. — Komolytalan dolognak tartom — mondotta — a tanács beruházó programmját, és az a véleményem, hogy erre az összeállításra nem igen ad kölcsönt a külföld. Amit a tanács adott, az szimpla tartalomjegyzék, amelyben felsorolja, hogy mire van szükség. Erre azonban nem ad pénzt a külföldi bankár. — Kérdés, mik azok a biztosítékok, amelyeket a főváros az uj hitelezőknek felajánlott. A költségvetések és zárszámadások adatai lennének azok, amelyekkel rá lehetne mutatni az üzemek rentabilitására. Kölcsönt kapni azon az alapon, hogy majd visszafizetjük az adóból, ma nem lehet, mert az adóterheket emelni lehetetlenség. A beruházóprogrammot ne kizárólagosan a tanács készítse el, hanem kérjenek fel erre szakférfiakat, s azok dolgozzák ki a legalaposabb munkával. Szociálpolitikai intézmények létesítésére nemzetközi piacon kölcsöntőkét nem lehet találni. Elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi nagytőke antikapitalis célokra adjon pénzt. A főváros lakás- építési programmja pedig antikapitalis cél. A magántőke építsen, amely rögtön kap is kölcsönt a nemzetközi tőkétől, ha a lakások szabadforgalma helyreturbatoíT'tAbsasAq magyarországi vezérképviselete : BALÁZS ARTHUR Budepesí, IV., Krisfóf-tér 2. I. emelet (Váczi-u. sarok) Tel. T. 109—87 és L. 912 91. Vidéki képviseletek: Debrecen, Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Szombathely. "a“**aTOD‘ ELEKTBOLUX használatával élvezet a takarítás! Kérje díjtalan és kötelezettség nélküli bemutatását! Elad ás előnyös részletfizetésre! »ELEKTROLUX«
