Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-13 / 2. szám
5 Budapest, 1926 január 13. A gnzdflsdSi tényezők o bstopBli vMiozio! yfirjdk o WMti reKonsírukclőt A főváros másfél billiós beruházási programm- Jártak részletes ismertetése A Fővárosi Hírlap ujesztendei számában Ripka Ferenc főpolgármester az 1926. esztendő prognózisaként a' munkát jelölte meg. A teendők óriási halmaza vár — mondotta — megoldásra, mégpedig olyan teendőké, amelyek . túlnyomó része gazdasági természetű. A főpolgármesternek ezek a szavai kétségkívül bizalmat keltenek Budapest gazdasági életének legszerényebb képviselőiben is. mert kétségtelen, hogy a gazdasági élet irányítói ma a legteljesebb várakozással a városháza felé 'tekintenek. Ripka Ferenc főpolgármester is nyilván úgy értette, hogy az a munka, amely az 1926. évre szóló prognózisként szerepel, a városháza felől fog megindulni. Nem egyszer fejtettük ki már ezeken a hasábokon, hogy amikor a főváros építtetni kezd. akkor ennek a városnak minden lakosa számol azzal, hogy sorsa jobbra fordul. ötvenen fölül van azoknak az iparágaknak a száma, amelyek közvetlenül részesednek a munkában és a keresetben, ha a főváros vezetői kiadják a jelszót, hogy meg kell kezdődniök az építkezéseknek. Az ötvenen felül való iparág képviselői azután újabb és újabb rétegeket juttatnak keresethez és a végén az egész városon meglátszik az. hogy megmozdult a gazdasági élet. Legelsősorban tehát az építkezések megkezdése az a pont, ahol a főváros megindíthatja Budapest gazdasági életének vérkeringését. Az ipar, a kereskedelem. a polgárok és a munkások ezrei jutnak a városi építkezések révén kedvezőbb anyagi körülmények közé. A főváros mai vezetői •tökéletesen tisztában vannak ezzel és Budapest lakossága a. legteljesebb mértékben bizakodhatik abban, hogy a lehetőség határai között mindent el fognak követni, hiszen nincsen a közgyűlésnek egyetlen pártja sem, amely a társadalom egyik, vagy másik rétegének teljes lelkesedéssel és meggyőződéssel ne szorgalmazná az építkezések és egyéb városi munkálatok megindulását. A Fővárosi H i r 1 a p szeretne reményt kelteni a tengődő ipar, a szűkölködő kereskedelem, a lesújtott polgárság és a munkanélküli munkásság minden egyedében. Ezért igyekszünk ebben a cikkünkben röviden és bizonyára hiányosan, de annál nagyobb lószándékkal képét adni annak a hatalmas munkaterületnek, amelyet a fővárosnak ebben az ni esztendőben ki kellene jelölnie a munka után vágyó gazdasági élet számára. Lehet, hogy a reménységek és a iószándékok nagyobbak ma, mint amilyennek a valóság bizonyulni fog. De nem lehetetlen az sem, hogy a gazdasági konszolidáció fokozatos teljesülése révén ki fog bővülni az a prespektiva, amelyet ma nyújtani tudunk. Azzal a rajongással, amellyel a gazdasági élet fellendülése iránt viseltetünk, igyekszünk beletekinteni a jövőbe, amelynek boldogabb, szebb napokat kell hoznia Budapest lakosságára. utca; 111. Szemere-utca és Kálmán-utca sarok; IV. Hernád-utca; V. őrnagy-utca; VI. Diana-ut. Jellemző a vállalkozók tülekedése. Mindegyik munkára 30—S0- an pályáztak és az egységáraknál 120%-os különbözet is mutatkozik. Iigy az 1. munkálatokra, legolcsóbban. 1834 millióért Cseni égi József pályázott, inig Ügyeljen bevásárlásainál Száz esztendő óta Járja ez a nóta: Sődar, kolbász, dagadó, FRANCK-os kávé csak a jól D. 177 O. 25 I. — Ve. 12. Mines többé akadályai a beruházási kölcsön felvételének A főváros gazdasági tevékenysége természetesen csak akkor indulhat meg teljes erővel és tiszteletreméltó lendülettel, ha a főváros pénzügyei tökéletesen rendben vannak. Ebben a tekintetben kétségkívül rendkívüli fontosságot kell tulajdonítani- annak a ténynek, hogy a főváros közgyűlése a. múlt év december 18-án ratifikálta az ostendei megegyezést. Ez a ratifikálás a főváros pénzügyeinek stabilizálását jelenti és lehetőséget nyújt arra, hogy a főváros pénzügyi politikája végre teljesen szilárd és biztos alapokon nyugadjék. Nem kell külön magyarázni többé azt, hogy az ostendei egyezmény megkötése, illetve a külföldi hitelezőkkel való megegyezés bizonyos jelentős felszabadulást jelent a főváros számára, amelynek feje fölött többé nem lebeg Damokles-kardjaként az a kényelmetlen helyzet, hogv a külföldi hitelezők rögtön felfokozzák igényeiket, ha példának okáért azt a „luxust“ látnák, hogy a budapesti utcák kövezetét rendbe akarjuk hozni. A külföldi hitelezőkkel megvan a megegyezés, azok sem többet nem követelhetnek, sem kevesebbet el nem fogadnak, mint amennyi az ostendei eigyezmény szerint rátaként az esztendőre esik. Kétségkívül felszabadulás ez a főváros számára, amely ilyenformán a beruházásokban is visszanyeri akcióképességét. De van az ostendei egyezmény megkötésének más, igen nagy-jelentősége is. Ez pedig az, hogy Budapest hitelképessége újból a legteljesebb mértékben helyreállott. Ha tehát a főváros vezetőinek és törvényhatósági bizottságának bölcsessége úgy találja, hogy nagyobbarányu beruházásokra rendezkedhetünk be, akkor nincs többé semmi akadálya annak, hogy akár a belföldön, akár a külföldön u j beruházási kölcsönt vegyünk fel, amely azután méreteinek nagysága szerint nyújtana munkaalkalmat az iparnak. Egyelőre azonban csak azzal számolhatunk, ami már útban van. Kétségtelen, hogy a főváros közgyűlése részéről bölcs mérséklet fog megnyilvánulni és számolva a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, iparkodik elhárítani az újabb megterheltetéseket. de egyben mindent elkövet abban az irányban is, hogy munkaalkalmakat teremtsen. A főváros 1926. évi költségvetéséről forgalomba került hirek szerint az 1925. évivel szemben olyan kiadási emelkedések, amelyek az egész város gazdasági életét érdeklik, a következő tételekben mutatkoznak. Halaszthatatlan beruházások . 5.6 millió aranyk. a főváros által megindított kislakást építési akció . . . , 6.8 „ ,, a hat iskolaépületre történő emeletráépítés ;....! halaszthatatlan tatarozások . 2.6 ,, „ Természetesen mindezen még sok változás esketik és teljes a: reménységünk, hogy a fővárosnak módjában lesz esetleg nagyobb beruházási kölcsön felvétele révén is sokkal nagyobb erővel belefeküdni abba a munkába, amely Budapest gazdasági életének rekonstrukcióját biztosítja. Néhány hét alatt fobbsiás iparos fut jelentékeny munkához Budapest iparának legfőbb reménysége természetesen abban a több esztendőre terjedő építkezési programmban van. amelyet a főváros kidolgozott. A főváros által eszközlendö építkezések eme sorozatai mint ismeretes, másfél billió korona befektetést igényel. Ebből az óriási összegből csak maga az utak és csatornák rendbehozása nem kevesebb, mint 300 milliárd koronába fog k e- r ii 1 n i. A nagy Programm bevezetése természetszerűen az az építkezés, amely már részben megkezdődött és amely tavasszal folytatódik a tizenöt kislakásos bérház munkálatainak kiadásával. Ez a tizenöt kislakásos bérház építése — mint ismeretes — 120 milliárdba kerül. A főváros vezetősége mindent elkövet, hogy ezekbe a kislakásokba legkésőbb ennek az esztendőnek november 1-én a lakók beköltözhessenek. A tizenöt kislakásos bérház építésére vonatkozólag a vállakozók már megkapták megbízó leveleiket. Folytatólag, mint mai számunkba olvasható, a középitési ügyosztály az öt bérháznál tizfajta iparosmunkára irt ki versenytárgyalást. Ez a tizfajta iparosmunka a következő: vas-, fal-, ács-, cserepes-, bádogos-, kő-; műkő-, asztalos-, lakatos- és mázolómunkák. Öt házban egyenként tiz. összesen tehát ötven iparos kap maid egyelőre munkát. Később fokozatosan, minden héten öt-öt kislakásos bérház részére írják ki az iparos munkálatokat. Ez azt jelenti, hogy három héten belül az első tiz leglényegesebb iparág részt vehet a pályázatban és igy rövidesen 150 iparos jut jelentős munkához. Ha ez a tizenöt bérház felépül, akkor folytatni fogja a főváros a kislakásépitési akciót és igy újabb városi kislakásos házak építésére kerül a sor. Egyelőre azonban teljesen a főváros jövendő péziigyi viszonyaitól függ, hogy a lakásépítési akció második felvonása milyen méretű lesz. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a városházának illetékes ügyosztálya ezt az akciót megkezdi tavasszal és májusban megkezdődik az uj építkezések előkészítése. Elöljáróság! épületek kibővítése és uj elöljáróság! épületek építése A főváros építkezéseinek felsorolásakor meg kell említeni a Mester-utca 41—43. számú bérház már előrehaladt építését is. Ez az építkezés augusztus 1-ére fejeződik be. Indirekt módon a lakásínség enyhítését szolgálják azok az építkezések is, amelyekkel a főváros egyes tanügyi épületeket kiván kiépíteni. Több tanügyi épületre húznak ugyanis emeleteket és Ágy a ma- gánbér.házakban elhelyezett iskolákat a kibővített iskolákban lehet elhelyezni, úgyhogy arra számítanak, hogy ezen a réven is tekintélyes számú lakás szabadul fel. Máris folyamatban van hat iskolában az emeletráépítés munkájának kiadása. Az építkezések elvégzésére beadott pályázatokat a középitési ügyosztály már átvizsgálta, a pályázatok most az illetékes bizottság tagjai előtt vannak és mire e sorok megjelennek a középitési bizottság már valószínűleg meghozza döntését. Emeletráépítések a következő iskolaépületekre jönnek: 1. Sziget-utca és Ügynök-utca sarok; II. Kiskoronaa 46-ik helyen a legdrágább vállalkozók, 3532 milliós ajánlattal a Stettner és Krausz cég szerepel. A II. munkánál legolcsóbb 1853 millióval Tó ásó Pál. a legdrágább Lakos Alfréd 2896 millióval. A 111. építkezésnél Tóásó Pál 1155 millióért hajlandó vállalkozni, míg a 74-ik helyen Domonkos István 2468 millió koronáért pályázik. A IV-ik építkezésnél B é d y Aurél 841 millióval a legolcsóbb, mig a 79-ik helyen Kopeczky Raoul 1866 milliót igényel. Az V. és VI. építkezéseknél nincsenek nagyobb differenciák, mert ezek a munkálatok 200 millión alul maradnak. A belügyminiszternek ama terve révén, amelynek értelmében Budapest közigazgatását decentralizálni óhajtja, hamarosan sor kerül több előljárósági épület kibővítésére, illetőleg uj előljárósági épületek emelésére. Ezekkel a kérdésekkel az illetékes ügyosztályok már nemsokára foglalkozni fognak. A távolabbi jövő reménységei közé tartozik az. hogy az Üllői-úti József fiúárvaházát, egészségesebb külső területre helyezik ki és az igy felszabadult telekre bérházat épit a főváros. Halassthataüan as elektromos cenfrálé megépítése Valósággal vérmes reményekkel töltheti el Budapest iparát az a kilátás, hogy a villamoscentrálé megalkotását ma már minden fórumon elengedhetetlenül szükségesnek tartják. A gondolatot, mint ismeretes, az üzemvizsgáló bizottság vetette fel nevezetes jelentésében és kimutatta, hogy a villamoscentrálé megalkotása révén.a főváros évenként mérhetetlen összegeket takarít meg. A villamoscentrálé megalkotása óriási ipari és emberi munkát feltételez. Budapest gazdasági körei előtt ezen a réven rendkívül széles perspektíva nyílik meg. Természetesen minden attól függ, hogv milyen módon és milyen arányokban fogják a terveket megvalósítani. Van olyan kombináció, amely szerint a főváros maga építteti meg a villamoscentrá- lét, vagyis maga, házilag eszközli az elektromos áram szétosztásának centralizálását, ami természetesen még a legnagyobb leegyszerűsítés mellett is. igen jelentős uj építkezéseket feltételez. A másik konkrét terv, az amerikai-belga csoportnak az az ajánlata, amely szerint az Elektromos Müveket bérbe kívánja venni. Az American European Utilities Corporation nevében benyújtott ajánlat szerint a társaság rövid idő alatt tizenegymillió dollárt, illetőleg 55 millió aranykoronát fektetne be Budapest székesfőváros elektromos vállalatába. Ebből az összegből az első három évben hét millió dollár, az eső hat évben pedig még négymillió dollár fektetendő be. Alig lehet benne kétség, hogy ez a teljes összeg Budapest iparának fog jutni, amire különben a társaság is készséggel kötelezi magát. I k BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- ÉS KEFESyÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili., Mária-u. 46. Telefon: J. 106-97. Eafi5S52S5ZS3S2SS552B3ESSa5255Z3® j a SimaRiuráp.y-Salgóííirjáai Vasmű r.-t. érdi samotte- cyár gyártmányainak elárusítója Urbach és Tallér r.-4. cement, márvány-mo aik, mettlachi, porcellán és márvány lapokkal, acélbeton és asbestpadltí. Faburkolatok: Bel és külföldi íayence- japokkal minden színben. Tel.: 8-08. Budapest, Liszt Ferenc-tér védiegvdnkre!
