Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-06 / 1. szám
2 Budapest, 1926 január 6. A közmunkatanács megtisztítja Budapest levegőjét A gyárak kéményét füstemésztő készülékkel kell ellátni A Fővárosi Hírlap a háború elején sokat irt arról, hogy a közmunkatanács végre akarja hajtatni az’ építkezési szabályzat amaz intézkedését, amely igen jelentős hatással lesz Budapest levegőjének tisztaságára. 1914-et irtunk, amikor a közmunkatanács erre az elhatározásra jutott. Ennek az esztendőnek az őszén meg is jelent a közmunka- tanács felhívása, amely az építkezési szabályzat 428. §-ára utalt. E szakasz szerint azok a gyárak, amelyek nincsenek megfelelő füstemésztő-készülék- kel ellátva, ezt a hiányt a hatóság felhívásától számított egy esztendő alatt pótolni kötele.sek. Amikor a közmunkatanács rendelkezése életbe lépett, mindenki a háború gazdasági nehézségeire hivatkozott. A gyáriparosok mindent elkövettek, hogy a közmunkatanácsot halasztásra bírják. Maga a Gyáriparosok Országos Szövetsége tett lépéseket ebben az ügyben u-gy a főváros polgármesterénél, mint a közmunkák tanácsánál és azt kérték, hogy ezt az intézkedést a háború egész tartamára függesszék fel. A GyOSz. másik kérése az volt, hogy a közmunkatanács részesítse külön elbánásban azokat a gyárakat, amelyek a főváros IX. kerületének kültelki részén, az úgynevezett bűzös övezetben vannak. Ezt a különleges elbánást azzal okolták meg, hogy ezeknek a gyáraknak a füstje a szél iránya folytán a főváros lakosságát és belső területeit amúgy sem érintik. A közmunkatanács nagyon nehezen ment bele a gyáriparosok kérésének teljesítésébe. Háromnegyedévig gondolkoztak a Döbrentei-téri palotában, míg végre hozzájárultak ahhoz, hogy a fiistemésztő- késztilékök felszerelésére halasztást adnak, és pedig úgy, hogy az egyévi határidő csak a háború befejezése után vegye kezdetét. Ezzel szemben a közmunkatanács elutasította a GyOSz.-nak azt a másik kérését, hogy a bűzös övezetben lévő gyárakat felmentsék a füstemésztő-készülék alkalmazása alól. A háború elmúlt, a forradalmak és az ellen- forradalom is lezajlott, már a normális idők is bekövetkeztek, a közmunkatanács azonban megfeledkezni látszott a füstemésztő-készülékekről, amelyeknek hivatása, hogy Budapest levegőjét mentesítsék a gyárkémények füstjétől. Most azután egyszerre mégis eszébe jutott a közmunkatanácsnak, hogy végrehajtja ezt a fontos intézkedést. Legutóbb ugyanis kimondták, hogy az az egyévi határidő, amely alatt a gyárak kéményüket íüst- emésztő-készülékkel felszerelni kötelesek, az 1925. év november első napjától kezdődik és ilyenformán 1926. év november első napján záródik le. A gyáriparosok ugyan megkísérelték, hogy újabb halasztást kérnek, mert a mai nyomasztó gazdasági helyzetet sem tartják alkalmasnak nagyobb beruházások eszközlésére, a közmunkatanácsnak azonban az az álláspontja, hogy további halasztást nem adhat. A közmunkatanács kijelentette, hogy elsőrendű közegészségügyi érdek fűződik a főváros levegőjének fiistmentesitéséhez és különben is rendkívül sok a panasz a fővárosnak füsttel való elárasztása és ennek ártalmai miatt. 1926. év november hó 1-ig tehát minden gyárkéményen ott kell lennie a íüstemésztö- készüléknek és ez alól az intézkedés alól nem mentesül a ferencvárosi bűzös övezet gyárainak serege sem. Itt még csak azt említjük meg, hogy^ az építési szabályzat szerint gyári kéménynek számit minden olyan kémény, amely öt négyzetméter, vagy ennél nagyobb fűtő-felületű kazán tűzhelyének égési termékeit vezeti el. A szabályzat megengedi, hogy az érdekelt fél a tűzhely szerkezetét tetszése szerint szabadon választhassa, de ha az az előirt követelményeknek valamely oknál fogva nem felelne meg, köteles azt a hatóságok felhívására, záros határidőn belül átalakítani, vagy a célnak jobban megfelelő más szerkezettel kicserélni. Nagy pénzügyi problémák megoldása elölt áll a főváros Mi minden késlelteti az 1926. évi költségvetést (Saját tudósítónktól.) Elmúlt az 1925-ik esztendő is, amely minden irányban megindította a főváros háztartásának rendbehozatalára irányuló akciókat. Az 1926-ik évnek tehát riagv pénzügyi problémákat kell megoldania. Hogy ez miként történik meg, arra az uj költségvetésnek kell megadnia a feleletet. Az esztendő azonban anélkül zárult, hogy a költségvetés még csak napvilágot is látott volna, nemhogy a közgyűlés megszavazta volna. Tulajdonkénen tehát ma már ex-lexben vagyunk. Dehát az ex-lexnek a városi adminisztrációban nincs olyan tragikus jelentősége, mint az állami háztartásban. Ahogy mi emlékezünk: a városházán csak a legritkább esztendőben készültek el január elsejére a költségvetéssel. Különben is érthetővé teszik, hogy ezúttal több furni-faragni való akad a költségvetésen. mint máskor. Valamiképpen csakugyan rendbe akarják hozni a háztartást már csak azért is, mert nem lehet soká folytatni azt a gazdálkodást, hogy a beruházásokat ne kölcsönpénzből, hanem a folyó bevételekből fedezzék. Szóval a háztartás rendbehozása egy beruházó kölcsön útját traszirozza. Azután nem szabad elfelejteni azt sem. hogy egy csaknem 19 millió aranykoronás deficitre kell fedezetet találni, ami nagy szó ebben a szegény, pénztelen időben. Jön a városi jövedelmi adó azt követeli, hogy a 60 százalékos községi pótadó kulcsár január elsejétől írezdödöleg szállítsa le a város 50 százalékra. Ezt a 10 százalék redukciót azonban más oldalon kell kipótolni. Épp azért a 3 százalékos házbérkrajcárt 10 százalékra akarják fölemelni. Ez 7 millió aranykorona bevételtöbbletet jelentene. Szálloda- és lakásadó A 15 százalékos szálloda-adót és a 3 százalékos ingatlanátirási illetéket a törvényhatósági bizottság már megszavazta, dehát ezek nem jelentenek uj bevételeket, mert ezek csak a régi1 bevételek konzerválását jelentik. Másrészt pedig nagy kérdés, hogy a belügyminiszter jóváhagyja-e a 15 százalékos , szálloda-adót? Néhány héttel ezelőtt még nagyon tiltakQzott ellene. Itt van azután a lakásadó. A főváros azt szeretné, ha a kormánv a 12.5 (százalékos házhaszonrészesedést odaajándékozná a fővárosnak. A házhaszonrészesedésnek az volt a rendeltetése, hogy az állami lakásokat építsen belőle, de nem igen épített. A város építene. Igaz ugyan, hogy a házhaszonrészesedés fizetésének a kötelezettsége a jövő év közepén lejár, dehát az ilyesminek a hatályát meg lehet hosszabbítani. Különben is a városházán az a terv, hogy a 12.5 százalékos házhaszonrészesedés helyébe egy 5 százalékos lakásadót kreálnának. Eddig, amint tudjuk, annyi történt, hogy a kigondoló bizottság elhatározta, hogy megcsinálja a városi jö vedel mi adót. A városi jövedelmi adó azonban nem lehet nagyobb, mint az állami jövedelmi adó 20 százaléka, ebből tehát legföljebb 2 millió aranykoronára számítanak a városházán cs a kormány ennek az uj adónak a kreálásához csak abban az esetben hajlandó hozzájárulni, ha a városi jövedelmi adó hózadékát a külföldi kölcsönök törlesztésére fordítják. Ez igy rendben is lenne, csakhogy itt az a baj, hogy a külföldi kölcsönök fedezésére évente 7.2 millió aranykoronára van szükség, már most tehát az a kérdés, hogy honnan veszi elő a város a hiányzó 5.2 millió aranykoronát? Azért probléma ez most, mert abban az esetben, ha a sur- taxot, a 10 százalékos villamosvasúti és áramadót továbbra is fönn lehetne tartani, akkor ebből nagyszerűen lehetne amortizálni a külföldi adósságokat. A surtax fenntartása ellen azonban a szociáldemokratapárt erélyesen tiltakozik és esetleg pártszaka- dásra vezetne a surtax forszirozása. Leszállítják a pótadót, de fölemelik a házbérkrajcárt Sok gondot okoz, hogy egy sereg uj adó bázisa a lakásbér lenne és a lakásbért nem lehet uj adókkal megróni a házbér felszabadítása nélkül. A kormány Ez aztán kielégítene mindenkit. A főváros uj jövedelemhez jutna, a lakó pedig örülne, hogy 12.5 százalék helyett csak 5 százalék házhaszonrészesedést fizetne a házbér után. Ha a 12.5 százalékos házhaszonrészesedést megkapná a főváros, ez egymagában akkora summa, hogv az egész deficitet ki lehetne belőle fizetni, ha építkezésekre nem kellene pénz. Pénzszerzési tervek lakásépítésre A lakásépítési problémát viszont úgy akarják megoldani, hogy a hitelképes üzemek egy közkereseti társaságot létesítenének és ez a közkereseti társaság venne fel egy nagyobb összeget esetleg 30, vagy 50 esztendőre lakásépítés céljára. Ebből a kölcsönből építené föl a város a bérházait. Az építési kölcsönnek csak azt a részét állítanák be a költség- vetésbe, mely a kölcsön, amortizálásához szükséges. Az (amortizáláshoz szükséges pénzt viszont nagyrészt tedezni lehetne a városi lakások és üzlethelyiségek béréből. Szabadulás a betegápolási alaptól Nagyon megnyugtatóan hatott Wolff Károiy- nak a legutóbbi közgyűlésen tett ama bejelentése is, hogv a pénzügyminiszter nem ragaszkodik többé olyan mereven ahhoz, hogy a b e t e g ap o 1 á s i alapot a városok fizessék és hajlandó pótadókivetéssel megszerezni a szükséges betegápolási alapot. Ilyenformán a főváros költségvetése megszabadul egy 63 milliárdos tehertől, ami a 18 millió arany- koronás deficitben 4.4 millió aranykoronával szerepel. Szóval toldozzák-foldozzük a költségvetést és ha minden jól megy, akkor esetleg még egy deficitmentes költségvetést is sikerül összekaparni -a városházán. Budapest árvizsegélynapra késiül Ripka Ferenc főpolgármester akciója az árvízkárosultak érdekében Budapest lakossága már több, mint két hét óta lelkének egész részvétével olvassa és hallja azokat a rémes híreket, amelyek az árvízzel elöntött területek népességének kétségbeeső sorsáról érkeznék. Ez a teljes részvét megérlelte a gondolatot, hogy ezeken az embereken sürgősen segíteni kell. Egyes szervezetek, intézmények és egyesületek ;a megdöbbenés első pillanatában máris gyűjtéshez kezdtek, hogy Budapest lakossága legyen az első, amely a kormány utján az árvízkárosult lakosság segítségére siet. Ugyancsak az elsők között volt Ripka Ferenc főpojgármester is, aki felhívással fordult Budapest polgárságához, hogy adakozzék a nemes célra. Ennek a felhívásnak meg is van máris az eredménye és a főpolgármesteri hivatalhoz -sűrűn érkeznek már a kisebb-nagyobb adományok. Ripka Ferenc főpolgármester azonban nem elégszik meg az ilyen részleteredménnyel, hanem arra gondol, hogy Budapest lakosságának olyan adománnyal kell sietni az árvízkárosult vidékek segítségére. hogy ez az adomány méltó legyen Budapest jószivéhez. Éppen ezért elhatározta a főpolgármester, hogy nagyarányú gyűjtést kezdeményez, amely gyűjtéshez Budapest polgársága egy egész -napon át áldozni fog. Árvizsegél y-n apót kíván a főpolgármester rendezni és ebben az ügyben már érintkezésbe is lépett Bánó Dezső kormányfőtanácsossal, az Idegenforgalmi propaganda szövetség iigyvezető-alelnökével. Bánó Dezső, akinek agilitása közismert, készséggel -ajánlotta fel szolgálatait, -ami az árvizsegé-ly-nap sikerét feltétlenül biztosítani fogja, mert az idegenforgalmi szövetség ma már olyan erőteljes szervezet, amelybe minden társadalmi osztály belekapcsolódik. A főpolgármester és az idegenforgalmi propaganda szövetség felhívására azután minden szervezet megindítja a gyűjtést és a rerfücl-kezésre álló eszközökkel mindent elkövet annak teljes sikeréért. Ripka Ferenc főpolgármesternek az az intenciója, hogy az árvizsegély-n-apot minél előbb megtartsák, mert hiszen a károsultaknak, a nyomorb-a- siillyedt vidék lakóinak nagyon gyors segítségre van szükségük. A gyűjtés napját azonban egyelőre még nem lehetett meghatározni, Arról értesülünk, hogy -a gyűjtést eddig nálunk még ismeretlen energiával és öt-letességgel kívánják megvalósítani és minden remény meg van arra, hogy az árvízkárosultak javára komoly összeg fog befolyni. NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméíi-u. 9, félem. (a Calvin-tér közelében) • Telefon: József 104—25 Csak eredeti „KRISTALr VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdö Rt, „Kristály“ Kútvállalata Eli., Zssgmcnd-utca 25—27. Telefon 43-90.
