Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-06 / 1. szám

2 Budapest, 1926 január 6. A közmunkatanács megtisztítja Budapest levegőjét A gyárak kéményét füstemésztő készülékkel kell ellátni A Fővárosi Hírlap a háború elején sokat irt arról, hogy a közmunkatanács végre akarja haj­tatni az’ építkezési szabályzat amaz intézkedését, amely igen jelentős hatással lesz Budapest levegő­jének tisztaságára. 1914-et irtunk, amikor a köz­munkatanács erre az elhatározásra jutott. Ennek az esztendőnek az őszén meg is jelent a közmunka- tanács felhívása, amely az építkezési szabályzat 428. §-ára utalt. E szakasz szerint azok a gyárak, amelyek nincsenek megfelelő füstemésztő-készülék- kel ellátva, ezt a hiányt a hatóság felhívásától számí­tott egy esztendő alatt pótolni kötele.sek. Amikor a közmunkatanács rendelkezése életbe lépett, mindenki a háború gazdasági nehézségeire hivatkozott. A gyáriparosok mindent elkövettek, hogy a közmunkatanácsot halasztásra bírják. Maga a Gyáriparosok Országos Szövetsége tett lépése­ket ebben az ügyben u-gy a főváros polgármesteré­nél, mint a közmunkák tanácsánál és azt kérték, hogy ezt az intézkedést a háború egész tartamára függesszék fel. A GyOSz. másik kérése az volt, hogy a közmunkatanács részesítse külön elbánásban azokat a gyá­rakat, amelyek a főváros IX. kerületének kültelki részén, az úgynevezett bűzös öve­zetben vannak. Ezt a különleges elbánást azzal okolták meg, hogy ezeknek a gyáraknak a füstje a szél iránya foly­tán a főváros lakosságát és belső területeit amúgy sem érintik. A közmunkatanács nagyon nehezen ment bele a gyáriparosok kérésének teljesítésébe. Három­negyedévig gondolkoztak a Döbrentei-téri palotában, míg végre hozzájárultak ahhoz, hogy a fiistemésztő- késztilékök felszerelésére halasztást adnak, és pedig úgy, hogy az egyévi határidő csak a háború befe­jezése után vegye kezdetét. Ezzel szemben a köz­munkatanács elutasította a GyOSz.-nak azt a másik kérését, hogy a bűzös övezetben lévő gyárakat fel­mentsék a füstemésztő-készülék alkalmazása alól. A háború elmúlt, a forradalmak és az ellen- forradalom is lezajlott, már a normális idők is be­következtek, a közmunkatanács azonban megfeled­kezni látszott a füstemésztő-készülékekről, amelyek­nek hivatása, hogy Budapest levegőjét mentesítsék a gyárkémények füstjétől. Most azután egyszerre mégis eszébe jutott a közmunkatanácsnak, hogy végrehajtja ezt a fontos intézkedést. Legutóbb ugyanis kimondták, hogy az az egyévi határidő, amely alatt a gyárak kéményüket íüst- emésztő-készülékkel felszerelni kötelesek, az 1925. év november első napjától kezdődik és ilyenformán 1926. év november első napján záródik le. A gyár­iparosok ugyan megkísérelték, hogy újabb halasz­tást kérnek, mert a mai nyomasztó gazdasági hely­zetet sem tartják alkalmasnak nagyobb beruházások eszközlésére, a közmunkatanácsnak azonban az az álláspontja, hogy további halasztást nem adhat. A közmunkatanács kijelentette, hogy első­rendű közegészségügyi érdek fűződik a főváros le­vegőjének fiistmentesitéséhez és különben is rend­kívül sok a panasz a fővárosnak füsttel való el­árasztása és ennek ártalmai miatt. 1926. év november hó 1-ig tehát minden gyárkéményen ott kell lennie a íüstemésztö- készüléknek és ez alól az intézkedés alól nem mentesül a ferenc­városi bűzös övezet gyárainak serege sem. Itt még csak azt említjük meg, hogy^ az építési szabályzat szerint gyári kéménynek számit minden olyan kémény, amely öt négyzetméter, vagy ennél nagyobb fűtő-felületű kazán tűzhelyének égési termé­keit vezeti el. A szabályzat megengedi, hogy az érdekelt fél a tűzhely szerkezetét tetszése szerint szabadon választhassa, de ha az az előirt követel­ményeknek valamely oknál fogva nem felelne meg, köteles azt a hatóságok felhívására, záros határidőn belül átalakítani, vagy a célnak jobban megfelelő más szerkezettel kicserélni. Nagy pénzügyi problémák megoldása elölt áll a főváros Mi minden késlelteti az 1926. évi költségvetést (Saját tudósítónktól.) Elmúlt az 1925-ik esztendő is, amely minden irányban megindította a főváros háztartásának rendbehozatalára irányuló ak­ciókat. Az 1926-ik évnek tehát riagv pénzügyi prob­lémákat kell megoldania. Hogy ez miként történik meg, arra az uj költségvetésnek kell megadnia a fe­leletet. Az esztendő azonban anélkül zárult, hogy a költ­ségvetés még csak napvilágot is látott volna, nem­hogy a közgyűlés megszavazta volna. Tulajdonkénen tehát ma már ex-lexben vagyunk. Dehát az ex-lexnek a városi adminisztrációban nincs olyan tragikus jelentősége, mint az állami háztartás­ban. Ahogy mi emlékezünk: a városházán csak a legritkább esztendőben készültek el január elsejére a költségvetéssel. Különben is érthetővé teszik, hogy ezúttal több furni-faragni való akad a költségveté­sen. mint máskor. Valamiképpen csakugyan rendbe akarják hozni a háztartást már csak azért is, mert nem lehet soká folytatni azt a gazdálkodást, hogy a beruházásokat ne kölcsönpénzből, hanem a folyó be­vételekből fedezzék. Szóval a háztartás rendbehozása egy beruházó köl­csön útját traszirozza. Azután nem szabad elfelejteni azt sem. hogy egy csaknem 19 millió aranykoronás deficitre kell fede­zetet találni, ami nagy szó ebben a szegény, pénzte­len időben. Jön a városi jövedelmi adó azt követeli, hogy a 60 százalékos községi pótadó kulcsár január elsejétől írezdödöleg szállítsa le a vá­ros 50 százalékra. Ezt a 10 százalék redukciót azon­ban más oldalon kell kipótolni. Épp azért a 3 százalékos házbérkrajcárt 10 százalékra akarják fölemelni. Ez 7 millió aranykorona bevételtöbbletet jelentene. Szálloda- és lakásadó A 15 százalékos szálloda-adót és a 3 szá­zalékos ingatlanátirási illetéket a törvényhatósági bizottság már megszavazta, dehát ezek nem jelente­nek uj bevételeket, mert ezek csak a régi1 bevételek konzerválását jelentik. Másrészt pedig nagy kérdés, hogy a belügyminiszter jóváhagyja-e a 15 százalékos , szálloda-adót? Néhány héttel ezelőtt még nagyon tiltakQzott ellene. Itt van azután a lakásadó. A főváros azt szeretné, ha a kormánv a 12.5 (százalékos házhaszonrészesedést odaajándékozná a fővárosnak. A házhaszonrészesedésnek az volt a rendeltetése, hogy az állami lakásokat építsen belőle, de nem igen épített. A város építene. Igaz ugyan, hogy a házha­szonrészesedés fizetésének a kötelezettsége a jövő év közepén lejár, dehát az ilyesminek a hatályát meg lehet hosszabbítani. Különben is a városházán az a terv, hogy a 12.5 százalé­kos házhaszonrészesedés helyébe egy 5 szá­zalékos lakásadót kreálnának. Eddig, amint tudjuk, annyi történt, hogy a kigon­doló bizottság elhatározta, hogy megcsinálja a vá­rosi jö vedel mi adót. A városi jövedelmi adó azonban nem lehet nagyobb, mint az állami jöve­delmi adó 20 százaléka, ebből tehát legföljebb 2 millió aranykoronára számítanak a városházán cs a kormány ennek az uj adónak a kreálásához csak abban az esetben hajlandó hozzájárulni, ha a városi jövedelmi adó hózadékát a külföldi kölcsönök tör­lesztésére fordítják. Ez igy rendben is lenne, csak­hogy itt az a baj, hogy a külföldi kölcsönök fedezé­sére évente 7.2 millió aranykoronára van szükség, már most tehát az a kérdés, hogy honnan veszi elő a város a hiányzó 5.2 millió aranykoronát? Azért probléma ez most, mert abban az esetben, ha a sur- taxot, a 10 százalékos villamosvasúti és áramadót továbbra is fönn lehetne tartani, akkor ebből nagy­szerűen lehetne amortizálni a külföldi adósságokat. A surtax fenntartása ellen azonban a szociáldemo­kratapárt erélyesen tiltakozik és esetleg pártszaka- dásra vezetne a surtax forszirozása. Leszállítják a pótadót, de fölemelik a házbérkrajcárt Sok gondot okoz, hogy egy sereg uj adó bázisa a lakásbér lenne és a lakásbért nem lehet uj adókkal megróni a házbér felszabadítása nélkül. A kormány Ez aztán kielégítene mindenkit. A főváros uj jövede­lemhez jutna, a lakó pedig örülne, hogy 12.5 százalék helyett csak 5 százalék házhaszonrészesedést fizetne a házbér után. Ha a 12.5 százalékos házhaszonrésze­sedést megkapná a főváros, ez egymagában akkora summa, hogv az egész deficitet ki lehetne belőle fizetni, ha építkezésekre nem kellene pénz. Pénzszerzési tervek lakásépítésre A lakásépítési problémát viszont úgy akarják megoldani, hogy a hitelképes üzemek egy közkere­seti társaságot létesítenének és ez a közkereseti tár­saság venne fel egy nagyobb összeget esetleg 30, vagy 50 esztendőre lakásépítés céljára. Ebből a köl­csönből építené föl a város a bérházait. Az építési kölcsönnek csak azt a részét állítanák be a költség- vetésbe, mely a kölcsön, amortizálásához szükséges. Az (amortizáláshoz szükséges pénzt viszont nagyrészt tedezni lehetne a városi lakások és üzlethelyiségek béréből. Szabadulás a betegápolási alaptól Nagyon megnyugtatóan hatott Wolff Károiy- nak a legutóbbi közgyűlésen tett ama bejelentése is, hogv a pénzügyminiszter nem ragaszkodik többé olyan mereven ahhoz, hogy a b e t e g ap o 1 á s i alapot a városok fizessék és hajlandó pótadókive­téssel megszerezni a szükséges betegápolási alapot. Ilyenformán a főváros költségvetése megszabadul egy 63 milliárdos tehertől, ami a 18 millió arany- koronás deficitben 4.4 millió aranykoronával sze­repel. Szóval toldozzák-foldozzük a költségvetést és ha minden jól megy, akkor esetleg még egy deficit­mentes költségvetést is sikerül összekaparni -a város­házán. Budapest árvizsegélynapra késiül Ripka Ferenc főpolgármester akciója az árvízkárosultak érdekében Budapest lakossága már több, mint két hét óta lelkének egész részvétével olvassa és hallja azokat a rémes híreket, amelyek az árvízzel elöntött terüle­tek népességének kétségbeeső sorsáról érkeznék. Ez a teljes részvét megérlelte a gondolatot, hogy ezeken az embereken sürgősen segíteni kell. Egyes szervezetek, intézmények és egyesületek ;a megdöb­benés első pillanatában máris gyűjtéshez kezdtek, hogy Budapest lakossága legyen az első, amely a kormány utján az árvízkárosult lakosság segítségére siet. Ugyancsak az elsők között volt Ripka Ferenc főpojgármester is, aki felhívással fordult Budapest polgárságához, hogy adakozzék a nemes célra. En­nek a felhívásnak meg is van máris az eredménye és a főpolgármesteri hivatalhoz -sűrűn érkeznek már a kisebb-nagyobb adományok. Ripka Ferenc főpolgármester azonban nem elégszik meg az ilyen részleteredménnyel, hanem arra gondol, hogy Budapest lakosságának olyan adománnyal kell sietni az árvízkárosult vidékek segít­ségére. hogy ez az adomány méltó legyen Budapest jószivéhez. Éppen ezért elhatározta a főpolgármester, hogy nagyarányú gyűjtést kezdeményez, amely gyűj­téshez Budapest polgársága egy egész -napon át ál­dozni fog. Árvizsegél y-n apót kíván a fő­polgármester rendezni és ebben az ügy­ben már érintkezésbe is lépett Bánó Dezső kor­mányfőtanácsossal, az Idegenforgalmi propaganda szövetség iigyvezető-alelnökével. Bánó Dezső, aki­nek agilitása közismert, készséggel -ajánlotta fel szol­gálatait, -ami az árvizsegé-ly-nap sikerét feltétlenül biztosítani fogja, mert az idegenforgalmi szövetség ma már olyan erőteljes szervezet, amelybe minden társadalmi osztály belekapcsolódik. A főpolgármester és az idegenforgalmi propa­ganda szövetség felhívására azután minden szerve­zet megindítja a gyűjtést és a rerfücl-kezésre álló esz­közökkel mindent elkövet annak teljes sikeréért. Ripka Ferenc főpolgármesternek az az inten­ciója, hogy az árvizsegély-n-apot minél előbb meg­tartsák, mert hiszen a károsultaknak, a nyomorb-a- siillyedt vidék lakóinak nagyon gyors segítségre van szükségük. A gyűjtés napját azonban egyelőre még nem lehetett meghatározni, Arról értesülünk, hogy -a gyűjtést eddig nálunk még ismeretlen energiával és öt-letességgel kívánják megvalósítani és minden remény meg van arra, hogy az árvízkárosultak ja­vára komoly összeg fog befolyni. NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméíi-u. 9, félem. (a Calvin-tér közelében) • Telefon: József 104—25 Csak eredeti „KRISTALr VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdö Rt, „Kristály“ Kútvállalata Eli., Zssgmcnd-utca 25—27. Telefon 43-90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom