Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-06-03 / 22. szám

2 Budapest, 1925 junius 3. áll és aki a polgári pártok támogatásával jut a pol­gármesteri székbe és akinek egy pillanatig sem lehet szüksége arra, hogy a szocialisták támogatását kérje A polgármester személyétől nagyon sok függ abban a tekintetben is, hogy a kormány kit fog ki­nevezni főpolgármesternek. Ebben a pillanatban a legnagyobb valószínűsége van annak, hogy a polgári pártok meg fognak egyezni Ripka Ferenc polgármesterré való választásában. Ebben az esetben a kormány a saját politikai érde­keit valószínűleg úgy véli szolgálni, hogy főpolgár­mesterré első helyen Huszár Károlyt kandidálja, úgy, hogy az ő megválasztása ebben az esetben bizonyosra is vehető. Huszár Károly szimpatikus egyénisége, mérsékeltsége és komolysága minden­esetre elősegitője lehet a városházi politikamentes és alkotó munkának, bár ezideig a kormány az ő főpolgármestersége dolgában semmiképen sem szö­gezte le még magát. Ennek a politikamentes és alkotó munkának azonban legfőbb garanciája az lehet, ha a polgári pár­tok meg tudnak egyezni Ripka Ferenc polgármesterségében. Amit Ripka Ferenc mint kormánybiztos Budapest érdekében művelt, azt feltétlen biztosítja az, hogy a polgármesteri székben, ahol a cselekvésre sokkal nagyobb alkalma van, sok maradandót és szépet fog alkotni Budapest számára. De nemcsak rátermett­sége a fontos, hanem ehhez igen nagy súllyal járul hozzá az is, hogy a kormány bizalmát teljes mértékben bírja. Ma pedig a városházán eredményes munkát végez­nie olyan polgármesternek, aki a kormánnyal hadi­lábon áll, teljes lehetetlenség. Ripka Ferenc polgár- mestersége — ezt ma már előre meg lehet állapí­tani — rokonszenves az összes pártok előtt és még magának a Wolfí-pártnak mérsékelt elemei is szíve­sen látják. Bárcsy ás Sipöcz Az idők során a polgármesterjelöltek között még két komoly név vetődött fel. Két olyan név, amelyek mögött erős pártok állanak. Az egyik Bárczy István, aki a demokratikus blokk polgár­mesterjelöltje, a másik pedig Sipöcz Jenő dr., akit Wolffék támogatnak minden erejükkel. Nem le­het benne kétség, hogy Bárczy visszatérése na­gyon sok ember előtt szimpatikus lenne, és a maga nagyszerű egyéniségével komoly értéket is jelentene. Sajnos azonban Bárczy megválasztása olyan politikai szín­nek felülkerekedését jelentené, amely rész­ben a kormány előtt nem lenne szimpatikus, részben pedig a szélső jobboldal elkesere­dett harcát hívná ki. Bárczy maga sem keresi a polgármesteri állást, csak áldozatot hozna, ha azt vállalná, aminthogy ál­dozatot fog hozni Ripka Ferenc is, akire a mai jelek között ez a hivatás várni fog. Amint a demokratikus blokk nem számíthat a maga polgármesteri jelöltjének megválasztására, még nagyobb lehetetlenség az, hogy Wolffék jelöltje, Si­pöcz Jenő polgármester, mai helyén megerő­södjék. A közgyűlés liberális elemei teljes erővel vennék fel a harcot ezzel a kombinációval szemben, mert a maguk provokálásának tekintenék, hogy olyan exponált személyiség érdekében induljon meg a harc,, mint amilyennek Sipöcz Jenőt tartják. Sipöcz Jenő igen értékes tisztviselője volt a fővárosnak és ezt a tisztviselő jellegét igyekezett mindenkor becsüle­tesen megtartani a polgármesteri székben is. Bár kritikus időben, a szenvedélyek vad hullámzása kö­zött vállalta a polgármesterséget, bizalmi embere volt Wolfféknak, őt mégsem sorozták soha a Zilahi Kiss Jenők közé. Jómodoru, komoly és munkás em­ber, aki azonban ma nem bírja a közgyűlés több­ségének bizalmát és egyébként is gyenge fizikumá­val képtelen lenne megbirkózni azzal a nagy mun­kával, amely a közel jövő polgármesterére várni fog. Ezek után a polgármesteri állásnak egyetlen komoly és posszibilis jelöltje van és ez Ripka Ferenc. A főpolgármesteri méltóságot a mai kombinációk szerint Huszár Károllyal fogja a kormány betöl­teni, ami azonban — mint már említettük — még nem befejezett dolog. Kézfertöflenitésre legalkalmasabb a A kurzus-közgyűlés veszteségszámlája Az uj választásokon a kommun utáni első közgyűlésnek 172 tagja nem kapott mandátumot, illetve ezek közül 22-en csak pótbizottsági tagok lettek Megtekintettük a régi és az uj bizottsági tagok névsorát és ebből megkonstruáltuk a kurzusközgyíi- lés veszteségszámláját. Ez a veszteségszámla rend­kívül súlyosnak mutatkozik, amennyiben az uj vá­lasztásokon a kommün utáni első közgyűlésnek nem kevesebb, mint 172 tagja nem kapott man­dátumot, illetve ezek közül huazonketten csak pótbizottsági tagok lettek. Ez túlságos veszteség lenne, ha nem tudnánk azt, hogy Zilahi Kiss Jenőnek alpolgármesterré tör­tént választása után az ellenzék a maga teljes egészében kivonult és helyettük minden lehető pót­tagot behívtak, úgy hogy amikor ezt a seregszemlét megtartottuk, a 240-nél lényegesen több bizottsági taggal kellett számolnunk. A kimaradottak között elenyészően kis számmal vannak azok, akik az előző közgyűlésben ellenzéki program- mot vallottak. Annál nagyobb a számuk a kurzusbelieknek, részben azért, mert Wolffék mandátumaik felét el­vesztették, részben pedig azért, mert egész csomó volt bizottsági tagot nem is jelöltek, hanem helyet­tük egészen uj emberekkel indultak a küzdelembe. A liberális oldal veszteségei között néhány igen érdekes nevet találunk. így nem indult el a küzde­lemben báró Szterényi József, akit ugylátszik ennek az oldalnak belső viszályai kedvetlenítettek el. De nem szerepelt a listákon R a s s a y Károly sem, aki pedig nagyon felkészülődött, de végered­ményben még sem tudott listát állítani. Kimaradt Bársony Elemér, Stern József óbudai köz­jegyző, Székely Ferenc, a Belvárosi Takarék el­nöke, Fóthy Vilmos, Fayer Sándor, Frey Kálmán, Gáspár Fiilöp, M árkus Miksa, Márkus Jenő és még többen. A jobboldalról hiányzik V a s s József népjóléti miniszter, aki mint minisz­ter nem is lehet tagja a közgyűlésnek, de ha lenne is, ma semmi esetre sem ülne Wolff Károly mö­gött. Nem jelölték Kazay Lászlót és Jaczkó Pált sem, akik pedig a kereszténypártnak színes alakjai voltak, később azonban elhagyták Wolffékat és sok kellemetlenséget okoztak nekik. Azok között, akiket Wolffék p.em is jelöltek, ott látjuk szerepelni az Amerikát járt Haller Istvánt és fivérét, Haller Józsefet, Vasek Ernőt, aki a Tanitó-Bank botránya óta nem szerepel a köz­életben, Cigány Sándort és a vásárcsarnoki fülké­ket szorgalmasan gyűjtő R á c z Sándort is. Nem városatyák többé V i r t e r László volt nemzetgyű­lési képviselő, Sagmüller József, az óbudai apát, Szmrecsányi György, aki mint az ÉME elnöke került be, W e i s z Konrád volt nemzetgyűlési kép­viselő, F á y Aladár népjóléti államtitkár és Fer- csek Gyula dr., akinek annakidején Fábián Bé­lával volt emlékezetes lovagias ügye, valamint a nagyhangú Bieber Jenő és a lipótvárosi B rá­zó v s z k y Emil sem, aki kórházi orvosi állást ka­pott. A kimaradottak közül huszonketten mint pótvárosatyák jutottak be. Ezek a következők: A 1 p á r Ignác, Fóthy Vilmos, Freund Dezső, Kraemer József, dr. Kronberg József, Ko­vács Andor, K i v o v i t s Károly, Kovács Gábor, März Károly, Mettelka Frigyes, Mayer Ernő, Oberschall Viktor dr., Politzer Gusztáv, P o p e 1 k a Béla, R e r r i c h Elemér, R u s z t e i Béla, S z e n t g á 1 i Antalné, Stadler Nándor, Szilágyi Károly, Sajó Sándor, W ayan d Mik­lós és Záborszky István. Teljesen kimaradtak a következők: Aubermann Miklós dr., Avarffy Elek, Albert Ferenc. Bakody Aurél dr., Bartók Emil, Balázs Hugó, Bársony Elemér, Bienszky Lipótné, Bieber Jenő, Bernády Dániel, dr. Bart ha Albert, Bat ti ay Ákos. C z a i 1 i k Lajos, C s e s z k ó István, C s é z 1 i Lukács, Conglehner József dr., C z i gá n y Sán­dor, C s á k y Ferenc. D e m é n y Károly, Dániel István, Deér Endre dr. Elek Mór. Fercsek Gyula, F a s i n g Antal dr., F r ii h- w i r t h Mátyás, Fayer Sándor, F a 1 u d i István, Frey Kálmán, F o r b á t h Henrik, Fekete László dr., F á y Aladár. Gordon Róbert, G a 11 a u n e r Károly, G ü n- t h e r Béla, Gerber Béla, Gáspár Fiilöp, G a - 1 a m b o s Jenő, G r ü n f e 1 d Miksa, Galambos Mátyás, Gyalókay Imre. Haller István, Haller József, Hubert Vil­mos, Homonnay József, Heltai Béla, Hor­váth Miksa, Hamar István, Hlattky Lajos, H e r r i t z Rezső, H i k á d é József. Juhász István dr., Juhász Mihály, Jaczkó Pál dr., J eszenszky István dr., J a j c z a y János. Keömley Nándor dr., Kritsfalusy Mi­hály, Korányi Márton, Kreisler Jenő, Kai eh János, Kazay László, Karczag Vilmos,, K u- tassy Jenő, Kasztelnik Ferenc. Lajta Henrik, Rigler József Ede, László Gyula, Ladányi Zoltán, Lengyel Endre. M o h r Henrik, Mihalkovics Szilárd, M a- gyar Imre, Milbich Tamás, Márkus Miksa, Márkus Jenő, Maródy József, Minke Béla, Mohos Ferenc. Németh József, Neruda Nándor, Nobel Árpád, N o v á k István. Oberschall Viktor dr., O’Egan Viktor. P a p p Vilmos dr., P ó s e r István, P é c h Béla, Pancsik János, Pfeifer István, Pekovics János, Pilis Károly. R assay Károly, Rose Henrik dr., Reisz Mór dr, R o z m i s András, Rotter Zsigmond, Rá ez Sándor, Reich József, Ritoók Emma, dr. Reiner Ferenc, Reithauser Róbert. S ó v á r y Emil, S c h 1 a c h t a Margit, S a g- miiller József, Stern József, Schlosser Ká­roly, Schmidtkunz Lajos, Seidl Aurél, Stumpf Károly, Simonovics Viktor, Sorg Antal, Schneider Mihály. Szalay Gyula, Sző Így érni Ferenc, Sze- pesy Ágoston, Szmrecsányi György, Szé­kely Ferenc, Szakmándy János, báró Szte­rényi József, Szilágyi György, Szántó Jenő, S z o k o 1 a y Ántal, Szekrényessy Károly. Tóth Dezső dr., Teles Béla dr., T ö r ö k n é Kovács Hermin, Takaró Géza, Tóth Lajos. Ungár Mór, Ujváry Rezső, Urbán János. V irt er László, Virágh Andor, Vikár Béla, Vogel Gyula, V i d a Istvánná, \í a s e k Ernő, V a s s József, V á 1 y a Gyula dr. Wéber József, ifj. Weiss Konrád, Wai- g a n d Mihály. CORDflTie legolcsóbb a vételnél legolcsóbb a használatban VI., Mozsár-utca 9. Telefon t grg.Q2* UHOSRAM TUHGSRAN-QACUUHCSÖVEK (AUD10N0K) TUnGSRAM-FEJHALLGATÖK A JÓ RÁDIÓVÉTELT, tungsram-izzólMk A GAZDASÁGOS VILÁGÍTÁST BIZTOSÍTJÁK GYÁRTJA: EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT ÚJPEST Ford személy- és teherautók FORBSON TRAKTOROK, GAZDASÁGI GÉPEK Javítások saját műhelyemben, összes alkatrészek raktáron. Haltenberíer Vilmos BUDAPEST Negymozö-utca 10. Telefon: 60—15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom