Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-09 / 14-15. szám
8 Budapest, 1925 április 9 »Leküzdjük a törekvéseket, amelyek vallási alapon akarják darabokra szakgatni a társadalmat« Kállay Tibor éles beszédet mondott a Ripka-párt kőbányai nagygyűlésén és bejelentette a kormányzópárt támogatását A Fővárosi Polgári (Ripka-) Párt kőbányai szervezete vasárnap tartotta nagygyűlését a kőbányai kastzinó ázjnház1|;:nnébéjh, ameíjybien fimp pozáns számb n gyűlt össze a kerület választópolgársága. A nagygyűlésen megjelent dr. Ripka Ferenc kormánybiztos, Kállay Tibor dr. volt miniszter 'ás Görgey István dr. nemzetgyűlési képviselő. Sajó János, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó beszédet, felhívta a kőbányai polgárság figyelmét a most bekövetkezett 'törvényhaósági választások életbevágó fontosságára. Üdvözölte a megjelent nemzetgyűlési képviselőket és Ripka Ferencet, akik utat mutatnak a küzdie-lemben. Kállay Tibor a társadalom szétdaraboEása ellen Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, nemzet- gyűlési képviselő szók lt fel azután, aki hangoztatta, hogy 5 azért jött ide, hogy mint a többségi kormányzópárt tagja — ameúy az ország közvéleményét képviseli, — rokonszenvez annak a polgári pártnak az iirányz tavai és törekvéseivel, amelynek Ripka Ferenc áll az élén. Sokan vannak, akik úgy gondolkodnak, mint az ország közvéleménye, azonban a községi podtikáb n nem találják meg azt az irányzatot, amely úgy az ország, mint a főváros érdekében a legszükségesebb. Az egységes konnányzópárt elhatározta, hogy résztvesz a fővárosi váiasztási küzdelemben és segíteni fogja a Ripka-pártot. Sokan világn'ézleti problémákat visznek be a községi politikába, amelyekkel megakadályozzák a sürgős városi kérdések megoldását. Ilyen problémája az ellenpártnak, hogy melyik társadalmi osztályé, melyik vallásé legyen az elsőség. Ezek a kérdések arra alkalmasak, hogy a polgárság szétszaggatottságát még jobb. n fokozzák. Ezek a kérdések nem a törvényhatóságba valók. Az összes erőket össze kell gyűjteni, hogy leküzdjük azokat a törekvéseket, amelyek vallási alapon akarják darabokra szakítani a társadalmat. Kéri a közönséget, amely az erők összefogását hirdeti s azt akarja^ találj meg a kapcsolatot az ország többségének hangulatával. Wolffék »tisztogatása« Kállay Tibor beszéde után Görgey István dr. nemzetgyűlési képviselő volt a következő szónok, örül, hogy a józan, öntudatos polgárság végre ébredezni - kezd. Az eddigi városi politikai irányítók legnagyobb hibája volt, hogy osztálypolitikát folytattak. Már a régi liberális korszakban is klikkuralom volt. a kurzus ezt az örökséget átvette. Az elmúlt esztendőkben ahelyett, hogy gazdasági kérdésekéi foglalkoztak volna, „tisztogattak’4. Egyetlen politika csak az lehet, amely a lakosság különböző rétegeit arányosan juttatja be & főváros törvényhatóságába. Hibáztatja, hogy annak ellenére, hogy őt óriási űr választja el a szociáldemokratáktól, hogy eddig nem volt nekik képviseletük a városházán. Támogatja a Ripk a-p á r t o t, melynek vezéréhez bizalommal van. Ripka kormánybiztos beszéde A nagy tetszéssel fogadott belszéd után R i P k a Ferenc dr„ a főváros kormánybiztosa emelkedett Meinl-kávé NÁDOSY TESTVÉREK UTÓDA ■ÍTcv*Acsf STORER VIKTOR TEX0N POSZTÓKE ESKEDŐ szólásrai. Azt hangoztatta elsősorban, hogy félre kell tenni politikai szempontokat s az égetően fontos gazdasági kérdések megoldására kell mindenekelőtt törekedni. Beszélt az építkezések páratlan fontosságú és óriási problémájáról. Meg kell indítani az építkezést, hogy a hajléktalanok lakáshoz jussanak. Az építkezéssel több munkaalkalmat teremtünk, óva inti a polgárság a radikális pártok politikájától. (Itt a hallgatóság soraiból egy kiáltás hangzott: Éljen a demokrácia!) Erre Ripka azt válaszolta, hogy igenis éljen, de ne a konjunktúra-demokrácia. Beszédét azzal fejezte bet, hogy csak egyetlen igazi demokrácia van, a főváros iránti igaz szeretet. Kéri a polgárságot, hogy csatlakozzanak a párt zászlaja alá, amely a béke és a munka lobogója. A kormánybiztos beszédét hosszasan éljenezte a nagygyűlés, amelyhez ezután B e c s e y Antal mérnök szólt hozzá a budai polgárok nevébein. — Bittner János kormányfötanácsos bejelentette az iparosok országos pártjának csatlakozását, Z s i r o s s István a hadviseltek pártjának és a rokkantak nevében szólott. — Sajó Sándor iskolaigazgató, Székely Béla, továbbá Leszlauer Gyula hozzászólása után a gyűlés rendben véget ért. Legjobb kereset az aranytát-keresés Vagyouom nincsen; ha dolgozok, akkor a létminimum egyharmadát keresem meg, ha nem dolgozok, akkor is csak aj létminimum kétharmadát keresem meg, szóval nem tudok megélni. Elhatároztam tehát, hogy valami egészen komoly kereset után nézek. Este határoztam ezt el, az ébresztőórát rögtön be is állítottam hajnali félötre, ho.gy korán kelve, mindenkit megelőzzek a hely szinén. Mert bizonyos, hogy már korán reggel seregleni kezdetnek a szorgalmas keresők. Már tudniillik az aranytál-kere ők, mert ezt az aranytűiké,resést tartom ma Budapesten az egyetlen komoly keresetnek s kell, hogy mások is elZien a véleményen legyenek. Hogy aiz aranytál-kereeés milyen komoly kereset, azt könnyű kiszámítani. Ha 'az ember csak mindem másnap talál egy arainytálat, már abból is szépen megélhet. Szépen megélni, — ez alatt az igazi életideált értem; (elegánsain öltözködni, jól enni- inni finom cigarettákat szívni, kávéháziban ülni, nők után járni és — nem dolgozni. Reggel ötkor már el is indultam hazulról. Lenn az utcán még tűnődtem egy percig, hogy hol is van hát az a hely színe, de hamarosan megállapítottam, hogy bárhol a város szélén. Nem muszáj éppen Angyalföldre menni, mert ott már úgyis fölszedték az aranytálakiat. Átmentem tehát Budára, fölmentem a Naphegyre s annak az oldalban kezdtem kutatni. Csodák-csodájára az egész hegyen csak egymagám kutattam; a pesti ember, úgy látszik, végleg nem hajlandó semmi 'komoly munkára. Kutatás közben minden zugba, minden árokba és gödörbe bele néztem. Késő délutnig kutattam étlen-szomjan. egész a végkimarülésig. Csupa sár lett a cipőm, csupa por a ruhám, efgy tüskés bokor íöltépte a kezem s aranytál helyett egész csomó kellemetlen „leletet“ láttam, mely közül csak két döglött macskát egy fél lavórt, egy rozsdás bádogvödröt említek. Egyéb leletekről mélyen hallgatok. Hát mondhatom, hogy keserves tapasztalatokra tettem szert. Először: Budapesten ma őskori aranytálakban is egészen rossz a konjunktúra ami azért kiilönö?’. mert hisz* a kereslek óriási. Másodszor: Aaranytál-keresésböl n?m lehet ma már megélni. (Szinte hihetetlen, de igy van!) Harmadszor: Az aranytál-keresésliez is valamely biztos alap ke(11 például két sarokház. Negyedszer és végül: Az az arany tál-keresés is egy kínos nehéz munka. Ezt me ni érdemes csinálni. No, de elhatároztam, hoey ezt a;z utolsó megállapításomat hasznosítom: vállalkozói alapon látok hozzá az aranytál-kereséshez. Ma már egész nap itthon ülök a karosszékben, vagv heverek a díványon s várom a jelentkező kulikat, akik bizonyára igen sokan lesznek. Hogy micsoda jel mtkezöket? Hát 'kérefn, a reggeli lapokban hirdetést tettem közzé, melynek szövege ez: , Aranytál-kereső ügynököket fölveszek magas jutalék mellett. Minden talált három aranytá'b'I egy az ügynöké! Biztos exisztencia B-li tások sirámára. Jelentkezmii lehet N. L.-nél, Bumbék-utca 6. Egy millió korona óvadék előre lefizetendő.“ Na már most, ha csak ezren jelentkeznek is, akkor is kerestek az aranytáLakcm egymilPárdot. A mi'lliárddal azután más hasonló üzletbe kezdek. De csakis hasonlóba! Nagy Lajos. SALAMANDER úri és női cipők k 250.000 VIII, Erzsébet-kőrut 36. szám I VI Andrássv-ut 37. szánt IV, Kecskeméti-utca 19. szám Szeged, Káiász-utca 6. szám IV, Kossuth L«jos utca 2. sz. | Debrecen, Piac utca 24. szám LATIN £ K JENŐ OtP- ÉS SZERSZÁMGYÁR X., MONORI U. 2-4. Kellemes és olcsó húsvéti ünnepeket tölthet a magyar tengeren Balatonfüreden napi ellátás lakással a szállodában 130.000 K, a szanatóriumban 170.000 K-tól feljebb. Villányi Pezsgőgyár és Borpince P- T Budapest, V., Nádor-utca 16 Telefon: 72—01 Oyártelep: Villány MÁTRÁI ANTAL ÉS TARSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., TERÉZ-KŐRÚT 33. Szállít: létrákat, tűzoltó-készülékeket, teljes tűzoltó-felszereléseket, mindennemű köztisztasági eszközöket, talicskákat, kiskocsikat, kutszivattyokat és szerszámokat. Hikkar Gyula réz-, vasbutor-, sodronyágybetéf- és gyermekkocsi-gyára. Budapest, VII. (Telefon: Jdzsef 124—Í2.) S zálloda-, kórház- és penzió- teljes berendezések. Réz- és vasbutorok valamint Ry rmekkocsik szakszerű javítása, fényezése és csiszolása. MlNTÍlRflRTAR: VII., Dohány* u. 6Telelőn: József 61—97.
