Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-09 / 14-15. szám
2 A sajtó hivatását mi valószínűleg igen különös módon fogjuk fel, mert nagyon nagy ritkaság ez mostanság, ha az újság erkölcsiek tekintetében megüti a régi mértéket. No nem beszélünk ezúttal főbenjáró bűnökről, de egy-egy nap alatt annyi csúnya és tendenciózus ferdítéssel találkozunk, hogy meg kell csömöriem bele. Hát hiszen máskor is láttuk, hogy az ólombetű résztvett a korteshadjáratban, de valaha választáskor is. vigyázott az ólombetű arra„ hogy ne kelljen belepirulnia a saját hazugságaiba. Ma azonban már nemcsak a kortesek, de az ólombetűk sem tudnak pirulni. Szinte már csak mosolyogni lehet az olyan híreken, mint amilyenek a héten is megjelentek Ripka Ferenc választási akciójáról. Nem is beszélünk az olyan kritikán aluli gyanúsításokról, mint amilyenekkel a Csernoch-ügyben illették a kormánybiztost, de mindenki nagyon jól mulatott azon a koholt interjún, amelynek során Kállay Tibor, az egységes-párt választási bizottságának elnöke, kijelentette volna : — Hogy én lennék a Ripka-párt érdekében létesített egységes párt bizottság elnöke? Ugyan kérem, azt sem tudom, hogy választások lesznek. ' Nem is kell az ilyesmit megcáfolni: a legjobb cáfolat mindenkor maga az esemény. Kállay Tibor vasárnap nagy beszédet mondott a kőbányai Ripka-gyűlésen. Komoly és becsületes beszéd volt ez. Nem komolyabb, de sokkal becsületesebb, mint a hazugság, amelyet róla terjesztettek. Kern ismeri el Gömbös Gyula, hogy Ripka Ferenc olyan államférfi lenne, akire nyugodtan rábízhatná, (ö, Gömbös Gyula) a főváros vezetését. Ebből a szuverén megállapításból azt a következtetést vonja le, hogy Ripka tehát távozzék a helyéről, mert neki (Gömbösnek) nem tetszik a működése, vagy mit tudjuk mi nem tetszik Gömbös urnák. Szinte szerendse, hogy megvigasztalja azonnal a fajvédelem berzenkedő híveit, hogy módjuk és alkalmuk lesz tovább is dühöngeni Ripka miatt, mert az ugyan Gömbös Gyulai óhajtására vagy parancsára igazán nem hajlandó elhagyni a helyét. Egyebekben meg kell állapítani, hogy Gömbös Gyula Ripka legjobb kortesei közé tartozik, aki minden helyzetben tudja, mit kell cselekedni. Például milyen rettenetes lett volna, ha törénetesen Gömbös Gyula államiér fiúnak tartotta volna Riplzái. A piakátharcban a két szélsőség méri össze erejét és mondhatnánk, hogy a plakátok finom és előkelő hangjából rájuk ismerünk. A lapjaik pedig tele vannak siralommal, hogy a városházán nem engedik őket szabadon garázdálkodni. Hát nem is tudjuk, az a gonosz Buzáth alpolgármester miért nem ereszti őket sza- ' badjukra? Nem (irtanak azok senkinek, csak önmaguknak, amikor egymást piszkolják. A közönség pedig miért ne ismerje meg őket és miért ne legyen tanúja annak a ritka jelenségnek, amikor két farkas fölfalja egymást ? Sty* Budapest, 1925.''’április 9. A Ripka-párt hatalmas előretörése Ripka Ferenc a terézvárosi nagygyűlésen az iparosok és kereskedők érdekében mondott nagy beszédet A hatodik kerületi iparosok és kereskedők kedden este a Lovirana-kávéház helyiségében társasvacsorát rendeztek dm. Ripka Ferenc kormánybiztos tisztelteiére. Az estélyen mintegy 400 főnyi közönség volt jelen, akik páratlanul lelkes, meleg szeretettel köszöntötték a kormánybiztost. A vacsorán resztvettek: Biró Páll, dir. Görgey István, dr. Szabó Sándor, Per laky György nemzetgyűlési képviselők, E r e k y Károly, dr. Füzesséry Zoltán, a Terézvárosi Polgári Párt elnöke, An dr ék a Károly főkapitányhelyettes, B a 11 e n b ei r g Géza postafőigazgató, dr. Farkas Józsetf miniszteri tanácsos, Szilágyi Károly és sokan mások. Ziegler János üdvözölte a1 vendégeket, majd zugó tapsvihar közepeit Ripka kormánybiztos emelkedett szólásra. —• Ma délelőtt —- úgymond — azt a telefonüze- n,eitet tolmácsolta nekem valami ismeretlen jóakaróm, hogyne jöjjek el ide, mert az ellenpárt két tucat dljbirkózót állított be, hogy a ml együttlé- tiinket megzavarják. Én eljöttem, mert szembe akarok nézni azokkal, akik ezt a polgárságot ki akarják innen szórni! A mi fővárosunkra egy hatalmas szikla van gördítve, mint arra a bizonyos jeruzsáleml szent sírra. Ezt a a sziklát el kell hengergetnünk és ebben a munkában a polgárságnak segíteni kell, mert csak akkor lesz feiltáimadás. Ebben a munkában van szükség a dijbir- kózók hatalmas erejére is. — A szembenálló szélső pártok a legádázabb harcot 'hirdetik, plakátjaik csak úgy hemzsegnek a gyűlölettől, dühtől: eltiprással, megsemmisítéssel fenyegetik egymást. Én azt mondom: senkit séirni alkarok eltiporni, elpusztítani, én nem akarok harcot, én csak egyet akarok:• egy táborba gyűjteni minden értékes erőt, amelyik a város szeretőiéből táplálkozik. $ — Itt az iparosok és a kereskedők képviselői vaunak jelen. Ha valaki, úgy én tudom értékelni az ipar és a kereskedelem, jelentőségét, különösen abból a szempontból, amit itt a fővárosban, betölteinek. Az adók 60%-át az ipar és a kereskedelem fizeti. Ez jellemzi, hogy micsoda szerepe van ennek az osztálynak a főváros gazdasági életében. Indokolt, hogy ez osztály erős részt kapjon a, városi ügyek intézésében. —• Az óriási feladatok között amelyek ,az uj törvényhatóságokra várnak, a legelső a társadalmi béke megteremtés«. Enélkíil nincs és nem lehelt épitő és teremtő munka. Vissza kell állítani a felekezeti békét. A gyűlölet a világon mind e ,n, ü t it csak rombolt. Sokszor vetették szememre, hogy árulója vagyok a keresztény eszmének, hoky zsidóbérenc vagyok. Erre csak azt válaszolom, hogy akinek olyan tapasztalatokat nyújtott az élet, mint nekem, az nem lehet antiszemita, az nem gyűlölheti a zsidót, az csak egyet hirdet: a felekezetek harmóniáját. A budapesti demokrácia: Budapest szeretete Ripka Ferenc dr. kormánybiztos felhívása a Terézváros válaszíőközönségéhez A Terézvárosban megindult rendkívüli reményekre jogosító Ripka-párti agitáci'óban igen jelentős mozzanat az a felhívás, amelyben dr. Ripka Ferenc kormánybiztos a Terézváros választóközönségéhez fordul. A felhívás, amelynek tiszteletreméltó gondolatai mély benyomást keltettek a Terézváros polgárságában, itt következik: A Terézváros választóközöniségéhez! Budapest gazdasági élete romokban hever. A lelkek egészségét a gyűlölet mérgei fertőzte meg. Éretlen papiros-elméletek indították meg ezt a bomlásit. Apró helyi politikusok szedegették ki az alapköveket, hogy valamire felkapaszkodhassanak, hogy meglássák őket. Éveik során a demokrácia volt az a színes dobogó, amelyről a hangos szó messze elhallatszott. Ha ezek a beszédek a közérdeknek ne(m is igen használtak, azok. akik mondták, az első sorokba kerültek velük. A demokrácia nem azt jelenti, hogy a régi, képzett, tapasztalt vezérek helyébe uj, tapasztalatlan törtetőknek keli jönni idön- klnt. Azt sem jelenti, hogy mindenki egyenlő jogon avat- kozhatik bele a közügyekbe, akár ért hozzá, akár nem. A demokrácia a közérdek igazi szolgálata. — A husvét hetében most összeesik a kereszténység nagy ünnepe a zsidóság nagy ünnepével, A feltámadás a kínzó szenvedések, a Golgota után következik be. Mi, Budapest közönsége, végigjártuk a kálváriát, joggal remélhetjük 'tehát, hogy megérjük a feltámadást is! A szűnni nem akaró, tomboló tapsvihar csillapultával Biró Pál nemzítgyülés! képviselő emelkedett szólásra. Kifejteitte, hogy az ellenpártok agkációs^ eszközein a neveletlenség és a gorombaság orgiákat ül. Egyedül helyes és igaz a bec.-s ű'ietesség programja:. JA. községi politikát — (mondotta — eddig csak ugródeszkául használták az országos politikában való részvételre. Ennek meg kell szűnnie. A háború előtti váró s i rezsim valóban a 1 k o t o t t és teremtett: de hibája volt, hogy ön ős céljai érdekében politikát vitt be a közgyűlésbe). A kommün utáni rezsim semmit sem produkált, csak politizáltak, olyan politikát csináltak, amelyik sohasem egyezett ennek a városnak érzületével. A Ripka-pántom nincs gyűlölködés, csak szeretet és megértés. Dr. Görgey István nemzetgyűlési képviselő szólalt ezután föl. A szembenálló pártok — mondotta — durva hangon piszkolják. sárral dobálják R i p k ia. F e r el n c e t, ö pedig ugyanakkor azt válaszolja: a békét és a szere tetet h fr d e t e m. E párt nem személyeskedik. nem gyűlölködik és csak egyet akar, hogy: a városházán dolgozni és alkotni lehessen! Dr. Füzesséry Zoltán beszédé után Ereky Károly mondott nagy beszédei. Felsorolta az uj közgyűlés teendőit, ami nem lehet, mint eddig volt: a frázisok gyártása, hanem a komoly alkotás és épités. Dr. S:zabó Sándor nemzetgyűlési képviselő a falu és város harmóniájának a 'szükségét hangoztatta. Nagy Pál az iparosok csatlakozását jelentette bet André k a Károly főkapitányhelyettes a főváros konszolidációjától az egész ország helyzetének javulását várja. O s v á í h István, Pal lay Mihály után Cser ke János, lakatos mes*- ter a közmunkáknak az iparossággal való elvégeztetésére kérte a kormánybiztost. Ripka Ferenc kormánybiztos kijelentette, hogy a fölösleges üze-, mek leépítése most van soron és akkor a munkálatokat a főváros: nem házilag, hanem a kisiparosság utján líogja végeztetni. Számos több felszólalás után az> ünnepi vacsora a késő éjszakai órákban véget ért. Ssurmay Sándor a Ripka-párfban Kedden délelőtt felkereste Ripka Ferenc kormánybiztost S z u r m a y Sándor nyug. honvédelmi miniszter és felajánlotta neki szolgálatait. Mint mondotta, most nem háborút, hanem békét kell csinálni és ezért csatlakozik Ripka Ferenc pártjához, mint meggyőződése szerinti békepárthoz. A kormánybiztos nagy örömmel fogadta Szurmaynak ezt a kijelentését és a VI. kerületiben ő lesz a Ripka- párt egyik listavezetője. Tisztán a közérdeké és semmi másé. Nem szolgálja a hatalmat, ha a közérdek ellen fordul, de nem szolgálja a néphangulutot sem, ha rossz útra téved. A budapesti demokrácia: Budapest szeretet?. Ezt a várost újra építeni testben és lélekben, ez a holnap feladata. Kenyeret adni és békességet, erre van szüksége a főváros lakosságának. Ez ma a demokrácia! Elég volt az egymást pusztító küzdelemből. A harcok csak erőnket fogyasztotok és terméketlenné tették a termetesre; szánt drága időt. Mit várunk az uj fordulatoktól? Nem ábrándultunk még ki a jelszavakból, amelyekkel csak ünnepelni lehet, de dolgozni, teremteni, építeni nem?! A legellentétesebb jelszavak alatt vezetett irtó hadjáratok dúlták föl Budapestet néhány év alatt. Akik ma is még uj fordulatoktól várnak javulást, azok a közelmúlt szerencsétlenségeiből nem tanultak semmit. , A társadalmi kiengesztelődés lassú folyamatának békére van szükség?. Minden túlzás újabb kihívás, amely elmérgeslti a viszonyokat. A béke és megértés keltheti életre a halálos aléltságban fekvő munkát és csak az újra meginduló munka gyógyíthatja meg a mai beteg életét. Azokat hívjuk magunkhoz, akik nyugodtak. és bölcsen ítélik meg a jelen válságát. Azokhoz fordulunk, akik nem uj válságok szerencsejátékán akar-, nak nyeirni, hanem a békés munkában keresik a kibontakozást. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos.
