Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-18 / 11. szám

Budapest, 1925 március 18. Egyetlen mérnöki ügyosztály lógja tehát a jövőben kezelni mindazokat az ügyeket, amelyek ’ddig az ut- cs csatornaépítési, to­vábbá a városépítési és végül a középitésí ügyosztály hatáskörébe tartoztak. Megszűn­nek, illetve valamelyik más ügyosztályba ol­vadnak be a katortai és illetőségi ügyosztály, a szociálpolitikai, a közgazdasági és a köz­jótékonysági ügyosztályok. A jövőben tehát a fővárosnak csak a következő tiz ügyosztálya lesz: elnöki ügyosztály, pénzügyi, vá­rosgazdasági, jogügyi, világítási, tanügyi, közleke­dési, közélelmezési, közegészségügyi és mérnöki ügyosztályok. Amennyiben a belügyminiszter tényleg fel fogjs sorolni azoknak a főtisztviselőknek a nevét is, akik­nek nyugdíjazását) kívánja, akkor csak az az egy szempont lebeghet a miniszter szeme előtt, hogy milyen többsége lesz annak a közgyűlésnek, amely a tavasszal átveszi a városházi hatalmat,. Kétség nem férhet hozzá, hogy a városházán most liberális ura­lom következik, A liberális többség, akárkikből is re- krutálódjék az, kétségtelenül bizonyos. Wolffékon kívül az uj közgyűlésben senki sem fogja képviselni á 'reakciót. Egészen bizonyos tehát, hogy a kurzusban exponált fotisztviselöknek amúgy sem lehetne maradása helyükön. Dr. Denk Tivadar törvényszéki tanácselnök a héten jelentéktelennek látszó becsületsértési ügyet tárgyalt. Maga az ügy egészen érdektelen, mert mindössze az történt, hogy Fodor Ernő tanító be­csületében megsértett eigy tanácsi fogalmazót, aki nagyon jelentős szerepet játszott azoknak az itélé teknek a meghozásában, a melyek kel a kurzus száz és száz exisztenciát tört derékbe. A kis becsületsér­tési ügy mögött azonban a biróság szeineláttára íelfakadt az a ször­nyűséges kelevény, amely a kurzusbeli gyűlölködés fertőzött véréből táplálkozott. A napilapok röviden ismertették az ese­ményt, a Fővárosi Hírlap azonban kénytelen bő és részletes tudósítást adni erről az ügyről, amely­nek tükrében riasztó képét látjuk annak a gyűlölkö­désnek és üldözésnek, amely a kommunizmus utáni időkben a városházán uralkodott. Feil vonul előttünk egy ember, akit komtnunistaság címén az utcára dobnak és még azt is megtiltják neki, hogy öt éven belül az ország bármely iskolájában taníthasson. A városházán kommunistának tartják: a kultuszminisztérium felmenti azon az ala­pon, hogy sohasem volt kommunista. De talán még ennél is jellemzőbb a tanácsnak, vagy inkább a közoktatási ügyosztálynak az az eljárása, amit megint csak megbélyegzett a bíróság, hogy még a kultuszminisztérium döntéséneik indokolását sem közli hűen és hitelesen a szegény megvádolt tanítóval, hanem' gyerekes nyelvöltögetéssefl, alantas szurkálással még mindig azt mondja, hogy bűnt kö­veteit! el, mert „nem tanította a magyar nyelvet1’. Egyszóval alattomos megismétlése ez a kommuniz­mus vádjának, amelyet a kultuszminisztérium telje­sen elejtett, dacára annak, hogy akkor magában a kultuszminisztériumban sem tombolt — a mi tudo­másunk szerint — a liberalizmus. Az egész szomorú ügy ellőterében azonban egy Ha lábuk Kálmán nevű tanácsi fogalmazó figurája áll. Nevetséges lenne, ha mindazokért, ami a kurzus alatt a városházán lejátszódott, ezt a szürke, talán megkótyagositott fogalmazót tépné felelőssé a köz­vélemény. Egyszerű eszköz volt, aki talán nekihevültebben, talán a kurzus jelsza­vaitól jobban megrészegitetten végezte el borzalmas feladatát, mint azt más cselekedte volna. De jelentéktelen 'és szürke) alak ő, egyszerű eszköz, amely parancsokat hajtott csak végre. Mindazért a sok borzalomért, amely ennek a bírósági tárgyalásnak a tükrében csak halvány fényként cs halk utánzónkéként jelent­kezik, nem ő a feleilős, hanem azok. akik a lázitó, gyülölség-re uszító jelszavakat kiadták, akik hulla­szállító-bizottságokat. termeltek és akiknek párán csára- etxisztenciák százait tették tönkre, A becsületsértési por Fodor Ernő a héten állt a biróság előtt. Az ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő be­csületsértés'vétségével vádolta. Az ügyben dr. Denk Tivadar tanácselnök tanácsa ítélkezett. A vád az volt a1 tanító ellen, hogy 1922 március 31-én Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságához felebbe- zést adott be', amelyben Halabuk Kálmán székes­fővárosi fogalmazó személyére vonatkoztatva többek között a következőket irta: „Egyik városházi közeg hiszen ha választásokra nem kerülne is a sor, a köz- gyűlésnek módja lenne arra, hogy ezeket a főtiszt- viselőket! lépten-nyomoin dezavuálja és helyzetüket elviselhetetlenné tegye. Ez a harc azonban, amely ilyenformán a közgyűlési teremben játszódnék le, csak a közgyűlés munkaképességét tenné iliuzóriussá mindaddig, amíg az erősebb fél, tehát a közgyűlési többség győzőimet nem aratna a kurzusbeli múlt­juk révén népszerűtlen fö-tisztviselők fölött. A bel­ügyminiszter, amennyiben tényleg névszerint fogja felsorolni a nyugdíjazandó tisztviselőket, kétségtele mii ezt a szempontot követi. Ilyenformán minden va­lószínűség szerint elsősorban Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester, után« pedig Sántha Dénes, Lobraayer Jenő, dr. Purebl Győző, Schöberl Ferenc és Bar- cz:n Gyula tanácsnokok mennek nyugalomba. míg a hatodik tanácsnoki állás Fock Ede halálával ma üresedésben van. A nyugalomba menő tanácsno­kok közül az érdemesebbeket a közgyűlés valószi- üiileg elöljárókká fogja megválasztani, hiszen isme­retes a belügyminiszternek az a törve, hogy az elöl­járóságok számát emelni kívánja. A közgyűlésre vár azonkívül az a feladat is, .hogy Szaszovszky Jó­zsef halála révén megüresedett' tanácsnok-főjegyzői állást betöltse. a leghitványabb módon akarta rám erőszakolni az idézését. Amikor tudtam,, hogy tanítói pályám halálos ítéletét fogom olvasni, akkor egy szolgával a kezembe' nyomatni egy idé­zést a legnagyobb hitványság attól, aki elkövette.“ E. kitétel miatt indult meg a tanító ellen becsületsér­tés vétsége címén az eljárás. A tárgyaláson először Fodor Ernőt hallgatták ki, aki a következőket mondta: A hullaszáilitó bizottság 1919 szeptemberében névtelen feljelentés alap­ján, mint kommunista ellen, megindította ellenem a főváros tanácsa a fegyelmi eljárást. A fegyelmi el­járás, ame ynek során a legkétségbeejtőbb vegza- turáknak voltam kitéve, (több mint három évig tar­tott. Az eljárás eredménye az lett, hogy a főváros tanácsa állásomból való elmozdí­tásra Ítélt. A fegyelmi eljárást Ha lábuk Kálmán tanácsi fo­galmazó vezette ellenem. Amikor kollégáim érdeklő­désére megemlítettem, hogy Halabuk intézi fe­gyelmi ügyemet, kollégáim sajnálkozásukat fejezték ki előttem, azt mondották' hogy sorsom meg van pe csételve, mert aki Halabuk elé kerül, legyem bármi­lyen kicsi is. a bűne, azt.[állásából feltétlenül elmoz­dítják. A Halabuk .tanáosjegyző vezetése alatt álló fegyelmi bizottságot a tanítók nem is nevezték másként, mint hul­laszállító bizottságnak. — Az én ügyemmel* egy időben folytatták Is Biczó Dániel elemi iskolai igazgató fegyelmi ügyét is. Biczó ügyében éppen harminc idézést kaptam, de az idézésekre sohasem jelentem meg, mert tud­tam, hogy Biczó ellen éppen úgy, mint én ellenem, alaptalanul emeltek vádat, s ha Biczó ügyében tanús­kodom és véletlenül olyan szót találok kiejteni, ami a fegyelmi ügyet intéző bizottság szerint terhelő az igazgatóra nézve, akkor hozzájárulok egy ártatlan ember elitéléséhez. Az idézéseket mindig szabályszerűen átvettem, azon­ban minden alkalommal írásban bejelentettem, hog> nem kívánok tanúvallomást tenni és ezért nem is jelenek meg a bizottság előtt. Erre nekem az idevo natkozó miniszteri rendelet jogot adott. Ezzel szem­ben a tanácsnak viszont megvolt a joga, hogy en­gem pénzbírsággal sújtson. Harminc esetben kaptam idézést, s ugyanannyi esetben róttak ki rám maxi­málisan 200 korona pénzbírságot. Kézbesítés — csellel — 1922 február 20-án) felmentem a városházára Halabuk tanácsjegyzőhöz, akit arra körtein, hogy a saját ügyem jegyzőkönyveibe betekinthessek. A tanácsjegyző ur azt válaszolta, hogy várjak qgy ki­csit s elsietett a hivatalos helyiségből. Én türelmet­lenül váriam, izgatott voltam, mert tudtam, hogy tanítói pályám halálos ítéletét fogom olvasni. Türelmetlenségem, imár-már a -legmagasabb fokra há­gott, amikor odalép hozzám egy szolga, s ketzembe nyomott egy idézést; amelyen sem ügyszám, sem keltezés nem volt, s amellyel megint csak Biczó igazgató elleni fegyelmi ügyben idéztek meg. Dühöm­ben az idézést összegyűrtem s a papírkosárba dobtam. — Természetesen újból 200 korona pénzbírság­gal sújtottak. Ez ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezést adtam bej, s első felindulásomban beleír­tam a beadványba az inkriminált kifejezéseket. Mél- tóztassék megérteni elkeseredésemet, hiszen három évig ártatlanul üldöztek, s éppen Ha­labuk volt az, aki a tanítók megszámlálhatat­lan tömegét hivatalvesztésre Ítélte. Egy kis önkényes tanácsi korrektúra Dr. Denk Tivadar tanácselnök ezután ismer­tette a főváros tanácsának Ítéletét, amellyel! Fodor Ernőt kommunista magatartása miatt állásából el­mozdította s azonkívül arra ítélte, hogy öt éven be­lül mint tanító semmiféle iskolánál se nyerhessen al­kalmazást. Ezután a közoktatásügyi miniszter ítéle­tét olvasta- fel az elnök, amely a tanács Ítéletét meg- változtattla, s Fodor Ernőt csupán te gyeim! vét­ségben mondotta ki bűnösnek, mert felettes hatósá­gával szemben tiszteletlen hangot használt. Ezért pénzbüntetésre ítélte, azonban állásába azonnal visszahelyezte. Megállapította az elnök azt is, hogy a főváros ta­nácsa. amikor a miniszter ítéletéről Fodor Ernő tanítót értesítette, az indokolásban nem azt hozta fel, amit a minisztérium indokolása tartalmazott, ha­nem azt, hogy azért mondották ki fegyelmi vétségben bű­nösnek. mert a magyar nyelv tanítását el­hanyagolta. Most Halabuk Kálmán tanácsi fogalmazó ki­hallgatására ketrült a sor. A tanúhoz Denk elnök többek között azt a kérdést intézte, hogy nem ta­lálták-e méltánytalannak Fodor Ernő több alka­lommal való 'megbírságolását, amikor Fodor minden alkalommal bejelentette, hogy miért nem jelenhetik meg a bizottság előtt. Halabuk erre azzal válaszolt* hogy Biczó igazgató és Fodor tanító ügye szo­rosan összefüggött és ezért kényszerite-ni akarták Fodort arra, hogy a bizottság előtt megjelenjék. Dr, Kesztler ügyész: Hogy végződött Biczó Dániel igazgató fegyelmi ügye? Halabuk Kálmán: A tanács dorgálásra ítélte, de a tm i n i s z t e r felmentette. Bocsánatkérés a köztisztviselőtől Dr. Kesztler ügyész: Fodor vallomása fontos volt Biczó ügyében? Halabuk Kálmán: A két ügy kapcsolatos volfy mert Biczó ellen az volt a vád, hogy tudott Fodor Ernő kommunista' magatartásáról :nak mégsem tett jélent'ést. Dr. Pongrácz Jenő védő: Mert. nem volt igaz. Ha jelentést tesz, ez egyér­telmű lett volna a d e n u n c i á 1 á s s a 1. Dr. Pongrácz Jenő védő felolvassa ezután Fodor Ernőnek a főváros tanácsához intézett bead­ványát, amelyben fegyelmi ügyének kedvező elinté­zése után a megbántott Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester­től és Halabuk Kálmán tanácsi fogalmazótól bocsánatot kért. A védő itt megjegyzi, hogy Fodor Ernő Halabuk fogalmazótól csak mint köztisztviselőtől kért bocsánatot, de mint emberrel nem áll vele szóba. Dr. Denk elnök megkérdezi H a 1 a b u k t ó 1, bogy a bocsánatkérés után is kivánja-e Fodor Ernő megbüntetését, mire Halabuk kijelenti, hogy igenis kívánja. A perbeszédek elhangzása után a biróság meg­hozta ítéletét, amellyel Fodor Ernő tanítót becsü­letsértés vétsége cimen 150.000 korona pénzbünte­tésre! ítélte el. Az ítélet indokolása szerint a vádlottat meg kellett büntetni, mert maga is beismerte, hogy az inkriminált kifejezést használta. Súlyosbító körül­ményt a biróság egyáltalán nem talált,. Ellenben az enyhítő körülmények egész sorát vette figyelembe). A tanacs túlzott szigora A törvényszék megállapítja — mondja az Indo­kolás, — hogy a fegyelmi eljárások során a törvényszék megítélés: szerint is sokkal sötétebb színben tüntette fel a tanács a tanító cselekményét és túlzott szigorral járt el vele szemben, sokkal szigorúbban, mint ahogy az helyis megítélés szerint elbírálható. Kifejezést adott ennek a minisztérium Ítélete is, ami­kor megállapította, hogy Fodor Ernő neun tanú­sít) o 11 kommunista mi agatartást. A tör­vényszék tehát helyénvalónak találta a vádlottnak azt a védekezését, hogy a vele sz> mben eljárók részéről anlmozltást látott a maga személye Iránt. Ennek folytán elfogadható, hogy Halabuk Kálmán­nal szemben, aki az ő fegyelmi ügyét intézte, felin­dult lelkiállapotba jutott és ilyem izgatott, állapotban használta az inkriminált kifejezéseket). Végül enyhítő körülménynek vette a bíróság azt is, hogy Fodor a sértettől bocsánatot kért. Az ítélet jogerős. A kurzus hullaszállító bizottságának rejtelmeiből Részletes tudósítás Fodor Ernő becsületsértési pőréről — A biróság előtt bemutaiták, hogy a főváros közoktatásügyi ügyosztálya hogyan ítélkezett a kommunizmus utáni időkben Telefon: 48-21, 191-46 Sürgönyeim: LUXAUTÓ MERKÚR RÉRAUTÓtZEM Bud^^est V. kerület» Gróf Zichy Jen6-n, llr

Next

/
Oldalképek
Tartalom