Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-11 / 10. szám
Budapest* 1925. március 11. 3 Dolgozzék a magisztrátus és ne politizáljon A városházán csak tiz százalékban foglalkoztak gazdasági kérdésekkel A Fővárosi Polgári P á r t (Ripka-párt) pénteken este 7 órakor a VII. közigazgatási 'kerületben értekezleteit tartott, amelyen a XIII., XIV., XV. és a XVII. választókerületek polgársága gyűlt össze. Az érteiké zlet tulajdonképen a párt zászlóbontó ülése volt. Az elnöklő L i p t á k Pál nyugalmazott államtitkár megnyitó beszédében beszámolt az eddigi ered- ménykről. Hangoztatta, hogy a kerület polgársága egyre tömegesebben csatlakozik a párt kibontott zászlója atá, mert tudja, hogy ettől a választástól dől el a sorsa. A jobb- és baloldali szélsőség egyaránt veszedelmes a polgárságra. A polgárság békét és nyugalmat akar, a polgári munka megbecsülését, amit- csak a .középpárt programijának megvalósítása utján érhet el. Urb a n i c s Tivadar a kerület polgárai nevében hangoztatta, hogy a kormánybiztosnak nem program- moit kell adnia, hanem el kell fogadnia .ai polgárság prograimmját. A polgárság tisztában van azi eseményekkel és Ripka Ferenc személyében látja a tiszta, középút, szélsőségektől mentes politika érvényesülését. Kaihreiner Kneipp Maláta Kávé Több felszólalás után Ripka Ferenc kormánybiztos reflektált az elhangzott felszólalásokra s megköszönte a vele szemben megnyilUkozó ragaszkodást. Hangoztatta, hogy most a cselekvés idejét éljük. A kormány üzemi embert állított a főváros élére, amivel megjelölte azt az irányzatot is, amit a főváros politikájában érvényesíteni kíván. Ez a gazdasági élet és a polgárság érdekeinek szem előtt tartása. A fővárosi politilka 90 százalékban gazdasági kérdés és legfeljebb csak 10 százalékban lehet politika. Az elmúlt négy év alatt csupán 10 százalékban foglalkoztak gazdasági kérdésekkel a városházán. Ennek köszönhetjük a mai helyzetet. Az országban mindenütt gazdasági válság tapasztalható. De ez nem jelenii azt. hogy a fővárosban is Ilyen legyen a helyzet. Ott van például Németország, amely a súlyos gazdasági tkrizis idejét éli s ugyanakkor székesfővárosának, Berlinnek nincsenek és nem is voltak számottevő gazdasági gondjai azért, mert a berlini magisztrátus nem politizált, hanem dolgozott, A főváros lakossága az ország lakosságának egy- heted része, de gazdasági és kulturális tekintetben felénél is több. Hosszú évtizedeik munkája után megalkottak egy hatalmas fővárost, amelyet egy 20 milliós ország fővárosának szántak. Az ország megcsonkításával csak a ke|retek maradtak meg, mig a tartaLüm elveszett. Életre (kell kelteni a fővárosban rejlő gazdasági és szellemi energiákat, ami csak békés munkával érhető el. A közelmúlt mutatja, hogy a szélsőségek csak szétziillést eredményeznek. Ki akarjuk józanitani a polgárságot. A városháza nem lehet az a hely, ahol egyes emberek csak politikai ambíciójukat elégíthetik ki. A fővárosi polgárság egyetlen lépést sem tehet az utcán, amely nem volna szoros összefüggésben a városi adminisztrációval. Itt van a mocskos kövezet és a> rossz közlekedés. Hol vagyunk a régi állapotoktól? Itt van a közúti tarifa kérdése. Ez ma legdrágább nálunk egész Középeurópábaa. Ha a közélelmezés kérdését jól megoldjuk, akkor feladatunk felét el is végeztük. A fl-ji és felekezeti problémák feszegetésével semmit sem lehet elérni. Az összeomlás után Budapest független Magyarország fővárosa lett és kiyáltiágos fekvésénél fogva a Kelet és Nyugat között összekötő hid szerepére volt hivatva. E hejyett minden ipari és kereskedelmi összeköttetés Nyugatra húzódott. Budapestnek a külföldön megdöbbentő hire van. Sem kereskedelmi, sein ipari érdekeltségek nem mernek idejönni a mesterségesen gyártott rossz hírek miatt. Ezért nem kapunk megfelelő üzleti tökét sem. A szélsőséges mozgalmak csak ártott-k fővárosunknak és az országnak. Vissza akarjuk állítani a régi állapotokat; feladatunk a békés, nyugodt munka biztosítása, Ripka Ferenc ezután utalt arra, hogy a Budai Vigadóban tartandó nagygyűlésen a minisziter- tjfoiők mint fővárosi választópolgár fogja szavát hallatni. ami szokatlan ugyan, de csak azt bizonyítja, hőgy 1 : Ili I !;. * i a kormány a választásokra nagy súlyt helyez. A főváros választásán dől el, hogy a polgárság meg tudja-e tartani kezében a vezetést. Ha a polgárság a szélsőséges frázisokért feláldozza a produktiv munka gyönyörűségét, megérdemli sorsát. Reméljük, hogy ez, nem fog bekövetkezni. Ripka Ferenc beszédét az egybegyűltek nagy tetszéssel fogadták. Ezután Lipták Pál nyugalmazott áll íntitkár beszúrta az értekezletet, amely után választmányi ülés volt. Kimondták egyúttal azt is, hogy a XIII.. XIV. ék XV. választókerület pártirodája és helyiségei Dob-utca 88. szám alatt lesznek és naponta 5 - 8 óra között tartanak hivatalos, órákat. mig a XVI. választókerület hivatalos helyiségei Hermina-ut 3. szám alatt lesznek. Megalakult a II. kerületi egységes polgári párt A II. közigazgatási, illetve IV. választási kerületben csütörtökön este alakult meg a községi ool- gári párt. Tiszteletbeli elnökök lettek: Alpár Ignác ............... "i ii i| —■lllllllil|llirafiHM Bá mulatosan olcsó, ízletes és kiadós Micsoda tülekedés! Huszonkét pályázó ajánlata fekszik a minisztertanács előtt és a huszonkét ajánlattevő cgytől-egyig az ország megmentésére) kínálkozik fel. Sose hittük volna, hogy az ország megmentése ilyen jó üzlet. De a huszonkét ajánlattevő közül egyik sem Ikiináija fel pénzéi, tudását, enerzsiáját gyárak építésére, egyik sem ajánlkozik a munkanélküliség megmentésére, a kereskedelem talpraállitá- sára. Káríyabaríangot akar építeni mindegyik, az ország anyagi és erkölcsi lez(illesztésén akar meggazdagodni valamennyi. Mint piaci kigyek a ganéjdombra. úgy vetette rá magát az erkölcstelen spekuláció az országra. Mintha éreznék, hogy egy ország anyagi erejével efeyütt megcsappant erkölcsi ellenállóképessége is . A szegénység mindenütt könnyen megtántorodik. az éhség mindenütt könnyen k-pható arra. hogy eladja erkölcsi tisztaságát. Mig a n y. a g i la g e r ő ,s e Ik v o 11 u n k, senkinek se jutott eszébe, hogy itt játékbankkal aknázza ki a polgárok a Hant as szenvedélyeit. Úgy látszik, a szegénység minduüíit könnyen megtántorodik, azt éhség szó, hogy az cfnbereket ,utolsó ingüktől kell megfosztani. A jólét, a gazdagság, a vágyóéi rendezettség nem szorul arra, hogy veszedelmes kockázatokkal teremtse) elő mindennapi; szükségleteit. Csak ott, ahol egy ország lerongyoiíság'a nem nyújt munkaalkalmat, csak ott. ahol a polgárságnak még van vesztenivalója, operálhat sikerrel a játékra való csábítás. Ezek a beteges szempontok bőségesen megtalálhatók nálunk és a játékbarlangok alapitói e szimptó- málc láttára csinálták meg számításaikat. Az utolsó ing és az utolsó párna eladása vagy elzálogosítása az alapja a játékbarlangnak és aki kétségbeesetten néz a holnap elé, felteszi a szerencse lapjára az utolsó ing és utolsó párna árát. De nemcsak ebből a nézőpontból káros és veszedelmes £i jáü'ékbankdki garázdálkodása. Veszedelmet rejt magában azért is. mert o.tt, ahol a pénznek nem kínálkozik mód és alkalom a p-^rapodásra. ott még a gazdag polgárság is a játékaszit-l mellé ül, hogy játékkal' szerezze meg azt, amit munkával, vállalkozással vagy üZilcteskcjdésse! nem tud előteremteni, mert a gazdasági élet pangása vagy nem nyújt, erre módot, vagy pedig a tisztességes vállalkozásba való tőke- befektetés még több kockázattal jár, mint ai szerencse kipróbálása a játékasztaloknál. S mihelyt a tőke a maga gyarapítására, a polgár a maga megélhetésének biztosítására nem kényszerül arra, hogy munka utján érje ejl Célját, csak természetes, hogy nem a munkához, hanem a szerencsejátékhoz folyamodik. S voltaképen ebben rejlik a játékbankök veszedelme.. Mialatt állam és társadalom mindent megmozgat, hogy a gazdasági életet lendületbe hozza, azalatt a játékbanlk elvonja a vállalkozási kedvet Élttől, hogy belekapcsolódjék a talpraállitás munkájába. Hiábavaló tehát minden jobb törekvés, mely a normális állapotok helyreállítását célozza és hiába hoznak áldozatot, hogy a gazdasági életet megtermékenyítsék. Amig állam és íársad.lom olyan vállalkozásokat támogat. amelyek a szerencsejáték felburjánzásának kedveznek, mindaddig meddő kísérlet marad a gazdasági élet meggyógyitására fordított munka. Aki a gazdasági életeit alkarja meggyógyítaná nem akarhatja a játékbarlangok felállítását. És megfordítva: aki játékbarlangok létesítéséhez nyújt segítő- kezet, az nem akarja komolyan a gazdasági helyzet javulását. Az egyik kizárja iá másikat s ezért mindaddig nem vehető komolyan Kollár Lajos, Németh Imre. Pe.trichevich- Horváth Emil báró S z t e h 1 o Kornél dr. és W é- b e r Alfréd altábornagy. A tisztikar egyebekben a következőképein, alakult: ügyvezető-elnök: Kozma Jenő dr., társelnökök: Kertész K. Róbert államtitkár. Péter János főigazgató, Gally Kálmán dr. Szerencse a Kávéscsészében államtitkár, Horváth István iparosköri elnök. Szalay Sándor dr. kerületi elöljáró, Bárány Oszkár nagyiparos, Kolozsváry Endre államtitkár, Szmik Lajos dr. ügyvéd, Soltész István dr. helyettes államtitkár, Légrády Imre dr. főszerkesztő, Kun Gyula pénzügyminiszteri tanácsos, S t e r n á d István, a Hangya igazgatója, Szalay József pénzügyminiszteri tanácsos. Ghil lányi Mihály dp ügyvéd, Müller József kereskedő és K r a n t z Alajos nyugalmazott posta- és távirdaíó- tanácsos. Megválasztottak egy kétszázttagu bizottságot is. a g a z, d a s á g i helyzet szanálásáról mondott sok szónoklat, a m i g a n n & k puszta látszata is íenforog, h o gy hivatalos tényezők e g y á 11 a 1 á n m érlegelik egy j á t é Ik b a n k e» n g e d é 1 y é tu e k a megadását- De ha megtörténne az. amit mi kizártnak tartunk? ha megtörténne, hogy illetékes faktorok elvi jelentőségű tanácskozásokat folytatnának a játékbankok engedélyezéséről, az országgal szemben végzetes mulasztás lenne, ha ez,ek a tárgyalások nem a legnagyobb nyilvánosság előtt folynának. A nemzet létgyökerét érintő 'kérdésről van itt szó. te<hát szükséges, hogy a kérdéssel 2 nemzetgyűlés foglalkozzék éis az döntse el azt az elvi kérdést, hogy Magyarországon engedélyezhető-e egy oly kaszinó, lumely a polgárság erejét elvonja a nemzeti munkától, £s ha ezt a kérdést valamilyen irányban cfidönitenék, vitassák meg komolyan, hogy megéri-e a játékbankból kínálkozó haszon azt a veszteséget, amelyet a játék- banlk az ország polgárainak anyagi és erkölcsi letörésével okoz. Jól ismerjük azokat az elkápráztató ígéreteket, amelyeket Lüczenbacherék és a velük egy halion pendiilő vállalkozók a kormány elé terjesztetitek. Azonban igen fontos kérdés. van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy ezeket i az Ígéreteket beváltsák. Az Ígéretekben könnyű bőkezűnek lenni Kérdés, megvan-e minden garancia arra, hogy az elvállalt kötelezettségeket v mindejn körülmények között teljesíteni is tudják. Minden okunk megvan arra, hogy ebben a leghatározottabban kételkedjünk. Mert ha a vállalkozók csak a játékbarlangok hasznábóli akarják előteremteni azokat azi összegeket, amelyeknek fizetésére kötelezik magukat, akkor — ezt előre megjósolhatjuk — a kormány számításai nem fognak beválni. Ezt abból a statisztikából köveítkeztcftjük. amelyet a franciaországi kaszinó jövedelmeiből állítottak össze. E statisztika szerint békében az összes francia iiirdöhelyek kaszinói átlagban négy és félmillió aranyfrankot tudí'ak évente űzetni Franciaországnak. holott Franciaország mégis csaík különb centruma az idegenforgalomnak, mint Magyarország. És a mi játékkaszinóinknak vállalkozói, amikor Magyarországon alig van idegenforgalom, negyvenmillió aranykorona jövedelemre számítanak, hogy abból aztán hatmilliót az államnak leadjanak. Kérdjük: szolid, megbízható vállalkozó az. aki nálunk, az ititetni bevételekből többet akar fizetni az államnak, mint amennyit Franciaországban fizettek az összes kártyakaszinók? Úgy látszik, elsőrendű ha- zardőrökkel van dolgunk, vagy ami ennél is rosszabb, olyan vállalkozókkal állunk szemben, akik már az ajánlattevés pillanatában tudják, hogy kötelezettségeiknek nem fognak megfelelhetni s arra számítanak, hogy majd az >,üzem“ megindulása után lesírják az elvállalt kötelezettségek javarészét. Nyilván tudják, hogy az ilyen lesirás, lekönyörgés még sose maradt eredménytektnül Magyarországon, ahol. mindig akadnak1 befolyásos politikusok, akik a kötelezettségek elengedését épp úgy kijárják, mint ahogvan kijárják a játékbank engedélyének megadását, És ezért követeljük, hogy anyagi biztosítékokban fedezze magát az állam, nehogy a kártyabarlang tulajdonosai még azt is elvigyék az országból, amit az államnak ígértek- . _ Komolytalan ajánlatok a játéKbank engedélyezése fejében A feltételek teljesítésére nem tudnak elegendő garanciát nyújtani
