Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-11 / 10. szám
Ára 3000 kor. Tizennegyedik évfolyam Budopest, 1925 március 11. 10 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 150.000 korona. Félévre 75.000 kor. Állandó melléklet: TŐZSDEI HÍRADÓ VAROS/, POLITIKAI ÉS KÖZQAZDASA <5/ HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÖ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz Telefon: 137—15. szám Bethlen a békés, alkotó polgári munkáért A miniszterelnök nagy beszéde a Budai Vigadóban — „Ha jó országos politikát akarunk csinálni, akkor szükség van arra, hogy Budapesten, a fővárosban jó községi politika folyjon“ — Ne lehessen többet a fővárosra azt mondani, hogy bűnös Budapest — Ripka Ferenc a főváros közigazgatásának leépítéséről, a fölösleges üzemek megszüntetéséről, a lakáskérdésről és a közlekedésről A csöndes budai utcák vasárnap még a szokottnál is sóikkal ünnepiebb hangulatot öltöttek, dvsz- ruhás rendőrök, ünneplőbe öltözött közönség lepte el az attcákat, amelyek a Budai Vigadó felé rezeknek. A budai vasárnapok csöndjét békésen' beszélgető társaságok zavarták meg, amelyek özönével rajzoltak, hogy meghallgassák Buda első választópolgárának, gróf' Bethlen István miniszterelnöknek nagyjelentőségű beszédét. És valóban az utolsó évek legnagyobb politikai eseménye volt az, ami a Budai Vigadóban vasárnap lejátszódott. Hiíszen ezúttal először történt meg az ötvenéves főváros életében, hogy Magyarország miniszterelnöke aktiv módon avatkozott bele a budapesti kommunális vá- lasiztásokba és a községi választás apropójából a községi választás pódiumáról hirdette azt a politikát, amelyet az ország érdekében köve(tní óhajt. Ennek a nagy eseménynek a hírére Buda előkelőségei, akiki között a hölgyek is nagyszámmal voltak jelen, sereglettek össze) a Vigadóban, ahol a miniszterelnök mellett dr. b r é h r Imre és Z e ö k e Antal képviselők. E r e k y Károly volt miniszter és Din ich Vikor volt nemzetgyűlési képviselő jelentek meg. A sajtó rmunlklájáít előzékenyen segítette dr. Á n- gyán Béla miniszteri tanácsos, a gyűlés re(nd!ezését pedig Bakonyi János pártelnök vállalta. Az ellenzéki harc legújabb eszközét, a gyűlés közb esizó fásokkal való megzavarását itt is megpróbálták, de gróf Bethlen István fölényeden, elmésen és erélyesen vert vissza minden ilyen kísérlettet, aminek aizután megvolt az az eredménye, hogy a zajongók egykettőre elcsendesedtek ési kioldalogtak az ünpeplő köizöniség soraiból. Bethlen beszéde további során is páratlan erőt 'mutatott és súlyos szavakkal iéltej el a bármely oldaliról kísérletező szélsőségeket Beszéde olyan jelentőségű, hogy arról heteken át fogmaík! vitatkozni a politikusok és kétségtelen, hogy a jövejndő magyar politika ebből a beszédből sarjad ki. A budai kerületek különböző szónokai, akik egymásután mondták el beszédeiket, Berth lenti e 1 egyöntetűen a becsületes, józan alkotó polgári murikat követelték és felajánlották szolgálataikat a kormánynak, valamint Ripka Ferenc kormánybiztosnak, aikának ez a nap rendkívüli jelentőségű volt a községi választások során elérendő sikere; körül. Maga a kormánybiztos keveset politizált,, de animál — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Az első szavam önökhöz a köszönet szava, azért a kitüntetésért, amelyben részesítettek akkor, amikor a budai polgári párt megiailakulásánlak és megindulásának napján diszelmökké választottak. Nem azért jöttem ide, hogy önöknek programmot adjak, mert hiszen nem a magyar miniszterelnök »feladata az, hogy a város közönségének programmot adjon. A város közönsége tudja legjobban, hogy mire van szüksége, a város közönsége tudia legjobban, hogy milyen programmot kell kitűznie és hogy milyen férlfiakra kell bíznia azt a munkát, amelyet elvégeztetni akar. Nem azért jöttem, hogy a városnak programmot. 'adjak, vagy hogy autonómiájába beleavatkozzak. A városnak az autonómiája azért adatott a közönségnek, hogy azzal élni tudjon és amikor meggyőződéseket szierinkább bőven, nagy hozzáértéssel és szeretettel foglalkozott a főváros legaktuálisabb problémáival. A Kormánybiztost szinte minden mondata után lelkesen ünnepelték, de kijutott neki az ünneplésből mindannyiszor, ahányszor a miniszterelnök, vagy a többi szónokok működését érintették. A lejlikes befolyású és rendkívül fontosságú gyűlésről itt következő tudósítás nnk számol be: A polgári munka megbecsülése Kozma Jenő ügyvéd, pártelnök nyitotta meg a nagygyűlést és mindenekelőtt üdvözölte B e t h- 1 e n István grófot, mint a pártszövetségi diszelnö- két, C s á k y Károly gróf. Rakovszky Iván, Seit óvsz ky Tibor és W a 1 k 6 Lajos minisztereket, mint a párt elnökeit. K ilönösen elismerés illeti meg Bethlen István grófot aki az első miniszterelnök, aki bekapcsolódik a városi politikába is. Bethlen István, mint budai választópolgár, belátta annak fontosságát, hogy a főváros lakosságának, amely -z egéez -crtizág v6gc-iek. c-gykcted ré szét képezi, bele kell kapcsolódni annak a politikának a szolgálatába, amellyel azi országot meg lehet és meg kell menteni. Üdvözli Ripka Ferencet, aki megalkotta iaz egységes polgári pártszövetséget, aki a polgári munka megbecsülését hirdeti, a hiú jelszavakkal szemben. A szélsőségesek jelszavakkal dolgoznak. A jelszavak azonban nem elegendők a népek boldogitásához. A régi törvényhatósági nem boldogult, nem boldogulhatott. mert a konzervatív polgári pártok nem vettek benne részt, hanem csak a szélsőségesek. Ennek a pártnak .a programmja: a munka, a jó városi adminisztráció. Polgár és polgár között csak a becsületesség szempontjából lehet különbséget tenni. Meg kell teremteni a lelkek békéiét, a vallási békét1, jó iskolákat kell teremteni. A pánt programmja szociális Programm is. Jó köz- élelmezés, tüdőbetegség elleni küzdelem, lakáskérdés megoldása, az építkezések megindítása a főváros és a kormány támogatásával, q, közlekedés javítása1, a hallatlanul magas tarifa 1 e s z á 1- 1 i 'ti á is a, ta< gáz. e villany, a v i z d i j a k lényeges leszállítása, stb. A polgárság érezze át ezen párt programmjámak fontosságát, életbevágó voltát és ezt tartsa szem előtt, amikor majd a választói urnák elé lép, hogy szavazatát leadja. A megnyitó beszéd után óriási éljenzés és taps közepette gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra. zett arra vonatkozólag, hogy miképen éljen ezzel a jogával, akkor megmutassa, hogy az asztalra ráütve rendet tud parancsolni a főváros közéletében, — Én azért jöttem, hogy egy pár vonásban kifejtsem ,azt az összefüggést, amelv az országos politika és a városi, községi politika között fennáll. Rámutassak arra. hogy ha jó országos politikát akaróink csinálni, akkor iszükséjg. van .arra, hogy Budapesten, a föváro-sban jó községi politika folyjon. Rámutassak arra, hogy viszont jó községi politikát csak akkor lehet teremteni, ha a legfelsőbb polcon álló férfiak megteszik a maguk kötelességét. — Azi országos politikában négy év óta ugyanazt iaz irányt követem. Békét hirdettem a társadalmi osztályok, a felekezetek és a magyarok között (Lelkes éljenzés és taps), azt hirdettem, hogy produktiv munkával kell foglalkoznunk, mert )tf díjemelkedésünk nem jelszavak és egymásközti harc árán és segítségével, hanem kizárólag produktiv munkával érhető csak el. Annak a politikának, amely újra akar építeni, a lelkek gyógyításán és összelőrnasztásán kell megkezdenie a munkát. Három évi miunka után a falvakban kezd visszatérni a nyugalom. De döntő- súllyal bír az, hogy most, az utolsó órában a kibékülést, a konszolidáció politikáját me|g lehet-e teremteni a városban is és elsősorban a »főváros talaján is. — Önök összegyűltek azért, hogy itt tanácskozzanak a főváros jövője felett, hogy maguknak irányt szabjanak és irányt vegyenek, hogy döntsenek azon kérdések felett, amelyek a főváros jövőjét eldöntik. En azt hiszem, önöknek, akkor, amikor ezt az alapvető kérdést vetik fel, dön- teniök kell afelett, hogy politizálni kell a fővárosnak, vagy pedig egyszerűen becsületes, puritán munkát végezne? (Taps és éljenzés.) Ezután azt fejtette ki a miniszterelnök, hogy a zsidókérdés nem világnézleti kérdés. — Én nem. ismerhetem el azt — mondta —, hogy az én keresztény világnézetem üldözést parancsoljon bármivel szemben, (ügy van! Ugv van! Hosszantartó itlaps.) Az éra világnézletem azt parancsolja, hogy igenis a bűnt, a hitványságot, a gyalázatot, a becstelenséget, az árulást és mindazt, amit rossznak nevezünk, üldözzük, bárki kövesse azt el, legyen az keresztény, vagy másvallásu. Az én keresztény világnézletem csak egyet tilt: azt, hogy érdiem nélkül jutalmazzak embereket, hölgy felemeljek iiresfejü .embereket Ha zsidók követik el a bűnöket, meg kell fegyelmezni őket. de nem azért, mert zsidók, hanem azért, mert bűnöket követtek e 1. És ha keresztények követik el a bűnöket, akkor nem sziabad felmenteni őket azért, mert keresztények és semmi egyebek. (Miiért nem boldog a magyar? — Ilyen időkben, amikor minden politikával, vagy jelszavakkal eltöltött perc veszteség a nemzet életében, ilyen időkben azt mondani, hogy nem. boldog a magyar, mert például az emigránsok tömege még nincs idehaza, vagy nem. boldog a magyar. mert közéletünk fontos kérdéseinek elintézését még egypár ezer analfabéta, aki nincs benn a választójogban, a maga, részéről nem intézheti, vagy hogy „ nemi boldog a magyar, azért, mert akad egy miniszterelnök, aki a parlamentben kurjongató legények között rendet teremt, — (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps) ezt elhiszik, elvakult, fanatizált, tudatlan tömegek, de a polgárság józan része sohasem hiszi el. — Nekünk nőm világnézleti harcokra van most szükségünk, hanem alkotó munkára. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy már most mindenkivel kezet foghatunk, akinek más világnézlete van. Ilyen messze mennünk nem szabad. — Azokkal nem haladhatunk együtt egyfelől, akik a keresztény világnézet, ürügye alatt visszavonást, üldözést, kiirtást hirdetnek. Ezekkel mi nem mehetünk együtt, mert hiszen más céljaik vannak és nem a valódi épitőmunka az. amelv őket vezeti. Nem mehetünk együtt azokkal a szélsőbaloldali politikusokkal sem, akik olyan szélső jelszavak megvalósítása révén látják a magyar jövőt matguk előtt lehetőnek, amelyeket sem) nem osztunk és időszerűBethlen István miniszterelnök beszéde
