Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-25 / 8. szám
Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 február 25. 8. szám. ^p^H|iiH||tflrtldiitáiiiSiiimrtBülbni6rmaiútrti^DiH'nni5FijáuiWÜ»ianrigtiTBíiiauiaiiiaiiiaiiiHiiinntt ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán évre 150.000 korona. Félévre Szerkesztőség és kiadóhiva 75.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz let- TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÖ EMIL Telefon: 137-15. szám Sipka íyülölsésmentes, alkotó munkát hirdet Óbuda tömörülése a községi polgári pártban A törvényhatóságba oly férfiakat kell választani, akik alkalmasak az újjáépítésre Rendkívüli esíeményszámba ment Óbudán vasárnap délelőtt a Ripka-párt alakuló nagygyűlése, amely a Korona Vigadó .szépen feldíszített aagytenmében zajlott le. A csendes Óbuda régen fém Mftott ennyi embert együtt. Már a gyűlés megkezdése lelőtt félórával nagy tömegek vonultak a Korona-tér felé és a III. /közigazgatási kerületi polgárok élénken tárgyalták maguk között az uj alakulást. Az esetnek kissé különösen hangzó pikantériája, hogy a helyiséget, amelyben a Ripka-párt alakuló gyűlését tartotta, Wo Iff ék tói kellett kibérelni, mert egész Óbudán nincseín több gyűlésre atkalfmjas helyiség. A III. kér. Keresztény Társaskörben, amelyhez a Korona terme is tartozik, ezidőszerint még Wolffék az urak. Bár nem teljesen az ő jóakaratuktól függ, hogy a helyiséget átengedőivé másnak is, különösen pedig az ellenlábas Ripka-pártnak. A fővárossal kötött szerződésük szerint ugyanis a nagytermet minden alkalommal kötelesek átengedni más testületieknek vagy pártoknak is. Wolffék tehát ezúttal sem tehettek kivételt bár szívesen megtagadnák volna a terem átengedését, ha mód1 lett volna rá. Hálásan köszönte meg a lelkes fogadtatást, amelyben Óbudán része volt. Nem mint idegen jöttem ide — úgymond —, 15 éve. hogy idekerültem Óbudára, nagy tervekkel a kezemben, melyekkel megépíttettük Európa legtökéletesebb gázgyári üzemét. Az alkotó munka szálai fűznek Óbuda közönségéhez. Ma is az épitöraunka jegyében vagyok itt. Az első tégla lerakásához kérem az önök segítségét Meg akarjuk alapozni a most jövfendő Budapestünket, a mi uj törvényhatóságunkat. Tisztában vagyok azzaá, hogy mi a teendő. Munkatársaimat keresem és válogatom, akikkel megbeszéljük, hogy miképen lehetne nagyot, tökéleteset alkotni. A főváros gazdasági épületét akarjuk újraépíteni. Jól tudom, hogy a polgárság terhei elviselhetetlen nyomásként nehezednek minden egytls emberre és ä mi törekvésünk az. hogy a terheket legalább elviselhetőbbé enyhítsük. Azt akarjuk,- hogy egymillió ember a maga ekzisz- tenciájában oly körülmények közé jusson, ahol a kulturális igényeit is Ikönyjebben kielégítheti. A főváros életében ennek csak egy módja van, az, ha megfelelőn fogja a polgárság az uj törvényhatóságot összeállítani. A törvényhatóságba olyan férfiakat kell választani, akik alkalmasak az újjáépítésre. Ha vizsgáljuk a választásra szervezkedő pártokat, három csoportot állapíthatunk miefe. A baloldali és a jobboldali szélsőségeket, amelyek között áll az én szélsőségtől mentes pártom, a középpárt. A b alól d a 1 i p á r it o k erős blokkban tömörültek. Azt a menetrendet, amelyet maguk elé tűztek, mi már ismerjük a múltból. Emlékezünk 1918-ra. Ugyanezen jelszavak mellett indult meg az aknamunka, melynek áldozatául esett nemcsak Budapest, hanem Magyarország egész integritása. Ugyanazon frázisokat halljuk, amiket 1918-ban hallottunk. Megdöbbenve láttuk akkor, hogy a vezetők képtelenek voltak a lavinát megállítani., amely rettenetes puszA gyűlés lefolyása valóságos eseményszámba mem. S z i g e t h G/ábor műegyetemi tanáir megnyitó beszéde utáni Kovácshegyi Kálmán mal- lomigazgató ajánlatára megválasztották az V. választókerület tisztikarát és pedig a következőkből: Kovácshegyi Kálmán jelnök, Szilágyi Károly ügy vezetőelnök, az elnökség tagjai: Bart óik! Béla takarékpénztári igaz>- gató, B 1 u m Frigyes szállodás, F r e y István iparos, dr. Stern József kir. közjegyző, Homonnay Frigyes tisztviselő; Kráp oszt ás y Géza gyógyszerész, Kemény Lajos gyáros. Kortsák Gyula tanár, K u :d q l kéa Károly téglagyári igazgató, L i nzenpolz József igazgató, ujlaki Müller Pál dr. vezérigazgató, Rezső Antal MÁV főfelügyelő. Szálkái Papp József iparos, Szepesy Ágoston postaigazgató, S z i g e t h Gábor müegyetiemi tau nár, Schmidtkunz Lajosi kereskedő. Titkárok: dr. Bihary László, Bihar Jenő és dr. Fináiy Árpád. Viálaszottak ezenkívül (kétszáz tagú választmányt. A megalakulás formaságai utáni zajos ovációtól kisérye tulásba vitte az országot. Lehetetlen, hogy ennek szomorú tanulságait ne vonná most le a polgárság. A blokkban tömörült baloldali szélsőség telítve van nemzetköziséggel. a hagyományok tisztelete nincs bennük kellően kifejlődve. A keresztény nemzeti gondolat, a vallás erkölcsi gondolata náluk háttérbe szorul. A jobboldali pártok törekvéseit tekintve, azt látom, hogy nagy és fenséges gondolat az ő kezükben nem tulott a gyakorlatban megvalósulni, mert nem volt meg az erkölcsi 'erő a vezetőkben; hogy a hozzájuk csatlakozó munkatársaik a keresztény nemzeti gondolatot a gyakorlati életbe át tudják vinni. A keresztény gondolatból széthúzás, gyűlölködés lett. A felekezeti Kérdéssel a társadalmat darabokra tépték. Fajti gyűlölettel még jobban szétdarabolták a társadalmat. A l!|eg pr e jg-náhnisaib b destrukcióban jut kifejezésre ennek a rezsimnek egész működése. Az ország élén álló vezetőemberek és tekintélyek Ijeghitványabb támadása után a hercegprímás személyét slem tkimélte. A destrukciót egyformán elítélem, akár fehér lepel alatt, akár pedig vörös rongyokban jelentkezik. A három-négyéves múlt, amely ezen irányt jelzi, nem tudott eredményeket produkálni, csak negatívumokat hozott létre. Alkotás; helyett rombolás lettt úrrá. Nem látom jogosultnak, hogy a három-négy éves meddő múlt után újra vezetöszerepefc követeljenek maguknak ennek a rendszernek hívei. A főváros gazdasági élete, katasztrófán? helyzetbe jutna és a iszanálás eddigi elredményeit is magával rántaná, ha tovább folytatnák az eddigi munkájukat. Meg kell alkotni a nagv politikai kérdésektől és szélsőségektől mentes törvényhatóságot. Vissza kell adnunk a községi autonómiát a maga hivatásának. Meggyőződésem hogy amig a városháza politizál és nem dolgozik, addig nincs meg a légkör, mely alkotó munkára alkalmas volna. Fontos nagy teendők sohasem kerülnek megoldásra. Itt van az élelmezés kérdése, az olcsó, jó közlekedés, a lakás- kérdés ügye. Gyermekeink ndm képesek családot alapítani, mert nem tudjuk ökot tető alá hozni. Nem fontosabb-e ennek me(g valósítása, mint a világnézeti kérdésekről vitatkozni ? A jobboldali szélsőség! sajtó egyrésze azt állítja, hogy én gyöngíteni akarom) a keresztény (gondolatot. Nyíltan felelek erre. Nem csinálhatok mást, mint amit 25 éven át csináltam. Exponált katholiku® voltam és vagyok ma is. Nem tagadhatom meg önmagamat. Programmom a keresztény és nemzeti gondolattól áthatott Programm, ami nem ismer gyűlölködést. Nekem voltak a zsidók között is jóbarátaiimi akik a legnagyobb önzetlenséggel támogatták törekvéseimet. Azt mondják a jobboldali szélsőséges oldalon, hogy a zsidók között nincs tisztelsséges ember. Aki ilyen elveket vall, nem szolgálja a hazája és a főváros érdekeit. Nincs joga senkinek ilyen igaztalan bírálatot mondani amibertársairól. Arra kérem önöket, hogy a városuk iránti szeretet jusson kifejezésre most, amikor a iőváros talpraállitásáról van szó. A mindvégig nagy tetszéssel és figyelemmel fogadott beszéd után Szilágyi Károly volt törvényhatósági bizottsági tag buzdította a hallgatóságot, hogy támogassák az alkotó miunka jegyében szervezkedő pártot. — Élettem nagyrészét — mondotta Szilágyi —- az ellenzéki oldalon töltöttem és most itt vagyok, mert azt látom, hogy elérkezett az ideje az alkotásnak, az építésnek. Dr. Baránszky Gyula szólalt fel ezután, aki két héttel ezelőtt Budán mór kifejtette^ hogy miért hagyta ott Wolffékat akiknek részéről azóta súlyos támadások érték őt. Ma is tanúbizonyságot tesz arról, hogy a keresztény községi párt1 nem tudott alkotni, csak gyűlölködni. Wolffék mindenkit leihurrogtak. akik nem erőszakkal és nem ólmosfoottal akartak argumentálni. Wolffék azzal követték el a legnagyobb hibát, hogy a kisebbséget kiszorították a bizottságokból. Ezért aztán a főváros érdolkei szenvedtek, mert a kormány a törvényhatóság életét neun volt hajlandó meghosszabbítani. Wolffék a városházán előkelő idegenek voltak és ezért a személyeskedésbe fulladt minden tevékenységük. Kiabáltak a kerületi klikkrendszer ellen és végül az történt, hogy a régi tíz keriilelti törzsfőnök helyett ők három hozzá mean értő törasfönököt ültettek a főváros nyakára. (Zajos taps.) AZt a kormányt — fejezte be beszédét Baránszky —, amely helyre tudta állítani a sárbatiport nemzeti becsületet, támogatni kell. Elárulhatom önöknek, hogy az I. kerületben, ahol a keresztény községi párt olyan erősnek hiszi magát, nagy meglepetések várnak Wolffékra. A polgárság szine-j,ava máris Ripka mellé állott. Becsey Antal. akit a régi törvényhatóságokból nagyon jól ismerünk. a Kejenföld-lágymányosi polgárság üdvözlését tolmácsolta. Fel kell végre hagyni a világ- nézleti fantazmagóriákkal. A dolgozó polgárságnak csak egy vilálgniézlete leket: az alkotó munka. En nem sokat adok a programmra. én a tartalmat nézem. Ripkát húsz éve ismerem, magam előtt látom családi életének tisztáságát és ez neke'm elég garancia arra. hogy bizzak az ő programmiában. Hennyev Vilmos államtitkár szterint meg kell szüntetni a felekezeti és osztályigyülölséget. Holz- s c h p a c h Nándor a hűvösvölgyiek üdvözletét tolmácsolta. amig Menyhért Ferenc a munkások tekintélyes táborának csatlakozását jelentette be. Schmidtkunz Lajos és Reusing er Gyula beszéde után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. Az Óbudái polgárok távozóban zajosan megéljeneizték Ripka Fe/rencet és az uj pártszervezet megválasztott vezetőségét. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos emelkedett szólásra
