Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-25 / 8. szám

Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 február 25. 8. szám. ^p^H|iiH||tflrtldiitáiiiSiiimrtBülbni6rmaiútrti^DiH'nni5FijáuiWÜ»ianrigtiTBíiiauiaiiiaiiiaiiiHiiinntt ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán évre 150.000 korona. Félévre Szerkesztőség és kiadóhiva 75.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz let- TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÖ EMIL Telefon: 137-15. szám Sipka íyülölsésmentes, alkotó munkát hirdet Óbuda tömörülése a községi polgári pártban A törvényhatóságba oly férfiakat kell választani, akik alkalmasak az újjáépítésre Rendkívüli esíeményszámba ment Óbudán vasár­nap délelőtt a Ripka-párt alakuló nagygyűlése, amely a Korona Vigadó .szépen feldíszített aagytenmében zajlott le. A csendes Óbuda régen fém Mftott ennyi embert együtt. Már a gyűlés meg­kezdése lelőtt félórával nagy tömegek vonultak a Korona-tér felé és a III. /közigazgatási kerületi pol­gárok élénken tárgyalták maguk között az uj ala­kulást. Az esetnek kissé különösen hangzó pikan­tériája, hogy a helyiséget, amelyben a Ripka-párt alakuló gyűlését tartotta, Wo Iff ék tói kellett kibérelni, mert egész Óbudán nincseín több gyű­lésre atkalfmjas helyiség. A III. kér. Keresztény Társaskörben, amelyhez a Korona terme is tartozik, ezidőszerint még Wolffék az urak. Bár nem teljesen az ő jóakaratuktól függ, hogy a helyiséget átengedőivé másnak is, különösen pedig az ellen­lábas Ripka-pártnak. A fővárossal kötött szerző­désük szerint ugyanis a nagytermet minden alka­lommal kötelesek átengedni más testületieknek vagy pártoknak is. Wolffék tehát ezúttal sem tehettek kivételt bár szívesen megtagadnák volna a terem átengedését, ha mód1 lett volna rá. Hálásan köszönte meg a lelkes fogadtatást, amelyben Óbudán része volt. Nem mint idegen jöt­tem ide — úgymond —, 15 éve. hogy idekerültem Óbudára, nagy tervekkel a kezemben, melyekkel megépíttettük Európa legtökéletesebb gázgyári üze­mét. Az alkotó munka szálai fűznek Óbuda közön­ségéhez. Ma is az épitöraunka jegyében vagyok itt. Az első tégla lerakásához kérem az önök segítségét Meg akarjuk alapozni a most jövfendő Budapestün­ket, a mi uj törvényhatóságunkat. Tisztában vagyok azzaá, hogy mi a teendő. Munkatársaimat keresem és válogatom, akikkel megbeszéljük, hogy miképen lehetne nagyot, tökéleteset alkotni. A főváros gazdasági épületét akarjuk újra­építeni. Jól tudom, hogy a polgárság terhei elviselhetetlen nyomásként nehezednek minden egytls emberre és ä mi törekvésünk az. hogy a terheket legalább elviselhetőbbé enyhítsük. Azt akarjuk,- hogy egymillió ember a maga ekzisz- tenciájában oly körülmények közé jusson, ahol a kulturális igényeit is Ikönyjebben kielégítheti. A fő­város életében ennek csak egy módja van, az, ha megfelelőn fogja a polgárság az uj törvényhatóságot összeállítani. A törvényhatóságba olyan férfiakat kell vá­lasztani, akik alkalmasak az újjáépítésre. Ha vizsgáljuk a választásra szervezkedő pártokat, három csoportot állapíthatunk miefe. A baloldali és a jobboldali szélsőségeket, amelyek között áll az én szélsőségtől mentes pártom, a középpárt. A b al­ól d a 1 i p á r it o k erős blokkban tömörültek. Azt a menetrendet, amelyet maguk elé tűz­tek, mi már ismerjük a múltból. Emlékezünk 1918-ra. Ugyanezen jelszavak mellett indult meg az akna­munka, melynek áldozatául esett nemcsak Budapest, hanem Magyarország egész integritása. Ugyanazon frázisokat halljuk, amiket 1918-ban hallottunk. Meg­döbbenve láttuk akkor, hogy a vezetők képtelenek voltak a lavinát megállítani., amely rettenetes pusz­A gyűlés lefolyása valóságos eseményszámba mem. S z i g e t h G/ábor műegyetemi tanáir meg­nyitó beszéde utáni Kovácshegyi Kálmán mal- lomigazgató ajánlatára megválasztották az V. választókerület tisztikarát és pedig a következőkből: Kovácshegyi Kálmán jelnök, Szilágyi Károly ügy vezetőelnök, az el­nökség tagjai: Bart óik! Béla takarékpénztári igaz>- gató, B 1 u m Frigyes szállodás, F r e y István iparos, dr. Stern József kir. közjegyző, Homonnay Frigyes tisztviselő; Kráp oszt ás y Géza gyógy­szerész, Kemény Lajos gyáros. Kortsák Gyula tanár, K u :d q l kéa Károly téglagyári igazgató, L i nzenpolz József igazgató, ujlaki Müller Pál dr. vezérigazgató, Rezső Antal MÁV főfelügyelő. Szálkái Papp József iparos, Szepesy Ágos­ton postaigazgató, S z i g e t h Gábor müegyetiemi tau nár, Schmidtkunz Lajosi kereskedő. Titkárok: dr. Bihary László, Bihar Jenő és dr. Fináiy Árpád. Viálaszottak ezenkívül (kétszáz tagú választ­mányt. A megalakulás formaságai utáni zajos ovációtól kisérye tulásba vitte az országot. Lehetetlen, hogy ennek szomorú tanulságait ne vonná most le a polgárság. A blokkban tömörült baloldali szélsőség te­lítve van nemzetköziséggel. a hagyományok tisztelete nincs bennük kellően ki­fejlődve. A keresztény nemzeti gondolat, a vallás erkölcsi gondolata náluk háttérbe szorul. A jobb­oldali pártok törekvéseit tekintve, azt látom, hogy nagy és fenséges gondolat az ő kezükben nem tulott a gyakorlatban megvalósulni, mert nem volt meg az erkölcsi 'erő a vezetőkben; hogy a hozzájuk csatlakozó munkatársaik a keresztény nemzeti gon­dolatot a gyakorlati életbe át tudják vinni. A keresztény gondolatból széthúzás, gyűlöl­ködés lett. A felekezeti Kérdéssel a társadalmat darabokra tép­ték. Fajti gyűlölettel még jobban szétdarabolták a társadalmat. A l!|eg pr e jg-náhnisaib b destruk­cióban jut kifejezésre ennek a rezsim­nek egész működése. Az ország élén álló ve­zetőemberek és tekintélyek Ijeghitványabb támadása után a hercegprímás személyét slem tkimélte. A destrukciót egyformán elítélem, akár fe­hér lepel alatt, akár pedig vörös rongyokban jelentkezik. A három-négyéves múlt, amely ezen irányt jelzi, nem tudott eredményeket produkálni, csak negatí­vumokat hozott létre. Alkotás; helyett rombolás lettt úrrá. Nem látom jogosultnak, hogy a három-négy éves meddő múlt után újra vezetöszerepefc követeljenek maguknak ennek a rendszernek hívei. A főváros gazdasági élete, katasztrófán? helyzetbe jutna és a iszanálás eddigi elredményeit is magával rántaná, ha tovább folytatnák az eddigi munkáju­kat. Meg kell alkotni a nagv politikai kérdésektől és szélsőségektől mentes törvényhatóságot. Vissza kell adnunk a községi autonómiát a maga hivatá­sának. Meggyőződésem hogy amig a városháza poli­tizál és nem dolgozik, addig nincs meg a légkör, mely alkotó munkára alkalmas volna. Fontos nagy teendők sohasem kerülnek megoldásra. Itt van az élelmezés kérdése, az olcsó, jó közlekedés, a lakás- kérdés ügye. Gyermekeink ndm képesek családot alapítani, mert nem tudjuk ökot tető alá hozni. Nem fontosabb-e ennek me(g valósítása, mint a világnézeti kérdésekről vitatkozni ? A jobboldali szélsőség! sajtó egyrésze azt állítja, hogy én gyöngíteni akarom) a keresztény (gondolatot. Nyíltan felelek erre. Nem csi­nálhatok mást, mint amit 25 éven át csináltam. Exponált katholiku® voltam és vagyok ma is. Nem tagadhatom meg önmagamat. Programmom a keresztény és nemzeti gon­dolattól áthatott Programm, ami nem ismer gyűlölködést. Nekem voltak a zsidók között is jóbarátaiimi akik a legnagyobb önzetlenséggel támogatták törekvései­met. Azt mondják a jobboldali szélsőséges oldalon, hogy a zsidók között nincs tisztelsséges ember. Aki ilyen elveket vall, nem szolgálja a hazája és a fő­város érdekeit. Nincs joga senkinek ilyen igaztalan bírálatot mondani amibertársairól. Arra kérem önöket, hogy a városuk iránti szeretet jusson kifejezésre most, amikor a iőváros talpraállitásáról van szó. A mindvégig nagy tetszéssel és figyelemmel fo­gadott beszéd után Szilágyi Károly volt törvényhatósági bizottsági tag buzdította a hallgatóságot, hogy támogassák az alkotó miunka jegyében szervezkedő pártot. — Élettem nagyrészét — mondotta Szilágyi —- az ellenzéki oldalon töltöttem és most itt vagyok, mert azt látom, hogy elérkezett az ideje az alkotás­nak, az építésnek. Dr. Baránszky Gyula szólalt fel ezután, aki két héttel ezelőtt Budán mór kifejtette^ hogy miért hagyta ott Wolffékat akiknek részéről azóta súlyos támadások érték őt. Ma is tanúbizonyságot tesz arról, hogy a keresztény községi párt1 nem tudott al­kotni, csak gyűlölködni. Wolffék mindenkit leihurrogtak. akik nem erőszakkal és nem ólmosfoottal akartak argumentálni. Wolffék azzal követ­ték el a legnagyobb hibát, hogy a kisebbséget kiszorították a bizottságokból. Ezért aztán a főváros érdolkei szenvedtek, mert a kor­mány a törvényhatóság életét neun volt hajlandó meghosszabbítani. Wolffék a városházán előkelő ide­genek voltak és ezért a személyeskedésbe fulladt minden tevé­kenységük. Kiabáltak a kerületi klikkrendszer ellen és végül az történt, hogy a régi tíz keriilelti törzsfőnök helyett ők három hozzá mean értő törasfönököt ültettek a főváros nyakára. (Zajos taps.) AZt a kormányt — fejezte be beszédét Baránszky —, amely helyre tudta állítani a sárbatiport nemzeti becsületet, támogatni kell. Elárulhatom önöknek, hogy az I. kerületben, ahol a keresztény községi párt olyan erősnek hiszi magát, nagy meglepetések várnak Wolffékra. A polgárság szine-j,ava máris Ripka mellé állott. Becsey Antal. akit a régi törvényhatóságokból nagyon jól isme­rünk. a Kejenföld-lágymányosi polgárság üdvözlését tolmácsolta. Fel kell végre hagyni a világ- nézleti fantazmagóriákkal. A dolgozó polgárságnak csak egy vilálgniézlete leket: az alkotó munka. En nem sokat adok a programmra. én a tartalmat nézem. Ripkát húsz éve ismerem, magam előtt látom családi életének tisztáságát és ez neke'm elég garancia arra. hogy bizzak az ő programmiában. Hennyev Vilmos államtitkár szterint meg kell szüntetni a felekezeti és osztályigyülölséget. Holz- s c h p a c h Nándor a hűvösvölgyiek üdvözletét tol­mácsolta. amig Menyhért Ferenc a munkások tekintélyes táborának csatlakozását jelentette be. Schmidtkunz Lajos és Reusing er Gyula be­széde után a gyűlés lelkes hangulatban ért véget. Az Óbudái polgárok távozóban zajosan megéljeneizték Ripka Fe/rencet és az uj pártszervezet megválasz­tott vezetőségét. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos emelkedett szólásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom