Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-23 / 51-52. szám
10 A magyar közgazdaság—tizenöt év előtt Hogyan áiltak részvények és mit fizettek osztalékot ? Tizenöt év előtt, amikor a Fővárosi Hírlap karácsonyfája először kigyulladt, a magyar pénzpiac nem volt olyan gazdag, vagy talán inkább olyan szegény bankokban, takarékokban és iparvállalatokban, mint ma. 1910-ben alig harmadrésze működött a jelenleg fennálló pénzintézeteknek és vállalatoknak az alaptőkék és tartalékok forintban, illetve koronákban szinte jelentéktelennek látszottak, viszont a béke és nyugalom éveiben erősödtek és izmosodtak, osztalékuk és árfolyamuk a konszolidáció jeleit mutatták. A Pesti. Hazai Első Takarék alaptőkéje mindössze 5 millió forint volt, árfolyama 18.350, osztaléka 775 volt, azóta a Takarék alaptőkéje előbb aranykoronában, majd papirkoroná- ban alaposan megduzzadt, békebeli nagy tekintélye és tőkeereje ma is az első fronton szerepelteti. A Kereskedelmi Bank 15,év előtt emelte fel 50 millió koronára alaptőkéjét, viszont 17%-os osztalékot tudott fizetni, árfolyama pedig 2300 korona körül járt. Nem érdektelen, hogy a Magyar Általános Hitelbank, amelynek 1910-ben csak 10.5% volt az osztaléka, 860 korona körül mozgott a tőzsdén és tartalék- alapja annak ellenére, hogy alapszabályszerűen az alaptőkének csak 2%-át kellett volna elérni, többszörösen meghaladta már akkor is alaptőkéjét. Abszolút konszolidált intézet volt a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank is. amely 4% osztalékot fizetett, és árfolyama 500 korona körül mozgott. Részvényeit már akkor , is Bécsen kívül Prágában, Triesztben és Frankfurtban jegyezték. Nagy jövő előtt állott a Magyar Agrár- és .Járadékbank, amely 30 év előtt alakult, igen sok vidéki és vasúti érdekeltsége volt, 7% osztalékot fizetett és árfolyama kb. 500 korona volt. A Hazai Bank alaptőkéje 32 millió volt, 200 koronás részvényei után 1910-ben 15 K osztalékot fizetett és a tőzsdei kurzus meghaladta a 220 koronát. Nagy tekintélyük volt a pénzpiacon az Angol-Osztrák Bank Wiener Bankverein magyarországi intézeteinek, amelyek már akkor is jelentékeny részt vettek a magyar iparvállalatok finanszírozásában és a hitelszükséglet kielégítésében. Rajtuk kívül a Mercurnak volt szerepe a magyar közgazdasági életben mint a bécsi Mercur exponensének és azóta ipari és kereskedelmi vonatkozásban nagy mértékben kifejlesztette érdekkörét. A mai Angol-Magyar Bank 40,000.000 alaptőkével mint Magyar bank és kereskedelmi rt. dolgozott 1915-ben és 38 K osztalékot fizetett. Balkán hálózatát ekkor fejlesztette ki teljesen a külföldi üzleti összeköttetései alapján tranzakciónál s internacionális érdekeltségeket szerzett és biztosított. Az Ingatlanbank fiatal vállalat volt, de energikusan terjeszkedett már 1910-ben és 1,200.000 K alaptőkéjével 30 koronás osztalékot tudott részvényeseinek biztosítani. Ekkor fejeződtek be a Földhitelbank alapítási tárgyalásai és 1911-ben ,6,000.000 alaptőkével jött létre az intézet, amely azóta elsőrangú szerepre tett szert agrárérdekü pénzintézeteink sorában. A bank 1914-ben már 10 K osztalékot fizetett. Eredményesen működött már a Hermes is, amely 1910-ben 3 millió alaptőkével rendelkezett és 20 K osztalékot juttatott részvényeseinek. A takarékpénztárak közül a Pesti Hazai Takarékon kivid első pozíciója volt a Magyar Országos Központi Takaréknak, amelynek 85 korona volt az osztaléka, tehát a névértéknek majnem 14%-a, árfolyama pedig közel járt az 1800 koronához. A Magyar Általános Takarék alaptőkéje 20 millió korona volt, osztaléka 37 korona, árfolyama pedig 700 korona felé haladt. A Belvárosi Takarék 7%-os osztalékot fizetett, a részvény árfolyama 690 korona körül volt. Igen jelentős pozíciója volt az Egyesült Fővárosi Takaréknak, amelynek alaptőkéjét épp 14 év előtt emelték fel 15 millióra, osztaléka pedig 120 korona volt. A tőzsdén az Egyesült Fővárosi 2400 korona körül variált. A nagy magánbankházak közül 15 év előtt is a es a Műnk és Davitísohn Kohner Adolf és fiai cégek domináltak a belső és a külföldi piacon , egyaránt. A nagy iparvállalatok közül akkor is a S a 1 g ó, Rima és MÁK vezetett a Ganz Dannubiuson kiviil. A Magyar Általános Köszénbánya 1910-ben 16 millió korona alaptőkével működött, 30 korona osztalékot fizetett, árfolyama pedig 1000 k o- r o n a felé közeledett. A genfi tőzsdén is jegyezték és a kölcsönkötvényei a nemzetközi piacon, mint igazi valőrök szerepeltek. A Salgótarjáni Köszénbánya osztaléka rendszeresen 32 korona volt, árfolyama pedig 230 korona körül állott. Budapesten kívül Temesvárott és Becsben jegyezték a részvényeket és törzsbányáin kiviil már övé volt a petrozsényi bánya és egy csomó zárt kutafmányi jog, valamint 6 részvénytársasági érdekeltség. A Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű, amely most publikálta elsőnek aranymérlegét, 1910- ben 40 millió aranykorona alaptőkével dolgozott és ' 32 korona osztalékot fizetett. Régi vállalataink körül meg kell emlékeznünk a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rtról. amely tizenöt év előtt eredeti tízmilliós alaptőkét forgatott és 6 korona osztalékot fizetett. 1914-ben kötötte meg 25 éves szerződését a magyar kormánynyal. A vállalat elsőbbségi kötvényeit is jegyeztette a tőzsdén és már tizenöt év előtt egy csomó képviselete és ügynöksége volt a Balkánon. Az Atlantica Trust a háború előtt a kormányzat támogatása nélkül is virágzó vállalat volt * Tizenöt év telt el, amióta ezek a tőkék, árfolyamok és osztalékok voltak érvényben és ma, végigböngészvén az árfolyamlapok és a vállalatok jelentéseit, megduzzadt papirkoronákat és lecsökkent vagy elpusztult vagyont tálálunk. A háború előtt 170 papirt jegyeztek a tőzsdén és ezeknek a vállalatoknak a vagyona közel 2.3 milliárd aranykoronát képviselt, mig ma az a 288 részvénytársaság, amelyet a tőzsdén kotti- roznak, alig reprezentál % milliárd vagyont. Ez a két összehasonlító tétel legjobban igazolja, mit vesztettünk tizenöt év alatt. A tőzsdén jegyzett ösz- szes papírok közül csak öt vállalatnak van 25 milliós aranyvagyona, viszont az összes jegyzett részvények száma 152 5 millió darab, amiből 45.5 millió a bankrészvények száma. Csekély vigasztalás, hogy a legtöbb részvénnyel biró Lloyd bank már likvidál, mert az „aktiv“ részvények igen jelentékeny része jóformán teljesen elértéktelenedett. Tizenöt éve, hogy a Fővárosi Hírlap először számolt be a magyar gazdasági élet erőviszonyairól és most letargikusan állapíthatjuk meg, milyen erősek voltunk akkor és milyen gyöngék vagyunk most... ÖMBMHBMSHiHHniaiiiSgöaaiíNHB VÁLLALKOZÁS Versenytárgyalási hirdetés Beérkezett ajánlatok A III. Határ-utcai összekötő csatorna, III. La- jos-uica és III. Pacsirtamező-utcai főgyűjtők közti szakaszrészek megépítésére hirdetett nyilvános versenytárgyalásra ajánlatot nyújtottak be: Hlatky József és Tausz Alfréd 41,837.522, dr. Sándor Ödön 33,937.100, Ámon Antal és Fiai 34,780.500, Klauber és Vajda 42,491.800, Barkó és Tauber 47,554.880, Just Ferenc 37,834.580, Berger és Haller 57,228.880 K-val. Döntés átszámítás után. Versenytárgyalási döntések A főváros illetékes albizottsága, illetve a tanács az alábbi, nyilvános versenytárgyalás utján meghirdetett közmunkákat ^ következő cégeknek, mint legelőnyösebb ajánlattevőknek ítélte oda: A Mester-utca 41—43. sz. alatt épülő városi bérház lakatosmunkálatait Sóty István és Kajtár Lajos vállalkozók kapták. Az előbbi 670,376.000, az utóbbi 674.535.000 K-ás ajánlatot tett. A két vállalkozó az ajánlott összegek egységáráért közösen végzi a munkát. Ugyanezen bérház bádogosmjunkálatait Fliegl Béla nyerte el 160,355.000 K-ért. Budapest, 1925 decmber 23. Ugyanezen bérház mázolómunkálatait Psenicka Testvérek és Brenner Miksa cégek kapták Előbbi 201,339.000, utóbbi 237,930.000 K-ás ajánlatot tett, a munkát ellenben a határozat szerint a fenti összegek egységáráért közösen végzik el. Ugyanezen bérház szobrászmunkálatait Reichcn- berger József vállalkozó kapta 55,210.000 K-ért. Ugyanezen bérház aszbesztpala-tetőfedési munkálatait az Eternit-Művek nyerték el 121,500.000 K-ért A Telepi-utca 34. sz. alatti elemi iskola villanyfelszerelési munkálatait Gabriel és Társa cég kapta 105,055.550 K-ért. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási részv -társaság Igazgatóság: I udapesl, V,, Mária Valéria-u. 11. Képvisoletek : München, Wien, Bukarest, Zemun, Eelgrád Sofia I. SZEMÉLYFORG LOM. A Dunán Budapest—Pozsony—Wien között, 2. Budapest—Mohács között fényesen bo- rendeze t terinesgőzösökkel, hajófülkék, hálóhelyek, elsőrangú étterem a Nemzetközi Hálókocsitársas ig kezelésében, 3. Budapest—Visegrád — Dömös—Esztergom között, 4. Budapest helyi- és átkelési járatok, 5. Átkelési járatok v'isegrád—Nagymaros között, (1. Vegyes járatok Vidin— Rushuk között (bolgár belíorgalom) ^ 1 iszáll: Szolnok—Csongrád, Csongrál—Szeged közö t II. Teheráruforgalom az egész Dunán és annak hajózható mellékfolyóin. Személy- és áruszállításra vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgál a társaság igazgatósága és annak képviseletei. » OFA « HOLZINDUSTRIE AKTIENGESELLSCHAFT ZÜRICH BUDAPEST, V, ZOLTÁN-UTCA 16 HUN SÁNDOR BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF- RAKPART FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉK, KÁTRÁNY ÉS VEGYITERMÉKEK qyAri raktArh TELEFON: JÖZSEF 61—23. F & S GOLYÓÉ CSAPÁGYAK VECSEY JENŐ TELEFON SZÁMOK; OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK József 39-02, József 51-99 Budapest, Vili., Kisstóctó-u. II /CHLICK-NICHOL/ONI GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG Gyár és Irodák r Budapest, VI., Váczl-út 45-47. szám. 5 Gyártmányai: Diesel-motorok, szivógázmotorok A gőzgépek, gőzkazánok, hUtő-jéggyárl és vágóhíd fi berendezések, turbina és körforgószivattyuk, hidak P és tetőszerkezetek, emelőgépek és daruk, vasúti g^^^^ocsH^(v^ggonolk)^gazdasági gépek. MATRAi ANTAL ES TARSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 33. Szállít: létrákat, tűzoltó-készülékeket, teljes tűzoltó-felszereléseket, mindennemű köz- tisztasági eszközöket, talicskákat, kiskocsikat, kutszivattyukat és szerszámokat. FLOHR KÁROLY FELVONÓGYÁR BUDAPESTI FIÓKTELEPE VI., PODMANICZKY-UTCA 12. TELEFON 129-26.
