Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-16 / 50. szám
Budapest, 1925 december 16. 5 _ 'Jöi'/jjzoäTiijßLiP Elvi ellentétek és viták a kormánnyal Szállodaadó, betegápolás és gyermekvédelem, iskolaegészségügy, plébános-választás és egyéb ügyek a szerdai közgyűlésen A szerdai közgyűlés tárgysorozata nem számítható a különösen érdekes műsorok közé. Van azonban két tárgya, amelyeknek tárgyalása során a közgyűlés ellentétbe került a (kormánnyal. Az egyik a szállodaadó fentartása és a szabály- rendelet módosítása, a másik pedig a nyilvános betegápolás és az országos gyermek- védelem költségeinek kérdése. Ezek egyszersmind a legfontosabb programmjai a szerdai közgyűlésnek. Mind a kettőt Csupor tanácsnok előadásában fogja tárgyalni a közgyűlés. Érdeklődéssel várják Sipőcz Jenő dr. polgár- mester válaszát egy interpellációra, amelyet az alkotó munka ügyében intézett hozzá egy bizottsági tag. Interpellációra válaszol Liber tanácsnok is, és pedig a lakásbérek felszabadítása és a lakásvétel tárgyában, valamint a lakásbérleti és vizszol- gáltatási szabályrendelet hiányosságai ügyében. Hamvassy főjegyző interpellációkra adandó válaszok formájában beszél az idegenforgalmi hivatal megfelelőbb elhelyezéséről és a kirakatadóról. Választások is lesznek a közgyűlésen, és pedig A száll o.d aadó ügyében, miínt • ismeretes, a szállodások és vendéglősök ipartestületének fellebbezésére a belügyminiszter kimondotta, hogy a .székesfővárosnak nincsen joga száliodaadót_ létesíteni, mert >a szállodai szobákat az állam már megadóztatta akkor, amikor az általános _ forgalmiadat a szállodai szobák után is szedi- Miután azonban a. főváros már elhatározta a szállodaadó megvalósítását és a szállodaadót tényleg szedi is, a belügyminiszter kivételesen hozzájárult ahhoz, hogy a jelen esztendőben ezt az adót a főváros beszedhesse, egyben azonban bizonyos módosításokat is rendelt. A főváros nagyon súlyos helyzetbe került, hiszen a szállodaadóból az 1924-ik évben 14 milliárd papirkoronát, az idén pedig körülbelül egymillió aranykoronát szedett be. Ilyen összegeket pedig a költségvetésből egyszerűen kidobni nagyon nehéz. Megcsinálták tehát a módosításokat, behozták a belügyminiszter által kívánt egységes. 15 száza- j lékos adókulcsot és a közgyűlés szünetelése folytán azt a tanács, a törvényhatósági bizottság jóváhagyása reményében, már életbe is léptette. Egy-v szóval, mire a közgyűlés megszavazza a szállodaadót, az tulajdonképen a belügyminiszter rendelete értelmében pár nap múlva már meg is szűnik. Most kérdés, hogy a közgyűlés nem. száll-e szembe a belügyminiszter akaratával, bár nehéz feltételezni a közgyűlésről olyan mentalitást, hogy egymillió aranykorona évi bevétel miatt kockára tegye Budapest idegenforgalmát. A másik vitás kérdés, amely a főváros és a kormány között fennáll, a nyilvános betegápolás és az országos gyermekvédelem költségei körül tört ki. A főváros már régen viaskodik ebben az ügyben a népjóléti minisztériummal, most azonban a pénzügyminisztertől enyhébb leirat érkezett. Az október 7-én tartott közgyűlés ebben a tárgyban kiadott kormányrendelet ellen a közigazgatási bírósághoz intézett panasziratot, amelynek sorsa ma , még ismeretlen. Ezenközben érkezett meg a- pénzügyminiszter leirata, amely utal arra, hogy a kérdés kedvező megoldása ügyében tárgyalások vannak folyamatban. A pénzügyminiszter azonban, a sérelmes kormányrendeletet lényegében ezúttal is és kifejezetten fentartja. A tanács és a pénzügyi bizottság tehát azt javasolja a közgyűlésnek, amit az valószínűleg el is fog fogadni, hogy a pénzügyminiszter leiratát egyszerűen vegyék tudomásul, azonban a közigazgatási bírósághoz intézett panaszt változatlanul tartsák fenn. Ezzel tehát a betegápolás! dijak tengeri kígyóvá vált kérdése még mindig nem került le a napirendről. Igen fontos tárgyat visz a közgyűlés elé Püré b 1 Győző tanácsnok is, aki a községi iskolákban i s k o 1 a e g. é s z s é g ü g y i intézmény létesítése tárgyában tesz előterjesztést. A tervezet szerint negyvenhét körzetbe osztják be az iskolákat, amelyek mindegyikéhez átlag négy iskola és körülbelül 1500 tanuló tartoznék. Minden körzetben egy iskolaorvos és egy iskolagondozónővér látná el az egészségügyi szolgálatot. A közgyűlés tárgysorozatán a tanácsnak minden tagja több tárggyal szerepel, de valami túlságosan, kiütköző érdekes előterjesztéseik nincsenek. Édes tanácsnok a temetők rendbehozatala ügyében tesz több előterjesztést, Lobmayer Jenő dr. tanácsnok személyzeti ügyekről referál, G ö m ö r y főjegyző pedig azt fogja indítványozni, hogy az autótaxik tarifájának megállapítását, amelyet ideiglenesen a tanácsra ruháztak, ismét a közgyűlés vegye a maga hatáskörébe. özv. KODEüK# FERENCNÉ december 15-íől (kedd) minden este nOCSARHOK-KÄUEHÄZBAN (VI., Andrássy-ut 64.) DALLOS MIKLÓS MÜVÉSZZENEKARA KÍSÉRETÉVEL ÉNEKEL megválasztják a lipótvárosi és a Budapest- Rákosíalvai római katholikus plébánost. Ebből az alkalomból összeszámították a közgyűlés katholikus vallásu tagjait. Ebből kiderül, hogy a közgyűlésnek 179 rendes és 76 póttagja vallja a katholikus vallást. Egészen bizonyosra veszik, hogy lipótvárosi plébánossá Ortvay Rezsővel, a szélső jobboldal jelöltjével szemben Madarász Istvánt, Csernoch hercegprímás jelöltjét választják meg. Néhány albizottság tagot is választanak és megalakítják a vásárcsarnoki bizottságot, amelynek előreláthatóan a következők lesznek a tagjai: Andréka Károly, Bieber József dr., Ehrlich G. Gusztáv, Joa- novich Pál dr., Reisz Móric, Scheuer Róbert, Bayer Antal, Vass Béla, Zsember Géza, Eraky Károly, Fehérváry Sándor dr. és Liptay Lajos dr. Az Egységes Községi Polgőri Párt központi értekezlete Napirendre kerü tek : a lipótvárosi plébános választás, a szállodaadó, az ingatlan átir^si illeték, az iskola-orvosi intézmény és egyebek Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este 7 órakor az Egységes Pártkör helyiségében népes értekezletet tartott, amelyen előbb dr. Gaár Vilmos alelnök, majd utána dr. Kozma Jenő elnök elnökölt. Tárgyalásra került a szerdai törvényhatósági közgyűlés napirendjének anyaga. __ Elsőnek a Lipótvárosi Bazilika megüresedett plébánosi állásának betöltésével foglalkoztak. A párt tagjai egyhangúlag úgy határoztak, hogy szavazatukat a 'hercegprímás jelöltjére, Madarász István érsek-helynöki titkárra adják le. A napirend következő pontjának ismertetésénél Bánó Dezső kormányfőtanácsos hosszabb beszédet mondott, amelyben a szállodaadó eltörlése mellett foglalt állást. Bánó többek között rámutatott arra, hogy a szállodaadó súlyosan megdrágítja a Budapesten való tartózkodást és emiatt a vidékiek, ha tehetik, csak a nappalt töltik a fővárosban és éjszakára, hogy a megszállást elkerüljék, hazautaznak. A szállodaadó eltörlése emelné az idegenforgalmat, ami más formában gyümölcsözőbben jövedelmezne a fővárosnak. Ehhez a ponthoz behatóan és számosán szólaltak fel. Staub Elemér, Bittner János, dr. Ba- ránszky Gyula, Glück Frigyes, Holtzspach Károly, Scheuer Róbert, Becsey Antal. Dinich Vidor és Gaár Vilmos mindannyian azt hangoztatták, hogy a főváros jelenlegi sanyarú pénzügyi helyzetére való tekintettel ezúttal hajlandók ugyan a szállodaadót megszavazni, bár valamennyien meg vannak róla győződve, hogy ez az adónem hátrányosan befolyásolja az idegenforgalmat. Ami pedig nemcsak a közvetlenül érdekelt szállodai-, vendéglős- és kávésiparra, de a főváros egyéb gazdasági köreire is káros hatást gyakorol. A párt tehát úgy határozott, hogy a szállodaadót feltételesen csak az 1926. évre szavazza meg, de már előre is leszögezi azt az álláspontját, hogy 1927. évtől kezdve ennek az adónak a megszüntetését fogja követelni. Ezzel a. kérdéssel kapcsolatban a párt fölhatalmazta az elnökséget, hogy tegyen sürgős lépéseket a főváros egységes költségvetésének bemutatása iránt, mert enélkül a pártnak nincs módjában az egyes kiragadott pénzügyi javaslatokról véleményt alkotni. Ezután az i n g a 11 a n á t i r á s i-i 11 e t é k ügye került szóba. A részletes vitában Sümeghy László, Szombathy Kálmán, Staub Elemér és Becsey Antal vettek részt. A párt a javaslatot megszavazta. Az iskola egész ség ügyi berendezkedések ismertetésénél dr. Juba Adolf orvos, egyetemi magántanár szakszerűen rámutatott a javaslat messzire kiható következményeire és hiányaira. Baránsky Gyula hozzászólása után, dr. Grosch Károlv a gyakorló orvosok nevében azt kívánta, hogy ez az intézmény ne vegye el az amúgy is kínosan küzködő gyakorló orvosoktól a kenyeret és ne akarjon magánprakszist folytatni. Gaár Vilmos megnyugtató fölvilágositása után ,a javaslatot egyhangúlag elfogadták. A tabáni temető meghosszabbításának tervét a párt ellenezte. Végül pártszervezési kérdések kerültek szóba. Majd az értekezlet után a Pannónia különtermében pártvacsora volt, amelyen számosán vettek részt. Olvasóinkhoz! Az utolsó esztendők megtanították Budapest polgárságát arra, hogy önmaga ellen való bűn, ha nem törődik a város ügyeivel. A boldog békeidőkben a nagyközönség jóformán egyáltalán nem érdeklődött a kommunális ügyek iránt. Tudták nagyon jól, hogy a városházán minden rendben folyik és Budapest épül, Budapest gazdagszik anélkül, hogy a nagyközönség beleártaná magát a várospolitikába. Azóta azonban nagyon megváltoztak az idők és Budapest polgársága a saját bőrén keservesen tanulta meg azt, hogy ez a nemtörődömség drága mulatság. Ma eljutottunk odáig, hogy a városházán történő dolgok jelentőségét megismerte a polgárság. Ma a közönség érdeklődése nagyobb mértékben fordul a város parlamentje felé, mint amennyire az országos politika érdekli. Ma már minden pesti polgár tudja, hogy a városházán életbevágó érdekei forognak kockán. Ami a városházán történik, az kihat egész életünkre. Innen indulhatnak ki csakis azok az akciók, amelyek megmozdítják Budapest gazdasági életét, amelyek felfrissítik az egy évtizeden át szinte megaludt vérkeringését. A városházától függ, hogy lesz-e kenyerünk, hogy a kulturemberhez méltó életet élhetünk-e ? Éppen ezért fokozottabb feladatok hárulnak ma a FŐVÁROSI HIRLAP-ra is, amely mindenkor független és objektiv kritikusa volt a városházi eseményeknek. Ma megnagyobbodott az a közönség, amely kiváncsi a mi szavunkra és amely a FŐVÁROSI HÍRLAP elsőrendű városházi értesüléseiből meríti nagyíontosságu információit. Ebben a tudatban igyekszik a FŐVÁROSI HÍRLÁP minden héten a legérdekesebb anyaggal, információkkal és kritikákkal bekopogtatni közönsége ajtaján. Úgy érezzük, ma minden budapesti polgárnak olvasnia kell ezt a lapot, amelyből útmutatást és értesülést szerez legfontosabb gazdasági, kulturális és társadalmi cselekedeteinek irányításában. Ebben a tudatban kérjük régi és hűséges olvasóközönségünket, tartsák meg fokozott szeretetükben a jelentőségében és szükséges voltában hatalmasan meggyarapodott FŐVÁROSI HIRLAP-ot. Kérünk mindenkit, újítsa meg lejáró előfizetését és győzze meg polgártársait arról, hogy a FŐVÁROSI HIRLAP-ra ma minden budapesti polgárnak szüksége van, akit érdekelnek a városháza eseményei és aki útmutatást akar nyerni a városi ügyekben. Január 1-ével XV. évfolyamába lép a FŐVÁROSI HÍRLAP, amely méltán dicsekedhetik ennek a tizenötéves múltnak őszinte és becsületes sikereivel. + * * A Fővárosi Hirlap-nak előfizetési ára a Gazdasági Hírlap állandó melléklettel együtt: Egész évre . . 20 pengő = 250.000 korona Fél évre .... 10 „ = 125.000 FESTŐ és MÁZOLÓ ZAFOUREK FERENC Budapest, II., Margil-körut 73. sz. Alapítva : 1860.
