Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-04 / 5. szám
Budapest, 1925 február 4. ^ÖlYlho^íWMP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hirlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs 3 Krausz Simon jött, Kónyi Hugó ment Einhornék feltámasztják halottaiból a Lloyd- Bankot — Vádak az Angol-Magyar Bank ellen Múlt számunkban megemlékeztünk azokról a szállongó hírekről, melyek szerint Krlausz Simon, az Angol-Magyar Bank elnöke betegség' cimlén szabadságra megy, amelyből nem tér vissza ia bank elnöki székébe. Ezt a hint azzal a megjegyzéssel közöltük, hogy minden cáfolat ellenére is. elöbb-utóbb valónak fog bizonyulni, sőt hozzátettük azt is, hogy a hir megvalósulása még akkor sem várható azonnlal, ha illetékes helyen nem is cáfolnák me®. Nos, a cáfolat megjött: Krausz Simon visszatért szabadságáról és elfoglalta! helyét .a bankban. Ezi az esemény azon ban korántsem d rőt len ifi meg a távozásáról szóló híreket, amelyek nemcsak Budapesté n* de B é c s b e n is makacsul tartják maguk a t. Hogy Krausz Simon átvette- ai bank ügyeinek Vezetését, ezt oly kényszerítő körülmények idézték elő, amely elől kitérni nem állott módjában. Az Angol-Magyar Bank ugyanis olyan eislemények előtt áll, amelyek szükségessé teszik az elnök személyének jelenlétét. Ezekről az eseményekről egy bécsi tőzsdei lan n következőket irja: „Einhorn, hollandiai bankár, aki a Lloydbank részvényeinek tekintélyes része felett rendelkezik, azzal ia gondolattal foglalkozik. hogy hatályon kívül helyezi az Angol- Magyar Bankkal folyamatba tett tranzakciót és újból föltárnasztja régi nagyságában a Lloydbankot. Az Einhorn-cég. úgy ,a miaigla, mint. iizLetbarátainak pénzéből kétmillió holiíandforintot akar erre a' célra előteremtem. Az Einhorn-cég azt állitja. hogy nyomós okai vannak az Angol-Magyar Bankkal kötött üzlet stornirozására és szemére veti az Angol-Magyar Banknak, hogy a Lloydbank aktíváit elkótyavetyélte.“ Az Angol-Magyar Bankra 'tehát igen kellemetlei napok várnak és nincs kizárva, hogy az ellene emel vád igen kinos helyzetbe sodorja. Tudvalévő, hog} a tranzakció első napjaiban igen kinos jieleneltek játszódtuk le azon az igazgatósági ülésen, amelyen a Uovdibank részéről delegált igazgatósági tagok azt követelték, hogy n bank uízenhaltmilliárdos passzívái 'fedeztessenek az aktívákból. Ugv látszik. Einhorn vádja ezzel a megtagadott kötelezeltitseggel van kapcsolatban és el lehetünk rá készülve, hogy Einhorn nyilvánosan követelni fogja az Angol-Magyar Banktól, hogy számoljon el a Lloydbank átveti aktívájával. Nem akarjuk feltételezni, hogy Einhornnak alapos oka lenne arra a vádra, mintha a Lloydbank aktivált csakugyan könnyelműen elherdálták volna;, de egv nagy bankot ferde világításba helyez, ha egy olyan komoly oé®, amilyen az Einhorn-cég. ilyen súlyos váddal lép fel ellene. Heves viharokra van tehát kilátásunk az Angol- Magyar Banknál, s úgy látszik. Krausz Simon azért sietett vissza a bank elnöki székébe, hogy lecsendesitee a tenger háborgó hullámait. mint ama bizonyos mitológiai isten, kinek szavára elültek a viharok és elsimultak a hullámok. Bizonyos, hogy bármennyire igyekezett hazai, kissé mégis elkésett, mert a háborgó tenger máris elnyelte az elnök kollégáját, aki nem más, mint Kónyi Hugó. az intézet kauciós alelnök-vezérigazgatója. Kónyi uir !e pillanatban St. Maiuriceban piheni ki ama harcok fárad,almait, amelyeket az első igazgatósági üléseken vívott Szt erényi József báróval és érdektársaival. Az Alpesek le csodás magaslatáról kétségkívül szebb kilátások nyílnak, mint az A n g o 1-M agyar B iái n k irodájából s mi megértjük Kónyi Hugó uirat, ha az Alpesek havas levegőjében s n|em az Angol-Magyar Bank feszült atmoszférájában keres gyógyulást megviselt idegeire. Úgy tudjuk, ho®y Kónyi ur idegei nem lesznek többé az Angol- Magyar Bank izgalmainak kitéve. Erősen tartja ugyanis magát a him hogy Kónyi nem tér többé vissza az Angol-Magyar Bankhoz, s már vissza is vette kaucióját, melvet akkor deponált, mikor Krausz Simon átvitte őt a Hazai Banktól az Angol-Magyarhoz. Mindenesetre meglepő, hogy Kónyi Hugó megelőzte a távozásban Krausa Simont. De ez a távozás nem jelenti azt, hogy Krausz Simon marad. Szinte halljuk, amint Kónyi Hugó Danton módjára odakiáltja Krausz Simoninak: Felszólítják, hogy három hó múlva kövess! | Budapest székesfőváros Asványviz-Üzeme | HBRMATVIZ • a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitett vize. ! KAPHATÓ MINDENÜTT. TELEFON: Jdzael 112-59. i i \ \ Az utótözsde kalózai, ötnegyedévé, hogy a pesti tőzsdén kíméletlenül letaglózzák a részvény- papirok értékét s ötnegyedév óta csak az hallható, hogy az értéktőzsdén nincs üzlet, sőt hallatszanak olyan hangok is. hogy a tőzsde inkább káros, miint hasznos tényezője a magyar gazdasági életnek. Ugyanezek a hangok nem egyszer azt az óhajt nyilvánították. hogy az egyetlen okos cselekedet lenne bezárni a tőzsdét. Amikor a tőzsdei életről ily lesújtó vélemények hallatszanak, ugyanakkor olyan jelenségek merülnek fel, amelyek arra vallanak, hogy egyeseknek nem hogy egy tőzsde sok. de még kettő is kevés, amennyiben üzleteiket nem a rendes tőzsdei időn ‘bei ii 1, h a n e m az u t ó t ő z s d é n bonyolítják le. Ez a meghosszabbított tevékenység azonban csak látszólagos, mert a tevékenység, amelyet az utótőzsdén kifejtenek, nincs összefüggésben a tisztességes tőzsdei üzlettel. Az 111 ó- tőzsde lényegében m a már nem más, mint felügyelet és eile n őrzés n é 1 k ü 1 való garázdálkodás, sőt kalózkodás a tőzsde lobogója alatt. Ezt a garázdálkodást a tőzsde parazitái viszik véghez, akik rejtett de könnyen fölismerhető célokból a tőzsde hangulatát meg akarják változtatni, vagy pedig a legközelebbi tőzsdenap irányát fiktív árfolyamokkal akarják befolyásolni. A tőzsde lerongyoltsága mellett ez igen veszedelmes aláakinázása a normális üzletnek s mert a tőzsdei élet kialakulását az utótőzsde nélkül is elég káros erő befolyásolja, múlhatatlanul szükséges, hogy az utótőzsdének nevezett kalózkodás lehetetlenné tétessék. A mai tőzsdei üzletek ,lebonyolítására másfél óra éppen elegendő, sőt a legtöbbször sok. hiszen az értékpapíroknak egész csoportja van. amelyben egyáltalán nincsen forgalom. 1a tehát akadnak olyanok, akik üzleteik lebonyolítását az utótözsdéni végzik, úgy ezt kétségkívül izzal a számítással teszik, hogy olyan előnyökhöz ussanak, amelyeket a rendes üzleti' órákban nem tudnának maguknak biztosítani. Ha ezzel csak mainknak használnának s az egész üzleti életnek nem irtanának, alig lenne szavunk az ilyen manipuláció álén. De tűrhetetlen, s a gazdasági életre veszedel- nes. hogy a tőzsde üzleti életét a rendes üzleti órákon kívül eső spekuláció befolyásolja. Kétféle tőzsdéje nem lehet az országnak, s mert a legális tőzsde az, amely üzleteit a tőzsdetanács által megállapított órákban bonyolítja le. csak természetes, hogy ennek a legális tőzsdének a 'tevékenységét kell biztosítani', minden más áltőzsdéi tevékenységgel szemben. A tőzsdetanács kötelessége a legradikálisabb eszközökkel megakadályozni az utótőzsde rombolásait s még attól sem szabad visszariadnia, hogy a tőzsdéről kizárja azokat, akik az utótőzsdén bonyolítják le üzleteiket. A tőzsde biztonságát meg kell végre védelmezni a kalózok garázdálkodása ellen, Ankét a tranzitó-kereskedelemről. A Fővárosi Hirlap több ízben foglalkozott azokkal a súlyos károkkal, amelyeket a fővárosnak kell elszenvednie a tranzíitóforgalom megbénítása miatt. Az előjegyzési raktárak megszüntetése útját vágta annak, hogy Budapest a délre- és keletire irányuló keneskedele m nek ,a központja lehessen. Talán fölösleges rámutatnunk azokra az anyagi károkra, amelyek a kormány szigorú rendelkezései folytán, különösen a kereskedő- világot suijtják. A főváros ipari és kereskedelmi érdekeltségei két héttel ezelőtt tartott; értekezletükön szóvá tették sérelmeiket és mtegálliapod'tak azokban a követelésekben, amelyeket a kormány elé terjesztenek. Ez az előterjesztés immár meg is történt azon az ankéton, melvet a kereskedelmi minisztériumban tartottak dr. Wimmersperg Frigyes államtitkár elnöklete mellett. A főváros közönsége nevében dr. P u r é b l Győző tanácsnok terjesztette elő azokat >a kívánságokat, amelyek a tranzitóforgalom helyreállítása céljából szükségesek. Úgy a 'tanácsnok, valamint Magyar Bertalan, a magyar tpanzitókeres.kedök országos egyesületének elnöke rámutattak arr.a, hogy a főváros és a főváros kereskedelme nem mondhatnak le azokról az előnyökről, amelyeket a tranzitóforga- lom zavartalan lebonyolítása biztosit. Felhívták a kormány figyelmét az osztrák tramzitóraktárak nagy előnyeire, amelylekkel azok .rendelkeznek a magyar előjegyzési raktárak felett s amelyeknek Bécs azt köszönheti, hogy ,a tranzitóforgalom legnagyobb része az utóbbi időkben Becsbe terelődött Szakszerűen fejtegették a kérdés jelentőségét Szász Pál, az Omke titkára. Székely Artur, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Fried Béla, az Ömke választmányi tagja. Bállá Szigfrid, a Kereskedelmi Csarnok 'titkára,, továbbá dr. Reiss Jenő és dr. Ember Károly. E felszólalások után Sz.abóky államtitkár bejelentette ,a pénzügyminisztérium nevében, hogy a lehetőségeim belül igyekezni fog olyan intézkedéseket tenni, amelyek lehetővé teszik iá tran- zitókereskedelemmel /foglalkozó kereskedők zavartalan működését. Végül az elnöklő Wimmersperg államtitkár jelentette ki. hogy á kereskedelmi miniszter meg fogja! találni iái módját, hogy a tranzitóraktá- rak ügyében ,ai megfelelő megoldás létrejöhessen. A magunk részéről csak megismételhetjük azit, amit egyízben már kifejtettünk: a magyar kereskedelmi világot bem szabadi a iranzitókereskedelem megbénításával büntetni olyan bűnökért, amelyeket a vámkezelés tisztviselői követtek el. Ekkora igazságtalanság -alatt összeroppanna a magyar kereskedelem. Még nem veszett ki a szociális érzés... A sírásba és jajgatásba, mely a banktisztviselők birodalma felől hallatszik, örömhangok is vegyülnek s mi ezekből a hangokból jól eső érzéssel állapítjuk meg, hogy vannak még elégejdett banktisztviselők is az országban!. Nem nagy a számuk — alig negyvenre tehető — s ha ez a stzám nem is nagy tényező a banktisztviselők társadalmában, arra mégis alkalmas, hogy intő példáját adja annak a szociális érzésnek, amellyel a Műnk és Davidsohn bankcég viseltetik alkalmazottjai iránt. Ez a bank- cég átérezte, hogy a tisztviselői karnak is van valamelyes érdefme egy cég sikerében és anyagi felvirágzásában. A konjunktúra nem minden és a tisztviselő hűsége, buzgalma és lelkesedése is valami, illő tehát, hogy a tisztviselő szolgálatai honoiráltas- sanak akkor is, amikor már vége a konjunktúrának, mejrt a vagyon megszerzésében! nem csak a konjunktúrának, de a tisztviselőnek is van része. Ez a gondolkozás ütközik ki a Műnk és Davidsohn-cég bánásmódjából: nem zavarta -el tisztviselőit, mihelyt a konjunktúra megszűnt, sőt megmaradt irántuk épp oly figyelmesnek és előzékenynek, mint amilyen ,a konjuktura aranykorában volt. Ma is különféle na- turáliakkal látja el alkalmazottait, még pedig teljesen ingyein és ezenfelül az év végén a rendes fizetés, remuneráció és újévi ajándékképe«' a havi fizetés háromszorosát juttatták munkatársaik« -ai k. De| nem tagadták meg tőlük a fizetésemelést sem, amely az idén 25—30 százalékban nyilvánult meg. Ezelk a tettek még normális időkben, is kivétel számba mentek volna, mai azonban csodálatot és tiszte leltet keltenek Műnk Péter és D a- v i d s o h n Horac iránt akik oly súlyos időkben is előljárnak a szép példával és tettekkel figyelmeztetik az önzőket és szükkejbliieket az emberségességre. amellyel a munkaadó az alkalmazottjának tartozik. A Magyar Kereskedelmi Csarnok közgyűlése. A harc eldőlt, s amilyen izgalmasak voltak a7 előosatá- rozások, oly zajtalan volt maga ai döntő ütközet: a közgyűlés. Úgy látszik, az ellenzék, amely ni elnököt akart a Magyar Kereskedelmi Csarnok élére, az utolsó pillanatban mégis arra a belátásra jutott, hogy a magyar kereskedők érdekképvise. étét legméltóbban báró M a dar áss y-Be c k Gyula reprezentálja Hogy ez a felfogás mennyire helyes, kiviláglott báró Madarassy-Beck Gyulai elnöki megnyitójából, melyet a közgyüLésen mondott. Az elnök ebben a beszédben ismertette a magyar kereskedelem harcait, foglalkozott mai helyzetével és rávilágított jövőjére. Minden szava találóan jellemezt® a helyzetet. A közgyűlés ezután a szokásos formaságokat intézte el és hozzálátod a választások megej léséhez, melyeknek eredménye a következő: elnök: báró Madarassy- Beck Gyula; alelnökök: Kaszab Aladár, K r ay er Emil, Rotter Zsigmond, Épp inger Károly és H -a 1 a s i-F i s c h e r Ödön. Most. amikor -a harcok lezárullak és az ellentétek elsimultak, nem tagadhatjuk meg magunktól, hogy ne tegyünk eleget annak a be.ső szükségességnek, hogy tiszteleititel ne hajtsuk meg zászlónkat azok előtt, akik ellen harcoltunk. Szól ez elsősorban Rotter Zsigmondnak. ö a harcosok élén állott, tehát természetes, hogy a 'támadások pergő tüze őt érte leginkább. Ebből a heves támadásból merítse azt a tudatot., hogy sokra értékeltük az erejé't és ebből az értékelésből megállapíthatja azt i's. hogy nem ,a személyét, de azt az irányt érték a támadásaink. amelyet a harc idején képviselt. Kibontakozás a szanálási krízisből. Vágó József, a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője íebr. 4-én, szerdán este félnyolc órakor a Lipótvárosi Társaskörben „Kibontakozás a szanálási krízisből“ cimeii felolvasást tart. A Kör vezetőségle vendégeket szívesen lát. Az orvos kötelességet teljesít, amikor betegeknek, gyermekeknek. vérszegényeknek es 1 abba dozóknak Meinl - fele maltinkakaót rendel tápszerül. Egy kisérlet meggyőzi önt Me inlmaltinkakaó- jának kiváló minősegéről es gyógyhatásaról. Minden Mein1 -üz1etben kapható. Meinl Gyula r.-t.
