Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-25 / 47. szám

6 Budapest, 1925 november 25. MVfmOSJJIWMP Odön, Wertheimer Elemér is. akiknek Liber Endre .tanácsnok előterjesztésére meg fogják adni a szinháznyitási engedélyt. Igaz, hogy ezek a megnyi­tási engedélyek az „eső után köpönyeg“ jellegéit viselik, mert mind a három színházban már vígan folynak az előadások. Sok apró-cseprő személyi ügy lesz a szerdai közgyűlés tárgyalásának gerince. Ezek aligha lesznek érdekesek, de kitűnő beszedet tudnia valaki mondani majd akkor, amikor a Jókai-cente- nárium költségeinek fedezetéről lesz szó. Az egész Jókai-centenárium mindössze 38 millió koronájába ke­rült a fővárosnak, de ezért az összegért kegyelete- sebb módon meg lehetett volna emlékezni a nagy költő századik születésnapjáról, mint ugv, amint tör­tént, hogy Zilahi Kiss Jenő énekelte el hattyú­dalát a Liszt Ferenc-téri szobor talpazatánál. Utol­jára említjük meg a szerdai közgyűlés legfontosabb tárgyát, a kórházak 1925/26. évi és a fértőtlenitö- intézetek 1925. évi költségelőirányzatát. A kórházak költségvetésénél valószínűleg újabb erős támadások fognak elhangzani a közgyűlés minden oldaláról a népjóléti minisztérium ellen, amely csökönyösen ra­gaszkodik a mindenkori kormányok ama tradíciójá­hoz, hogy jobb ügyhöz méltó igyekezettel akarja le­nyomni a betegápolási dijakat. Teszik pedig ezt olyankor, amikor közkórházaink hallatlanul szomo­rú, lerongyolódott állapotban vannak. Sötétség. B u d a y Dezső, a pénzügyi bizottság­ban olyan beszédet mondott, amelyből kitetszett, hogy gyanúsnak italálja az előző esti sötétséget. Egyenesen kimondta, hogy a, v illamo,slámpák Buda­pesten határozottan Sipőez Jenő tiszteletére alud­tak ki. Hiszen ha ez történt volna, még nem lett volna baj, mert a városházán annyi volt a lampion, hogy Sipöczöt is, Wolffot is, Budayit is nagyszerűen láthatta közönségük. Nem hiszünk a Buday Dezső gya­nújában és valószínűleg ő sem igen hisz, mert. akkor nagyobb lármát csapott volna Dehát nem is a.z a fontos, hogy kinek a tiszteletére volt sötétség Buda­pesten, hanem az, hogy sötétségnek soha és semmi­féle megokolással nem szabad lennie. Ezzel szemben megtörtént szombaton éjszakai, hogy a nagy sötétség után kis sötétség köszöntött a város egy részére. A szombati sötétség később keletkezett, rövid ideig tar­tott és a József-városra lokalizálódoít. Enyhítő kö­rülmény, hogy a sötétség után reggel a magasabb emeleteken legalább viz sem volt. Nem akarjuk ezek­ért a kétségbeejtő állapotokért újra meg újra a kur­zust ültetni a vádlottak padjára. Hiszen ami igaz, az igaz, a kurzusnak sok része van ezekben a dolgok­ban. A kurzus ötödfél esztendő alatt nem tett ke­resztbe szalmát azért, hogy ennek a városnak lerom­lott közműveit egy kicsit megjavítsa. De hol voltak az üzemigazgatók, akiknek gondjaira vannak bízva ezek a rendkívül fontos közüzemek. Miért nem álltak ki ezek a nagy nyilvánosság elé és miért nem kiál­tottak, miért nem ordítottak, hogy hallja meg min­denki, a kurzus urai nem akarnak segíteni a lerongyo­lódott közműveken, a kurzus urai azt akarják, hogy sötétség legyen Budapesten és hogy szomjan pusz­tuljon el a iakósság. Ha megtették volna, ma semmi felelősség nem (terhelné őket. De nem tették meg. tehát mindenént ők a felelősek. Hogy miért nem tet­ték meg? Talán, mert nem volt gerincük, vagy mert az egzisztenciájukat féltették. Harmadik esetnem igen lehet, hacsak nem ia.z, hogy nincs kellő szakértelmük. Hiszen, ha az az oka'az Elektromos Művek minapi csődjének, hogy a Duna vízállása egy kicsit emelkedett, akkor a miinapi sötétség unos-untalan megismédlödhetik. És ha ez igy van. akkor az Elek­tromos Művek vezetése nem jó kezekben van. Ha Deutsch Lajos vezérigazgató nem tud megbir­kózni. —- elismerjük — nehéz feladatával, akkor en­gedje át a helyét kitünőbb szakembernek. De tudják meg a városházán is, meg az Elektromos Műveknél is. hegy a sötétségből már éppen elég volt Budapestnek. Ez a minapi sötétség szinte követelőén sürgeti, hogy a technika legújabb vívmányaival fel­szerelt villamos centrálét haladék­talanul megkell építeni. JAHODA KAROLY “Űc“’ ^lj^ei|lkBaro«^u^M-86^relemnszAmol^^^-82^03-3^ A közmunkatanács a Rudas-fürdő kiépítéséért. A közmunkatanács — értesülésünk szerint — leg­utóbb lépéseket tett a Rudas-fürdő kiépítése érde­kében. A közmunkatanácsban ugyanis hangoztatják, hogy ez a kérdés most már aktuálissá vált. A fővá­ros H ii 111 Dezső műegyetemi tanár tervei szerint fogja a Rudas-fürdőt átépíteni és kibővíteni. A nagy- fontosságú tervnek egyelőre csak az az akadálya, hogy nem kevesebb, mint tízmillió aranykoronába kerül, amelyet erre ,a célra előteremteni nagyon ba­jos. Akció indult meg egyébként annak' érdekében is, hogy a Gellért-fürdő és a Rudas-fürdő közötti ré­szen egységes parkot létesítsenek. Ennek legfőbb akadálya az, hogy Budának eme részén csak a két fürdőt elválasztó útvonalon van közlekedése, A vil­lamos hálózatnak máshova való elhelyezése roppant költséget igényelne, bár esztétikai szempontból na­gyon kívánatos lenne. Foglalkoznak ezenkívül a Császár-fürdő és Lukács-fürdő parkjának kiszélesí­tésével is. Itt is az a hiba azonban, hogy a Duna- parton haladó szentendrei vasúti vonalat máshova kellene helyezni. .Jubiláló főjegyző. Harminc éves szolgálati ju­bileumát ünnepelte a napokban Sebő Gusztáv fő­jegyző, aki jelenleg a VII. kér. elöljáróságot vezeti. A főjejgyző egyike a főváros legkiválóbb és leg­szorgalmasabb főtisztviselöinek, akit tisztyiselőtársai meleg kollegiális érzéséért mindenütt szeretnek. A jubileum alkalmát is megragadták a VII. kerületi elöljáróság tisztviselői és őszinte ünneplésben része­sítették az elöljáróság vezetőjét. Az ünnepelt dr. Szekeres Róbert tanácsi fogalmazó köszöntötte és közérdekű munkásságát méltatta. A jubiláns Sebő főjegyző meghatóban mondott köszönetét a meg­tiszteltetésért. Ezután Feleki Sándor dr. tiszti­orvos, a Petőfi Társaság tagja versben köszöntötte a jubilánst, akihez még Édes Imre és Vaszy György segédhivatali főigazgatók intéztek beszéde­ket. Akik megváltott jeggyel sem utazhatnak az autó­buszon. ( Levél a szerkesztőhöz.) Az Apponyi- téri lantobusz-állomásnál megváltod az utazáshoz szük­séges jegyet. Felszállsz és boldog vagy, hogy beszo­rultál a kocsiba. Szorongatnak, de ez nem baj, a fő, hogy utazol. De még ez a boldogságod sem tart so­káig. A Szervita-itéren megszámlálják az utasokat és ugv találják, hogy a kocsiban hét emberrel több van, mint amennyi a megengedett szám. És heted magad­dal leszállítanak. Nem használ sirás, jajgatás, nem használ, hogy az utazás árát lefizetted az Apponyi- téren. Jön a rendőr és kifess,ékel. Le kell szállnod és várnod egy másik, harmadik, esetleg negyedik kocsira. És megtörténik, hogy te, aki a legelső várakozók között voltál az Apponyi-téren, később kapsz helyet a Szervita-Téren, mint azok, akik egy félórával később váltottak je­gyet, mint te. A dolog szóra sem lenne érdemes, ha az autóbusz-vállalatnak, nem lenne tucatszámra igaz­gatója, vezérigazgatója, főfelügyelője', felügyelője és ellenőrje. Ekkora személyzettel talán meg lehetne azt valósítani, hogy az Apponyi-téri állomásnál sor­szám szerint engedik felszállni az utasokat, még pedig annyit, amennyien a kocsiban előírás szerint helyet kaphatnak. Ez igy van mindenütt a világon, még ott is, ahol az autobusz-vállalatoknak nincs annyi vezér- igazgatójuk', igazgatójuk, felügyelőjük és ellenőrjiik. De Till Antal urnák, az autobusz-üzem vezérigaz­gatójának még ez a nagy személyzet is kevés, mert csak úgy tud imponálni önmagának, hogy e.gy nagy személyzetnek vezérigazgatója. Till ur tehát valószí­nűleg ad oculos szeretné demonstrálni, hogy oly kis személyzettel nem lehet rendet tartani az autóbusz­üzemnél, szaporítsuk tehát az alkalmazottak számát. Igém? De hisz a sok aikamazpittól már most sem jut hely a közönségnek az autóbuszokban. Nem baj, a fő, hogy nagy legyen a személyzet. (Egy leszállí­tott autóbusz -utas.) Megnyugodtak a kedélyek az üzemellenörzö- bizottság terve körül. A Fővárosi Hírlap leg­utóbbi számában Ripka Ferenc főpolgármester nyilatkozott ,a belügyminiszternek ama tervéről, amely azt kívánja, hogy állandó üzemellenőrző-bi­zottság alakuljon. A főpolgármester ebben ,a nyilat­kozatában rámutatott azokra a tévedésekre, ame­lyek tulajdonképen az izgalmat okozták. A főpol­gármester nyiltkozata óta azonban teljesen megnyu­godtak a kedélyek és minden oldalon belátták, hogy a belügyminiszternek legkisebb szán­déka sincs, hogy a főváros autonómiá­jába beavatkozzék. A héten azután Ripka Ferenc főpolgármester úgy a pártokkal, mint a bel­ügyminiszterrel többizben Tárgyaik E tárgyalások eredménye az, ami különben a törvényhatósági bi­zottság összes pártjait megnyugtatja, hogy a meg­alakítandó üzemellenőrző-bizottságban a közgyűlés tagjainak lesz többségük és a kormány által kineve­zendő szakértő tagok kisebbségben lesznek. Meg­nyugtatóig hat különben a pártokra az, hogy a bel­ügyminiszternek távolról sem szándéka ebbe a bi­zottságba politikusokat ültetni. A kinevezett tagok olyan szakértők lesznek, akik az üzemek munkájá­nak és gazdálkodásának megbirálásánál rendkívül hasznos, gyakorlati tanácsokat tudnak majd adni. Ezzel teljesen megnyugodtak a kedélyek és nincs semmi akadálya annak, hogy a közgyűlés már leg­közelebb megválassza küldötteit és a belügyminisz­ter is kinevezze a szakértőket. Ebédeltetést akció gyermekek és felnőttek ré­szére. A székesfőváros tanácsa a népjóléti és munka­ügyi minisztérium támogatásával a székesfőváros te­rületén lakó szegénysorsu óvodás és iskolásgyerme­kek, valamint az ínségben levő felnőttek nyomorá­nak enyhítése céljából olcsó ebédeltetési akciót in­dít. Az étkeztetésben 4000 gyermek és 4000 felnőtt vehet részt. Az óvodás- és iskolásgyermekek felvé­telét az illetékes óvoda vagy iskola eszközli, a fel­nőttek pedig a hirdetményben felsorolt bármelyik főzőhelyen egyszerű jelentkezés és az ebéd adag megtérítési árának lefizetése ellenében minden hivatalos eljárás ml lő zés ével részesül­hetnek étkezésben. A gyermekek az ebéd árának megtérítése fejében hetenkint 3000 K-át fizetnek, a felnőttek heti 20.000 K-ás és 15.000 K-ás hetijegyet válthatnak aszerint, hogy vasárnapra is, avagy csak hétköznapokon óhajtanak étkezni. A felnőttek ré­szére ezenkívül napijegyek is állanak rendelkezésre és pedig hústalan ebédre 3000 K-ás, húsos ebédre 6000 K-ás árban. Az étkeztetés november 30-án kez­dődik és 1926 május hó 31-ig tart. A szinarany-iönyereniények, három vagon búza, autó, zongora, motorkerékpár, varrógépek, kerék­párok és gyönyörű arany és ezüst tárgyak teljesen indokolttá teszik a nagy keresletet és bizalmat, amely a kitűnő tervezetü aranysorsjáték iránt az egész országban megnyilvánul. Aranysorsjáték inté- zősége: Budapest, V., Szabadság-tér 6. Széchenyi Gyógyfürdő a moc*ern orvosi ludomány minden csz- közével és a különböző gyógyeljárások- hoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megközelíthető. Tűz ellen biztos a harcod, Hogyha veszel MlNlMAX-oí, MAGYAR MINIMAX részvénytársaság; ■I., Rózsa-utca 85. sz. Te’efon : 37—31. ^ agyar Fiat Automobil R.-T, Váci-utca 12. Telefon: 124-53 és 150-76. a VEZETŐ VILÁGMÁRKÁI át GRUKUALD HENRIK SBÍW5 BUDAPEST, VII., | tCT^Spec'álTstt Vilmos c^ászár-ut 19. = üvegtáblákban. BUDAPES SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ 0ZEM£ 1 HARMATVÍZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize Kapható mindenütt t Telefon József 112-59. CORDfiTIC a tökéletes autópraeu Főelárusitás: Budapest, Ví., Mozsár-u. 9. z magántanfolyam JWIUvJ Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári és középiskolai msgánvtzsg&kr», érettségire ________________________ sz iaC11ENARDis ll)ALCÍIER TEHERVOKTATÓ AUTOMOBIL SI R0KA2.K 10 tonna vontató képességű V.t Csanádi-utca 3. Telefoni 46-01.

Next

/
Oldalképek
Tartalom