Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-11 / 45. szám

8 Budapest, 1925 november 11. sfomnmiiiiwAP Szurday felelős a magyar textilipar francia csatavesztéséért Miért volt passzív a Textilgyárosok Szövetsége ? A magyar sajtóban megíujták a vészkürtöt: tönkremegy a magyar textilipar a magyar-francia kereskedelmi szerződés miatt! A kürtőt Szurday Róbert és szükebb testőrsége adta a sajtó kezébe, ugyanaz az érdekeltség, amelv amniak idején — hiú­ságból vagy könnyelműségből — passzivitásba meint át ahelyett, hogy minden eszközzel igyeke­zett volta a maga érdekeit és igényeit megvédeni. A magunk részéről túlzottnak tartjuk azt a jaj- dulást, amely mesterséges izgalomba akarja hozni az országot, mert a szerződés valójában olyan kevés cikkre, terjed ki és olyan rövid időre szól. hogy ko­moly veszedelmeit sem a vegyi, sem a textiliparra nem jelenthet. Ennek ellenére természetesen az é r- dek képviseletek kötelessége lett vol- n a, hogy megtegyék a magukét még a kisebb hi­bák vagy hátrányok elhárítása érdekében is. De mit látunk? Az érdekképviseleltek mélyen hallgattak, egé­szen addig a percig, amig ki intem derült, hogy még Fenyő Miksa önfeláldozó és kitűnő munkája sem képes utólagos orvoslásra, amivel a vegyipari, de főleg a textilipari szövetség előzetes akciókép- telenségét kellett volna pótolni. Hol volt Szurday Róbert, amikor, nem saját ün­nepléséről, hanem a kari érdekről volt szó? Hol volt a Textilipari Sző vetséig, amikor nem kom­münikéket kellett elhelyezni, hanem tájékoztatni és befolyásolni lehetett volna az illetékes tényezőkeit.? Kétségtelen tény, hogy akár két nap. akár .itiz nap állott rendelkezésére ai szerződés megkötése céljá­ból. Szu rdaynak meg kellett volna találni a mó­dot arra, hogy szakszerűi álláspontját' érvényesítse. Ha pedig erre nem volt képes., akkor ne Waikot tá­madja és tarn adtassa, hanem önmagát és ne a keres­kedelmi minisztert menesztesse, hanem ő hagyja ott azt a pozíciót, amelynek betöltésére a közvélemény szerint aiKalmatlánnak bizonyult. Mi van a valorizálással ? Csak a nyugdíj-, járadik- és biztosítási valorizáció aktuális. Kedden este terjesztette B u d pénzügyminiszter az egységes párt elé a valorizációs javaslatot, amely — legalább egyidöre — véget vet az általános bi­zonytalanságnak és türelmetlenségnek. Információnk szerint a javaslat egyáltalán nem foglalkozik a hadikölcsön­kérdéssel. hanem csakis a nyugdijjáradék és biztosítási kérdéseket rendezi, de ezekben a problémákban is ai bírói mérlegelést tolja előtérbe. Amilyen helyes a bírói objektivitás­nak általános alkalmazása, annyira megnehezíti a kérdés gyors megoldását a bíróságok roppant túl­terheltsége. Épp ezért remélnünk kell, hogy a kor­mány gondoskodik arról, hogy a valorizációs perek s o r o n k i v ü 1 i tárgyalása is biztosítást nyerjen. A hadikölcsön-valorizáció ügyével a pénzügy- miniszter — információnk szerint — csak a t a- v a s s zi a 1 kivan Ifoglalkozni. Miért kapja meg a koronarontó Stux-cég a József-Szanatórium sorsjátékot? Kijátsszák a tárgysorsjáték fogalmát A József szanatórium-egyesület elhatározta, hogy sorsjátékának első főnyereménye egy élet­hossziglani évi 36 milliós, második főnyereménye egy hasonló jellegű évi 18 milliós, a harmadik pe­dig egy évi 9 milliós járadék lesz. Ez az elhatá­rozás eg yór teli mii a it á r g y s o. r s j á t é k fogalmának megkerülésével, miután a já­radék kétségkívül pénzbeli juttatás, tehát az állam osztálysorsjáték monopóliumát áttöri. Ez a kivé­teles előzékenység annál inkább meglepő, mert ed­dig az illetékes tényezők ragaszkodtak ahhoz az elvi állásponthoz, hogy kizárólag ,az állami osztálysorsjátéknak van joga pénzbeli nyeremé­nyeket kitűznie. Még különösebb azonban, hogy — hir szerint — a sorsjegykibocsátással a S t u x Gyula és Hugó bankház fog foglalkozni, amelynek főnökei tudva­levőleg a hires k o r o n a r o n t á s i bűnügyben előkelő szerepet vittek és maguktartásuk minden­esetre homályos maradt. Tiltakoznunk kell az el­len, hogy ilyen tekintélyes intézmény, mint a Jó- zsef-szan.atórium, épp a S t u x-céggel álljon össze, amikor annyi régi és tekintélyes cég van a piacon, amelyeknek jónevéhez kétség se férhetett. Remélhe­tőleg a szanatórium vezetői is be fogják látni, hogy a S t u x-cég bankári szerepe nem alkalmas arra, hogy a sorsjáték sikerét biztositsa. Bűvészkedés a Fapapirok körül. Az Általá­nos Faipari és Kereskedelmi rt„ amely azelőtt a Marcur érdekkörébe tartozott, most ..rész­vényösszevonást“ visz végbe. A papír jelenleg 10ÜÓ koronán jegyzik, érthető tehát, ha a vállalat igyekszik valőrré varázsolni részvényeit. A fapiacon hasonló irányú törekvés jelentkezik több más vál­lalatnál is, miután a L i c h t i g-töl kezdve a Duna- haraszti-ig fillérekért jegyzik a hajdani nagysá­VÁLLALKOZÁS Kocsiút burkolás. A tanács versenytárgyalást hirdet a fővárosi központi szivattyú-telep IX. kér., Soroksári-ut 31. sz. udvarán létesítendő bazalt fejkő kocsiút burkolómunkáira. A szabályszerűen kiállí­tott és lepecsételt borítékban elhelyezett ajánlatokat 1925 november 27-én (pénteken) délelőtt 11 óráig kell a tanácsi II. (középitési) ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél (IV., Központi városháza, II. em. 279. ajtószám) benyújtani. Műkő- és szobrászmunka. A tanács versenji- tárgyalást hirdet a IX. kér., Mester-utca 41—43. sz. ötemeletes kislakásos bérház építésével kapcsola­tosan szükséges műkő- és szobrászmimkákra. A költ­ségvetési kiírás, ajánlati feltételek ivenként ötven­ezer koronáért kaphatók a tanácsi 11/a ügyosztály­ban Eridrich Lajos főmérnöknél (Központi város­háza, III. em. 317. ajtószám) naponként csakis 12’—2 óráig. Benyújtási határidő: november 18. Versenytárgyalási döntések A főváros tanácsa, és az illetékes albizottságok a következő közmunkákat az alanti cégeknek, mint legkedvezőbb ajánlattevőknek ítélték oda: 26.000 darab bazaltkő szállítását a Hofbauer 1. cég kapta darabonkint 8230 koronáért. A Kerepesi temetőben levő Thalmayer-féle, bir- tokbavett mauzóleum tatarozásánál a kőművesmunkát B é d i Aurél kapta 9 millió 820.000 K-ért, gokat. Kapcsolatos a részvényösszevonás tervével az az akció, amelyet L i c h t i g Géza kezdeménye­zett és amely a bútorgyárak fuzionáltatására irá­nyul, nyilvánvalókig szintén azért, hogy feljavítsák ezeket az összetöpörödött konjunktúra-alkotásokat. Attól tartunk, hogy Lichtigék próbálkozása sen.i a bútoripart nem fogja megmenteni, sem pedig a rész­vények belértékét nem tudja emelni. Ehhez az a külföldi töke kellene, ami —- nincs. az ácsmunkát R anyák József kapta 20 millió 952.000 K-ért, a bádogosmunkát Ruf fián Iestván kapta 25 milliió 855.000 K-ért. A Városmajor-u. 67. sz alatt épülő kertészeti ház ácsmunkáit Riedl Bertalan .nyerte él 64 millió 180.000 K-ért. A Peterdy-u. 17. alatti polgári iskola villamos- világitási berendezését Orschovszky István kapta 112,227.354 K-ért. A Váci-úti vámépület kömives tatarozását Führer Miklós kapta 40,078.000 K-ért. Az Országbíró-utca gyalogújának rendezését Helfensteln Károly nyerte el 33,725.000 K-ért. A Babér-utca makadámszerü rendezését Klau­ber és Vajda cég kapta 201,997.000 K-ért. A Czakó-utca gyalogjárójának rendezésére Obendorfer I. és Fiai cég kapott megbízást 22.643.000 K ellenében. Beérkezett ajánlatok A főváros tanácsa versenytárgyalási íiirderetl 26.000 darab bazaltkő szállítására. Ajánlatot nyújtottak be a Sághegyi bazaltbánya rt. a 8290 K, a Somoskői bazaltbánya rt. ä 8330 K, Hofbauer I. á 8230 K és a Badacsonyi bazaltbánya rt. a 8260 K. A Miklós-téri gyógypedagógiai intézet vízveze­téki és csatornázási munkálataira ajánlatot nyújtot­tak be: Szepessy Sándor utóda 129,471.500, Margit- tay Gyula 145,65i2.000, Fischer Gyula és Társa 129,622.772, Egri és Társa 99,725.677, Ruffián István 116,498.500, Weinberger Mór 130,361.753, Farkas Izor 146,617.000, Fleischmann Gyula 123,556.500, Pogány Nándor 113,852.500, Gerő N. Nándor 125, 880.500, Fekete Ödön 101,036.500, Reimár Miksa 93,034.000, 1 Tóth Imre és Társa 106,742,071, Tóth Ferenc 96 millió 511.450, Vulkán rt. 138,954.000, Szentgyörgyi és Társa 107,520.875, Fliegl Béla 124,655.718, Kikta Gyöngy és Gümth^rt í 47,424.250, Moharos János 109,491.000, Rohonczi Hugó 121,923.625, Neményi Si­mon 112,644.000 K. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emik Társszerkesztő: dr. Kosa Miklós. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Révai-Nyomda, Budapest, V., Ügynök-utca 8. szám. (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.) Ä JELÉNIVOR LEGJOBbTÉT0FE60 AHYÁGA SCHONDORFERJENŐ MÉRNÖK KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉS!, VÍZ­VEZETÉKI ÉS,CSATORNÁZÁSI BERENDE­ZÉSI VÁLLALATA Budapest, VII!,, Gólya utca 22. Telefon: József 131-72. DÁN IdRiIn M BUDAPEST, VIII. KISSTÁCI Ó-UTCA 5-. TELEFON: JÓZSEF 12-59. S: ZABADALIA AZOTT FfiSTÉKÖRLŐGÉPEK, ECSETEK, FESTÉK, LAKK, KENlE SCARTSCHOCKE J. és FIA kc,e és Iroda és raktár: IV., D E Á K-TÉR 4. BUDAPEST ■ ecsetgyér Gyár és raktár: VI.. R Ó Z S A-U. 72. Telefon: 60-43. — Alapíttatott 1849. Rádió-ciRkeK! Legolcsóbb forrása. — Amateur- készülékek díjtalan kipróbálása. — KARL TESTVÉREK elektrotechnikai anyagok gyári raktára. Budapest, IX , Ferenc-köruf 44. — Telefon: József 9-34 i KiSS ERNŐ és TÁR/A BUDAPEST, vn KÉR., ERZSÉBET-KÖRUT 13. Háztartási cikkek, zománcedények legelőnyösebb beszerzési forrása. RUFF MIKSA FASZÉNNAGYKERESKEDŐ Iroda és raktár: X., Józsefvárosi pályaudvar, Kőbányaí-uti oldal, VI. és vII. kapuszám. Retorta-és erdei boksa bükkfaszenet min- Telefon: József 11*28. denkor a legolcsóbb napiárban szállít. MAGYAR FANTO MÜVEK RT. ezelőtt Bihar-Sxilágyl Olajipar rt. — Mayer és Möller olaj-, gépkenőcs- és vegyipari gyár rt. BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-UTCA 42. SZ. TbI. 75-60. Finomítók : Sátoraljaújhely, Pesterzsébet. TbI. 75-60. Benzinek, autóolajok, gép- és hengerolajok, kocsl- kenöcs, gépzslr a legolcsóbb napi árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom