Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-11 / 45. szám
2 Budapest, 1925 november 11. egyedül nem akarom az ezután történendőkért a felelősséget vállalni. _ A belügyminiszter voltaképen koncessziót te sz a fővárosnak akkor, amikor a- szanálási törvényben megállapított jogával nem él és nem küld a főváros nyakára oly szakértő-bizottságot, amely- lyel ellenőrzési és felügyeleti jogát gyakorolhatná a főváros üzemei fölött. Ezt a belügyminiszter nem teszi meg, hanem vegyes bizottságot küld ki, hogy a törvényhatósági bizottság is egyidejűleg ellenőrizhesse a saját üzemeit. És ebben rejlik a veszély. Ha a törvényhatósági bizottság- a belügyminiszternek a tanácshoz most leküldött rendeletét nem fogadja el és a közigazgatás és közüzemek viszonyát egyidejűleg nem szabályozza, #akkor a belügyminiszter, mint legfelsőbb felügyeleti hatóság, rá lesz kényszerítve arra, hogy rendet teremtsen és akkor majd egy szakértőkből összeállított olyan bizottságot fog kiküldeni, amely az ö szuverén rendelkezési joga alapján, a törvény- hatósági bizottságtól függetlenül fog megalakulni. — Nem lehet a kormánytól rossz néven venni, hogy foglalkozni akar .a közgazdasági élet legsúlyosabb problémáival és hogy a közüzemek terén nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is rendet kíván teremteni. Amennyiben Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nem tud rendet teremteni és a tanács az autonómia teljes sérelmével továbbra is önhatalmúan, saját hivatalnoki fejeivel vezeti az üzemeket és megakadályozza az autonómia kizárólagos jogosultságu -képviselőjét, a törvényhatósági bizottságot, hogy a főváros közüzemeinek sorsát irányítsa: — akkor a kormánynak joga és kötelessége, hogy a szükséges rendet maga tere mt se me g. — A fővárosi törvény legtöbb vonatkozásában különben is -már teljesen elavult. Ötven évvel ezelőtt, amikor a fővárosi törvényt megalkották, a törvényhozók attól féltek, hogy nem akad a fővárosban elég intelligens polgár, akik a főváros autonómiáját vezetni tudnák. Ebből a felfogásból indultak ki a fővárosi törvény megalkotásánál, -amikor kimondták, hogy a közgyűlésen a főpolgármestert az elnöklésben a polgármester helyettesíti. Ebből kifolyólag szervezték meg a- törvényben az egyes bizottmányokat úgy, hogy -a polgármesterek látják el a bizottmányok elnöki teendőit és ez a felfogás szolgált alapul ötven évvel ezelőtt a törvényhozás- I na-k akkor, amikor a f ő v, árost köz munka- tan ácsot megteremtették. A félszázad előtti törvényhozók szeme előtt tehát az a fölfogás lebegett, hogy a főváros polgársága éretlen és a város autonómiáját a tanács kikapcsolásával nem tudja vezetni. Azóta azonban félszázad múlt el és most a legnagyobb abszurdum, hogy a közgyűlésen a főpolgármestert elnöklésében a polgármester és az alpolgármesterek helyettesítsék. A parlament mintájára a polgármestereknek a bársonyszékben van a helyük és az elnöklést a főpolgármester helyett, szükség esetén a törvényhatósági bizottság megválasztott tagjainak, alelnöki minőségben kellene ellátniok. — Éppen a napokban alkottunk precedenst a BESzKÁRT geszciójának felülvizsgálására kiküldött ad hoc bizottságban, amelynek elnökévé nem tanácsnokot választottunk, hanem Ugrón Gábor fővárosi bizottsági tagtársunkat. A fővárosi törvény revíziójánál feltétlenül szükséges, hogy az összes bizottságokban a fővárosi bizottsági tagok maguk közül válasszanak elnököt, éppen úgy, mint a nemzetgyűlésen: a tanácsnokok és polgármesterek mint előadók, referensek jelenjenek meg a bizottság ülésén, aminthogy a miniszterek is meghívásra jelennek meg a nemzetgyűlési bizottságok ülésein, Ugyancsak meg kell szüntetni a közmunkatanácsot is, mint a régi időkből fenm-aradt lehetetlen, önmagát tűéit intézményt, mert ez a fővárosi autonómia legnagyobb sérelme. A fővárosi törvénybe bele kell hozni az angol princípiumot, hogy minden oly közüzemi ügy vitelében, amely hatalmi kérdést jelent, ne hivatalnokok, tanácsnokok, vagy fixfizetéses emberek, hanem a politikai felelősséggel biró fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok lássák el a felülvizsgálat és ellenőrzés jogát. — Mindig szeretünk hivatkozni Anglia és Magyarország alkotmányának hasonlóságára és párhuzamos fejlődésére. Nos, az angol közigazgatásban az említett princípium teljes mértékben -megvalósult és Angliában a közigazgatási szervezet akként van megalkotva, amint föntebb elmondottam. Ma Budapestnek nincsen autonómiája, mert az nem autonómia, hogy hivatalnokok, tanácsnokok, polgármesterek vezetik az üzemeket. Autonómia az, ha maga a főváros közönsége, a törvényhatósági bizottság maga vizsgálja, vezeti a maga üzemeit. Felmerül, az a kérdés, hogy -amint ötven évvel ezelőtt a törvényhozók a főváros pol- fgárságát éretlennek tartották az autonómia telies gyakorlására, meg lehet-e most -adni a teljes -autonómiát a törvényhatósági bizottságnak: igen, v-agy nem ? Szerintem autonómiáról csak akkor lehet beszélni, ha a törvényhatósági bizottságnak ezt az autonómiát tényleg meg is -adják. Ha nem adnák meg, akkor az autonómia nem egyéb, mint szemfényvesztés, amelyre kár szót is vesztegetni! Kozma Jenő dr. az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, íörvényhatósáoi bizottsági tag sem látja az au-t-onóoiiia -sérelmét /a belügyminiszter rendeletébein. Az autonómiát — mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának — -eddig akként értelmezték az üzemekben., hogy még a törvényhatóságnak. sémi volt köze hozzájuk, a törvényhatóság sem pillanthatott bele ügyvitelükbe, munkásságukba-. Az üzemeknek a törvényhatóságtól való ez az eltávolodása és különállása indította a belügyminisztert -rendeleté kiadására. Szóval a helyzetet úgy lehetne jellemezni, ho-gv eddig csak az- üzemek autonómiájáról lehetett beszélni, — de nem a fővárosi törvény- hatóság autonómiájáról. — A belügyminiszter jogát1 a törvény biztosítja, a belügyminiszter azonban enged törvénybiztositotta jogaiból, amlikor az iize-mek vizsgálatát a leiratban foglalt módon váltja valóra, mert elejti a külön pénzügyi szakér-tő elvét, — holott ez csak neki lett volna ■ felelős -— és megnyugszik egy oly vegyes bizottság döntésében, amely felerészben az ö szakértőiből, felerészben a törvényhatósági bizottság válogatottjaiból, áll. Minthogy ennek a bizottságnak impériu-ma | P o 1 ó n y i Dezső interpellációja, amelyet a M a r g i t *s z i g'e hi G y ó-gj|y f ü r diő rí. -szerződése ügyében intézett Budapest polgármesteréhez, végre egész megdöbbentő mivoltában tárj,a fel azt a (gazdálkodást, amely a főváros közönségének javai körül folyik. Ez a- szerződés tiz évvel ezelőtt, amikor a részvénytársasággal megkötötték, előnyös volt a fővárosra, amennyiben év.i 225.000 aranykorona bért, tiz év al-att tízmillió ar-anykorona befektetést és a mérlegszerű haszonból még külön negyven- I százalék- részesedést biztosított a fővárosnak. Hogy ezek a szerződésszerű kötelezettségek mivé zsugorodtak össze évek folyamán, erre nézve elég felemlíteni, hogy -a főváros elengedte -a részvény-társaságnak -a 225.000 -aranykorona évi bért, elengedték a 40 százalékos haszonrészesedést, leszállították a tizmlilli. ós befektetési költséget és mindössze -arra kötelezték, hogy 135.000 köbmétert építsen be a szigetbe, ami legjobb esetben 50 milliárd papirkoroná- nak felel meg. De még ezt a befektetést is úgy osztották fel, hogy 1925 végéig 5 milliárdnyi, az 1934. év végéig további 16 milliárdnyi és végül az 1937. év végéig pedig további 219 milliárdnyi papirkoronát tartoznak befektetni. Ha figyelembe vesszük, hogy tízmillió aranykorona százötven mlliárdnak felel meg, a társaság a fővárostól a módosított szerződésben mintegy százmilüárd ajándékot kapott, nem szólva arról, hogy elengedték a társaságnak az évi negyedmillió aranykorona bért, elengedték a haszonrészesedést, -aminek ellenértékeképen -a bruttó bevétel 8 és fél százalékát tartozik a fővárosi pénzalapnak befizetni. Tehát nincs bérösszeg, nincs haszonrészesedés és nincs befektetés. Maholnap itt az 1925. év vége, amikorra tízmillió aranykoronát kellett volna a társaságnak beépíteni. Ehelyett mindössze egymillió aranykoronát épített be, -azt is a felépített iga-zagtósági palotába, mert abban reménykedett, hogy idővel -mlajd ott' fogja a játék- bankot helyezni. Tehát nem a sziget fejlesztésére, hanem saját üzleti céljainak támogatására eszközölte még ezt az egymilliós befektetést is. Minél jobban mélyediink bele ennek a szerződésnek rejtelmeibe, annál elcsiiggesztőbbnek találjuk, hogy a főváros ennyire kiszolgáltatta érdekeit egy társaságnak, amelyről nyilvánvaló, hogy .a margitszigeti bérlettel semmi más célja nem volt, mint a legközönségesebb nyerészkedésre alapított üzletet lebonyolítani. Az első szerződést Schiffer Miksa vállalkozóval kötötte a főváros, aki hamarosan belátta, hogy nem tud megfelelni az elvállalt kötelezettségeknek és ezért továbbadta a szerződést és -a részvényeket a Magyar-Amerikai Bank amerikai csoportjának, amelynek élén Somlyó Arnold, egy Lóránt nevű amerikás, Hoffman;n Gusztáv, a közismert kontreminőrgróf, az emigrált dr. Bányai Sándor és dr. Révész Jenő állottak. Ez a csoport, amikor a Magyar-Amerikai Bank válságba jutott, továbbadta a részvények egyrészét a M a- g y a r-N émet Bankira k, amelynek csődtömegében most ott feküsznek az Olaszországban üdülő Szász Dezső tulajdonát képező részvények. Ez a két bank, mint ismeretes, a tőzsdei konjunktúra idején a bank hivatását nem látta másban, mint a tőzsdei üzletek íorszirozásában. nem lenne, hanem csak javaslati és véleményezési joga, én az autonómia sérelmét nem látom fennforogni, annál kevésbbé, mert hiszen a belügyminiszter enged a saját jogköréből. Hogy a gyakorlatban az üzemvizggáló bizottság milyen pozícióra tehet szert, ez attól függ, hogy az egész ügy hogyan inidul el. Itt nehéz; jóslásokba bocsátkozni, de véleményem szerint az üzemvizsgáló bizottság hasznos és eredményes munkát tluidna produkálni annál is inkább, mert nincs teljesen a pártok szeszélyének alávetve, hanem van- benne egy bizonyos szakértői konstans elem,, amely a nyugodt és a pártszenvedélyektől ment további fejlődést biz- tositanh tudja. Az üzemek eddig — elismerem: nagyrészt a háború és egyéb szükségletek folytán — rapszodikusan alakultak, további fejlődésük során azután az a helyzet pállott elő, hogy .a pártok hasztalan igyekeztek belepillaníást nyerni az üzemek menetébe és így lassanként -kinai fal választotta el az üzemeket a törvényhatósági bizottságtól. Nem keresemi a pikantériákat, fel -sem tételezem, uogy az üzemiekben brutális, rossz ügykezelés lett volna, dei az a furcsa körülmény, hogy voltak üzemek, amelyek egymás létezéséről merni is tudtak, I °lyam káros hatást váltott ki, hogy ezen mo-st már • feltétlenül segíteni kell. Én az iiz-emek organizációját oly triódon képzelem eh hogy — ad abszurdum vive a dolgot, — szinte azt mondhatnám, hogy adót sem kellene fizetni, ha az üzemek gazdaságosan vol- 1 námak kihasználva. A Margitsziget részvényeit is a tőzsdejáték eszközeivé akarták megtenni és a cél nem a sziget felvirágoztatása és fejlesztése, hanem a részvénypapirokkal való spekuláció volt. Bennünket azonban nem a részvények, hanem a sziget sorsa érdekel. A sziget bérbeadásakor nagyszerű programmot kaptunk arról, hogy mivé fogják fejleszteni Budapestnek ezt a tündér* kertjét. A Programm 10 év letelte óta egy lépéssel sem jutott közelebb a megvalósuláshoz, ellenben minden évben több okot adtak a belépődíjak, a szállodai és vendéglői árak felemelésével a közönség megbotránkozására. De e pillanatban még ez sem látszik fontosnak. Előttünk a .sziget jövője lebeg és ezt a jövőt reménytelennek látjuk, ha a főváros a legrövidebb időn belül nem jár el a legnagyobb kíméletlenséggel és szigorúsággal a részvénytársaság ellen és nem kötelezi a szerződésben vállalat feltételek teljesítésére. Ha a részvénytársaság a kötelezettségek teljesítésére nem mutat kedvet, vagy nem bizonyul alkalmasnak, haladéktalanul fel kell bontani a szerződést, vagv pedig a bérlőket rá kell szorítani arra, hogy jóvátegyék mindazt, amit eddig elmulá-szíottak. Alkudozásnak nincs többé helye, már csak azért sem, mert a "részvénytársaság kötelezettségei oly kevésre redukálódtak, hogy ezeket lejjebb szállítani szinte matematikai képtelenség. A légzőszervek bántalmainál Asthma Emphisema esetén biztos gyógyulást nyújt a Szí. Gellert Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája Kufár-gazdáíkodás a Margitszigeten Fel kel! bontani a Margitszigeti fürdő részvénytársasággal kötött szerződést HantosCestverek Rt. festő, mázoló és tapétázó ipnriizem Budapest, oi„ Horn Ede-u. 5. Telefon: 194-51, 185-25.
