Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-21 / 42. szám
deüra, technikai és péin,zügyi gazdálkodása megfelel-e a követelményeknek vagy sem és hogy az . üzemek vezetésében található hibákat miként lehet kiküszöbölni, vagv miképpen lehet az e|gyes üzemek munkájának .eredményességét, jövedelmezőségét fokozni. — Az üzem vizsgáló bizottság rendkívül eredményes és /fontos munkát végzett, amit legfőképpen az okol m eg. hogy az a dókká/ amúgy is túlterhelt fővárosi polgárság elsőrendű érdeke, hogy a főváros jövedelmei a közüzemeik révén gyarapodjanak. Másik nagy érdek, amely ennek a munkának eredményességéhez fűződik az. hogy a közüzemek szolgáltatási dijai olcsóbbakká váljanak. A bizottság a most közreadott jelentéssel rendkiviii értékes adattömegeit bocsátott a főváros és a kormány rendelkezésére, amely adatok és tapasztalatok felibét lenül erős bázisává lesznek a főváros modern üzemi berendezkedéséinek. — A sajtó és az érdekképviseletek számtalanszor hangoztatták, hogy a fővárosi üzemek méltatlan versenyt folytatnak a fővárosi iparosokkal és kereskedőkkel szemben, ami ezeknek gazdasági érdekeit különösen, a mai gazdasági helyzetben súlyosan érintik. A bizottság ezekre a panaszokra is tekintettel volt és megjelölt néhány olyan üzemet, amelyeknek fentartása ma már ideiét múlta és amelyek rneg- sziüntethefők. mert azokra közérdekből nincs szükség. viszont munkájukat mafáu.iparosok épp úgy, vagy még jobban el tudják végezni. Remélnünk kell. hogy a régi panaszok rhost kielégítő és megnyugtató megoldást nyerhetnék, — A belügyminiszter az üzemvizsgáló bizottság jelentését a főváros tanácsához leirat kisénetébem küldöttet meg. Ebben a leiratban tudatja miniszter a tanáccsal, hogy legközelebb megküldendő leiratában részletesen ikiván foglalkozni a bizottság jelentésével, közli arra vonatkozó észrevételeit, megjegyzéseit. tanácsait és utasításait a főváros közönsége számára. „A műszerüzem pénzügyi szervezete teljesen rendezetlen és kénytelen a tiszta felesleget elburkoini“ Az üzemvizsgáló bizottság a fokozatos megszüntetés mellett A műszeripar és a műszer- és kötszerkereskede- lem számtalanszor kifogásolta a műszer üzemnek nelmcsak működési módját, de egyben magát a mü- szerüzem létezését is és általánosságban él a Iköztu- datbam. hogy ez az tizem teljesen fölösleges. Alost azután az üzemvizsgálő bizottság állapította meg, hogy „a székesfővárosnak nem lehet hivatása, hogy saját adófizető iparának indokolatlan, versenyt támasszo 11“. Éppen ezért az a javaslata a bizottságnak, hogy a központi anyagbeszerző hivatal megszervezése után úgy a műszerüzemet, mint a gyógyszeriizemet fokozatosan meg kell szüntetni. Addig is a műszeirüzőmnek csalk javitómunkálatokat szabad végezni és uj műszerek készítését csak abban az esetben vállalhatja, ha a fővárosi kórházak orvosai által megszerkesztett úgynevezett próba- darabok készítéséről van szó. vagy ha kiirt pályázat eredményéből az tűnik ki, hogy a magánipar által felszámított árak indokolatlanul magasak. A bizottságnak különbem igen sok kifogása volt a műszerüzem ellen. Már a 'bérelt helyiségek megválaszolását is kifogásolták, mert ezek a helyiségek gyártási célokra nem alkalmasaik.. Közbiztonsági szempontból kifogásolták a csiszoló- és polirozógépek ko~ rangjait, amelyek nincsenek ellátva az előirt védő- szetrkezettel, A kárpitosüzem a legszükségesebb egészségügyi felszereléseket is nélkülözi. A kórházi ágybetétek fertőtlenítésére és poirmen testté sere nincs megfejelő berendezés, ezért a munkások egész napon át poros. és_ fertőzött levegőben kénytelenek dolgozni. A mázoló műhely helyisége nem eléig pormentes. A legfontosabb kifogások közé tartozik az is, hogy a műszerjavító-, kárpitos- és mázclóüzevn nincsenek elkülönítve. A három üzem elhelyezése tüz- rendészieti szempontból sem felel meg és különösen a raktárhelyiségek nem eléggé tüzbiztosak. (Mindezeket a kifogásokat a F ő v á r 0 s i fii r- 1 a p már többizben szóvátette és különösen azt kifogásolta, hogy az tizem élén nem szakember áll. — A szer k.) A számlázáskor számított 15 százalékos rezsi- költséget a bizottság jelentékenyem leszálitandó.niak találta. Legsúlyosabb Ítéletet azonban akkor mondja ki, amikor konstatálja, hogy a müszeriizemnek és gyógyszerüzemnek pénzügyi helyzete teljesen rendezetlen és üzemének íolyíathatása érdekében kénytelen a tiszta felesleget elburkoini és igy azok nem kerü'neik be a községi, illetve a kórházi alap kimutatott jövedelmei közé. Gazdasági okokból nem lehet meg» Javítani a gáz minőségét Ä Gázgyártól többé nem kaphatnak tiszteletdíjat a tanács által kiküldött tisztviselők Az üzemvizsgáló bizottság általánosságban az üzemeki mozgási szabadságának elvi alapján áll. Ezt szorgalmazza akkor is, amikor a Gázművek műszaki és kereskedelmi munkáját bírálja, amelyet általában véve kifogástalannak és céljainak megfelelőnek tart. Szükségesnek tartja azonban, hogy akár a vezérigazgató, igazgatóság, tanács és közígyülés között statuált felelősségi fokozatok bizonyos mértékű összevonásával, hogy akár uj vállalati forma megteremtésével az üzem mozgási szabadsága általában véve, de a személyi vonatkozású kérdésekben külön is [iokoztassék. Emellett kívánja a bizottság, hogy a Gázművek tőkevagyonát szakértői becslés utján összegszerűéin megállapítsák, amelynek megtörténte után szabályozni kell a székesfőváros közönsége és a Gázművek között a jogviszonyt. Ennek megtörténte után a megállapítandó tőkevagyon szerint a vállalat a város közönsége részére százalékban kifejezett évi járadékot legyen köteles fizetni. Bizonyos mértékű létszámapaszíást is kíván a bizottság. Nagyon érdekes megállapítás az, hogy a bizottság véleménye szerint a Gázművek részéről történt kiutalások formája az igazgatósági ülésekre a tanács részéről kiküldött eeyds tisztviselők hivatalos tevékenységével összeférhetetlen. Ezzel szemben szükséges a nyugdíj- és segélyalap jobb dotálása. Foglalkozik a bizottság azohkai a panaszokkal is, amelyek a közönség körében a gáz minőségére vonatkozólag felmerültek. Szerinte a gáz minőségét csak .a szükséges beruh,ázások és a gáz árának további emelései révén lehetne biztosítani, miután azonban a Gázművek pénzügyi egyensúlya és a nagyközönség érdekei forognának kockán, tovább is ki kell tartani a gáz mai minősége mellett. Végül megemlítjük, hogy az üzemeket felülvizsgáló bizottság vetette fel a gondolatot, amelyet azóta már megvalósítottak, hogy a gázszindikátussal kötött 1923.. évi június 15-i szerződést fel kell bontani. 50 százalékkal kell csökkenteni a vizmíivek személyzetéi Az üzemet gyökeresen reorganizálná kell Azi üzemvizsgálő bizottság egyik lég,radikálisabb javaslata az volt, amelyet a vízművekről tesz: „ezt az üzemé!! úgy technikai, imint kereskedelmi vo- natkokozásban gyökeresen reorganizálni keil“. E célból elsősorban szükséges, hogy a jelenlegi gőzüzemi telepekeit e 1 e'k tr i fák állni Ikiell, ami évem ként mintegy 25—30 milliárdos megtakarítást jelenít. Ugyanakkor azonban a meglévő elektromos üze(mi telepek ökonómiáját is sürgősen ímeg kell javítani. Redukálni kell az üzemi személyzetet, fokozatosam likvidálandó a központi anyagraktár 'fölöslees anyagkészlete, gyökeresen reformálandó a jelenlegi számlázási rendszer. Kívánja a bizottság, hogy a millió koronáról legalább 100 millió koronáira emeljék fel. A házivezetékek éjjeli elzárása, a budai oldal hiányos vízellátása körül felmerült panaszokkal is foglalkozik a bizottság, de úgy látszik, ezeken a bajokon mindaddig nem lehet komolyam segíteni, amig ,a vízművek fejlesztésének kérdései megoldva nincsen,. Súlyos vád a vízművek e/llen az. hogy azi évi víztermelés minden köbméterére a személyzeti kiadásokból 0.81 fillér esik, ami túlságosan nagy és a tökéletlen gépi berendezkedés eredménye, Az elelk- tromosiizem bevezetése esetén a jelenlegi személyzetnek legalább 50—60 százalékos redukciói ált liehet elBudapest. 125 október 21. CSRBimC a tökéletes autópneu Foelárusilás: Budapest, VI.f üVtozsár-u. 9. MÁTRÁI ANTAL ÉS TARSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 33. Szállít: létrákat, tűzoltó-készülékeket, teljes tűzoltó-felszereléseket, mindennemű köz- tisztasági eszközöket, talicskákat, kiskocsikat, kutszivattyukat és szerszámokat. SCHÖNDORFERJENŐ MÉRNÖK KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVEZETÉKI ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA Budapest, Vili., Gólya utca 22. Telefon: József 131-72. ítHKOS ItflSOS THKHRéKTŰZHetíVSVÁR R.-T. BUDAPEST VAROS! ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irányi-utca sarok. Telefon: József 153—52. IRODA ES GYÁR: VIII., BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—34. KUN SÁN BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF- RAKPART ,jg FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉK, KÄTRÄNY ÉS VEGYITERMÉKEK GYÄRI RAKTÄRH TELEFON: JÓZSEF 61—23. WORTHINGTON SZiVATTYUGÉFRÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V., VÁCI-ÜT 4. TELEFON : 22—10. Szivattyúk minden célra. VSzhüfötornyok vizmüigazgatóság utalványozási jogkörét a mai 10 I érni. Magyar Olaj- és Vegyipar rt. Budapest, V., Vilmos császáriul 76. szám. Telefon : 62—51. Budapest székesfőváros útjait speclal-ola]alval szabadat mázott eljárás szerint portalanitja. OEYL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R. T. Budapest, X., AssSalcs Sándor-üt 9. íz. TELEFON: József 8-32. és József 8—31. Csak eredeti .innflLr VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdő Rt. „Kristály“ Kútválialata III., Zsigmond-utca 25—27. Telefon 43-90. Hikker Gyula réz-, vasbutor-, sodronyágybetót- és gyermekkocsi-gyára. Budapest, VII. (Telefon: József 124—12.) zálloda-, kórház- és penzió- teljes berendezések. Réz- és vasbutorok valamint gyermekkocsik szakszeri! javítása, fényezése és csiszolása. MINTflRflKTítR: VII., Dohány-u. 6. Telefon: József 61—97.
