Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-14 / 41. szám
Budapest, 1925 október 14. 5 Celeszkynek kell interveniálnia a polgárság hadikölcsöne érdekében Nyílt levél a háború első pénzügyminiszteréhez Kegyelmes Uram! 1924 őszén, néhány hónappal a világháború kitörése után meghívni niédtóztatoitit a közgazdasági szerkesztőket, köztük a tisztelettel 'alulírottat is a pénzügyminisztérium tanácstermébe, bizalmas konferenciára Excellenciád, a nagy idők félelmes pénzügy- minisztere, helyiét foglalíf; az ovális 'zöld asztali elnöki székében, rágujtott a híres rövid szivarra és közölte velünk, hogy fel akarja személyesen is hívni figyelmünket a küszöbön álló első hadikölcsön rendkívüli fontosságára. Excellenciád ezután kifejtette azokat az okokiait és szempontokat, amelyek a sajtó irányitó propagandáját megkövetelik és amelyek folytán kötelességünk a közönséget <a jegyzésre buzdítani és a hadikölcsönkötvényiek előnyös és biztosított voltáról mindenkit meggyőzni. Excellenciád szavainak meg is volt a maguk hatása, Az ország minden lapja a legkülönbözőbb formában, politikai, szociális és közgazdaság érvekkel, szakcikkekkel és könnyeid riportokkal, rajzokkal és ■tréfákkal, nyomatékos és lelkesítő hangon, axiómákkal és jeligékkel hajította a publikumot arra, hogy a hadikölcsön jegyzésében részjegyen. A magyar sajtó minden iehetőt elkövetett, hogy Kegyelmes Uram felhívása értelmében a polgárság megtakarított pénzét hadikölcsönibe fektesse és ebben a vonialti- kozásban is szolgálja a háborús önvédelem ügyéit:. ... Tizenegy év mull el azóta, hogy Excellenciád tanácstermében felesküdtünk ia hadikölcsön-agitáció eszméjére és most újra és újra leszögezik az illetékes tényezők, hogy a hadikölosönök valorizációjáról szó sem lehet, amint ezt Excellenciád utódja néhány nap múlva a nemzetgyűlés elé (terjesztendő törvényjavaslatában dokumentálni fogja. Illúzió volt tehát az a feltevés, hogy a magyar állam helyt állhat kijelentéseiért és ígéreteiért és bizonyos mértékig kárpótolhatja mindazokat az állampolgárokat, akik hazafiasak és jóhiszemüek voltak. Tisztában vagyunk azzal, hogy az állam ebben a kérdésben) zsákutcába került és mérlegének felbontása nélkül nem gondolhat .arra, hogy állja háborús pénzügyininisztereinek, elsősorban Excellenciádnak kötelező ígérvényeit. Leiikiism.eretlensóguek tartanók, ha nyomatékosan nem utálnánk arra, hogy a valorizációt az-állam pénzügyi érdekeinek teljes megóvásával kell elintézni és körülírni keiül minden izgató momentumot, amikor a lehetőségek és szükségletek kiegyenlítését keressük. Mégis, amikor sajnálattal olvassuk, hogy Excellenciád, aki legutóbb épp Budapest polgársága javára vetette közbe magát oly nagy sikerrel Ostendében, vissza akar vonulni a gazdasági politikától, arra kell gondolnunk, vájjon miélőtt kizárólag a biztosítási ugar C in c i nmét u s á vá 1 enne, nem vállalná-e Excellenciád a közvetítő szerepét az egész ország polgársága érdekében akkor is, amikor a magyar állam adósságainak rendezéséről van szó? Nem tudjuk elképzelni, hogy Excellenciád visszagondolva azokra az érvekre, amelyekéit tizenegy év előtt ;a pénzügyminisztérium taniács- itermében sorakoztatott fel a hadikölcsönjeigyzés érdekében, ne érezné maigáit olyan magas erkölcsi obligó- bam, amely cselekvésre készteti. Nem tudjuk elképzelni, hogy bárki más volna alkalmas arra, hogy a ma pénzügyminiszterét figyelmezteisse arra, hogy a hadikölcsönkérdés terén minden előzékenység és megértés tulajdonképen a magyar állam hitelét és becsületét, tehát anyagi egyensúlyát is javítja. Meg vagyunk arról győződve, hogy Excellenciád addig nem hagyja oitt iá fórumot, amis: hatalmas éssu- jos szavát fel nem emeli 'avégből, hogy a tizenegy év előtt kiadott marsruta épp a magyar polgárság javát ne büntesse' a legszigorúbban. Meg kell találni ■ai középutat ebben a tragikus kérdésben! Nemcsak azért, hogy az összezsugorodott vagyonok morzsáit megmentsük, hanem azért is, hogy Excellenciád felemelt föv,e 1 búcsúzhasson a politikai közélettől. Várva Excellenciád bölcs intervencióját, vagyunk készséges hívei Kosa Miklós. Hol emelnek alaptőkét? Az összes biztosítóknak uj részvényeket kell kibocsátaniok A közel jövőben egy csomó bank, takarék, biztosító és iparvállalat szaporítja tőkéit, hogy az aranymérlegre megfelelően felkészüljön. A tőkeemelő vállalatokkal szemben egyfelől néhány intézet már lebonyolította tranzakcióját, mások viszont nem szándékoznak újabb emissziókba bocsátkozni. A Hitelbank és Kereskedelmi bank a tavasszal, illetve a nyáron emelte fel tőkéjét, viszont a Salgó és Rima nem fog újabb részvény- szaporítást az aranymérleg előtt keresztülvinni, e.gy- részt, mert igen súlyos osztalékterheket jelentene a részvényszaporitás, másrészt, mivel az utolsó éven belül már megfelelő tranzakciók kerültek napirendre. A többi nagyintézetek és vállalatok közül két héten belül megtörténik a Magyar általános takarék, Egyesült fővárosi takarék és Leszámító ló bank tőkeemelése, amelyeket az Angol-Magyar bank fog követni, amely tudvalevőleg egy tervbevett tőkegyarapitást időközben stornirozott. A biztosítótársaságok egészen különös helyzetben vannak, miután közülük a háború kitörése óta az Első magyar és a Jégbiztositó egyszer, a Fonciére kétszer, a Magyar- Francia és a Pannónia egyszer sem emelt alaptőkét. Miután pedig az Első magyar, amely vezetőhelyen áll, legutóbb mindössze 3.5 millió aranykorona vagyont mutatott ki, viszont középbankok is lesznek 4—5 milliós aranyvagyonnal, bajosan képzelhető el, hogy a külföldi nagy viszontbiztositó társaságok összeköttetésben maradnak olyan magyar biztosítókkal, amelyeknek egymillió dollár vagyonuk sincs. Épp ezért a biztosítók körében is rövidesen várható a tőkeemelő közgyűlések összehívása. Miért titkolóznak a Hazai fa vezetői? Hartenstein szerepe — Mi van az intézeti ház 300 milliós províziójával ? Nem csökken a 93 százalékos rezsitétel A H a z a i F a t e r m ,e l ő legutóbbi közgyűléséin egy részvényes éles 'kritikában részesítette q vállalat vezetőségét, kiilörösen a túl magas rezsi, valamint Hartenstein Jenő és Horváth Imre, a vállalat vezetőinek különös kezelése, végkielégítése és visszaszerződtetése, az intézeti ház eladása és annak szokatlanul magas, ötszázalékra rugó províziója kapcsán. A közgyűlésed égybegyült részvényesek Éber Antal elnökitől a rezsi csökkentésére vonatkozólag mindössze Ígéretet kaptak, a Hartemstein-féle harcra vonatkozólag Éber kijelentette, hogy a „társaság létfeltételei érdekében“ mozdították el Hartensteint, majd ,,'a társaság létfeltételei érdekében“ adtak mégis több- milliárdos végkielégítést és ugyancsak „a társaság létfeltételei érdekében „nem áll módjában még a közgyűlésnek sem felvilágosítást adnia a Harten- stein-affér okairól, részleteiről és következményeiről. Ami viszont a 300 milliós, tehát ötszázaiékor házéi adási províziót illeti, amelynek összege a felére rúgott a részvényesek egész évi dotációjának, Éber erre egyáltalán nem adott f e 1 e- 1e tért. A közgyűlés óta tovább folyik a Hazaifa uj üzletvitele anélkül, hogy kilátás volna a 93%-os rézsitétel csökkentésére, miután Hartenstein ale Unok és Horváth vezérigazgató többmilliárdos végkielégítése, illetve javadalmazása már az 1925. évi rezsit ter- h e 1 i, amelyet ilyen obligók melleür lehetetlen egyensúlyba hozni, viszont a részvényesek ina sem tudják, melyek voltak azok a szempontok, amelyek miatt előbb ünnepiesem elbucsuzitatták Hartgnsteinti. majd szó nélkül tűrték a sajtóban való meghurcoltatását, később büntető utón akartak ellene eljárni, végül pedig drágán egyeztek ki vele és öccsével. Nem tudják a részvényesek, hogy e 1 i d eigen i tett, vagy z s a r o 11 - e Harrt enstein. hogy ilyen példátlan hajsza központjába került ugyaniakkor, amikor házeladások után 5%-os jutalékot osztogatott a vállalat igazgatósága és valószínűleg ugyancsak it vállalat létfeltételei érdekében nem árulhatta el a részvényeseknek, hogy — kinek és miért ? A Hazai íaltermelő igazgatósága helyesen tenné, hogy most. amikor már iái Hartenstein-féle akták remélhetőleg teljesen lezárultak, pótolná a közgyűlési mulasztásokat és tájékoztatná q nyilvánosságot a Hartenstein-affér összes közérdekű fejleményeiről. Kónyi Hugó uj vállalkozása. Értesülésünk szerint a jövő liétem érkezik haza amerikai útjáról Kónyi Hugó, az Angol-Magyar Bank volt alelnöke. Kónyi Amerikában töblbíéte irányban orientálódott és információnk szerint visszatértével uj vállalkozást létesít a magyar pénzpiacon. Egyébként a legközelebbi hetekben tárgyalja a munkaügyi bíróság érdemben Kónyinak az Angol-Magyar Bank ellem indított negyedfélmilliárdos perét is, tehát a megfelelő töke is biztosítva látszik. Péntekre várható ítélet a Baróti-kisrészvénye- seknek Herzog Ignác elleni perében. Héttőn tárgyalta a törvényszék Kallós Jánosnak, a „Pesti. Tőzsde“ főszerkesztőjének, mint 30.000 darab Baróti-irész- vény tulajdonosának Herzog Ignác, az emigráns magyar nábob ellen 240,000.000 korona erejéig indított perét. A bíróság elrendelte a két félnek és dr. Fried mamin Ernőnieik kihallgatását, még pedig a folytatólagos tárgyalás során, amit e hó 16-ára tűztek ki. Valószínű, hogy pénteken már ítéletre is kerül a sor. Beck Gyula nem ment Amerikába. Tudvalevő, hogy a Hitelbank amerikai tárgyalásaiban, amelyeket báró Kornfeld Pál' vezetett egy darabig, báró Madarassy-Beck Gyula, a Jelzálogbank efnöke is résztvett. Hire járt, hogy Komnifeld báró most aktuálissá vált újabb amerikai megbeszélésein Beck Gyula minit szakértő hivatalosan részt fog venni. Kornfeld Pál a mußt héten el is indult Amerikába, Beck Gyulát azonban — itthonfelejtette. Pénzügyi körökben ez a tény annál nagyobb feltűnést keltett, mert Beck Gyula állandóan a Hitelbank érdekkörében kivánt elhelyezkedni, úgy látszik azonban, hogy ez a terv csak egyoldalú óhaj maradt. Egy emeletet irodának ad ki az Angol-Magyar Bank. Hónapok óta folyik a szervezeti leépítés munkája aiz Angol-Magyar Bankban azzal a célllial, hogy a bank óriási apparátusát megfelelően összevonják és a felesleges irodahelyiségeket értékesítsék. Sikerült is a koncentrációt odáig juttatni, hogy a Vilmos császán-uti négy palota egyikének egész emeletét kiadják irodának. Már folyik is a helyiségek felpar- celllázása, ami valószínűleg november elsejéig véget is ér. A helyiségeket résziben kereskedők, részben iparvállalatok keresik, viszont a Vilmos császár-ut 26. számú bankpalota földszintjén mezőgazdasági gépraktár helyett — kávéház nyílik. Bari Ágost a 8 Órai Újság közgazdasági szerkesztőié. A közelmúltban átvettei a „8 Órai Újság“ közgazdasági rovatának szerkesztését dr. B a ri Ágost, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedőik! Lapjá“-nak volt felelős szerkesztője. Kétségtelen, hogy dr. Bari a (magyar közgazdasági újságírás kitűnő és elismert tényezője, uj tevékenységében is jelentékenyen öregbíteni fogja közgazda- sági irodalomban elfoglalt kivételes pozícióját. A Tőzsdei Kurír legutóbbi számában B é k e f f y Géza kitűnő szerkesztésében sok uj hírrel és információval szolgál, valamint a valutareform, az árutőzsde problémái és felértékelés kérdése is avatott méltatásra találnak az érdekes lapban.
