Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-28 / 4. szám

Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 január 28 4 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 150.000 korona. Félévre 75.000 kor. Állandó mellék­let: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKA! ES KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Az alkotó munka programmjával focLalta el a kormánybiztosi széket Ripka Ferenc dr. Négy esztendő semmitevése és rombolása után. ennél kívánatosabb programmoit Budapest számára senki sem hozhatott. Annak a rezsimnek, amelynek színéit éls jellegét Wolff Ká­roly jelszópolitikáia adta meg, nem volt más gondja és törekvése, csak egvet építeni és megerősíteni: a saját hatalmát. Ugv jöttek és ugv dolgoztaik, hogy ez a hatolom; örökkévaló legyen, hiszen ez a jelszó- matador nem, átallott® önmagát állandóan meigváltó­ként ünnepeltetni é!s a hatalmát állandóan, mint Istentől eredőit beállítani. A legsötétebb eszkö- zöikkel akarit hatni a legsötétebb agyvelőkre és ennek érdekében eltávolított mindent és minden­kit ami és aki aiz ő mtjaiit keresztezhette volna. És eltelt négv esztendő .abban, hogv embereket1 bün­tettek és embereket jutalmaztak. Négy esztendőn át ezrekre sokasodott azoknak a tömege,, akiket földön­futókká tettek, mert nem voltak hajlandók elismerni, hogv Wolff Károly hatalma magától az Istentől ered. A négv esztendő még arra sem, volt elegendő, hogy mindenhol elhelyezhették volna a saját őrszemeiket és még az utolsó órákban is. amelv váratlanul sza­kadt rájuk, azzal foglalatoskodtak, hogv újabb és uiabb miamelukjaiknak adjanak jutalmat. Hogv tellett volna hát alkotómunkára, hogy tud­ták volna a háború romjait eltakarítani, a várost rendbehozni, rongyait megfoltozni, ösisizeroncsolt életerejét újra egészségessé tenni? Talán még szándé­kuk.sem volt erre, hiszen nem egyszer gondolkodtak úgy, mint a kommunisták, akiknek az volt ;az elvük, hogyha már örökké haltaimon nem maradhatnak. legalább ugv összekuszálják és összegubancolják az adminisztrációt, hogv ember legyen az. aki esztendők múltán kibogozza. Ebben a sivár kilátást'ailanságban érkezett meg az ő bukásuk és érkezett meg a jobb jövő Ígéreteként1 az a kormánybiztosi Programm, amelyet mindenki tisztelettel fogadott Előttünk van a főváros első .aranyköltségvetése, amelyben bősé­gesen találunk olyan tételeket, amelyeket meglehetne tisztelni a beruházás névvel. De hegy lehetne beru­házás atzi mikor csak a törmelékét távolitják el. csak a kinőtt ruhát hosszabb it ják meg, mert másra nem jut és meg ezalatt is roskadozik Budapest lakossága. Sok aranymillió vonult fel mégis arrlai a célra, hogy a közművek föl ne mondják a szolgálatot, mert mindenki (tudja, hogy ma vaev holnap ezen a réven a legnagyobb katasztrófa érheti ezt ai várost. Ren­des körülmények között, boldog és jómódú időben, ezt sem beruházásnak, sem, építésnek, sem alkotó­munkának nem nevezhetnénk. Ma azonban más a helyzet. És ha ez igv van, azt csak annak az uj szellemnek köszönhetjük, amelv még a múlt által fertőzött tanácsnál is előreveti világát. Az alkotó munkát igenis ma már komolyan kell vennie ai főváros tanácsának is. Wolff ék elszoktatták ettől őket. de majd rászorítja az ui rezsim, amely­nek képviselőjeként máris ott áll a kormánybiztos, aki a jövő nevében cselekszik. Az elmúlt rezsim ■ellensége volt iparnak és kereskedelemnek és igazán nem kellett eljönnie a szanálást követő gazdasági válságnak ahhoz, hogy a főváros iparosai elvisel­hetetlen helyzetbe jussanak. Ez p helyzet késztette Rípka kormánybiztost, hogy átiratban hívja fel a polgármester figyelmét arra. hogy sürgős és hatha­tós segítséget nyújtson a tengődő iparnak. A költség- vetésben felvetít munkálatokat tehát ugv kell elő­készíteni, hogy ,aiz.ok, mihelyt aí költségvetést a köz- gyülésit-pótló tanácsülés elfogadta, februárban vagy márciusban már vállalatba adhatók is legyenek. Eddig is hajlottunk már közmunkákról, de csodála­tosképpen mindig nyár derekán kezditek róluk be­szélni. Mire válíalatbaadásra került volna a sor. már megint tél volt és igv csak a tervek gyűltek, de munkája nem akadt senkinek, o város pedig rongyo­sodon tovább. Első jelét látjuk most annak, hogyha kevés is az. amit ma szegénységünk mailéit re Darál­hatunk, kiegészíthetünk, pótolhatunk és megtoldha- tunk. de mégis meg van a komoly szándék arra* hogv munkát adjanak az iparnak. Az élet,, amelyet ebiből a városból valósággal mesterslégeis eszközök­kel irtottak ki, ismét lángralobbanhat. mert otít. ahol építenek, bármily keveset is, de mindenki keres, mindenki módot talál arr;K hogv megélhetését, bizto­sítsa. Esztendők utáni az első reménysugár ez. amely Budapesten a vinradást jelenti. Örömmel üdvözli mindenki a kormánybiztos akcióját, de nem tudunk elmenni az esemény mellett anélkül, hovv ne legyen egv kérő és figyelmeztető szavunk. Miért nem elég »z, hogy munkáit adjanak. de elsőrendű íonto s s á « u. hogy mindenki muinkát kapjon, .egyenlően, igazságo­san, becsületesen kiosztva azt. Ne tegyenek különbséget kisipar és nagyipar között, meirt a kisipar ás nagyipar egyformán, rávan szorulva az életinjekcióra.. És megsértenénk R i p k a Ferencet akkor,, ha arra figyelmeztetnénk, hogv ügyeljen a tanács kezére, amely még fna is imitt-amott. Wolíf- féle parancsszóra jár. Megsértenénk Rípka Feren­cet, ha aztt mondanánk, hogy vigyázzon, nehogy megint első- és másodosztályú polgárokat- produkál­jon a tanács. R i p k <a Ferenc nagyon jól tudja, hogy itt nincs és nem, is lehet más érdek, csak a város érdeke. Aki olcsóbban és jobban, dolgozik és vállai, annak kell a munkát adni. Politikai érdemek, vagy politikai szépséghibák ne szerepeljenek többé akkor, amikor a város pénzén vásárolnak. Törvényeink, szabályaink vannak, amelyeket kijátszani nem sza­bad, mert aki ezt megkísérli, azit a polgárság haragja éppen ugv elsöpri, amint máris elsöpörte azokat, akik négy esztendőn át helyezkedtek szembe szabályok­kal és törvényekkel. Bethlen miniszterelnök a Ripka-párt élén Szervezkedik az öt budai választókeriilet — A III. választókerület vasárnapi alakuló gyűlése A Vérmező környékén lakó budai polgár vasár­nap délelőtt felöltötte ünneplő ruháját és felsétált a Déli vasút szép uj épületének -emeletére, ahol a B u- dai Társaskör aranytapétás termében pártala- klulás volt. Hamisítatlan budai keldéllyel fűszerezve, meleg teremben, szivarfüstfelhőhe burkolózva teltek a várakozó negyedórák. Mert a jó Budán ősi szokás, hogy a 11 órára hirdetett gyűlés publikuma legalább is fél órával előbb összeterelődik és a hátralevő időben meígháfliyja-veti a napi eseményeket. A gyülekezés kezdetén B >a k o n, y i százados, a R i p k a-párt agilis és lelkes adminisztrátora vésztjóslóan meg is jegyezte: —- Nem fogunk beíférni a terembe, sokam leszünk. A gyülekezők fogadtatásánál ott serénykedett Ziegler műépítész. Mindem^ivej. Kedélyesen leke­zel s mindenkit biztosit arról, hogy a mai alakuló gyű­lés igen jelentős lépése tesz a JRipka>-féle| községi párt budai szervezkedésének é$ végső gyözelméndk. Egy­másután foglalnak helyet a sorba rakott -székeken és a a ejlső sorban felállított fotelekben a budai különböző városrészek küldöttei. Hatalmas éljenzés és tapsorkán csattan fel hirte­len, amint belép a zsúfolásig megtelt tejembe R i p k a kormánybiztos. Azaz, pardon, itt nem mint .kormány­biztost, hanem mint budai polgárt könyvel­jük el. Akit csak éri, mindenkivel szívélyesen kezet fog. Mindenki elhelyezkedik és a pillanatra beálló csendéit H-ennyey Vilmos államtitkár1 töri meg. Az előkészítő bizottsáig nevében szívből üdvözli a meg­jelent hölgyeket és urakat. Különösein is köszönti dr. R i p k a Ferencet, a'ki jelenlétével megtisztelte a gyü­lekezetei. Helnnyey államtitkár nagyon találóan, emlé­kezett meg a jobbolda l és baloldali kilengéekről, me­lyek az országnak és a fővárosnak mérhetetlen, káro­kat okoztak. A békés munkára vágyó polgárságnak e 'két szélsőség között kell elhelyezkednie. Most megint egyhangú lelkesedés zug fel. A jelen- tevők a III. kerületi pártszervezet elnökévé válasz­tották Zieglefir Géza kormányfőtanácsos, műépítészt, aki a megértés és testvéri összetartás jegyében ül bele az elnöki székbe és azt fejtegeti nagyon találóan, hogy elődeink a várospolitikában nem tudták meg­érteni a polgárság léikét. Az összeomlás bűneit, mód­szereit vették át. Most rendkívüli idők vannak és rendkívüli egyéniség ül a főváros kormánybiztosi szé­kében. Itt megint felharsan a budai tenyerek taips- orkáinja Az .ováció a kormánybiztos személyének van adresszálva és mindenkit- magával ragad a teremben. Hogy mik (.Írnek a pártnak a legközelebb megvalósí­tandó programmpontjai, azt Ziegler elnök tömören ezekben foglalta össze: — Meg kell valósítani a közélelmezés olcsóbbá té­telét, elő kell segíteni a lakásépítést, a tengődő építő­ipart és kisipart munkához kell juttatni. A fővárosnál meg kell szüntetni a felesleges üzemeket. Ezek közé tartozik a főváros 300 holdas konyhakertészete. Ol­csóbbá kell tenni ai világítást, vízszolgáltatást. Olcsóbb és jobb villamosközlekedést kell terefmteni. A szemét- fuvarozást olcsóbbá kell tenni és rendezni kell a kül­földi kölcsönt A Városmajor elhanyagolt kertparkját sürgősein parkká kell építeni, a Vérmező sétautjait pe­dig parkírozni kell. Meg 'kell építeni a krisztinatéri vá­sárcsarnokot, javítani kell a hegyi utak közlekedését, rendezni kell a Farkasrétet. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy a farkasréti temetőben vízbe temetik a halottakat. Nem kis Programm éppen egy szuszra, de megvalósíthatjuk, ha olyan kiváló etgyéni- ség áll a pártunk élén, mint Ripka Ferenc, akit egy­hangú lelkesedéssel és ragaszkodással a III. kerületi párt diszelnöikévé választ a most egybegyült pol­gárság. Amikor elült a lelkesedés tapsvihara, Ripka Ferenc vette át a szót: — Mély hálával mondok kö-szönetet a III. kerülejt polgárságának, amely hivatva vám megvalósítani aizt a gondolatot, amelyet én ia magaménak vallók éls amelynek mejgvalósitásáért a kormány bizalmából he­lyet foglalok a város élén. Teljes bizalommal teszem le a programmom növelését etzen vezetőség kezébe. Itt látom a régi kipróbált, megbízható polgártársaimat, akik évtizejdeken át követői voltak ennek a gon­dolatnak, melynek változatlan mivelője maradtam ma­gam is. Nagy és fontos feladat vár polgártársaimra, mert el toll döntenie, mit kíván a polgárság érdeke az uj törvényhatóságtól. A helyeslés vihara szakítja többször félbet a vezér beszédét, amikor az elmúlt városvezető rezsim, ten­gernyi hibáit, mulasztásait és kártevéseit kritizálja. — Ezután éppen a megforditottját kell csi­nálni — mondja Ripka — annak, amit Wolífék három éven át müveitek a városházán. Nem gondolok nagyobb veszedelmet az országra, mintha a faji és felekezeti gyűlölködést tovább folytatják. Ez nagyon súlyos mondás, de a közelmúlt idők eseményei igazolják és megerősítik. A városháza nem játszhatja tovább a politikai önképzőkör szerepét. Ez a megállapítás is erősen Wolfféknak volt adresszálva és nagyon találóan hajtott. Gyűlésen ritkán hallottunk mostanában olyan őszintéi ési spontán lelkesedést, mint ami most kitört a hallgatóságból Ripka ama kijelentésére, hogy a budai választásokra a kormányelnök disz- elnökségévef az egész Budára kiterjedő blok­kot alakítanak. Az öt budai választókerület egy eliteséből alakuló hatalmas blokk fogja aztán a Duna jobbpartján sikere­sen megvívni a harcát Wolffék még ittfelejtett mara­déké, saipataival. Ez az egységes nagy alakulat nejm- sokára kibontja a zászlót a budai Vigadó nagyter­mében. Frappánsan hatott ezután az egyes budai részek küldötteinek felszólalása. Hubert Vilmos az I. ke­rületi iharosok nevében, fejezte ki rokonszenves csat­lakozását. Holzspach Nándor a Hűvösvölgyi Társaskör üdvözletét hozta, dr. Hank József a Virányosi-uti körzet, dr. Bódy Lajos a németvölgyi és farkasréti városrész nevében tolmácsoltak üdvöz­letét, amig Merényi Richárd a városmajori! kör­zet ragaszkodását jelentette be. Loósy Viktor a Birótelep és Bakonyi János a Kisvárhegy és Istenhegy polgárságának ragaszkodását fejezte ki- Ahány felszólalás, annyi ékes_ gyöngyszeme a budai patrícius benső, meleg ragaszkodásának. Läufer Vilmos kisiparos talpraesett beszédet mondott arról, hogy most minden úgynevezett „progresszív’4 gondol­kodású kisiparosnak itt a helye. J a j c z a y Ciános nyugalmazott Máv. föellenőr jóízű kiszólásai! igazán aranyos kedélyre hangoltak. Az öreg ur bejelen­tette, hogy 1848-ban született, akkor még nem ve­hetett részt a szabadságharcban, de ebben a had­járatban. amely most készül itt. fiatalos hévvel akar elől menni.» A most lefolyt gyűlésnek két hét múlva a budai Vigadóban tesz folytatása, amikor az öt budai vá­lasztók erüLet efeyüttes nagygyűlését fogja megtartani. A R i p k a-párt e zászlóbontó ünnepségén Bethlen miniszterelnök és Váss népjóléti miniszter is részt­vesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom