Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-02 / 34-35. szám
Még egyszer olyan jól ízlik Budapest, 1925 szeptember 2. Ezermilliárdos épitési Programm - papiron Nincs megoldva a lakáskérdés — Felesleges telek- vásárlások — Oktalan félelem a kurzus befolyásától Kabdebo Gyula műszaki főtanácsos hatalmas munkája A főváros tanácsa ezúttal betartotta ígéretét: harminc nap alatt szállította a bizottságok által kívánt nagy épitési programmot, amelynek megvalósítását öt évre kontemplálják és amely 1369 milliárd papirkoronát emészt fel. A Programm Orczy Gyula tanácsnok cége alatt Kabdebo Gyula műszaki főtanácsos kiváló munkája. Kabdebo Gyula nevét a kurzus egész ideje alatt sajnálatosan nélkülöztük, bár az ő nevéhez a Bárczy-rezsim legszebb munkaprogrammjai és építkezései fűződnek. Kabdebo Gyula nem volt kedves embere a kurzusnak, amely ugyan nem is építtetett, de finely az igazi értékeket politikai okokból állandóan és tendenciózusan háttérbe szorította. Úgy, ahogy Kabdebo Gyula ezt a mostani nagy épitési programmot megcsinálta, más nem is tudta volna megalkotni a városházán. Fájdalom, sajnálattal kell megállapítani, hogy a városháza legkiválóbb műszaki erői vagy kidültek, vagy pedig elüldözték, nyugdíjba küldték őket, sőt lolyanok is akadtak, akik önként menekültek a városháza barátságtalan és sivár épületéből. Az uj épitési Programm fájdalmasan juttatja eszünkbe ezeket a nagyszerű erőket, akik között olyanok voltak, mint a nagykultu- ráju Fock Ede, akinek halála pótolhatatlan veszteség Budapest számára. Ott volt a kitűnő K r á t k y János tanácsnok, akit nyugdíjba üldözni legelső feladata volt a kurzusnak. Az önként menekülők között legkiemelkedőbb volt War g'ha László, akinek városrendezési tudását és érzéket a külföld is megcsodálta és azzal honorálta, hogy világvárosok rendezési terveit készíttették vele. Az uj emberek, a fiatalok között kétségkívül akad néhány kivételes tehetség, de abban a tétlenségben, amelyet a kurzus hozott a városházára, nem mutathatták ki kvalitásaikat. Rendkívüli szerencse volt tehát, hogy most, a nagy építkezési és beruházási Programm megalkotásához az uj politikai szituáció megadta a módot Kabdebo Gyula főtanácsos előtérbe állításához. Kabdebo Gyula nagystílű munkát végzett ezúttal is, ami azonban az ő számára annál inkább könnyű feladat volt, mert B á r c z y István minden építkezési programmját W i 1 d n e r Ödön tanácsnok társaságában ő dolgozta ki. így az ő munkája volt az a legutolsó építkezési Programm is, amelyet a háború utolsó évében hoztak nyilvánosságra és amelynek megvalósítására nem kerülhetett a sor, mert jött a gazdasági leromlás, a kommunizmus és a kurzus. Abban a boldog reményben vesszük kezünkbe ezt az uj beruházási programmot, hogy ennek megvalósítása elé nem fog gátat vetni az sem, amit a tanács aggódva említ, hogy a szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak. Az építkezési programm nem oldja meg a lakáskérdést Azok, akik az építkezési programmot műszaki szempontokból megalkották, nem tehetnek róla, mert hiszen a magasabb irányelveket maga a tanács adta meg, hogy a főváros uj építkezési programmja a lakáskérdés megoldása felé csak igen jelentéktelen lépést tesz. Az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint mindössze ezerhatszáz két- és háromszobas kislakást, valamint hatszáz szoba-konyhás szükség- lakást tervez a főváros tanácsa. Elhisszük, hegy az 1369 milliárd legnagyobb tételét /ez a kétezer lakás foglalja le, de elsősorban a baloldali pártok kötelességének tartjuk azt, hogy ezen a téren tnesz- szebbmenő beruházásokat követeljenek. A lakáskérdés megoldása a mi véleményünk szerint legelsősorban állami feladat. Ma azonban olyan súlyos lakásínséggel állunk szemben és a magántőke — okkal, vagy ok nélkül — olyan mereven elzárkózik minden lakásépítő vállalkozástól, hogy a fővárosnak is mes kell tennie mindent a lakásínség enyhítése körül. Ennek a hibáknak kiköszörülésére valószínűleg módot fognak találni azok, akiknek szociális érzéke tisztában van azzal, hogy ma addig, amig a főváros lakossága kétségbeejtő iakásnyomöruságban tengődik, addig nem kerülhet a sor sportpályák és hasonló fontos, de halasztható építkezésekre. Azt az épitési programmot, amelyet a főváros most tűz maga elé, nem öt, de két év alatt is végre lehet hajtani: a lakásínség megoldása pedig nem várhat két esztendeig, de a sporttelepek létesitése az ötöt is kivárhatja. Budapesten ma páratlan érdeklődés nyilatkozik meg a sport iránt, hogy mást ne említsünk, egy-egy futballmeccs alkalmával tízezrek gyűlnek egybe és a sportegyesületek óriási bevételekkel dolgoznak. Meg volna tehát a mód arra, hogy a közönségnek ezt a tiszteletreméltó szenvedélyét és a sportegyesületek bevételének csekély hányadát, sporttelepek építésére fordítsák. A fővárosnak megvan a módja ahhoz, hogy ezeket az eszközöket felhasználja és az építkezésre előirányzott összegnek a sporttelepek építésére szánt részét további lakásépítésre használja fel. Amit revizió alá kell venni Igen sok érdemes, komoly és szükséges dolgot tervez különben a 'beruházási Programm Ezek közé tartozik a három főiskolai diákszálló, három iparos- tanoncotthon, egy cselédotthon, két árvaház, két szegényház, két csecsemőotthon és szülőnő-gondozó, két éjjeli menedékhely, egy gyermek- és egy felnőttüdülőtelep, nyolc kerületi közfürdő, három Duna-fiirdő és három családi kerttelep. Ezek jórészt nemes jóléti és szociális célokat fognak szolgálni, nem tudjuk azonban azt ma az első pillanatra megállapítani, hogy nincsen-e közöttük olyan intézmény, amelyet a lakásépítés javára- pár évre még nélkülözni lehet. Semmi esetre- sem lesz azonban szimpatikus a közönség előtt az, hogy ma, amikor a tisztviselők létszámát mindenhol, tehát a fővárosnál is redukálják, amikor a hivatalokat a bérházakból kitelepítik és minél sztikebb helyre összeszoritani igyekszenek, akkor a főváros egész sereg uj hivatali helyiség építésének tervével áll elő. A Dobutcában a VII. kerületi és a Szarvas-téren az I. kerületi elöljáróság számára akar épületet emelni a főváros. Ugyanakkor azonban ki akarják” bővíteni a II., VIII. és IX. kerületek előljárósági épületeit is. Ezt mi az építkezési Programm végzetes hibájának tartjuk és azt kell mondanunk, hogy ma, a hivatalok luxuriózus kibővítése, uj épületek emelése valósággal lázitóan fog hatni a lakosság ama részére, amely tömeglakásokban, vagy lakások nélkül sínylődik. De egyebekben is igen sok koncessziót kellene még ennek a programúinak tennie a lakásépítés javára. Nagyon sok mindent el lehetne még halasztani akkor, amikor legeslegelső feladatnak a lakásínség megszüntetését ismeri el ennek az országnak minden faktora. Nagyon meg kell vizsgálni például azt, hogy nem lehetne-e elhalasztani az iskolák építését is. A világon semmi nem áll távolabb tőlünk, mint az, hogy akkor aggságoskodjunk, amikor a főváros kulturális célokra akar pénzt áldozok De ne felejtsük el azt, hogy a Bárczy-rezsim Budapest kulturális szükségleteit olyan fényesen elégítette ki, hogy látszólag évtizedekre ellátott bennünket iskolákkal. Lehet, hogy bizonyos hiányok mutatkoznak már a népesség elszaporodása és a kultúra mind intenzivebbé váló szükséglete révén, de nehéz elhinni azt, hogy ma már húsz uj iskola építésére és tiz iskola kibővítésére volna szükség, ami 620 uj tantermet jelent 372 milliárd költséggel. Ezt a kérdést nagyon revizió alá kelj venni és nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy még mindig vannak iskolák, amelyeket elvonnak eredeti céljuktól. Hisz itt csak arra kell rámutatnunk, hogy még ma is vannak iskolák, ahol a Keresztény Községi Párt fényes klubhelyiségeket rendezett be. Hasonlóképen megfontolandó az, hogy szükség van-e egyéb beruházásokra akkor, amikor a lakásínséget a beruházási Programm csak igen kis mértékben enyhíti. Ezek között a revizió alá veendő tételek között van a Rudas, Széchényi és Szent Gellért fürdők 26 milliárdos kibővítése, valamint a Rezső-téri és külső erzsébetvárosi uj katholikus templomok, valamint az erzsébetvárosi uj plébánia épület, amelyeknek ^költsége 44 milliárdot 'jelent. Szükségesnek tartjuk az egyes üzemek kibővítését is, de nagyon jól meg kell fontolni, hogy már ma szükség van-e ezekre. Addig semmi esetre sem szabad azonban hozáfogni ehhez a munkához, amig végső döntés nem történt abban a tekintetben, hogy az üzemvizsgáló bizottság jelentése alapján a közgyűlés mely üzemek megszüntetését fogja kimondani. Itt ma csak egyszerűen felsoroljuk, hogy az épitési Programm tervbevette a két vágóhíd és az állategészségügyi telep, a Tattersal, a lóversenytelep, az élelmiszerelárusitó-üzem kibővítését, baromfihizlaló és husfeldolgozó-iizem építését, amely csoport 96 millió koronát igényel. Meg kell fontolni, mit lehet megtakarítani a lakásépítés javára a temetők kiépítésére előirányzott 34 milliárd koronából. Kevésnek tartjuk ellenben azt a<4iat milliárdot, amit a kórházak kibővítésére irányoztak elő és tájékozatlanok vagyunk atekintetben, hogy mit jelent a kisebb építkezésekre és gépészeti berendezésekre előirányzott 25 milliárd. Legnagyobb ellenzésre azonban minden esetre az a hat milliárd fog találni, amelyet kaszárnyák kibővítésére irányoztak elő, hiszen Csonkamagyarország nagyon boldog lehetne akkor, ha annyi katonát az Ön kávéja, ha ön a tiszta, Ízletes ,Franck* kávépótlékot használja. Ügyeljen bevásárlásainál gyári védjegyünkre, a „kávédaráló“-ra! a tarthatna, amennyit béke idején a budapesti laktanyákban el tudott helyezni. Újabb telekvásárlások Dicséret illeti a beruházási Programm készitőit azért, hogy a programúiba vett építkezések telkeit olyan helyeken jelölték ki, ahol az összes közmüvek, ut, csatorna, viz, gáz, villany és villamosvasút készen állanak és már az építkezési tervek is ki vannak dolgozva úgy, hogy ezeket az építkezéseket a legsürgősebbén meg lehet kezdeni. Annál kiilönösebbnelki tartjuk azonban azt, hogy az építkezési programmban 30 milliárd koronát állítottak be telekvásárlás céljaira. Nehéz lesz megvédeni a tanács álláspontját akkor, amikor a fővárosnak még bőven vannak üres telkei. Az uj telek- vásárlások ellen azonban nemcsak a baloldali pártok, hanem valószínűleg Wolffék is fel fogják emelni szavukat. Nem lehetnek ugyanis önmagukkal szemben olyan inkonzekvensek, hogy akkor, amikor öt esztendős uralmuk alatt mást sem tettek, mint a Bárczy-rezsimet vádolták békebeli telekvásárlásaiért, akkor most odaálljanak a tanács mellé és pártolják az újabb 30 milliárdos telekvásárlást. A Bárczy-rezsim idején más volt a helyzet. Akkor telkeket vásárolni nagyszerű befektetés volt, amint azt a következmények is megmutatták, mert az akkor olcsón vásárolt telkek ma horribilis értékeket képviselnek. De amikor ezekből a telkekből még ma is sok áll üresen, igazán nem látjuk a lét- jogosultságát annak, hogy a legsürgősebb építkezésekre előirányzott Összegből lakásépítés helyett telkeket vásároljunk. Amitől nem kell félni Több oldalról felmerült az az aggodalom, hogy már most, az építkezések megindulásánál vigyáznia kell a főváros törvényhatóságának arra, hogy a főiskolai diákszálló, az irgalomházak és más közjóléti intézmények irányításánál ne érvényesüljenek különleges felekezeti szempontok és ne érvényesülhessen a politika. Mi ezt az aggodalmat nem osztjuk és fölöslegesnek tartjuk. Ma már nincs kurzus a városházán és többé fel sem támadhat. De ha vannak is egyes körökben ilyen aggodalmak, akkor is megnyugtathatjuk, hogy ezek ma még nem aktuálisak, de amikor aktuálisak lehetnének, ott lesz a főváros törvényhatósági bizottsága, amelyben Budapest egész népe képviselve van és ott lesz az a főpolgármester, aki a kormány képviseletében a legszigorúbban őrködni fog azon, hogy sem felekezeti szempontok, se poritika semmi irányban és sehol ne érvényesülhessen. Lesznek-e pénzügyi akadályok A főváros hivatalos kommünikéjének végső passzusa szerint „kétségtelen, hogy a mostani Programm megvalósítható és biztosítható, ha pénzügyi akadályai nem lesznek“. A szükséges bevételek előteremtése bizonyára nem fog köny- nyen menni, különös tekintettel arra, hogy a főváros lakossága már a yéksőkig meg van terhelve. Aligha lehet tehát másról szó, mint arról, hogy ki kell választani a főváros lakosságának ama rétegeit, amelyek kevesebbet szenvedtek és kevesebb terhet viselnek, mint a többiek. A pénzügyi háttér meg- tremtésére vonatkozólag a tanács minden esetre fontolóra fogja venni azt a három módot, amelyet V á z s o n y i Vilmos ajánlott a pénzügyi bizottságAutomobil és Garage R.Budapest, VI., Andrássy-ut 34. ^ Telefon:-08. A világhírű PRESTO és DUX luxuskocsik, valamint VOMAG és M A G I R U S teherautók vezérképviselete Club-Garage Bristol-Garage City-Garage IX., Köztelek-u. 4. V., Mária Valéria-u. 3. Dohány-u. ésKazinczyTelefon : József 139-78. Telefon : 189-25. utca sarok. Tel.: J. 142-26. Luxuskocsijaink é j j e I - n a p p a I olcsón fuvaroznak! Garageainkban elsőrendű üzemanyag!
