Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-05 / 30-31. szám
2 nest, 1925 augusztus 5. m CONTINENTAL tömörgummiabroncs és Elastic iömörabroncs leggazdaságosabb a legnagyobb __ r teljesítő képességgel Df megvalósittatök rövidesen. Éppen ezért nyári értekezésiekkel, újabb és újabb gyűlések összehivásával- akarjuk kierőszakolni, hogy a főváros csakugyan kezdje meg a legrövidebb időn belül az építkezést. A fővárosi üzemekből, más városi intézményekből kétségkívül lesz elég fedezet arra, -hogy a sürgős építkezésekhez előleget kapjunk. — Mig a fővárosi építkezési programmja mé® csak embrionális állapotban van, s a munka tulajdonképen a tervek megvalósításának sürgetésére szorítkozik, addig a vidéki városoknál erőteljes megmozdulás észlelhető. A vidéki városok koncentrált erővel dolgoznak az építkezési tervek megvalósításán. Különösen a Speyer-féle kölcsön adott uj lendületet a vidéki városoknak, amelyek nagy befektetésekkel akarják építkezéseiket megkezdeni. A pénz-, ileltve kölcsönszükségletek kontinigentálásánál azonban bizonyos anomáliák észlelhetők. A vidéki városok a kölcsönt a forgalmi és kereseti adó alapján kapják. Már most a helyzet az, hogy a legtöbb vidéki város vágóhidat, kórházat, iskolát, városházát és más középületet akar építeni és erre például egjunillió aranykorona kölcsönt kér. Viszont az az adóalap, amelyre a kölcsönt kapják, kicsiny, hogy ekkora összeget kiutaljanak. így azután a legszebb terveket sem tudják a vidéki városok megvalósítani, mert a kiutalt kölcsön egy középület felépítésére is kevés. A vidéki polgármesterek most sorra járnak a pénzügyminiszterhez, ahol az ügyben sürgős intézkedéseket kérnek. vágvecsei Wellisch Andor műépítész a következő nyilatkozatot tette: — Hogy az építkezések mielőbb meginduljanak, s mik az előfeltételei annak, hogy a lakásínség és na;gy munkanélküliség megszűnjön — dacara optimista természetemnek — sajnos, kevés reményt tápláló választ kell adnom, mert a magyar építőipar kérdését a közeljövőben igen sötéten látom. A népjóléti minisztérium komolyan tárgyalja e kérdést és Petrichevich államtitkár csakugyan a legnagyobb energiával és szeretettel karolta fel az építkezési problémát. Amint azonban informálva vagyok, egyelőre két, legjobb esetben négy bérház építésére zsugorodik össze az akció. Ez nem oldja meg még a kérdést a nagy általánosság szempontjából, azonban véletnényüníkj szerint ez nem is képezheti egyediül a kormány feladatát. — Budapestet kivéve az építkezéseket mem a hatóságok, hanem magánemberek intézik, s ezeknek az építési kedvét sem adó, vagy egyéb kedvezménynyel, sem pedig rendelettel nem lehet feléleszteni. Ezk a józanul, de nemcsak altruisztfkusian gondlol- kodó kerieskedőemberek kezükbe veszik a ceruzát é,s akkor kezdenek az építkezéshez, ha számításaik azt mutatják, hogy érdemes építkezni. De nem tartom valószínűnek, hogy nagyobbarányu építkezés fejlődhessék a közeljövőben, mert el sem képzelhető, hogy akkor, amikor a nagybankoknál, iparvállailátoknál, hatóságoknál és mindenütt a leépítés munkája folyik, arra az időre esnék, Budapest építési fellendülése. •— A lakbérek még mindig nem arányos, die már most is sok esetben elviselhetetlen emelkedése szintén nem hozta meg a várt eredményt, mert a bérlő nem képes fizetni a háztulajdonos pedig kénytelen engedni a bérekből, hogy ne álljon üresen helyisége. Nagylakásokban nia nem is mutatkozik Budapesten hiány. Hiszen a rossz gazdasági viszonyoknál fogva sokan kánytelenek ösz- szehuzódni és lemondani a nagyobb luxusról. Irodai és bolhelyiségekben tulprodukció mutatkozik és igy legfeljebb kislakásokat kellene építeni. Ennek a megindítása azért is fontos volna, ment a munkanélküliség mind nagyobb1 méreteket ölt, a legtekintélyesebb gyárak is kénytelenek beszüntetni üzemüket és elbocsátani a munkásokat. Már az elmúlt évben is láttuk azt, mit jelent szakmunkásaink kivándorlása a munkanélküliség miatt. Nem egyszer hátráltatták a munkát, hogy néhány iparágban már alig van képzett munkaerő. — összefoglalva mindb problémákat mindnyájan átérezziik a szükségét, hogy meginduljon az építési munka, mely az egész közigazdasági élet fellendülését jelentené. Az építőipar harminc más iparában is számtalan termelögyárat foglalkoztatna, de egyelőre úgy látom, hogy a fővárosban kevés remény van arra, hogy a közeljövőben nagyobbará- nyu építkezés induljon. Zsombor Géza ny. államtitkár, a demokratapárthoz tartozó fővárosi bizottsági tag, aki a középítési bizottságban figyelemreméltó beszédet mondott, a következőképpen nyilatkozott: Minden érdemes és hasznos javaslathoz hozzájárulunk és minden olyan indítványt, amely a tömeges építkezés előmozdítását célozza, a legmelegebb támogatásban részesítünk. A demokratikus blokknak már készen vannak a részletes tervei és remélni kell, hogy ebben az életbevágóan fontos kérdésben a pártok minden politikai kérdés kikapcsolásával, a legteljesebb összhangban fognak együttműködni, hogy a lakásínséget megszüntessék. Budapesten 14 ezer lakásra van szükség, nevetséges tehát, hogy akár a kormány, akár a főváros ebben a helyzetben komoly képpel két-háromszáz lakás építéséről, mint eredményről beszéljen. Tiltakozni kell az ellen, hogy ezt a jelentéktelen eredményt vívmánynak próbálják feltüntetni. A lakáskérdés nagy szociális probléma, amelyet csak akkor lehet megoldani, ha mindenki összefog. Kötelességünk, hogy az előkészítés alatt álló építkezéseket kisürgessük és hogy az ezekre vonatkozó előmunkálatokat az illetékes ügyosztály mielőbb végezze el. Hegedűs Ármin nyugalmazott műszaki főtanácsos kérdésünkre a következőket mondta: — Azt kétségkívül meg lehet állapítani, hogy a fél év előtti sivár, pesszimista hangulattal szemben most bizonyos bizakodó hangulat jutott túlsúlyra-. Ennek az a magyarázata, hogy a vidéki városok erélyes akciót indítottak az építkezések megindítására, s kölcsönök segítségével csakugyan meg is kezdik a munkát. Tudott dolog, hogy a vidéki városok különböző kísérleteket tettek magánkölcsönök felvételére is — ami ugyancsak elősegítette volna az építkezések megindulását —, ezek azonban a kormány álláspontján meghiúsultak. — A vidéki városokkal szemben a fővárosban csak az államtól és a fővárostól lehet várni az építkezések megindulását Magántőke építkezésére még mindig nem lehet számítani addig, ainig a vállalkozók nem jutnak amortizációs kölcsönhöz. Bár a házbérek fokozatos emelkedése már kétségkívül bizonyos lendületet adott a vállalkozóknak, azonban a magántőke véleménye szerint a házbérek még mindig nem hozzák be a tőkebefektetést. — A mostani hatósági építkezéseknél bizonyos merev akadályokat látóik, amelyek megbénítják a munka gyorsaságát és könnyedségét. A vidéki, sőt a főváros közelében lévő építkezéseknél is mindig a régi építési szabályokat alkalmazzák. Az előirt nehéz szerkezet és a vastag falak építése rendkívül megdrágítja az építkezést, úgy, hogy ezen igazán változtatni kellene. De az árlejtések körül is sok baj van. Ezek ugyancsak megdrágítják az építkezések munkáját, ment hiszen néha 2—300 százalék különbözet mutatkozik az árajánlatoknál, másrészről pedig egy ajánlat elkészítése magának a vállalatnak két-három milliójába kerül. Ezt most még az árajánlati blankettákkal is megdrágítják, mert például legutóbb egy kispesti építkezésnél másfélmillióba került a blanketta. A vállalko- zsának ezt a mester séges drágítását igazán meg lehetne végre szüntetni. zérképviselet : >. Rt. Váci-ut 98. — Végii’ ,szek Súlyos helyzetére való tekintettel is kíván a, ha a középületek tervezését is n.-gánépitészekre bíznák. Én harmincéves köztisztviselői működésem alatt megismertem a hatósági és hivatalos építészek komoly és megbecsülendő munkáját, azonban ma csak úgy lehetne segíteni a magánépitészeken, hogyha a középületek tervezésére is kapnának megbízást. A munka torlódásánál a műszaki hivataloknak elegendő munkát adna a tervek ellenőrzése, ugyanakkor pedig a.z építészeknek is jutna elegendő munka és biztos megélhetés. Az ügyosztályok részletes építési terveket dolgoznak ki A tanács a 30 napos határidőt agy mindent felölelő építési Programm kidolgozására fordítja és a különböző ügyosztályok behatóan foglalkoznak a fővárosi építkezés megindításának lehetőségeivel. A városgazdasági ügyosztály, bár még nem készült el teljes részletesséiggel a programmal, uj elöljáróság! épületek felépítésének terveit terjeszti elő, amelyek eddig azért nem kerültek kivitelre, mert a belügyminiszter a kerületek szétválasztását, illetve szaporítását tervezi. A városgazdasági ügyosztály programmjában s-zerepel még a városháza kibővítése, több kislakásos bérház és telep-létesítése is. A városépítési ügyosztály B a r c z e n Gyula tanácsnok vezetésével dolgozik a programmon és ugyancsak több kislakásos bérpalota és telep építését veszi fel tervezetébe. A 'középitési ügyosztály egyelőre még zárt ajtók mögött dolgozik a programmi előkészítésén, azonban konkrét tervekről, részletkérdésekről mindezideig nem szivárgott ki semmi. Vezérképviselő: GEHEilN BÉLA VI., ANDRÁSSY-UY 1.
