Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-07-15 / 28. szám

4 Budapest, 1925 julius 15. romkodva!“) kiáltotta oda az ellenzék felé. hogy: ..Álljanak fiel!“ Ezt már csak azért sem lehetett meg­tenni, mert demonstrálni tellett, hogy terrorra! itiem sikerül a demokratikus pártok elhatározását befolyá­solni. —A demokratikus pártok nevében azonban — fejezte be mondanivalóját Vázsonyi — tiltako­zom annak a feltevése ellen, mintha a kormányzó ellen tüntetni akarnánk, mert alkotmányos érzé­künk kizárja, hogy az alkotmány bármely tényező­jével szemben tiszteletlenek legyünk. . Bent az ülésteremben ezalatt már türelmetlen­kedni kezdenek a városatyák, elfoglalják helyüket és Wolff Károly, akinek el kell mennie, S i p ő c z polgármestert keresi fel és kéri, hogy sürgesse meg a választás befejezését, mert nem akar előbb tá­vozni, nehogy úgy tűnjék fel, mintha az eredmény ellen tüntetni akarna. A szavazás végét azonban mégsem tudta Wolff megvárni és igy nem lehetett jelen Ripka Ferenc beiktatásánál. Éljen Ripka Ferenc! Hat óra elmúlt, amikor Sipöcz Jenő polgár- mester kihirdette az eredményt: — A főpolgármesterválasztás ügyében elrendelt titkos szavazás eredménye a következő: Leadtak összesen 228 érvényes szavazatot, amelyből 187 esett Ripka Ferencre, 4 Kozma Jenőre és 37 Kollár Lajosra. A szavazás eredményéhez képest dr. Ripka Fe- Ferencet Budapest székesfőváros törvényesen meg­választott főpolgármesterének jelentem ki. Az eredmény kihirdetését az egész közgyűlési terem mély csöndben hallgatta végig, majd a pol­gármester indítványozta, hogy Bódy Tivadar dr. yezetésével husztagu küldöttség adja tudtára Ripka Ferencnek a választás eredményét és hívja meg őt a közgyűlés elé. A bizottság tagjai, akik között az összes közgyűlési pártok képviselve voltak, felemel­kedtek helyükről és felkeresték a megválasztott uj főpolgármestert. Rípkát Bódy nyugalmazott polgármester üdvö­zölte meleg szavakkal, mire Ripka Ferenc nehány köszönő szóval válaszolt. Ripka Ferenc fekete diszmagyarban lépett a közgyűlési terembe. Előtte három diszbe öltözött hajdú, mögötte pedig a meghívó bizottság tagjai ha­ladtak. Az uj főpolgármester szilárd léptekkel ment fel az elnöki emelvényre, ahol leoMotía kardját és Sipöcz polgármesterrel szemben állva erőteljes han­gon tettéi le az esküt, amelyet a közgyűlés tagjai állva, ünnepi csendben hallgattak végig. Ebben a pillanatban felharsant a középen: — Éljen Ripka Ferenc! A középpártokkal együtt ellenzett és tapsolt a demolklratapárt is. Az uj főpolgármester üdvözlése Ezután Sipöcz Jenő dr. polgármester mondta el üdvözlő beszédét. Ez a beszéd feltűnően meleghan­gú volt és Ripka Ferenc érdemeit plasztikus, szép szavakban emelte ki. A polgármester szavai feltétle­nül az őszinteség benyomását keltették és átérzett egésiz beszédén az a tisztelet, amely Ripka Ferencet megilleti. Különösen kiemelte Ripka gázgyári műkö­désének hatalmas eredményeit és méltóan találó sza­vakat mondott Ripka1 Ferenc kormánybiztosi műkö­déséről is. Hosszan időzött a polgármester Budapest közönségének ama kívánsága tolmácsolásánál, hogy a főpolgármester őrködjék féltő gonddal a főváros autonómiája fölött. A polgármester beszéde közben azonban a bal­oldal nem tudta megőrizni teljes higgadtságát. Ami­kor Sipöcz a haladás szükségességét hangoztatta, felcsattant, az első közbeszólás Farkas István szá­jából: — Demokrácia t! — Ennek a haladásnak sohasem szabad — mondta Sipöcz — a nemzeti eszmével ellenkezni'. Most Wolffék kezdtek helyeselni és tapsolni, majd a tetszésnyilvánításnak eíültével Vázsonyi hangja hallatszik: — De egyenlő joggal és szeretettel. A szocialisták eigyme sűrűbben szólnak közbe, mind agresszívebbek lesznek Sipőcczel és Wolffék- kal szemben; mig végre a tehetetlenül álló Sipöcz Jenő helyet Ripka Flerenc ragadja, meg hirtelen az elnöki csengőt és erőteljesen megrázza. A nyugalom azonban csak pár percre állhat helyre, mert amikor a polgármester a keresztény erkölcsön alapuló kor­mányzást kívánja, Wolffék viharos éljenzésben és Sipöcz mellett való tüntetésben törnek ki. A szociá- listák is megtapsolták Sipöcz Jenő utolsó mondatát: cs,ak egyetlen hang hallatszik, almieiy erőteljesen vágja oda Sipöcz felé: — Kidobták, földönfutókká tették a tanítókat, ez az önök keresztényi szere te te! Ám mindlen jó, ha ai vége jó, mert. még a szocia­listák is megtapsolták Sipöcz Jenő utolsó mondatát: — Ha a városházán olyan zászló leng, amelyre a modlern haladási, de egyúttal a, nemzeti eszmény van ráírva, akikor Budapest egész pépe szent lelke- sediétssel fog ideiek inteni. A székfoglaló Ezután következett a szombati nap legnagyobb eseménye: Ripka Ferenc főpolgármester székfoglaló beszéde. A beszédet egyetlen disszonáns hang sem zavarta mleg, legnagyobb részét áhiíátos csendben, hallgatta végig az egész közgyűlési terem, de szinte percenként tört ki a tetszés zaja a középen és a bal­oldalon. A Wolff-párt nyugodtan viselkedett, nem zavarta a (közgyűlés többségének teitszésnyilvánitá- sait, sőt nem egy. esetben a jobboldali mezőny is he­lyesléséinek adott kifejezést. Amikor a kormánybiz­tos Magyarország kormányzóját említette, a Wolff- pártiak állva éljenezték a kormányzót, íezuttal azon­ban Vázsonyi Vilmos vezérletével az egész de­mokratapárt is fölemelkedett helyéről. A főpolgármester beszéde alatt a közép- és á baloldal mindjobban belemelegedett ai tüntetésbe, úgy, hogy nem egyszer valóságos tapsorlkán hono­rálta értékes kijelentéseit. Amikor Ripka Ferenc elő­deiről emlékezett meg és Bárczy 1st várni nevét, emlí­tette, akihez ma is mete® barátság fűzi, a demokrar tikus blokk, de a liberálisok is helyükről felállva a hegyoldalban ülő Bárczy István felé fordultak, akit tapssal és éljenzéssel ünnepeltek. Különösen fel­tűnt az a melegség, amellyel az egyébként polgári politikusokkal szemben mindig hűvös szociáldemo­kraták Ripka Ferenc és Bárczy István mellett tün­tettek. Ripka beszédének lendületes befejezésénél újra kitört. a;z éljenzés és taps, mindenki felállt he­lyéről, csak a jobbszélső padlsorokbanr maradt ülve néhány exponált fajvédő. A beiktató közgyűlés iinenpélyességét csak emelte a polgári dalkör és ai budapesti muníkásda- lárda. amelyek a főpolgármester bemutatkozó be­széde után a Himnuszt és a Hiszekegyet énekelték el. A demonstráció utolsó etappja volt, hogy a baloldlaJl vezetőférfiai Vázsomyi vezetésével egymás után siet­tek fel az elnöki emelvényre és melegen üdvözölték Ripka Ferencet, az uj főpolgármestert. Az üdvözlők iközött ott volt Bárczy István is, aki nagy szere­tettel rázta meg az uj főpolgármester kezét. fi Gnnz-$yórtól o Gázmüvekig Ripka Ferenc visszaemlékezései Ripka Ferenc nem szívesen beszél magá­ról és most, főpolgármesterré való választása előtt még életrajzi adatait sem volt hajlandó elmondani. Egy óvatlan pillanatban mégis sike­rült néhány mondatát ellesni, amelyben a Fő­városi Hírlap szerkesztője előtt elmon­dotta azt az utat amelyet a Ganz-gyártól a Gázmüvekig tett meg: A Ganz Villamossági rt.-tól 1910-ben léptem ki. Tizenhat esztendőt töltöttem el ennek a vállalat­nak a szolgálatában, ahol ezalatt az aránylag rövid idő alatt dijnokböl cégvezetővé léptem elő. Mint cég­vezető két osztályt vezettem; az egyik a városi világitótelepek tervezésével, a másik a már beren­dezett telepek iizembentartásával foglalkozott. — Nem volt szándékomban a Ganz villamos- sági rt.-ot elhagyni és a vállalat is mindent elköve­tett, hogy maradásra bírjon. Ekkor azonban már élénk részt vettem abban a mozgalomban, amely a közszükségleti üzemek községesitésé.t célozta. 1908-ban határozta el a város, hogy a Gázmüveket megváltja és községi vezetésbe veszi. Mint isme­retes, ez Bárczy István polgármestersége előtt történt. Emlékezetes még előttem, amikor a Gáz­gyár megváltására kiküldött bizottság döntő ülését tartotta. Platthy Györgyöt és dr. Buzáth Jánost, aki akkor még tanácsjegyző volt, bízták meg azzal, tartsa számon, hogy a jelenlévő bizottsági tagok közül kik a hívei a megváltásnak és kik vannak eljlene. Izgalmas órák voltak ezek, mert a szám­arány csaknem egyenlő volt a két párt között. Kínosan hatott, amikor a megváltás mellett állást foglaló egyik bizottsági tag váratlanul eltávozott az ülésteremből. Már-már úgy látszott, hogy mi, akik a megváltás liivei voltunk, kisebbségben ma­radunk. Elsőnek Vázsonyi Vilmos szólalt meg és nagy beszédet tartott a megváltás szükségessé­géről. A következő szónok én voltam, és pedig az­zal a speciális feladattal, hogy húzzam ki az időt addig, amig az egyik, vagy másik ingadozó bizott­sági tagot sikerül meggyőzni, hogy a megváltás mellett kell szavaznia. Már fél órája njnijtottam a beszédemet, amikor Platthy György odajött mellém és a fülembe súgta, hogy minden rendben van, befejezhetem felszólalásomat. Utánam még Márkus Imre szólalt fel röviden, majd megtörtént a szavazás, amely kimondta a nagyjelentőségű ha­tározatot: a Gázmüvek megváltását. — A megváltás után Bárczy István polgármes­ter felajánlotta, hogy Heltai Ferenc vezérigazgató mellett foglaljam el a vezérigazgató-helyettesi ál­lást. Amikor a Ganz-gyárban ezt megtudták, min­dent elkövettek, hogy megtartsanak a maguk szá­mára. Kőgier Gusztáv vezérigazgató tudomásomra hozta, hogy a vállalat igazgatósága igazgatóvá akar előléptetni. Sok szál és hosszú múlt fűzött ehhez a vállalathoz, nehezen határoztam tehát el maga­mat, hogy sikereim helyét elhagyjam. Bárczy Ist­vántól háromnapi gondoikozási időt kértem, Bárczy azonban nem várta meg a három nap leteltét, hanem már másnap követelte tőlem a kedvező választ. Azzal érvelt, hogy a Gázművek házikezelésbe vé­tele körül különös érdemeim vannak és igy erkölcsi kötelességem a felajánlott állást elfogadni. Arra kért, írjam fel egy papírlapra feltételeimet és előre garan­tálta, hogy a tanács azokat akceptálni fogja. A meg­tisztelő meghívásnak ez a kitüntető módja döntő befolyással volt elhatározásomra. Még nagyon jól emlékszem, hogy ez a beszélgetésünk a Ganz-gyár hivatalos helyiségében történt, ahol elvben elhatá­roztam ^ a^ felajánlott helyettes vezérigazgatói állás elfogadását. Bárczy Istvánt gyalog kisértem el a Vérmezőig és az utón beszéltük meg a részleteket, alkalmaztatásom feltételeit. Ez volt az az ut, ame­lyen én a Ganz-gyártól a Gázmüvekig jutottam el. TŐZSDEI HÍRADÓ TŐZSDEI HÍRADÓ külön mellékletünk helyszűke miatt e számunkból kimaradt. A Hitelbank 115 milliárdos tőkeemelése Pénzügyi és tőzsdei körökben már huzamosabb idő óta hire járt, hogy a Magyar Általános Hitelbank nagyobbszabásu tőkefélemelési tran­zakció végrehajtásával foglalkozik. Hivatalos közle­mény jelenti, hogy a bank a tökeszaporitás idő­pontját most elérkezettnek találta és annak meg­valósítása céljából e hó 27-én rendkívüli közgyűlést tart. A bank 350.000 darab uj részvényt bocsát ki, a részvényeknek egy jelentékeny ré­szét a magyar piacon helyezi el, mig a külföldi érdekeltségek számára fenmaradó részvény- csomagot úgy osztotta el, hogy ezzel megerősíteni kívánta a kapcsolatokat Magyarország és a nyugat­európai előkelő pénzcsoportok között. A tervbevett tőkemelés révén a Hitelbank saját tőkéi mintegy 115 milliárd koronával szaporodnak: A tranzakcióról kiadott hivatalos közlemény igy hang­zik : A Magyar Általános Hitelbank igaz­gatósága elhatározta, hogy részvényeseinek folyó hó 27-ére egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 550 millió korona alaptőkéjének 350,000 uj részvény kibocsátása utján 690 millióra koronára leendő felemelését fogja javaslatba hozni. Az uj ki­bocsátásból 343,750 részvény az alapszabályoknak, valamint az intézet régi tradícióinak megfelelően, az eddigi részvényeseknek fog 4 régi részvénynek 1 uj részvényhez való arányában, a közgyűlés által megállaipitandó árfolyamon felajánltatoi, mig a 6.250 részvényt tevő jelentéktelen töredék tekintetében, mely fel nem osztható, az igazgatóság az alapsza­bályok értelmében a közgyűléstől felhatalmazást fog kérni, hogy ez a töredék szabadkézből — azonban nem a napi árfolyam alatt — értékesíttessék. A régi részvényesek által elővételi joguk alapján esetleg át nem «yeendö uj részvények elhelyezését egy kon­zorcium biztosítja, amelyben a S. M. v. Rothschild wieni bankház, az österreichische Kredit-Anstalt für Handel und Gewerbe, Wien, valamint az intézethez közelálló Schneider & Cie. — Union Européenne In­dustrielle et Financiére — Banque de l’Union Pa­risienne francia csoport, továbbá Lazard Bros, lon­doni és M. M. Warburg & Co. hamburgi bankházak vesznek részt. Gondoskodás történt abban az irány­ban, hogy az e konzorcium által esetleg átveendő részvények évek során át piacra ne kerüljenek PASZTŐRÖZÖTT PALACKTEJ! YOGHURT és az összes tejtermékek friss állapotban egész napon át kaphatók a BUDAPESTI KÖZPONTI ÉS ÁLTALÁNOS TEJCSARNOKOK fiókjaiban PÁRÁD! VIZ gyomorbetogeknek, vérszegényeknek, gyógyital. Üdítő borviz. — Egyedárusitós: Forrástermék és Asványvizkereskedelmi r,-t. V., Perczel Mór-u. 2. Telefon: 5 - 53. NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméti-u. 9, félem. (a Calvin-fér közelében) • Telefon: József 104—25 : Mindennemű vegyszerek, olajok, gyanták, i nehéz chemikóíiák és az összes savak j Radio Foto és Vegyipar dr. Bólint István és Társai I Budapest, IX., Mester utca 9. :: Telefon: Jőzsel 68 51 és 31-43- ; Sürgönyeim: Radlofot :: A magyaróvári ipartelepek rt. (salet- rnmcnivl hndAnesti vezérképviselete. Száll. CHEHARD WALCKE R TEHERUONTATÓ AUTOMOBIL SS RÓKÁIK 10 tonna vontató képességű V., Csanádi-utca 3. Telefon: 46-01.

Next

/
Oldalképek
Tartalom