Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-21 / 3. szám
Budapest, 1925 január'21. 'löVÁho^y^í^MP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete KQIön előfizetés nincs Tovább folyik a malmok árdrágítása a gabonapiacon A malmok tőzsdespekulációkkal verik fel saját gabonakészleteik árát Hatszázezer koronára verték fel a pesti tőzsdén a búza árát és ezzel az árral világrekordot! állított iel a pesti gabonatőzsde a világpiaci árak között. Mert a hatszázezres búza megfelel 8 dollárnak. holott a newyorki és csikágói tőzsdén 8 dolláron alul jegyzik a búzát. E sohasem tapasztalt betörés, izgalomba hozta az országot és megindultak a. találgatások, hoev mi okozta, ezt a a hallatlan áremelkedést. Mindet! érdekelt fél igyekszik elháritaini magától a felelősséget és másokat okol a drágításért. Az egvik a rossz magyar. a másik a silány amerikai terméssel okolja meg a magas árakat. Van olyan, aki azt állítja, hogy a magyar búza túlzott kivitele, viszont mások szerint a búza megnehezített behozatala szöktette fel az áraikat. De a szakértői vélemények még ezzel sincsenek kimerítve. Az egvik a magvar gazdákra hárítja a felelősséget, mert elzárják készléteiket, ezzel szemben mások azir állitiák. hogy a raaevar gazdák legnaevobbrésze uiég akkor adta el a termését, amikor a búza 3—4 dolláron állt. így folynak a találgatások, amelyek között még olyan is akad, amely tudni véli. hogy a drágulást a jövő évi rossz -terméskilátások okozzák. Mindezekből n bölcs véleményekből senki sem lesz okosabb, csak gazdagabb, mer. kétségtelen, hogy e sok o k o isi k ol d á s m. ö Ki ö 1te szerényen m e glapul minden foglalkozási és keresetei ágnak a maga' telhetetlen önzése. amely hamis okokkal szeretné elterelni 'a figyelmet arról, hogy része van. nemcsak ebben a sohasem tapasztalt áremelkedésben, de része van a ha szó ralbi ai n is, a miiéi 1 y e t az éhség mesterséges előidézése jár. Nos hát. mindenki hibás abban, hogy a magyar búza ekkora karriéirt csinált. Hibás talán még a tér mészet is, amelv a maga mostoha sárgával elrontotta ;t tavalyi és elrontani készül jövő évi termésünket. De voltak en-nél sokkal rosszabb termései is az országnak s a. buztai ára ezekben a sanyarú időkben legfeljebb pár koronával va,gv forinttal emelkedett, de olyan szemérmetlen rablásra senki sem emlékszik. hogy a búza ára a duplájára, vagyis meg, y vén koronára emielko dc'tt volna. Hogy ezt a koncentrikus rabló- hadjáratot ki vezeti? A budapesti gabonapiacon a malmok diktálták az árakat és a malmok spekulációja okozza most is. hoev Magyaroszágon. amelyet a vlláe Kánaánjának szoktak nevezni, sokkal drágább a búza és a kenyér, mint akár Norvégia legészakibb részén, ahol a búza egyáltalán nem terem meg. fis a malmok diktáltori hatalma tartani fog mindaddig. amig ia kormány beavatkozása nem szorítja vissza a malmokat igazi hivatásuk területére. A malmok hivatása az őrlés, de nem a liszttel való spekulálás. Már pedig n budapesti malmok nem az őrlésből, hanem a spekulációból gazdagszanak és az őrlés csak jól leplezett ürügy n spekuláció esélyeinek kihasználására. Magáért az őrlésért és. a. vele járó haszonért egyetlen malom sem tartaná fenn üzemét mint ahogyan femtartfe sok vidéki kismalom az tizemet magáért az őrlési vámért. A malmoknak ez a kettős irányú üzlete okozza a gabonapiac bajait! s valameddig a malom iái maga résziére vásárolhat gabonát abból a célból, hogy a liszten tiyerészkedhessék, mindaddig ki leszünk szolig! á 1 t a t v a a malmok támadásainak. A malom csak mások részére őrölhessen, de ne lőhessen abba a helyzetbe, hogy a készletek összevásárlásával uralkodhassék a ola- con. Ha a malom akár a saját tőkéjével, akár az államtól kapott kölcsönpénzzel maga alá gvüit minden gabonakészletet, csak természetes, hoev még a legmagasabb árak kínálására sem jelentkezik áru, mert minden áru már a malomérdekeltség kezében van. És természetes az is. hogy abban a pillanatban, amelyben a malomérdekeltség felhalmozta az árut, minden törekvése az lesz, hogy az áru árát minél magasabbra szöktesse fel. Ez történik most a budapesti gabonatőzsdén, ahol a malomérdekeitségek olvan arcot vágnak. mintha gabonát keresnének megvételre, holott csak a salát készleteiknek az árát akariák feiszöktetni. amikor úgy tesznek, mintha magasabb ónak kínálásával az eldugott idegen készleteket akarnák rejtekhelyeikből elöcsábitani. Bármilyen mulatságos, mégis ugv van. hogy van egv gabonatőzsdénk, melv semmi másra nem ló, csak arra. hogy a malmok árdrágító spekulációinak alkalmas eszköze legyen. Maisától értetődik, hogy a malmok sok ravaszi- sággail védekeznek n gyanú és iái látszat ellen, mintha nekik ilyen üzleti céljaik lennének, liyen védekezésük a látszat és a gyanúsítás* ellen, hogy hírét terjesztik, hogy nekik sem konveniálnak azok a magas árak, mert a lisztdrácaság Budapestre és környékére korlátozza a fogyasztást. Hát a vidék nem eszik kenyeret. ha az áriak megdrágulnak? Viajgy vidéken olcsóbban kapható a kenyér? Nem hisszük. De ha igy lenne, annak egyszerű magyarázata csak az lehet, hogy a vidéki malmok nem kapcsolódtak be a fővárosi malmok spekulációjába s beérik azzal a haszonnal. amely az őrlési vám révén, jut nekik. Egv másik kísérlet a látszat és a gvanu elhárítására. hogy T riesztben 500 vac ó n amerikai búzát vásároltak a m a igi y a ír fogyasztás céljaira. Mi alaposan kételkedünk ebben a vásárlásban. De ha, mégis igaz lenne, hogy a vétel megtörtént, ugyan miféle ár mérséklő befolyása van 500 vágón búzának a magvar piacra? Hát téteelszámba megy 500 vágón búza? És tételszámba megy az ármérséklés szempontjából. ha ez az 500 vágón is azoknak a kezébe kerül, akik a gabonapiac urai? Micsodá képtelen feltevés az olvan. hogy a magyar közönég elhiszi nekik, hogy ők azért vásárolnak Triesztben búzát, mert 1 ei akarták szőri- t iám i — saját készleteiknek a zi árát. Nem, ebben az országban nincs olvan ostoba ember, aki elhinné* hogy a malomérdekeltségek a saját búzájuknak konkurenciát akarnak csinálni 500 vágón amerikai búzával. Nem tudjuk, milyen lépésekre határozza el magát a kormány, de bizonyos, hoev végiéit kell vetni annak az immár tűrhetetlen spekulációnak, amelynek élén S t u x Sándor ur, a leg nagyobb malomkőn- c eim itt ráció vezériga zr la t ó) j n ál11, aki kiküszöbölte a malomiparból azt az emberséges szellemet, amelv Langfelder Edét. Stux urnák nagystílű. széles látókörű elődjét vezette. Stux ur, a malom dupla-könyvvezetője legázolta a nálánál sokkal tehetségesebb feljebbvalóit, de ez az érvényesülési tehetség nem jog ám arra. hogy brutálisan legázolja, a magvar közérdekeket. Hisszük, a kormány megtalálja a módját annak, hogy határt szab a Stux-féle vezérek telhetetlenségének és lehetővé teszi egy olyan idő bekövetkezését, amikor a Situ xok saját testükön tapasztalják, hogy milyen keserves dolog munkával előteremteni egy kiló kenyérnek íaz árát. A kereskedelmi miniszter a közgazdasági ügyosztály fenntartásáért A kereskedelmi és ipari érdekeltségek a megszűntetés ellen Ismeretes, hogy az összes kereskedelmi és ipari érdekeltségek a múlt nyár folyamán egyöntetűen állást foglaltak a főváros közgazdasági ügyosztályának megszüntetése ellen. Az iakció élén a Kereskedelmi és Iparkamara állott, melv ebben az ügyben külön fíeiterjesiztést is intézett a kormányhoz, hangoztatva, hogy a fővárosnak az iparos- és kereskedő- rétegek érdekében, de a saiát iól felfogott érdekében is kötelessége a közgazdasági ügyosztályt továbbra fenntartani. Ez a kérdés most azért vált ismét aktuálissá, mert a belügyminiszter nemrégen küldött leirata, minit ismeretes, hat ügyosztály megszüntetéséről rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a megszüntetendő ügyosztályok kiválasztását a tanácsra bizta. Ezzel kapcsolatosan vetődött fel ismét az a kérdés, hogy a megszüntetendő ügyosztályok között benne legyejn-o a közgazdagsági ügyosztály is? A tranzitó-kereskedelem ügyében a> napokban a városházán megtartott ankét során, a megjelent érdekeltségek szóba is akarták hozni az ügyosztály megszüntetésének ügyét, de az ankétet vezető P u- r é b 1 Győző tanácsnok szerényen elhárította a kérdés felvetéséit, nehogy még csak a látszatta is támadjon annak, mintha ö az ügyosztály sorsa feletti állásfoglalással elébe akarna vágni a tanács döntésének. Az érdekeltségek kiküldöttéi azonban az ankéten kívül, teljesen a maguk iniciativáiából, mégis foglalkoztak ezzel a kérdéssel és egyöntetűen azt! az óhajtásukat fejezték ki. hogy a múlt év nyarán már részletesen kiíejtetet állásfoglalásukhoz híven. a főváros közgazdasági ügyosztályát semmi. körülmények között se szüntesse meg a főváros. A?, érdekitesitiiletek. ha ennek szüksége mutatkoznék, ismét a legnagyobb energiával lépnek akcióba és a kormány figyelmét nyomatékosan felhiviák a korábbi állásfoglalásukra, valamint arra. hogv a megszüntetés ellen a kormány is állást foglalt annak ideién. A mostani újabb állásfoglalással kapcsolatosan érdeklődtünk a Kamarában, ahol felhívták figyelmünket arra a körülményre, hogv a főváros közgazda- sági ügyosztálya; megszüntetésének terve ellen még az elmúlt nyár folyamán ugv a kereskedelmi, mint a belügyminiszter egyöntetűen állást foglaltak. A kereskedelemügyi miniszter tavalv júliusban megkeresést intézett ebben aiz ügyben a belügyminiszterhez és nyomatékosan bangs elv ózz a. hogy ,a főváros közgazdasági ügyosztályának megszüntetése ellen felhozott indlokok komol v figyelmet érdemelnek. A többek között) igy szól a kereskedelemügyi miniszter megkeresése: — A vezetésem alatt álló minisztérium ügymenete kapcsán alkalmam nyílott annak észlelésére, hogy Budapest székesfőváros hatóságai az ipari és kereskedelmi közigazgatási ügyek elintézése terén tényleg magois színvonalon állanak, amelv körülmény kétségkívül jelentős mértékben tudható be annak, hogv az ipari és kereskedelmi közigazgatási ügyeket II. fokon a szóban levő különálló ügyosztály intézte és irányította a főváros I. fokú iparhatóságait iis. A nevezette ügyosztály aizonlbám ezt a színvonalat csak olv módon érhette el és tudja fenntartani, ha önállóságával kapcsolatban az ügyekéit elintéző tisztviselői állományában is bizonyos állandóság létesül. A továbbiakban kifejezi a kereskedelemügyi miniszter ama kívánságát, hogv a szóbanforgó ügyosztály a mostani keretéi között változtatás nélkül tarteajss:é[k fenn. A kereskedelemügyi miniszternek énre a megkeresésére válaszképen a belügyminiszter szeptember havában leiratot intézette a fővároshoz, melyben határozottan állást foglal a kérdéses ügyosztály megszüntetésének tervei ellen. A' többek között így szól a belügyminiszter leirata: — Figyelmet érdemel az a körülmény is. hogy hazánkban az ipar és kereskedelem tulnyomórészbeo a székesfővárosban összpontosul. Ha a legtöbb vidéki város azt találta helyesnek, hogv közigazgatása az ipar és kereskedelem érdekeinek gondozásával, a közgazdasági kérdésekkel elkülönítetten foglalkozzék, még inkább helves és 'szükséges az a fővárosban. A székesfőváros közgazdasági ügyosztálya ugyanis nemcsak az ipari közigazgatási eljárásban, hanem azi ipar és kereskedelem más vonatkozású érdekeinek gondozása terén is hasznos működésit feit ki. Végül a belügyminiszter leirata felhívja a főváros polgármesterét, hogy a szóbanforgó tanácsi ügyosztály megszüntetésének kérdését alapos megfontolás tárgyává tegye. A belügyminiszter eme leiratában foglalt intencióit annak idején Terstyánszkv kormánybiztos is magáévá tetette. A főváros kormánybiztosának személyében időköziben beállott változás miatt Terstyánszkv nem exponálhatta magát a kérdésben. De egyéb körülmények is közrejátszottak abban, hogy az ügy hosszabb ideig nem került napirendre Ripka Ferenc előadást tart a Tőzsdeklubban. Amint értesülünk, dr. Ripka Ferenc. Budapest kormánybiztosa e hó 27-én előadást tart a Magyar Tőzsdeklubban ia. városgazdaság hatásáról az iparra és kereskedelemre. Az előadás iránt máris nagy az érdeklődés. A Rotter-frontról. Saiát magának a hadvezére és vezérkari főnöke. És egv személyben még a. saját maca hadserege is. Nincs senkiié és miéigis felveszi a harcot. Mi ezt bátorság? Nem. Hát mi? Tolakodás, szerepelni vágyás. feltűnési viszketegség. Ha mindezek a jeles emberi teulajdbnsáeok nem sűrűsödnének össze benne, nem kiáltotta volna ki magát a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnökjelölteiének. A kikiáltás megtörtént, de előbb felkínálta lasz elnökséget m a- rótehi Fürste Lászlónak. Igen. Rotzer ur felkínálta. Mintha ö rendelkeznék ezzel a tisztséggel. De Fürst László keményen odavágta: kicsoda maeia,. hogy nekem felkínálja az elnökséget? És ékes, kifejező magyarsággal hozzátette: csak nem gondolja, hogy egy Rotlzer kezéből elfogadom ezt a 'tisztséget. Tudni kell, hogv maróthi Fürst László kissé selypit. És ezért mondotta Roccernek a Rotterr. Eltekintve attól, hogy a selvpitők néha, fején1 találják a szöget, ezúttal az ütés a szög mellé esette. Rotter ur nem Roccer, ha a,z évődők sokszor igv is szólítják az elnökjelöltet. Nos. miután maróthi Fürst nem vállalta aiz elnökjelöltséget. Rotter ur megtartotta azt magának s mindjárt el is mondta a programmbeszédet. S most már nemcsak a maga hadvezére, vezérkari főnöke és hadserege, de még a, saját hallgatósága is ő volt egy személyben. És reméljük, hogy még a saját maga szavazó közönsége is ö lesz. Mert ahogyan nem^ kapott a.lelnökjelölteket, akik vele egv listán akarnának szerepelni, még kevésbbé kap tagokat, akik őrá fognak szavazni. Gratz Gusztáv, a Standard Bank ügyvezetőelnöke. A Standard Bank és Takarék pén z- í á r Rt. a legközelebbi jövőben svájci érdekeltség bevonásával tekintélyes alaptökeeme'ést visz keresztül. Egyidejűleg dr. Gratz Gusztáv v. b. t. t.. ny. miniszter elvállalta az intézet ügyvezető-elnöki tisztét.
