Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-08 / 27. szám
2 Budapest, 1925 Julius S ÉfÓvfÍECttijíij^P a kér esz tény szó cialisták feltétlenül azon vannak ma még, hogy a közgyűlés munkájának eredménylés- ségét minden igyekezettel biztosítsák. Hogy ez menynyiben fog sikerülni, ma még! nem lehet tudni, de nem szabad kétségbe vonni hogy ennek ai két csoportnak a részéről a jó szándék tényleg megvan. Ugyanezt azonban sem Friedrichékröl, sem Ankáék- ról elmondani nem lehet. Ez a két csoport, bár mindegyik más irányban intranzigensnek vallja magát, veszélyes utakon haladnak és félő, hogy oktalan lendülettel esetleg meg fogják bontani azt a megértést, amelyre ma a közgyűlési teremben kívülük talán mindenki hajlandó. Remélni kell, hogy eiz nem fog megtörténni, amivel szemben azonban nagyon valószínűtlen az, hogy Wolff Károly pártja a mai összetételében sokáig együtt marádljon. A szakadás mindjén pillanatban beállhat, ami azonban nem szabad, hogy a pártközi béke megbontását is létrehozza. Tanulmányok a városigazgatás köréből A vásárcsarnokok Nagy és érdekes probléma akkora milliós lakosú várost élelmezni, amekkora Budapest. A sok szegény és gazdag; igényes és igénytelen ember gyomra minden napra megkívánja a magáét, mert a gyomor a legtürelmetlenebb jószág. Budapest gyomrának egyik fő-fő élelmezője, szállítója: a vásárcsarnokok. A pesti vásárcsarnokok intézménj^e nem régi keletű. Alig harminc esztendős. Hajdanában a közönség mindennapi élelmiszerét a hatósági felügyelet alatt álló nyílt piacokon, vagy pedig a házalóktól szerezte be. Eredetileg húsz ilyen nyílt piac volt; de ezeknek a száma lassacskán 44-re emelkedett. E piacokon harminc esztendővel ezelőtt — 1895- ben — évszakonkint változóan — 4500—800 árus árusított élelmiszert; de a rendes helyhez kötött kofán kívül 8—10 ezer házaló járt házról-házra és a hús kivételével minden egyéb élelmiszerrel kereskedett. Az élelmiszerkereskedésnek ez a széttagoltsága nemcsak az egységes áralakulást hiúsította meg és ötletszerűen kialakuló, indokolatlan különbségeket mutató árakra vezetett, de az élelmicikkek hatósági, ellenőrzését is nagy mértékben megnehezítette. A közvetítő kereskedelem hiányából támadt továbbá az a helyzet, hogy szomszédos községek lakói valósággal monopolizálták Budapest élelmiszerekkel való ellátását; és a környékbelieknek, akik személyesen hozták a pesti piacra a portékájukat, szinte monopóliumuk volt a felhozott élelmiszerek minősége és ármegállapítása tekintetében is. Ezeken a kezdetleges állapotokon akart segiteni a főváros, amikor az élelmiszerkereskedelem szervezése és az élelmiszerek hatékonyabb ellenőrzése céljából 1894-ben vásárcsarnokok építését határozta el. A vásárcsarnokok épitc/.i akciójának megindítója és realizálója M a t u s k a Alajos, a későbbi erős- kezű alpolgármester volt. A vásárcsarnokok építését 1895-ben kezdték meg és 1897-ben, a kiállítást követő esztendőben fejezték be. Tizenkettedfél millió aranykorona költséggel felépítették a központi vásárcsarnokot, továbbá a Rákóczi-téri, a Klauzál- téri, a Hunyadi-téri, a Hold-utcai és a Batthyányi- téri vásárcsarnokokat és végül 1899-ben, mikor a város megvásárolta a Károly-kaszárnyát: a kaszárnya udvarán levő lovagló iskolát fedett csarnokká alakította át. Ma tehát hét vásárcsarnoka van Budapestnek, melyek leltári értékét_ 1919-ben 12,029.362 aranykoronára becsülték. A vásárcsarnokok közül a központi vásárcsarnok leltári értéke hat évvel ezelőtt 4.99 millió aranykorona volt. A vásárcsarnokok kezelése alatt vannak még az idényvá^árok, továbbá a Teleki-téri piac. A központi vásárcsarnok az élelmiszernagykereskedés színhelye és a közélelmezés gócpontja; közvetlen vasúti összeköttetéssel és dunai hajókikötővel. A kerületi vásárcsarnokok inkább közegészségügyi intézmények, amelyeknek célja az árukat, az árusokat és a vevőket az időjárás viszontagságai ellen megvédeni és a forgalomba, hozott áruk felett minden irányban felügyeletet gyakorolni. A központi vásárcsarnokon át bonyolitódik le a főváros élelmezésének tekintélyes része. Ide összpontosulnak a vidékről felküldött áruk és itt fedezik a kerületi vásárcsarnokok és a magánüzletek nagy része szükségleteiket. A forgalmat itt részben a termelők, részben a magánbizományosok és nagykereskedők, részben pedig a. hatósági közvetítők bonyolítják le. Ez utóbbiak a vidéki termelőktől beküldött árucikkeket jutalék mellett adják el. A főváros élelmezésében résztvevő községek száma 1897 óta 84-ről 380-ra emelkedett és igy a felhozatal — a nagyobb konkurrencia következtében — minőségileg is javult. A cél az volt, hogy a nyílt piacok megszüntetésével az élelmiszerkereskedelmet teljesen a vásárcsarnokokba vigyék. De ez nem sikerült, aminthogy nem sikerült a már rég szűknek bizonyult központi vásárcsarnokot egy minden fontos élelmiszercsoportot felölelő, hatalmas, nagy vásárteleppé fejleszteni. Nem lehetett eddig a jelentékenyebb nyílt piacok helyébe detailvásárcsarnokokat létesíteni. Különösen hiányzanak: egy'megfelelő husvásár-, tojás- és baromfivásárcsarnok, halcsarnok, virágcsarnok, tojás- tőzsdehelyiség, terményraktárhelyiségek, hütőház, vagyis egy világváros közélelmezését ellátni képes nagy élelmiszervásártelep kellékei. A vásárcsarnokokban különben átlag 2200 állandó árus és 92.5 napi árus árult. A központi vásárcsarnokba a múlt esztendőben vasúton és hajón érkezett áruk mennyisége 1,314.581 métermázsa volt. Ebben az árumennyiségben a vásárcsarnokokba kocsin és gyalogszerrel 'behozott áruk mennyisége nincsen benne. Tájékozásul azonban megjegyezzük, hogy csupán a központi vásá/cs.arnok idénypiacán a főszezonban a vidéki kocsik legnagyobb napi száma 650. Érdekes, hogy a központi vásárcsarnokba vasúton és hajón felhozott áruk forgalma tavaly volt a legnagyobb a vásárcsarnokok fennállása óta. Hozzáfogható mennyiséget csak 1918-ban, a forradalom évében hoztak még fel. Volt ugyanis a forgalom 1913-ban L078.ÖS6 métermázsa 1914-ben . 1,155.590 1916-ban . 1,166.607 1918-ban . 1,311.964 1922-ben . ' 1,022.349 1923-ban . 1,242.392 1924-ben . 1,314.581 Legtöbb húst (150.000 métermázsát) 1922-ben, legtöbb baromfit (100.000 métermázsát) 1913-ban, legtöbb tojást (60.000 métermázsát) 1913-ban, legtöbb zöldséget (217.000 métermázsát) 1919-ben, legtöbb gyümölcsöt (293.000 métermázsát) 1914-ben, legtöbb főzeléket (140.000 métermázsát) 1917-ben és legtöbb burgonyát (623.000 métermázsát) 1916-ban hoztak föl. A vásárcsarnokok üzemmérlege igy fest aranykoronában: 1921-ben 1924-ben 1925-ben Bevétel 225.839 386.066 1,961,004 Kiadás 154.618 307.869 1,362.443 Fölösleg 71.2121 78.197 598.561 A bevételek tehát 1921 óta aranykoronában több, mint nyolcszorosára nőttek, ami azt jelenti, hogy ilyen mértékben emelték a helybéreket és drágult a közélelmezés. A kiadások több, mint fele — 557.833 aranykorona — személyi kiadás, a fölösleg pedig csaknem harmadrészét teszi a bevételeknek. A bevétel — 14.500-as szorzószámmal számítva — 28.434 millió papirkorona, szóval a vásárcsarnok bevételei fejenkint közel 30.000 papirkoronával drágítja a közélelmezést. s /CHLICK-NICHOL/ON GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG Gyár és Irodák: Budapest, VI., Váczl-út 45-47. szám. ' 5 Gyártmányai: Diesel-motorok, szivógázmotorok gőzgépek, gőzkazánok, hütő-jéggyári és vágóhíd berendezések, turbina és körforgószivattyuk, hidak és tetőszerkezetek, emelőgépek és daruk, vasúti kocsik (waggonok), gazdasági gépek. Szocialisták balszerencséje a sorshúzáson Mi történt az igazoló-választmány gyűlésén ? A székesfőváros törvényhatóságának igazoló- valasztmánya —1 mint ismeretes — a héten megejtette a fővárosi törvény rendelkezéseinek megfele- oen a bizottsági tagok ötvenszázalékának kisorsolt- vagyis azokét a tagokét, akiknek mandátuma a hat eyre megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok közül három év múlva jár le. Az esetleg tájékozatlan közönség számára el kell itt mondanunk, hogy ennek a kisorsolásnak momentán nincsen semmiféle gyakorlati jelentősége, csak három év múlva lesz, amikor uj választásra kerül a sor és a fővárosi pártok a kisorsoltak nevével uj listákat állítanak. Frdekes azonban egy pillantást vetni ennek a sorsolásnak áz eredményére. A kisorsoltak az egyes pártok között a következő arányszámok szerint oszlanak meg: Ripka-párt .......................li Szabadelvű ...................... 5 De mokratikus blokk. . 64 W 0 1 f f - p á r t i.......................45. A sorsolásnál a szociálisták jártak a legrosszabbul, mert ők a polgári demokratákkal egy listán szerepeltek és a sorsolás úgy ütött ki, hogy a demokratikus blokk kisorsolt 64 tagja közül véletlenül 32 a szociálista. Tekintettel arra, hogy a közgyűlésnek összesen 53 szociáldemokrata tagja van, igen súlyos arányszám az, hogy az 53 közül három esztendő múlva 32 kerül választásra. A Ripka-párt 11 kisorsolt tagja a következő: Seeliger Vilmos, Gamauf Géza, Dinich Vidor, Hohen- burger Antal, Kollár Lajos, Andréka Károly, Holzer Sándor, Fiizesséry Zoltán, Radocza János, Bayer Antal és Csécsi Nagy Miklós. A szabadelvűek; Bódy Tivadar, Nagy Andor, Stern Sándor, Ugrón Gábor és Nessi Gyula. A demokratikus blokkból több vezető egyéniség kerül három év múlva uj választásra; így a demokraták közül: Vázsonyi Vilmos, Bródy Ernő, Láng Lajos, Gál Jenő; a Bárczy-csoportból: Ehrlich G. Gusztáv; a Kossuth-pártiak közül: Nagy Vince és Polónyi Dezső; a régi városháza vezető főtisztviselői közül: Déri Ferenc, Harrer Ferenc és Wild- ner Ödön; a szociálisták közül pedig: Peidl, Prop- per, Vanczák, Györky és Kéthly Anna. A Woiff-pártot a véletlen meglehetősen megkímélte attól, hogy vezéreit kisorsolják. Itt csak néhány alvezér kerül majd három év múlva választásra, így: Csillén, Eckhardt, Viczián, Frühwirt, Ilovszky, Szőke Gyula, Lázár Ferenc, sőt maga Kiss Meny: hért is. Az igazolóválasztmány egyébként munkájának legnagyobb részét elvégezte. Mindenkit igazoltak, kivéve Sebestyén Jenő póttagot, akinek mandátumát, miután a névjegyzékbe nem volt felvéve mint választó, megsemmisítették. Meg kell említenünk még, hogy a VII. és XII. választókerület választási eredménye ellen teljes egészében petíció érkezett be. Még egy petíció van függőben és ez Lévay Sándor volt Máv. tisztviselő mandátuma ellen szól. A vasúti és hajózási főfelügyelőség jelentette be ugyanis, hogy Lévay a kommün alatti magatartása miatt annakidején fegyelmivel távolittatott el és igy nem lett volna megválasztható. Az igazolóválasztmány bekérte a hivatalos iratokat, hogy Lévay Sándor mandátumának ügyét megvizsgálhassa. ti t\ /) h /j YI cs. és kir. udvari fény- _ képész MŰINTÉZETE IV., SEMMEL WEIS-UTCA 2. —r RUFF MIKSA FASZÉNNAGYKERESKEDÖ Iroda és raktár: X., Józsefvárosi pályaudvar, Köbányai-uti oldal, VI. és VII. kapuszám. Retorta- és erdei boksa bükkfaszenet min- Telefon: József 11-28. denkor a legolcsóbb napiárban szállít. DAN ADRIAN BUDAPEST, VIII. KISSTÁCIÓ-UTCA 5. TELEFON: JÓZSEF 12-59. ZAB AD ALMAZOTT FES TÉKŐRL ÖGÉPEK, ECSETEK, FESTÉK, LAKK, KENCE M AGANTA N FOLYAM VVbw VV Budapest, VII., Dohány-utca 84. JS— Telefon: József 124-47. Előkészít polgári és középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. réz-, vasbutor-, sodronyágybetét- és gyermekkocsi-gyára. Budapest, VII. (Telefon : József 124—12.) S zálloda-, ktírház- és penzió- teljes berendezések. Réz- és vasbutorok valamint gyermekkocsik szakszerit javítása, fényezése és csiszolása. VB! MINTHRAKTÄR: , Dohány-u. Telelőn: József 61—97. 6.
