Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-06-24 / 25. szám
Budapest, 1925 junius 24. demokrata vezérek és a szocialisták egy szálig mozdulatlan helytelenítéssel fogadják a paktumszegést. Általában el kell mondani, hogy a szocialisták voltak a legfegyelmezettebbek, inner t mereven ragaszkodtak ahhoz az Ígéretükhöz, hogy egy hanggal sem zavarják meg aiz első közgyűlési menetét. Bár- czy éljenzésén azonban nagyon felháborodott a Wolff-párt. A vezér még nem volt otít. die az alve- zérek haragosan zúgolódtak. Az egyik ki is jelentette: — Már megint becsaptak bennünket a zsidók! Megvárták, amig Wolff Károly neveit felolvassák és mi csöndben maradunk, ők pedig, mikor Bárczy nevét olvasták, tüntetéssel szegték meg a megegyezést, Fürge futárok szaladnak végig Wolffék padsorai között és az alvezérek üzenetét súgják a fülekbe. Senki sémi tudlja. hogy miről van szó, csak amikor Wolff Károly megjelenik,, akkor derül ki. hogy mire szövetkeztek. Egyszerre felhangzik a jobboldalon a taps és torkuk sízaikadtából kiáltják: — Éljen Wolff Károly! A vezér leül a helyére és. mutatja, mintha nagyon kellemetlenül érintené .az ünneplés. De megfogyatkozott számú hívei percekig nem hagyják abba a tüntetést, melynek vezére egy Nagy Ferenc nevű ifjú speditőr volt. Ott áll a vezér míelleitt ési neki- vereisedve, torkaszakadtából üvölt és pecsemyeszi- niire veri össze a tenyerét. Már-már veszedelemben forog Wolff Károly dobhártyája, amikor tovább folytatódik a névsorolvasás. Miután azonban már a paktumot megszegték, jobbról is, balról isi, egészen természetes, hogy a demokraták a precedensekre hivatkozva önmaguk előtt, miekiszilajodvai ünnepük Vázsonyi Vilmost, almikor az ö neve hangzik el, elég kelletlenül Lobmayer tanácsnok ur ajkáról. Az uj törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlését Ripka Ferenc kormánybiztos nagy beszéddel nyitotta meg, amely hangot adott annak a törekvésnek, hogy Budapest uj törvényhatósági bizottságának politika- mentes munkával fel kell épitenie mindazt, amit a közelmúlt lerombolt. Ez a beszéd,, amely a kormánybiztos ajkairól elhangzott, kortöténeti dokumentum és igy kötelességünknek ismerjük, hogy azt a Fővárosi Hírlap hasábjain is megörökítsük. A nagyjelentőségű beszéd szószerint való szövegében a következőképen hangzik: Tisztelt Közgyűlés! Budapest uj törvényhatósági bizottsága ezzel az üléssel megkezdi munkáját és én üdvözletként erre a munkára a j ó Isten áldását kére m. Az idegek még feszültek a múlt izgalmaitól, de becsületes, jó szándékát megmutatta már minden párt és ez a komoly, jó szándék a lelkek bábeli zűrzavarában megtalálja majd azt a nyelvet, amit mindenki megért. Bűnök és szencsétlenségek sok mindent elvettek tőlünk, de ami elveszett, azt azzal kell visszaszerezni, ami megmaradt. A magyar nemzet szellemi és anyagi fegyvertárának legértékesebb darabja Budapest. Az a kötelességünk tehát, hogy ezt a mi nagy értékünket egészségessé, erőssé, cselekvésre képessé tegyük. Budapest a maga terjedelmével, szellemi és anyagi kincseinek tömegével úgy emelkedik ki a magyar életből, mint valami hatalmas hegycsúcs. Magas hegyekre esnek a hajnal első sugarai. Nemzetek életében az ilyen kimagasló középpontok jelentik be a jövőt, a haladást. Fejlődő Budapest nélkül nincs magyar h a Fa d á s. Azért a törvényhatósági bizottság tagjai, akiket különböző programmok alapján küldtek ide a szavazók, itteni tevékenységükkel állandóan a közvélemény bírálata alá kerülnek és a közvéleménynek ez az Ítélete végzetesebb, mint minden szervezet és minden propaganda. Uj pártok is jelentek meg itt a közgyűlési teremben. Kérem őket, legyenek hű munkatársak és ne keressék az ellentéteket, mert az emberi haladás útja nem ellentéteken, hanem megértéseken keresztül vezet. Sok munka vár erre az uj törvényhatósági bizottságra, azért egyetlen kötelessége, hogy dolgozzék. Ez a programmok fölött álló Programm. Ez a pártkeretek fölött az egyetemes kötelesség. A legelső nagy feladat a külföldi kölcsön ügye. Amig ez rendezve nincsen, addig nem lehet olyan pénzügyi programmot kidolgozni, amely a főváros súlyos gazdasági helyzetét lényegesen megjavíthatná, Addig nem lehet a beruházásokat elkezdeni, nem lehet hozzáfogni az üzemek gazdaságosabbá tételét célzó reorganizáláshoz, bővítéshez, nincs mód az építkezések megindításához, pedig ezekre mind A misztikus Kakujay Az ünnepélyes hangulatot azonban ismét helyreállította Ripka Ferenc kormánybiztos magasröptű beszéde, amelyről el kell mondani, hogy a közgyűlési terem minden oldalán őszinte megelégedést és tetszést váltott ki. A közgyűlésnek azután nem is igen volt már más tennivailójal. minthogy 'megalakult a szavazat- szedőJbizottság, amely a legnagyobb rendben, a buffet előtt lévő szobában végezte el fontos munkáját. Mintegy keleti mágius állott a misztikus homályban a szálas Kakujay Károly, a szavazatszedő-bizottság elnöke és hosszú szakálla úgy lengett a sárgaréz urna fölött, mintha abból az áldozati füst, szállana fel az ég felé. Igen tekintélyes volt az elnök és méltóság- teljes lefolyást adott az egész szavazásnak. Először zárt somokban a szocialistáik szavaztak le, imajd a többi pártok adták le szavazataikat. Közben, a buffeitben és a pipázóban igen kedélyes hangulat fejlődött ki. Ripka kormánybiztos minden párt embereivel váltott egy-egy szives szót, Sipöcz teljesen a Wolff-pártiak közé húzódott, Folkusházy melegen üdvözölte Vázsonyit, amit sokan megmosolyogtak, de annál természtesebbnek találták, hogy Buzáth János igen barátságosan elbeszélgetett Glückstahl Samuval. Általában igjen barátságos volt a hangulat, csak a Friedrich-csoport vonult el egy sarokban ési titokzatosan tanácskoztaiki mintha valami puccsot készítettek volna elő. A puccs azonban elmaradt, miért ők is, mint mindlenlki, 'becsületesen betartották a paktumot, egyhangúan szava/ztak és igy biztosították az alakuló közgyűlés méltóságteljes és ünnepélyes, voltát. sürgős szüksége van nemcsak a főváros egész közönségének, hanem a sok és — sajnos — még egyre szaporodó munkanélkülinek, akiknek ezekkel a munkákkal kenyeret adhatunk a kezébe. Mert Budapestnek mindent el kell követni a köznyomor enyhítésére. Munkaalkalmat adni annak, aki dolgozni tud és segítséget nyújtani annak, aki gyenge az élet küzdelmeire: az anyáknak, gyermekeknek, aggoknak és betegeknek. Budapestnek ma az ország életében sokkal nagyobb a jelentősége, mint azelőtt volt A tizennégy millió lakossal megrogyott nemzeti erő főleg a városok életét tette bizonytalanná. A magyar városok iránytalanul tétováznak, a középosztály bennük tönkrement. Budapestnek kell irányt adnia, hogy ebből a végzetes leromlásból milyen rendszerrel és milyen eszközökkel lehet elindulni az uj élet felé. Céltudatos kereskedelmi politikára van szükségük a városoknak, elsősorban Budapestnek. Ma a polgárság adózóképessége teljesen kimerült, a polgárságot, a városok lakosságát kell anyagilag megerősíteni a termelés gazdaságosabbá tételével, kereskedelmi szerződésekkel, az ipar támogatásával, a külföldi piacokkal való verseny biztosításával. Itt Budapestnek kiválóan szerencsés földrajzi helyzetét kell elsősorban kihasználni. Ezzel kapcsolatosan meg kell oldani az idegenforgalom kérdését is. Sok nagy városban a lakosság nagy része az idegenforgalomból él, ez táplálja az ipart és kereskedelmet is. Nálunk az idegenforgalom még közgazdaságilag számba sem jöhet. De ehhez is a közviszonyok teljes konszolidációjára van szükség. Egyetlen párt sem tagadja meg a maga elveit, ha itt pártharcok helyett dolgozni akar. Mert minden párt erkölcsi alapja csak a közjóra való törekvés lehet. Szerencsétlenség lenne abból, ha a bizottsági tagok pártjukért akarnának itt beszélni és nem egész Budapestért dolgozni. Akkor kárba vesznének drága hónapok, talán esztendők és Magyarország fővárosának romjai fölött dudva tenyészne és az omladékok között egy nyomorult lakosság gyűlölettel telve marcangolná egymást. Nagy és súlyos feladatok várnak megoldásra, de biznunk kell saját erőnkben és munkatársaink támogatásában. Bízhatunk elsősorban a kormány megértő segítségében, mert az ország kormányzásának első fejezete Budapest megerősítése. Ha munkára való készség hatja át ezt az uj törvényhatósági bizottságot, akkor a kormány pártkülönbség nélkül mindenkinek segítségére lesz, aki jót akar. Ez a váilvetett munka meghozza a maga jó eredményeit és a válságok évtizede után a felujulás évei következnek. Ha kötudattá válik az a felfogás, hogy Budapest oltár, amelyen áldozni kell és ha önzetlen munkával áldozunk, akkor ez az áldozat ki fogja engesztelni a ránk nehezedő súlyos végzetet. Ez a törvényhatóság maga dönti el sorsát és en azt kívánom, hogy dicsérettel és hálával emlékezzenek meg majd róla az utódok, mert válságos evek után Önök vetették meg Budapest fejlődésének az alapját. Jöjjön el a mai nappal az evangéliumi, a krisztusi szeretetből fakadó béke és az erős nemzeti érzéstől áthatott alkotó munka ideje. A keresztény és nemzeti gondolat irányítsa ennek a közgyűlésnek jövendő működését! Ha Budapest hatalmas gépezete megint ki tudja majd fejleszteni egész termelő erejét, ennek a városnak, amelyet húsz millió magyar emelt, megint meglesz húsz millió magyar számára a vonzó ereje. Es akkor aztán bízvást bizhatunk Magyarország feltámadásában! Adja Isten, hogy úgy legyen! Teljes sí MnyfootöságSMnii Csak az alakulóban levő gyógyszerészi kamara kap még egy kinevezés utján betöltendő helyet Kedden^ a főváros alakuló közgyűlését megelőző napon, körült nyilvánosságra a kinevezett bizottsági tagok névsora. Ez a névsior sem a szélső jobboldal, sem a szélső baloldal teljés, tetszését nem nyerte meg, de' mind a két oldalon a legnagyobb tisztelettel kell. hogy meghajoljanak ama névsor előtt, aimelv Budapest igen (előkelő, igen neves és köztiszteletben álló férfiaibói állítódott össze. Ez a nésisor a következő: A Budapesti Ügyvédi Kamara részéről: Papp József dr., udvari tanácsos, a Kamara elnöke, dtr. Ven ez el Árpád ügyvéd, dr. Rá só Lajos ügyvéd. A Budapesti Mérnöki Kamara részéről: Her-' m a n n Miksa műegyetemi ny. rendes tanár, nemzetgyűlési képviselő, a Mérnöki Karmaira elnöke, Pompéry Elemér, kir Ítélőtáblái elnök, a Szabadalmi Bíróság elnöke, K. Császár Ferenc felső- épitőipariskolai tanár, építész. A Budapesti Orvosok Szövetségle részéről- dr VI ad ár Márton, az Orvos Szövetség elnöke, kórházi főorvos, egészségügyi főtanácsos, dr. Grósch Károly mininszteri tanácsos, a szövetség főtitkára, dr. Hódossy Gedeon miniszteri tanácsos. A Duinia-Tiszaközi Mezögazidlasági Kamara részéről: Staub Elemér nyug. h. államtitkár, a Kamara elnöke, Gaylh offer István, a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója. A Budapesti Közjegyzői Kamara részéről: dr. Rónay Károly kir. közjegyző. ’Az Országos Képzőművészeti Tanács részéről: Korb Flóris műépítész, A, Gyógyszerészi Kamara részére amely alakulóban van, egy kinevezés utján betöltendő bizottsági tagság fen tartatott,. Az 1925. évi XVII. t.-c. alapján Bel a tiny Arthur kormányfőtanácsos, pezsgőgyáros, Bittner János, korinányfőtanácsios, hentes meist er, a Hentes- iparos Társulat elnöke, Gschwindt Ernő kor- mániyfötanácsos, gyárigazgató, nemzetgyűlési képviselő, Nagy Antal asztalosmester, az Asztalosipar- testület és az Asztalosok Országos Szövetségének elnöke, Kállaiy Tamás nemzetgyűlési képviselő, Hóman Bálint h. államtitkár, A Nemzeti Muzeum főigazgatója, S imáin ek Emil, a Józseit Műegyetem rektora. Eme kinevezett városatyákkal azután teljessé vált a törvényhatásági bizottság névsora. A közgyűlés ezek szerint 20 választott, húsz kinevezett és negyvenegy hivatalból való tagból áll. Ez utóbbiak közé tartoznak azok, akik magas tisztségük révén jutottak helyhez a közgyűlésben, továbbá a tanács tagjai és az elöljárók. A 250 választott városatya közül — mint ismeretes — 128 (köztük 53 szociáldemokrata) tartozik a denníokratikus blokkhoz, 91 az Egységes Községi Keresztény Községi Párthoz. 24 a Ripka-párthoz és 7 a Fővárosi Szabadelvű Párthoz. A kinevezett és hivatali tagoknak feltétlenül nagy szerep jut a főváros közgyűlésében. imént hiszen nélkülük egyetlen pártnak sincs meg az abszolút többsége. Eme 61 törvényhatásági bizottsági tag közül azonban, szinte csekély kivétellel, valamennyien a Ripkia-pártot fogják támogatni. Legfeljebb, ha öt-hat lesz közöttük olyan, aki vagy a bal-, vagy a jobboldalhoz csatlakozik, a többség a Ripka-párttal tant. amely ilyenformán igeim jelentékenyen megerősödött és feltétlenül döntő szava lekennek a pártnak minden a köztgyülés elé kerülő ügyben. Itt említjük meg. hogy megtör,tiéfrt az első mandátumról való lemondás. Az első lemondó Benárd Ágoston, volt miniszter, akit a keresztényszocíajisták kívántak volna a Keresztény Községi Pánt egyik vezető pozíciójába beültetni. Wolff Károly és szükebb környezete azonban ennek ellenie szegült, _ ami azután ai kereszt,ényszocialisták sértődöttségén túl. Bénándl Ágostonnak a mandátumról való lemondását is eredményezte. Azt mondják, hogy Benárd lemondásában szerepe volt azoknak a harcoknak is, amelyek betek óta folynak A Nép cirnii antiszemita lap tulajdonjoga körül. Wolff és Benárd között is kiélesedett a helyzet és ha Benárd lemondott város- atyai mandátumáról, akikor ennek a belső házi perpatvarnak is szerepet tulajdonítanak. A lemondott Benárd Ágost helyébe a listán sorba kővetkező D r a s kó c z i Lászlót hívják be a törvényhatósági bizottságba., Nem pártokért kell beszélni, hanem egész Budapestért dolgozni Egyetlen párt sem tagadja meg elveit, ha pártharcok helyett dolgozni akar — Ripka Ferenc közgyűlést megnyitó beszédében kilátásba helyezte a kormány megértő segítségét
