Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-20 / 20. szám
Budapest, 1925 május 20. 3 A miniszterelnök mindenben azonosította magát Hipka kormánybiztos választási beszédeivel Hogyan szerezheti meg a külföld bizalmát Budapest törvényhatósága Amikor a választási küzdelem megindult 6s Ripka Ferenc Ikibonitotta' pánija zászlaját, gróf B e t h 1 le n István miniszterelnök nagy beszédével kezdődött meg a kampány. Most, hogy a tulajdonképpeni választási hadjárat befejeződött és ezek az órák már csak arra valók, hogy a választók ma- gukbaszállva mérlegeljék a pártok felvonultatott programmjait és elszánják magukat arra, ami a város érdiekében legbölcsebb, a választási kampányt ismét gróf Betlhen István beszéde fejezte be. Ez a beszéd a valóságban uj helyzetet nem teremtett. Tulajdonképpen nem. más, mint összefoglalása, szankcionálása mindazoknak az elveknek, kijelentéseknek és Ígéreteknek, amelyek a választási harc alatt a Riipka-párt vezetőféríiai és legelsősorban Ripka Ferenc kormánybiztos szájából elhangzot- taik. A miniszterelnök beszédjét a Ripka-párt kerületi elnökeihez intézte és mindenekelőtt megköszönte nekik fáradozásukat, amelyet az ország és a főváros érdekében kifejtettek. Rendkívül érdekes volt a miniisziter elnöknek az a kifejezése, hogy ezt a buzgalmat azi ország nevében köszöni meg, ami igazolása annak, amit a ,.Fővárosi Hírlap“ hónapokon át hangoztatott és ez az, hogy a budapesti községi választások meghozhatják Budapest számára a nyugodt, békés, politikamentes fejlődést, de az a píebisci- tum, amelyet a főváros polgársága gyakorolni fog, a legteljesebb mértékben éreztetni fogja jótékony hatását az országos politikában is. Bizoniyiitja ezt az isi, hogy a miniszterelnök ialáhu- zottan jelentette ki, hogy az. a Programm, amelyet Ripka Ferenc kormánybiztos képvisel a főváros életében, tökéletesen azonos azzal, amelyet a kormány az országos politikában követ. A baloldalon ujjongva kiáltják jerre, hogy íme, megmondtuk: a Ripka-párt tulajdonképpen nem más, minit kormánypárt. Ezen azután csaló egészen őszintén csodálkozni lehet, mart nem igen láttunk még olyan kormánybiztost, aki nem. annak a kormánynak a politikáját követte, amely őt misszióval bizta meg. De meg Ripka Ferenc kománybiztos minden alkalommal hitvallást is tett a 'kormány politikája mellett. És ha a baloldalon ai miniszterelnök nevezetes mondatából miélgis tanulságot kívánnának levonni, talán nem lenne célszerűtlen visszaemlékezniük Ripka Ferencnek a választási küzdelemben elmondott számos beszédére, amelyek mindmegiannyi a legtisztább liberalizmus és nemes demokrácia kifejezői. Ami Bethlen Istvánnak a Ripka-párti kerületi elnökök elötit elmondott beszédében ezek után nagyfontosságu, azi — még a baloldal szempontjából is — az lehet, hogy a miniszterelnök a legnagyobb határozottsággal azonosította magát mindazzal, amit Ripka Ferenc kormánybiztos a választási kampány alatt mondott. Mielőtt a polgárság az urnákhoz járul, nagyon meg kell fontolnia a miniszterelnöknek azt a kijelentését isi, hogy a főváros (közviszonyai megjavu- lásának egyik legfőbb feltétele az, hogy a főváros iránit a külföld is visszanyerje bizalmát. Benne van ebben a kijelentésben az a negatívum is, hogy a külföld eddig, a forradalmak és a kurzus alatt nem volt bizalommal Budapest iránt. Egyszerűen el kell tehát könyvelni Wolfféknak ama hirdetett ámítását, hogy nekik sikerüli Budapest iránt a külföld bizalmát megszerezni é,s Bárczyék „bűnös adósságai“ kérdésében, kielégítő megoldást létrehozni1. Ha ez igy lenne, igazán nem kellett volna elmondania Bethlen Istvánnak, hogy egy kommunitás, amely gyűlölködést szítva a politikai harcok barátja, kifelé sohasem fog bizal- bat kelteni, hanem csak olyan egyesülés, amely or- szág-viiá.g előtt, ’bemutatja, hogy végre egymással kezet fogva arra törkeszik, hogy a főváros ügyeit rendbe hozza. Ezt kell megfon tolulok a választóknak és Bethlen Istvánnak azt a másik intelmét, hogy a közállapotokat c&ak úgy lehet gyógyit-amii, ha sikerül minden szélsőséget háttérbe szorítani és ha azok a férfiak, akikben a komoly hazafiság és elszántság megvan arra, hc.gy politikamentesen szolgálják a főváros ügyét, összefognak mindannyian és hátit rbe szorítják a szélsőséges irányaztokat. Az idegentől az idegenforgalomig Milyen legyen a pesti portás, a kalauz és a rendőr Az idegenforgalom emelésének tervét! hatalmas lépésekkel vitte közelebb a megvalósulásihoz az a programmá amelyet) Ripka Ferenc kormánybiztos adott, amikor hivatalát elfoglalta,. Ebben a programúiban kör vonalazta az idegenforgalom elme- lésének teendőit s mindaz, ami azóta az idegenforgalom emelése ’érdiekében történt, ennek a programm- nak .a sarjadmánya. A kormánybiztos programmiával fügött össze a balneológusok kongresszusa, különböző érdekcsoportok tanácskozása, a propaganda bizottság megalakulása. Mindez a nagy nyilvánosság előtt folyt le, de szerényen dolgoznak zári: falak között, az irodák és hivatalok homályában is, hogy az idegenforgalmat az ország egyik legjelentősebb gazdasági fényezőjévé fejlesszék. Ennek szükséges volta átment a köztudatba és .a gazdasági érzéknek új irányban való fejlődése) kétségkívül Ripka Ferenc fáradságának az eredménye. Amikor ezt megállapítjuk, korántsem áltatjuk magunkat azzal, hogy mindent elvégeztünk, ami a sikert biztosíthatja. A nagy problémákat, amelyeken az idegenforgalom emelése múlik, közelebb vittük a megoldáshoz, de a nagy problémákon kivtiil vannak megoldásra váró kisebb kérdések is, amelyek | nem tejszik ugyan kockára az egész .akció sikerét, de kétségkívül hátráltatják, vagy legal á b b !lij s károsan befolyásolják azt. Mert nem elég az idegent az ország fővárosába csábítani, nem elég annak természeti és egyéb szépségeire, a figyelmét1 felhívni, sőt még e>zzel sem tettünk meg mindent, Ihia olcsó ellátása és kényelme dolgában a legnagyobb körültekintéssel gondoskodtunk. Sokszor aprólékosságokon múlik, hogy az idegen jól éreizze magát valamely városban és jelentéktelennek látszó dolgok sokszor elrontják azt, a, m i t a legnagyobb gondossággal feli ép it ettünk. £s megfordítva: vannak kicsiségek, amelyek elfeledtetik az idegennel a nagyobb kellemetlenségeket és apró f i g y e 1- m ességekért szívesen megbocsátják a nagyobb figyelmetlenséget is. Ilyen kicsiségeknek látszó dolgok Budapesten a szállodai portás, a kalauz és a rendőr. Az idegen, első benyomásait a szálloda portásánál kapja, hisz ez az első ember, akivel érintkezésbe jut. El kell ismerni, hogy a. főváros nagyobb szállodáiban a portás semmivel sem marad a nyugati nagyvárosok portásai mögött. Portásaink kifogástalanul beszélik ,a világnyelveket s ha attól az egy rossz szokástól eltekintünk, hogy túlzottan éreztetik az idegennel, hogy a borravalón kívül nincs más jövedelmük, elég alkalmasak arra,, hogy az ide1- genben kellemessé tegyék a megérkezés pereejit. Ez a kellemes érzés napról napra halványul és- a hues u z á s n á 1 már alig- van. b el 1 ő lie valami. Ez olyan hátránya szállodáinknak, amelyen köny- nyen segíthetnek. Csak azt kellene megmagyarázni az arany paszománytól ékes uraknak, hogy a lekötelező előzéke n, y s'^é g m, í. n dig i n- k á b b l)ef egy verzi az i d|e;g e n t, m i|n t a brutális önzés és egy előkelő modorú portással szemben gz idegen feszélyezve érzi magát s úgy véli, hogy ilyen előkelő, pallérozott lelkű urnák nem is adhat1 kis ajándékot. Igen, az előkelőség nemcsak ,a portást, de a vendéget is kötelezi és mindig az a portás jár jobbam aki minden idegent oly előkelőén kezel, mini ['ha a világ legnagyobb előkelősége lenne;. , Sokkal több kifogás e) m e 1 h e í ő a kalauzok ellen, akik nem borravalóra, de az I utazók feledékenys,égére számítanak s a nagyobb p’énzegységekből vagy nem adnak vissza1 a jegymegváltásakor, hanem felszólítják az utast, hogy menjen velük a végállomásig, ott /majd megkapja járandóságát, — v,agy pedig e|gyszerüeim e'/jl fele j t k ,q z n e k az eig ész d o 1 o gr ó 1 s mindaddig nem adják vissza az utasnak járó összeget, mig az nem figyelmezteti őket erre- Budapesten amúgy is elég drága az utazás és az idegen méltán csodálkozik a visszakapott összeg után, hogy milyen magas iá mi tarifánk. Hát még ha vissza se kap a tizezqr koronásból! Ez nem vonatkozik minden kalauzra, de az alól aztán alig van kivétel, hogy a kalauzaink udvariatlanok, nyersek, minden utasban ellenséget látnak, útbaigazítást nem adnak az idegennek, de. legtöbbször nem is adhatnak, mart egyáltalán nem értik az idegenek nyelvét. Hiszen nem mondtuk, hogy tánc és illicjnitanárokat állítsanak be kalauzoknak, de legalább olyan szellemi mivón álló^ személyzeteit alkalmazzanak, amellyel a villamostársaság- megértetheti, hogy az idegenekre szüksége van B u d após t, n e k s aki egy idegent elzavar innen, Figyeljen a minőségre!... Előnyösen csak igy vásárolhat! ... Használatban a legolcsóbbnak mindig csak a valódi „Franck kávépótlék“ bizonyult és pedig kitűnő minőségénél fogva! Ügyeljen bevásárlásainál gyári védjegyünkre, a „kávédarálóra“! az súlyos kárt okoz ezzel a fővárosnak. Tanítsák meg a kalauzokat arra, hogy szeressék Budapestet. S hat Budapestet megszerették, szeretni fogják s nem zavarják el innen az idegent Kétségtelen, hogy az idegenforgalom szempontjából a legkevesebb kifogás emelhető a fővárosi rejmdőr ellen. Tudjuk, hogy ezeket a vidéki legényeket nehéz volt szalonképessé átformálni s csak annál több elismerés illeti meg a főkapitánySágot, hogy olyan férfi'akká nevelte őket!, akik de; re kásán megállják helyüket Budapest uccáin. Szolgáliaitképesek és jól tudják, mive(l tartóznak az uniformisnak, amelyet viselnek. Persze, igen nagy kár, hogy alig akad közöttük, aki anyanyieilvén kívül más nyelvein is ért és ezért az idegen, vajmi kevés hasznukat veheti. Úgy értesülünk különben, hogy a főkapitányság irmost tanfolyamokat rendez idegen nyelvek elsajátítására. Ezt a reformot örömmel vesszük, mer az idegenforgalom nagy hasznát reméljük az újítástól. , ANGOL MOTORKERÉKPÁR VEZÉRKÉPVISELET : Auíó-Pa!oía „Késmárkyés Illés“ Kedvező fizetési feliételek. BUDAPEST, DOHÁNY UTCA ÉS S1P-U. SAROK B.S.A eoRDHTie legolcsóbb a vételnél legolcsóbb a használatban VI., Mozsár-utca 9. Telefon : 99-02. 76-02. Gyorsjáratú teherautomohiiok Metropol-Garage Budapest, Lehel-utca 25. sz. Telefonszámok : 112—23, 24, 25, 27. LATINAK JENŐ GÉP- ÉS SZERSZÁMGYÁR X., MONOR1-U. 2-4. KRAYER E. ÉS TÁRSA FESTÉK-, KENCE- ÉS LAKKGYÁR FESTÉKEK, LAKKOK BUDAPEST, V., VÁCI-ÜT 34. TELEFON - 22 58, 115-92 Hikker Gyula réz-, vasbuior-, sodronyágybetét“ és gyermekkocsi-gyára. Budapest, VII. (Telefon: József 124—12.) S zálloda-, kórház- és penzió- teljes berendezések. Réz- és vasbutorok valamint gyermekkocsik szakszeri! javítása, fényezése és csiszolása. MINTflRflKTAR: VII., Doháay»ii. Telefon; Józset 61—97. 6.
