Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-05 / 10. szám
Budapest, 1914 március 5. *jy*T3 r—»r; yomnmiiímMP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hirlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek „ « «• * Életünket és vérünket, de zabot nem! — írja: Marcial. — Én nem szeretem az izmusokat, nem szeretem a történelmi materializmusnak nevezeti kaptaiát sem, mert jól tudom, hogy az emberek cselekedeteit és az ezek összességéből alakuló történelmet nem lehet kaptafára huzni ós hogy a cselekedetek rugói nem csupán materiálisak, hanem ezermillióiélék. mely millióféle rugó között talán még sokkal több az immaterial is, mint a materiális. Minden száz ember közül csak egy-kettő van olyan, aki megfontolt érdekei szerint intézi a dolgait, a többi csak úgy találomra cselekszik, másokat majmolt, vagy pláne az anyagi érdekeivel homlokegyenest ellenkező dolgokat csinál. Ha nem igy volna, nem volna olyan sok a tönkrement és olyan kevés a jól boldoguló ember, nem volnának úgy tele a korcsmák és pálinkás- butikok és oly üresek a szabad lyceumok, nem volna annyi rendőr, ügyész, bíró és fogházőr és oly kevés vándortanitó az országban. A történelmi materializmus csak egy kis részletigazság, hanem ezt a kis részletet átkozottul igazolják most azok a piros pozsgás, élettől cs jóléttől duzzadó polgártársak, akik mindenképen ki akarnak bújni a kényiszerkölcsönben való egyforma részvétel alól. Mindemkor, ha az ember a szavalásaikat cs nagyhangú fogadkozásaikat hallgatta, amelyekben a haza fémjelzett oszlopainak tüntették föl magukat, akiknek a váliain, mint Anteuscn a magyar glóbus nyugszik, azt kellett hinni, hogy ezeknek az uraknak semmi áldozat nem sok, ha arról van szó, hogy a megszorult hazának segítségére kell sietni. Azt kellett hinni, hogy vetélkedve fognak tülekedni és mindenki mást túl fognak licitálni az áldozatok hozásában és be sem várva kivetést és felszólítást, mindenüket lé fogják tenni annak a hazának az oltárára, amelynek magukat oszlopjaiul hirdették. Naiv lelkek meg lehettek győződve, hogy azok, akik a falu és a város versenyében mindig a falu homlokára illesztik a babérkoszorút, felháborodva fognak tiltakozni, hogy holmi kákabélű városi uracsok őnáluk nagyobb porciót viseljenek abból a teherből, amelyet az ország megmentése érdekében kell a polgárok válaira rakni és tüzes haraggal fognak protestálni az ellen, hogy börzezsidók, rőföskereskedők, tintanyalók és vigécek merészkedjenek oroszlánrészt lefoglalni a honmentésből és csak alamizsnapcwciókat engedjenek át ebből az áldozatból nekik, akik a haza fenntartóinak címét és jellegét arénádban tartják örök időkre. Tévedés, naiv barátom! Zajos tévedés! A kitűnő egészségnek és boldog jólétnek örvendő polgártársaink nem győznek elég szaporán, elég hangosan és elég nyomatékosan tiltakozni az ellen, hogy reájuk nagyobb és ne kisebb teher háruljon a haza (megmentéséhez szükséges kényszerkölcsönből. Ellenkezőleg, uj tizenkét pontot szerkesztettek a történelem számára, amelyek mindegyikének az a többé, vagy ke- vésbbé világosan érthető érteftne van, hogy a kényszerkölcsönből minél kevesebb jusson órájuk és minél több másokra. „Menjen a tatárok ellen a király az ő kedves kunjaival!“ — mondották nyolcszáz évvel ezelőtt, most meg azt mondják, hogy csak fizessék a kényszerkölcsönt a tőzsde- bizományosok és azok, akik tiz év óta szereztek ingatlant. Mintha az előbbi évtizedekben nem szereztek volna az emberek ingatlanokat, mintha ez csakis a háborús tiz esztendő speciális ellensége volna. Holott gyerekjáték volna kimutatni, hogy minden előbbi tiz esztendőben több ingatlan cserélt gazdát, mint éppen ebben az utolsó tiz esztendőben és mintha az előbbi évtizedekben és évszázadokban aki ingatlant szerzett, az mind napszá- tmosmunkával keresett garasok élérerakásával jutott volna a vagyonához, nem pedig munka és szerencse, szolgalom és huncutság, érdem és harácsolás utján, éppen uigy, mint az utolsó tiz esztendőben. És mintha az általános leromlás és elszegényedés közepette, aranyértékben konzerválni a régi vagyont és arany- étékii jövedelmet élvezni belőle: ez nem éppen olyan, vagy még sokkal kifejezettebben konjunkturális vagyoni előny volna, mint a tőzsdebizományos h i r t e 1 e n ü 1 szerzett és holnap ra épp oly h i r t e 1 e n ü 1 elolvadó jövedelme és vagyona. De hiszen kár vitatkozni e derék urakkal. Őket a világ minden Dcmosthenese se tudná rábeszélni, hogy vetélkedjenek az áldozatkészségben és senki mással non törődve, siessenek mindenüket felajánlani, amikor a haza veszélyben van. Nagyszerűen szavalni, mellett verni, kérkedni, markot köpni, kutyát a karóhoz kötni: ezt 'mindenki érti, de mikor a zsebbe kell nyúlni az imádott haza érdekében, akkor egyszerre hatalmas lobot vet a történelmi materializmus és mindenki a másikra akarja tolni a haza megmentésének ragyogó dicsőségét. Dréhr Imre. Az enyingi kerületben két ellenfelét gyűrte maga alá nagyszentmiklósi Dréhr Imre, mikor a nemzetgyűlésbe bekerült. Azt mondták, akik még nem ismerték, könnyű ilyen fizikummal győzne Mintha bizony az istenek táplálékán felnőtt wellsi óriások volnának a predesztiuáltan nagy emberek (mert akkor Csizmadia Endre bátyánknak régen miniszterelnöknek kéne lennie), s például Pcidl Gyulától a gondviselés minden tehetséget megtagadott volna... De félre a tréfával! Dréhr Imre a parlamentben is hamar megmutatta oroszlánkörmeit: első nagy beszéde után saját pártja briliiáns és a pénzügyi kormányzat kérdéseiben fölényes debattiert ismert meg benne. Akik Dréhr Imrét régebbről ismerték, azok csak mosolyoglak: ennek a fiatalembernek példátlan munkabírása,' erőteljes koncepciója, pillanatok alatt kiérleiődő gyors és biztos elhatározása, csupa olyan egyéni vonás, amely a bankvezér természetes velejárója, — még különb dolgokra hívja, el Dréhr Imiiét. Mikor kincstári főtanácsos lelt, barátai mosolyogva mondogatták: ,,Végre egy kincstári főtanácsos, akitől a kincstár tanácsot is kér“. Most, amikor Dréhr Imre pénzügyi államtitkársága fait accompli, ezi a prófécia be is teljesedett s a Lloyd banknak volt miniszterén kivül, mi- iriszteriabilLS vezére is van. Dréhr Imre rövid politikai múltjából csak egy momentumot akarunk felidézni. Talán el is felejtették, de a. ma aktualitást ad neki. Dréhr Imre konkrét javaslat formájában vetette föl azt a tervet, hogy a külföld s elsősorban Amerika magyarságával konferenciára kell összeülnünk, hogy a ságit és módozatait megbeszéljük. Akkor is voltak szkeptikusok, tamáskodók, közömbösek, — akik most elhallgattak. Égy héttel előbb, hogy Dréhr Imre propozicióját megtette, Krausz Simon Cher- bourgban hajóra szállt, Amerikába vitorlázott s most másodszor tért vissza onnan a legszebb és legbáto- ritóbb reménységekkel. Dréhr Imre is a reménység duzzasztó vitorlájával röpült a külföld magyarsága felé. Igaza volt. Az az amerikai stilus, amely ennek az acélos idegü fiatalembernek minden gesztusát jellemzi, csak Amerika felé vihette egész koncepcióját. Az események őt igazolják eddig — hisszük, a jövőben is. Dréhr Imrében nem a Messiást látjuk, de látunk benne egy fiatal, erőteljes, elhasznilatte.n és az alkotás vágyában emésztődő tehetséget. Aki azonfelül a mai politika dühödt harcaiban is úgy áll a helyén, hogy ellenfelei sohasem lettek ellenségeivé, az külön erkölcsi kapitálist szerzett neki arra, hogy az „integer vir“ legszebb titulusát is megszerezze magának. Ami a kincstári íötanácsossiágá- nál, államtitkárságnál is szebb, mert ritkább díszítő jelzője a mai politikusoknak. Készülődés az alkotmányozó közgyűlésre. A tőz-de alkotmányozó közgyűlése, előreláthatóan e hó végén lesz. Ezúttal tiz uj tanácsos választásáról döntenek és a múltban, boldog emlékezetű Gál Károly idejében, az ő elnöklete alatt- a tőzsdetagokból választott száztagú bizottság állította össze a hivatalos jelöltek névsorát, amely kandidálást a közgyűlés rendesen respektálni szokta. Ezúttal ilyen kandidálóbizottság nem működik, de Vég h Károly elnöklete alatt mégis, össze fog ülni egy sziikebb bizottság, amely ugyan nem hivatalos jelleggel, de a kiválasztottak névsorát mégis közölni fogja a tagokkal. Ez a lista tehát a választási mozgalom irányítására fog szolgálni, de semmiképen sem akarja a tagok elhatározását befolyásolni. A legsűrűbben említett nevek között eddig a következőket sikerült feljesrveznl: Horváth Lipót, Krausz Pál, Grossman n Adolf, Wertheimer Adolf, Kreutzer Jenő. Verő Arnold. Miklós László, Schönberger Ármin, dr. Bányai Sándor. Sacelláry György, Stern Kornél, Szász Dezső, Halász Lajos. Ezeken kiviil van néhány tucat önjelölt is, akik azokban csak kevés vizet zavarnak. így például sajtóbeli összeköttetései révén sűrűn szerepel a lapokban dr. S zalai Géza neve. aki alig 1—2 éve tőzsdetag és a tanácsosi választásra nem több eséllyel indul, mint mondjuk — Flein er Jenő. De komolytalannak tartják Stux Sándor ma'.omigazgató és Wlld- mann Lipót szerepeltetését is. Ezek az urak csak az önjelöltek diszes galleriáját gyarapítják. A Pénzvilág, a magyar közgazdasági életnek kiválóan szerkesztett, mindig jól értesült és elismert tekintélyű lapja az utóbbi hetekben jelentős változáson ment keresztül; terjedelme erőteljesen megduzzadt. tartalma szenzációsan érdekes. A lap előnyös átalakulása magán viseli főszerkesztőjének. Róna Lajos kollégánknak koncepciózus munkakészségéí, briliiáns zsurnalisztikái kvalitását, amely kiváló képességeit a lap, Róna másoldaiu elfoglaltsága miatt, hosszú időn keresztül nélkülözni volt kénytelen. Róna Lajos most újra minden tudásával A Pénz- v i 1 á g-nak üzentek munkáját, amelyben a magyar újságírás frontjának első sorában álló munkatársai: Pogány Béla, Wall esz Jenő. Weigl Géza és mások segédkeznek. A munka eredménye: változatos, tartalmas, magas irodalmi színvonalon álló. mindenről tájékoztató, objektiv közgazdasági újság. Rácz Géza felolvasása. Kiváló kollégánk. Rá ez Géza. a „Tőzsdei Hírlap“ fömumikatársa. márczius 9-én este fél 9 órakor, a „Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesültéiben. „Intimitások a tőzsdéről“ címen felolvasást tart. Szakkörökben az előadást nagy érdeklődéssel várják, mert közismert dolog. hogy a pesti tőzsde furfangos mechanikáját Rácz Gézánál senki jobban nem ismeri. A Magyar-Cseh Iparbank uj alelnöke. A MagyarCseh Iparbank igazgatósága a Kohol Albert Bódog elhunytával megüresedett alelnöki állást F o r b á t h frigyes dr. ügyvéddel, az intézet jogtanácsosával töltötte be. Forbátli dr. annakidején a bank megalapításában tevékenyen részt vett. igazgatóvá nevezték ki, majd igazgatósági taggá választották és ebben a működési körben egyik vezetője lett az intézetnek. Az Amerikai Bank köréből. A Magyar-Amerikai Bank berlini-téri monumentális székháza elkészült és annak második emeleti helyiségeibe az intézet deviza-osztálya már beköltözött. Rövidesen, még e hó folyamán, a többi ügyosztályok is áthelyezik működési területüket. A bank tőzsde-osztálya tovlább is jelenlegi helyén, a Tőzsdepalotában marad. Dr. Bányai Sándor, az Amerikai Bank ügyvezető igazgatója 3 heti távoliét után. hétfőn este hazaérkcí ACZÉL PÁL és TÁRIA~j j BANKÜZLETE ! BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÜY 29. ! \ TELEFON 99-27 és 190-05. f Mapr-iMtai Bank Rt, Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota). Telefon: 4-81, 71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-utca 16. szám Budapest, IV., Semme’weis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók : Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és FSidbórlök Kerasksdslml Részvénytársasága BUSAPEST, VI., TERÉ2-K3RUT 26. Bank-, gabona-, liszt-, crőtakarmány-, műtrágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. A Magya? Kästiszivisslak és állami AfikaSmasEoSSak Takarékpénztára R.-T. Budapest, VTL, Rákóczi-üt 78. Telefon : József fVMO, József 135-32. újonnan létesített Ingatlanforgalmi főosztálya a legelőnyösebb Teltételek mellett ház és birtok eladását váiiaija és vételét közvetíti Legjobb összeköttetések a megszállt területen. L Telefon: 48-21,191-46 Sürgönyeim: Luxauté Merkur bérautóüzem e&sdapssft, VI. ksrüíet dróf Zichy Jenő-u n.
