Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-07 / 18-19. szám
2 it Budapest, 1924 május 7. Ez, szerződéses állás, innen nem lehet kitenni Kifelé viszont azzal fogja megokolni a tanács ezt a szerződtetést, hogy Buday Dezső — vizimérnök, tehát szakértő, bár nagyon törpe utódnak ígérkezik az európai hírű Kajlinger után. Az utóbbi napokban ugyan cáfolatok jelentek meg arról, hogy Buday Dezső kinyújtotta volna kezét a vízmüvek igazgatásáért, ezeknek a cáfolatoknak azonban az újságolvasó ember meglehetősen ismeri az értékét. Hogy Buday kinevezése „minden alapot nélkülöz“, erre vonatkozólag ai tanácsnak csak egyetlen' argumentuma van és pedig az, hogy Buday „a villamosvasutak Igazgatósági tagságától sWnmi körülmények között nem akar megválni“. Miután a tanács'maiga is mondja;, hogy ,,a vízvezetéki vezér- igazgatói állás betöltését nem tartja sürgősnek“, igen valószínű, hogy Buday előbb a BSzKR T-o t távozása előtt teljesen tönkre akarja tenni. Csak akkor megy, ha ezt a munkáját befejezte. A villamosvasúti igazgatói állástól mindenesetre meg kell majd válnia és igy aligha lehet kétséges, hogy hamarosan elkövetkezik az idő, amikor a vízvezetéki vezérigazgatóság után is két kézzel fog kapni. Ha pedig a tanácsnak nem sling,ős az állás betöltése, akkor ez azért van. mert Buday Dezső számára rezerválták. Lesz még idő. amikor a tekintetes tanács meg fogja győzni őt arról, hogy ö Európai legnagyobb vízügyi szakértője. És ö — .ahogy mi ismerjük — engedi magát meggyőzni... Nem tudjuk, jutalomnak: vagy mentőövnek nevezik-e azt a rendkívüli hatáskört és jövedelmet biztositó megoldást, amelyet a nagy likvidálás során Fölkusházy Lajos alpolgármester számára készítettek. Kétségtelen ugyanis, hogy ez a tehetséges íőtisztviselő a kurzus érdekében túlságosan elgaloppozta magát és igy idejekorán biztosítani kell öt az esetleges kibuktatás elől. Éppen ezért elhatározott dolog a ».Budapest Székesfőváros Gazdasági Részvénytársasága“ megalapítása. Alá már az összes tervek készen vannak és hamarosan hozzáfognak azoknak megvalósításához. Ea a Budapest SzékesÜővíáros Gazdasági Részvény társasága kétségkívül nagyszabású intézménynek készül; de az is bizonyos, hogy az ötlet nem ma merült föl. A cél az, hogy ebben a részvénytársaságban egyesítik az összes városi köz- élelmezési üzemeket, amelyek közül hamarosan csak a k ö z s é g i Élelmiszer üzemet, a kenyérgyár a t, a szappangyárat, a lóhusüzemet említjük. Legfontosabb azonban, hogy az urj intézménybe beleolvad és mintegy bankosztály szerepet főig játszani! ia V á síáir p é nzriá r, amelynek igen nagy hivatást szántak. Az egyes üzemek eddig ugyanis az üzemekhez szükséges pénzt egyes bankoknál, legnagyobb részt a Leszámítoló Baknál szerezték be. Most az összes pénzügyi műveletek leboCserép-darabok egy félbemnaradt világváros múltjából Gyűjti: Pogány Béla Egy öreg rendőri hir lS77-ben olvassuk a pesti újságokban a következő érdekes rendőri hirt: „Szomorú baleset érte L án c z v Leót, ,a Föl d- hitel R é sz v én y t á r s u 1 a t tisztviselőjét. Égy zugligeti nyaralóban az1 együttlevő társaság egyik- tagja, Er- J. uj revolverét mutogatta, amelyről aizt hitte, hogy nincs megtöltve. De forgatás közben elsült s a golyó Lánczy arcába hatolva, a felső állkapocsba fúródott.“ Akkor még nem is sejtették, hogy ki lesz később a fiatal banktisztviselőből és hív a kis rendőri hir amely akkor egyáltalán nem keltett valami nagy feltűnést, most félseázad után sokkal érdekesebb. Olvassunk újságot A mostani uiságtalan napokban megjelent pót- tiirlapok tátongó unalommal köszöntötték az olvasót. Ma, amikor a szenzációk világát éljük és mégis ezekre a napokra az eseménytelenség sivársága feküdt rá. Mintha nemcsak a parlamentben szónokolni, de gyilkolni és sikkasztani sem lenne érdemes — sajtó nélkül. Mennyivel érdekesebb ezeknél az ujságpótlékok- ciál egy ötveneszitendő előtti újság. Volt belőlük elég, mert Szinyey József szerint, félszázad előtt már 201 hírlap és folyóirat jelent meg Magyarországon. Lássunk csak néhány eseményt. Most fejeződik be a k o 1 e r a - e S'Z t en d ö. Szörnyű rí bér le get mutat a zárszámadás. Egy év alatt 433.295 ember betegedett meg. A halottak száma 182.599. A király huszonöt éves uralkodót Tóth Kálmán pedig negyedszázados írói jubileumát üli; Szigligeti Edét pedig azért ünnepük, mert most adták dő századik darablát- A király jubileumán van kínvo irtását a Vásárpénz cárra kívánják bízni, amely tervet ma első látásra,* a részletes Programm ismerete nélkül nem lehet megítélni. Vannak azonban már ma is pesszimisták, akik azt mondják, hogy a Vásárpénztár nem lesz képes ezt a hivatást betölteni. Az. objektivitás nem engedi, hogy a tervek teljes világítás, díszelőadás (Mignon), küldöttségek tisztelgése. A király hálából elrendeli a Mátyás-templom restaurálását. Törli Kálmán mindössze ezüst koszorút kapott. Szigligetinek a századik darab, a Struensee. előadása alkalmából a színészek arany tollat és tintaőartót készíttettek N e i 1 r e i c h ékszerésznél. A színészekkel ellentétben, az Írók hallgatnak. mert irigy kedéssel fogadjak Szigligeti századik darabját, amelyet írói munkásságának 38-ik esztendeiéiben adtak elő. Soknak találták az ünneplést, mert csak pár év előtt kelleit fogcsigorgatva tudomásul venni, hogy a Szökött k a t o n á t századszor adták elő. Két technikai szenzáció is akad. Az egyik, hogy a íőposíán kipróbálják a telefont Takács távírdái főigazgató a Szózat-ot szavalta bele az apparátusba., A másik ilyen természetű esemény: Fut aki ur (?). a terézvárosi körben előadást tartott az amerikai Írógépről. „E gép — számol be a krónikás — a zongorához hasonló, négy sorban egymás fölött álló billentyűkből áll. s ezek által 44 betűt lehet használni.“ Nagy szenzációt kelt Pesten a török deputació, amelynek tiszteletére az írói Kör-ben. lakoma volt. Pikantériája ennek az esetnek az a' csárdás, amelyet Tiirr István táncok /Soitíosétiéval (Blaháné). Gül Baba sifiához is elzarándokoltak a törökök és ott Hatóin Péter arab nyelven intézett hozzájuk beszédet. Tiszteletükre fáklyásmenetet rendeztek a Lánchid-tárcn. az Európa-szálló előtt ahol a szállásuk volt. Mindezeknél nagyobb szenzációt csak az keltett Pesten, hogy az Állatkertböl megszökött a (boa) constrictor. Pakrócban melegítették a szörnyeteget, amikor elszánta magát a nevezetes lépésre. Első pillanatban eszi hitték, hogy ellopták, de három nap múlva megtaiátóták a vasúti töltés mellett. A karácsondi saolgabiró Röviddel a három város egyesítése előtt még azt olvassuk, hogy Pest dalok és iTtós mulatságok tekintetében majdnem Bécs külvárosa, s a régi uitéri ismerete nélkül leritizálásba bocsátkozzunk; de egy felelőtlen iuterregnumot még akkor sem tartunk feljogosítottnak messze kiható reformok létesítésére, ha e' reformok révén a kurzus egyik szeme-fényének akarnak ezen a réven nagyszerű elhelyezést biztosítani. bide, az Újvilág. Orfeum. Fursí-szfnház s a tömérdek sok német kávéházi sänger-társulat látja el az utcai népet és a siplidákat nótával“. De ma már itt van Blaháné és Tamásy. A leedivatosabb eev betyámóta: „De sok failut, de sok várost bejártam", amit Tamásy énekelt egyik hangversenyen. A másik divatos nóta szövegét Arany János irta: Volt nekem egv dairuszörü paripám, De eladta a szegedi kapitány. Ott sem valók az áldomás ivásnál — Ej no — hiszen több is veszett Mohácsnál. A „Komló“-ten született nóta is van: ,.A Csap- utcán végig, végig, végig“.... vagy a másik komló- beli nóta: Ha már egyszer mec kell lenni. Hogy Miskolczból ki kell menni; Könnyen kimegyek belüle. Csak egy rózsát hagyok benne. Minden' verkli a „Here tyu tyu tyu" nótát köszörüli: Hej a pesti kisleányok here tyu tyu tyu. Mind púderes az orcájuk here Hm tyu tyu, Csupa púder a pofájuk here tyu. Még sincsen semmi formájuk here tyu tyu tyu. Amely leány sokat szeret. Jámbor asszony ritkán lehet, Nevezi az urát lónak. Hol deresnek, hol fakónak. Kész az akasztóía régen; ' v Kaifácsondt falu végén Körüllegeli a tinó. ' ! ■ • Rajta lóg a »zobrabiró. Az uj törvényhatóság az idén megalakul Az ellenzéki részen e terminust februárra jósolják Január elsejével megszűnt a mandátuma annak a törvényhatósági bizottságnak, amelynek működése Budapest történetének legsötétebb lapjait iíogja valaha alkotni. Azóta négy hónap telt el és a városházián ezicío óta interregnum van. amelyről e! kell ismerni, hagy becsületes törekvéssel igyekszik semleges maradni, de talán éppen ezért alkotásokkal sem gazdagíthatja a fővárost. Tersztyánszky Kálmán kormánybiztos, szigorúan őrködik afelett, hogy csak a folyó ügyek intéződjenek el és ilyenformán Budapest adminisztrációja meg ne akadjon. Több azután ennél nem történik és nem is történhetik anélkül, hogy a főváros autonómiáját megsértenék. Ilyen körülmények között Budapest polgársága természetesen türelmetlenül várja az uí választásokat, amelyeket azonban meg kell előznie az uj fővárosi választói törvény parlamenti letárgyalásának és törvénybe iktatásának. Ez a javaslat, mint ismeretes, már régen készen van, de a szanálási törvényjavaslatok sürgős tárgyalása és egyéb okok miatt, tnée nem kerülhetett a nemzetgyűlés elé. Ezek között elsősorban ott áll az a körülmény, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter javaslatával szemben nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a kormányt támogató Heiurich-párt részéről is súlyos aggodalmak merültek fel. A kormány és a liberális pártok között hosszantartó tárgyalások folytak, amelyeknek során gróf Bethlen István miniszterelnök több határozott Ígéretet tett a javaslat revíziójára vonatkozóan, de még mindig nem tudja a közvélemény azt, hogy mit szól a miniszterelnök által beígér; módosításokhoz' a javaslat apja, a belügyminiszter. De mindezek felett még marra a kormány sincs tisztában azzal, hogy tulajdonképen kikkel, mely politikusokkal, mely pártokkal és mely irányzattal fog a választási harcba belemenni. Wolf fék még ma is remélnek, hogy a kormány őket fogja támogatni, ezzel szemben Bethlen István uj politikája) a maga egészében merő tagadása ennek a lehetőségnek. Már pedig a választójogi javaslat egész sorsát ennek a nártszövetségi problémának a megoldása pecsételi meg. Akiket a kormány a választáson támogatni fog, azoknak a szája ize szerint kell majd a javaslatot jobb- vagy balirányban kikorrigálni, Attól függ tehát, hogy mikor kerül a községi választásokra a sor. hogy mikor találja meg a; kormány azokat a politikusokat, akikre a főváros vezetését szeretné rábízni és hogy ezekkel mikorra és milyen mértékben sikerül megállapodni a fővárosi törvényjavaslat alapelveire vonatkozóan. Mindezek tehát azt bizonyítják, hogy teljesen akadémikus értékűek Rakovszky Iván bei ügymi raszternek ama kijelentései, amelyek szerint ennek a javaslatnak minél előbb tető alá kell kerülnie. Valószínű, hogy mihelyt a Ház összeül, tényleg intézkedni fognak a közigazgatási bizottság összehívásáról is. hogy a bizottság munkájának befejezése után meg lehessen kezdeni a javaslatok nemzetgyűlési tárgyalását. Csak az a kérdés, hogy a közigazgatási bizottság mennyi idő alatt végez a javaslattal és hogy a javaslatból folyó előzetes • paktumtárgyalások milyen eredménnyel és mikor fejeződnek be. De még igy is bizonytalan a helyzet, men hiszen, a nemzetgyűlés előbb az uj vámtarifát, majd a büntetőjogi novellát tárgyalja és csak akkor szándékoznak napirendre tűzni a törvényhatósági választásokról szóló törvényjavaslatot. Nagy kérdés azonban még mindig, hogy az ellenzék miképen ‘fog viselkedni a vámtarifa- javaslattal, de főként a büntetőjogi novellával szembem amely esetleg hosszú hetekre kinyúló villát Involválhat. Ilyenformán a belügyminiszter számítása, amely szerint az uj választási törvények alapján végre ki lehet írni a fővárosi községi választásokat, felborulhat és nagyon könnyen megeshetik az hogy ezek a választások nem szeptemberben, hanem, mint a pesszimisták mondták. csak a iövö év februáriában válnak aktuálissá. Alig lehet azonban benne kétség, hogy bárkik számlára csinálja is a kormány a javaslatot és bármikor ejtődnek is meg a választások, azok csak egy eredménnyel a liberális -és demokratikus pártok győzelmével végződhetne k.
