Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-02 / 14. szám
Budapest, 1924 április 2. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek * * *• Tervszerű visszafejlesztés? írja: Marcia1!. Sürgős? Nem sürgős? Fontos? Nem lombos? Életbevágó? Fölösleges? — nem akarunk most állást foglalni ebben a vitában, hanejm — minit a fiskálisok szokták — egyelőre elismerjük, hogy a kormány szanálási javaslatai sürgősek is, fontosak is, sőt. életbevágó jelentőségűek és gyors megszavazásuk nélkül nagy veszedelmek várakoznak az országra, Amelyeknek minetnüségét ugyan senki se tudja, vagy ha van olyan, aki tudja, nem nyilatkozik -róla. Inert eddigelé csak a mende-monda szárnyain szerezhettünk tudomást ezeknek a veszedelmeknek a minamüségéről. Tehát sürgős, fontos és életbevágó. De akkor még mindig fennmarad az a kérdés, hogy helye-sek-e azok az intézkedések, amelyek e javaslatokban foglaltatnak? Mindannyian abba helyeztük a gazdasági gyógyulás,reményét, hogy a külföldi kölcsönnel és a népszövetség ellenőrzésével kapcsolatban, tetemesén leszorítjuk a kiadásokat és igazságosan osztjuk meg az állampolgárok között az adóterheket. A javaslatok borzasztó csalódást hoztak mindkét irányban, ami egyszersmint csattanó« cáfolata annak a legendának, hogy Ausztriát a népszövetségi ellenőrzés állította talpra, -mert ime, a népszövetségi ellenőrzés semmiféle befolyást ne(.n tud, vagy nem is akar gyakorolni ezekre a dolgokra. Ugyan honnan is vennék e vadidegen, emberek néhány órai tájékozódás után a viszonyok ismeretének azt a szükséges minimumát, ami nélkülözhetetlen kellék telki isi.neret'es emberek előtt ahhoz, hogy sarkukra állva ragaszkodjanak egy állásponthoz olyan- államférfiakkal szemben, akik kisujjukban hordják az1 összes szükséges adatok ismereteit?! Dehogy is Ziim/.nermann szanálta Ausztriát! Dehogyis a népszövetség állította talpra lesújtott szomszédunkat! A maga lelkiismeretes államférfiad komoly politikusai, f e 1 e l ő s>- aég tudatos pártvezérei és érett polgárai á Ili tóttá k talpra. Ezek nélkül hiába iötrek-mentek volna Bécsben a külföldi kapacitások, a népszövetségi küldöttek, hiába dicsérték, magasztalták volna az osztrák népet, országuk lehetőségeit, azért csak nein jött voltba ki semmi mindezekből a gyógyulás igazi feltételeinek fennforgása nélkül. A javaslatok bizony csalódást hoztak reánk és ezt a csalódást még ;a- legteljesebb jóhiszeműség mellett se tudjuk magunkba fojtaná. Az éveken keresztül fennen prédikált nagy leegyszerűsítésekből (mindössze annyi valósul meg, hogy megszüntetik a közélelmezési minisztériumot, amelyet az éhínség ideje hívott életre és amelynek a létezése már nem is absurduim. hanem nevetséges volt a bőségnek mostani korszakában, amikor hét szájjal is éltetik minden ember, ha meg tudja fizetni. Nos, hát ezt a végképen idejemúlt minisztériumot dobták oda áldozatul a takarékosság oltárára, egyébként pedig a leépítés teljes befejezése után is egy negyed millió állami alkalmazottról, tehát hozzátartozóikkal együtt egy milliónál aligha kevesebb ember eltartásáról kell Csonka nagyarország népének gondoskodnia a maitól annyiban különböző módon, hogy akkor már (tisztességes 'megélhetést kell nyújtani azoknak, akik ma a köztisztvielői nyomorúság éhkoppján tengődnek. Élthez persze rémségesen fel kell majd csigázni az adókat és egyéb közterheket. Erről a javaslat gondoskodik is. csak ne kérdje senki, hogy miképen. A legteherbiróbb rétegnek oly feltűnő kímélése nyilatkozik meg a többiek rovására a javaslatokban. amely rikító -aránytalanságával szemet kell. hogy szúrjon az arkangyalok jóhiszeműségével szemlélőnek is és ha a népszövetségi urak ezt igy helyesnek találták, úgy ez vagy azt bizonyltja, hogy nem sokat törődtek vele. vagy azt a gyanút táplálja, amelynek hallottuk is már kifejezésrejutását, hogy t. i a nép- szövetségi ipari államok kiküldötteinek egyáltaliában nem volt az an- t i p a t i k u is. ha a magyar ipart és kereskedelmet a nagy terhek megnyomorítják és versenyképtelenné teszik öv elük szemben. A városi lakosság által fizetendő háizadó eszerint a tervezet szerint majdnem mégegyszer akkora lesz, mint az egész ország földadója! És a dohányjövedék egymagában annyit fog az államkincstárnak jövedelmezni, mint a föld után fizetett adók. A fiskus jövedelmének gerince a forgalmi adó és a fogyasztási adó lesz: az összes jövedelmeknek mintegy ötödrésze és ennek túlnyomó részét a városi lakosság viseli, mert hiszen a gazdák forgalmi adót nem fizetnek és a fogyasztásuk túlnyomó részét a saját produktumaikból fedezik. Valóban, minél jobban szemügyre veszi az ember ezeket a számokat, annál világosabban domborodik ki belőlük az a tendenciája a népszövetségi hatalmasságoknak, hogy Magyarországot segítsék visszaszorítani az indusztriális kultúra színvonaláról egy primitivebb gazdasági kultúra színvonalára. Lehet róla beszélni, hogy ebben nem bővebb forrása volna-e a boldogságnak, ámde csak akkor, ha egy nemzet oda fölfeiiődik. nem pedig akkor, ha oda visszasülyed. mert a visszafejlődés boldogtalanságot, pusztulást és nyomorúságot jelent az országra. Süt a nap . . . Derűa képviselőhöz folyosóján Délig sötét, havat vagy felhőszakadást Ígérő felhők lógtak le az égről. Az ülésteremre is valami ónos homály nehezedett rá s még szürkébbé, fakóbbá tompította le a középiskolai törvény tárgyalását. Egyszerre csak kisütött a nap. Ez nem olyan fontos históriai esemény, hogy külön meg kellene írni az utódok okulására, de ha mégis eltesszük emlékezet okából, ennek egy különös véletlen adia meg a jelentőségét. Mikor Korányi Frigyes báró, -akinek kinevezését a pénzügyminiszterségre alig pár perccel előbb olvasták föl, kijött a folyosóra az újságírók közé, ugyanabban a pillanatban búit ki ,a nap a -rosszindulatú felhőkárpitok mögül. Ha Korányit a klasszikus Rómában tették volna meg pénzügyminiszternek, ezt a szerencsés óment a komoly augurok igen kedvező jóslatnak magyarázták volna. De Korányi nem biborszegélyas tógában járt-kelt közöttünk, liánéin fekete cheviott-ruhájában s nemi is pózolt úgy, mint egy római államférfim ellenben érintetlenül hozta haza Páris kedves közkedvteltségü charme-ját, friss esprit-jét, komoly is volt. évödött is, nem ontotta a programmot. ígérni is csak egyet ígért. azt. hogy minden jóra fordul. Az egyik ujságiró figyelmeztette is: — Kisütött a nap. hogy kegyelmes ur bejött a házba. Korányi mosolyog és nem -szól semmit. — Ez igaz, — szó! az egyik vakmerő. — a kegyelmes urnák jókedve is lehet. Most jött haza Parisból, francia frankóikkal... Tréfa, persze, hogy tréfa, de nem minden miniszter vágna jó képet hozzá. Korányi nevetve feleli: — Francia frankokkal? Kedves barátom, ha tudná, hogy bor-sózott a hátam, amikor a feleségem a párisi mészáros számláit prezentálta... — Budapesten se könnyű az élet. —< felel rá az újságírók kórusa. — mi is tudjuk, mit jelent Pesten megélni!... — Hagyják csak! Meglátják, rendbe iön minden. Száz aranykoronából az ujságiró egy hónapon át játszva fog megélni... — Igaza van. kegyelmes nr, — riposztoz az egyik kolléga, — „játszva“ fogunk megélni. Játszva — a kártyaasztalnál... Általános derültség. Korányi maga nevet legjobban-. A folyosón végigfut a kacagás. A keresztfolyosé sarkában n szociaista képviselők felriadnak, a hírlapiról karzat bejáratánál ülő szolgák is szelíden derülnek. Istenem, egy pénzügyminiszter, aki szívből nevet! Korányi beszél PárLsról, francia kollégájáról De Lasteyrie úriról a pári-si tőzsdéről üzleti árakról — ha ezt mind meg lehetne írni! — apró csatákat viv a közbeszólókkal mindenre megfelel, csipked, de sohase vág, beszéde könnyed és elegáns, az elmés szót úgy forgatja, mint Cyrano a fleuvettet. De sietnie kell. búcsúzik. Mindenki sajnálja. Az újságírók — már akinek nincs dolga bent — leülnek a folyosói vörös pamlagra és Korányiról beszélnek. Bent még nem szólt, de mégis ő a nap hőse. vagy mint az egyik javíthatatlan elmélkedő megjegyezte, a sötét fellegeket elűzte a hős napja. Mert Korányi az első csatát megnyerte, az újságírókat meghódította, anélkül, hogy ezt a diadalt ambicionálta ‘volna. Visszajött, látott és bizonyára győzni fog. Vezérigazgató, pénzügyminiszter. diplomata, megint pénzügyminiszter — és még eddig egyszer sem vágódott el. Érti a dolgát. — Tehetséges ember — mondja az egyik ujságiró, aki szereti a parlamentáris kifejezéseket — minden gesztusán meglátszik az egyéniség bélyege! Igaz, de a bélyeget hagyjuk, mert eszünkjaejut róla a bankóbélyegzés. Kellemetlen emlék. De mégis kellemesebb, mint a mostani tőzsde, amely az életet is megutáltatja az emberrel. Korányi jó tőzsdét igér: ha meg tudja csinálni, aranyba foglaltatjuk — föltéve persze, ha az aranyat nem kell beszolgáltatni a jegybank kapitálisához ... Cá d‘oro. Budapest egyik legszebb építészeti remekműve. a velencei Cá d‘oro mintájára épült Batthyány-palota mindenkoron gyászos emléke (marad az utóbbi évek szomorú történetének. A rabló- dikíatuna legborzalmasabb fejezete hangtalanul húzódik meg a néma falak között, ott fészkelték be Inagukat a- pokoli idők legelvetemültebb banditái, Cserny brigadéros hóhérlegényei: a vérszomjas Lenin-fíuk. Sötét uralmuk alatt a palotáiban orgiát ült a vandalizmus, elpusztultak a termek falait boritó velencei kristálytükrök, a kincsekkel fölérö csillárok, az antik bútorok, az olasz mesterek pótolhatatlan festményei és az összes egyéb műkincsek. A kom~ miin bukása után a régi tulajdonosok már^ nem tértek vissza a szomorú emlékű palotába. Eladták. Néhány évig a Frankfurti biztosító hivatalai találtak benne otthonra, mig most ismét gazdiát cserélt a palota. Homlokzatán már ott díszeleg az uj tulajdonos cégtáblája-: Metróban k. A gyászos épületbe az amerikás Unger Bertram bankja, a pénz Mo- iochja vonult be. hogy onnét őrökre elhessegesse a rnultidők sötét szellemeit. Kohnerék menedzselése. Kölni érék mitugrásza, az aprőcsontu E l b o g e n doktor öt papirost „menedzsel“. Istenkém, micsoda finom nyelv az angol, a semmittevés gruppirozását milyen szépen kifejezi. Az öt papír: Hungária Jaquard. Szegedi K e n d e r. Gyapjú mosó, a két Unió. a bánya és a színház. Ezeket menedzseli Elbogen doktor a Kesztheiyi-boxból. Es hogy menedzseli? Az öt papírban napok óta egy kötés sem volt. Nem áruhiány miatt. Kínálat az van bőven, de felvevő nem akad a piacon. Kohnerék pedig nem amatőr gyűjtők, legalább ta saját papírjaikkal szemben nem bizonyultak annak. Azért van aztán, hogy az általános la-nyhasá- gon túlmenően! is jobban esnek a Kohner-papirok. Bari Ágost betegsége. Kiváló kollégánkat, dr. Bari Ágostot. a „Magyar Kereskedők Lapja“ és a „Magyar Pénzügy“ felelős szerkesztőjét gyengélkedése miatt néhány hét óta szanatóriumban ápolják. Örömmel értesülünk azonban, hogy állapota már lényegesen megjavult és bízvást remélhető, hogy teljesen fölépülve, a közeli napokban újra megkezdheti közérdek ti műnk á-sságát. Milliárdosok inflációja egy koldus városban. Korda Tibor, a fiatal ujságlrógeneráció egyik legtehetségesebb tagja könyvet irt, amely ama legaktuálisabb témáját öleli fel. Bevilágít a- tőzsde intimitásába, egyes alakok mesteri megrajzolásával betekintést nyújt a közgazdasági élet fonákságaiba, szöges ostorával végigsuhint a íelfuvalkodott uj gazdagokon. Könyve gazdag tárháza a szines írásoknak, amelyeken irodalmi színvonal vonul végig. Csupa érdekes megfigyelések és élvezetes olvasnivaló Korda Tibor könyve, amely 30.000 koronáért a könyvkereskedésekben kapható. A népszerű Paíias. Feltűnést kelt, hogy az általános lanysaság dacára a Pallas-részvények árfolyma folyton emelkedik. Halász Lajos minded alkalommal bevált menedzselése a részvények nagy kereslet- tét csak befolyásolja, de az igazi ok abban rejlik, hogy a Pallas belértóke mai 200.000 koronás árfolyamát is jóval meghaladja és igy a beavatottak még további lényeges árfolyarnetnelkedés: várnak. A Cosulich Line hajójáratai. A trieszti kikötő te- heráruforgalma oly hatalmas méreteket öltött, hogy a forgalom lebonyolítására a normális békebeli kereteknek megfelelően' több hajózási vállalat, igy a „C o- s ulich Trieszti Hajózási Társaság“ rendszeres gyorsteheráru hajókat állított be. Minthogy gazdasági és gyári iparunkat ez a körülmény felette előnyösen érinti, érdeklődtünk a Cosulich Line (Budapest, Vili., Thököly-ut 2. sz.) irodájában, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a társaságnak havonként kétszer Trieszt—Ne,wyork s ugyancsak havonként kétszer Trieszt—Délamerika (Brasilia, La Plata) a Victoria és Bahia kikötőkbe és vissza, rendszeres gyorsteheráru hajószolgálata van. sőt tervbe van véve -erre a célra havonta egy harmadik hajónak a beállítása is . I ACZÉL PÁL és Táfgf A ' BANKÜZLETE • BUCílPEST, ¥S.j ANDRASSY-ÚT 29. | TELEFON 69-27 és 190-85. Magyar-taikai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tözsdepaloía). Telefon: 4-81, 71-79. VI, Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-utca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Afíiliált fiók : Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva Megnyílt a „MAGYAR OPTIO“ Ingatlan és Kereskedelmi R.-T. (VII , Rákóczi-út 30. félemelet.) '©nzi§' Eltaelyez magas hetika- matra dupla fedezettel bármilyen összeget Folyósattaf kölcsönt ' azonnal ékszerre, értékekre, szőnyegekre _______és árukra. --------------Te lefon; József 72-37. Telefon: József 72 37. FENYVES
