Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-02 / 14. szám
Tizenharmadik évfolyam 14. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 50.000 korona. Félévre 25.000 kor. Állandó melléklet: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: í 37—15. szám ni i mr^anai Ára 1000 kor. Pénzügyi diktátort kapott az ország báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szimpatikus és értékes személyében és pénzügyi diktátort fog kapni Budapest is, valószínűleg Schober Béla képében. Erről a szenzációról ma ad hirt a Fővárosi Hírlap azzal, hogy Budapest - pénzügyi diktátorának- kinevezése törvényes alapot fog nyerni. A kormány ezzel az intézkedéssel súlyos rést fog ütni Budapest .autonómiáján, de éppen úgy rést iit — törvény révén — az ország alkotmányán is. Nagy elhatározás, nehéz idők küszöbén. Féltve kell őriznie minden polgárnak Budapest önkormányzatíát, mégis ebben a pillanatban nem tudunk felháborodva tiltakozni a készülő törvényes intézkedés ellen, mert tudjuk, hogy ellentmondást nem tűrő parancsoló szükségességgel állunk szemben és tudjuk, hogy ezenfelül még a most megbukott városházi rezsim tehetetlen, önző és részrehajló gazdálkodása is előmozdította a rendkívüli eszközök szükségessé válását. Most fogja becikkelyezni a nemzetgyűlés azt a szerződést, amelyet a kormány — és nem Wolff Klároly -— kötött a főváros (francia hitelezőivel. Ebben a törvényjavaslatban van benne, hogy a városházára „pénzügyi szakközeget“, magyarán pénzügyi diktátort küldenek az á 11 a m eminens é r - d e k eine k m e ® v é d é sí é r e. Mi tudjuk azt, hogy az állam érdekei azelőtt sohasem voltak veszedelemben a városházán és tudjuk, hogy nem kellett volna azoknak veszedelembe kerülniük a komrnün után elkövetkezett súlyos időkben sem. És akkor n~m kellene pénzügyi diktátor. Igenis a legautentikusabb forrás, Walko Lajos törvényjavaslat-indokolása mondja ki, hogy az állam eminens érdekei vannak veszedelemben a városházán, Hogyne lenne ea igy, amikor a kurzus-vezérek , esztendőkön át hirdették nagy bölcsen a hordó tete- J léről, hegy külföldi adósságokat pedig nem fizetünk, amikor maga a nagy államférfi-jelölt, Wolff Károly illette súlyos invektivákkal a kedves, rendkívüli érdemeket szerzett Pedlow kapitányt? De nem ez rendit meg bennünket leginkább. Meg kell döbbennünk a szemfényvesztés, a paraszt- fogás ama le&alaíiteisiabb eszközén, hogy ezek az emberek csináltak deficitmentes költségvetést. Ezek az emberek verték a mellüket, hogy milyen takarékosan, milyen bölcs gazdasági elvek szerint kormányoznak. Es most nekik köszönhetjük, hogy Budapest teljes gazdasági gyámság alá kerül, hogy a városházára pénzügyi diktátor fog betelepedni. íme a deficitmentes költségvetés, amelyről nekünk annyi gúnyos szavunk volt, hogy Vasek Ernő Öméltósága, a többségi part e feddhetetlen oszlopa, ki .akarta áltatni a városházáról a Fővárosi Hírlap szerkesztőit. íme a deficitmentes költség- vetés, amellyel szemben most hivatalosan állapítják meg, hogy a főváros nem tudja rendesen fizetni alkalmaz ot tait és nyugdija- s a i t. Hivatalosan állapítják meg, hogy százsáé,za- lékban keli előlegeznie ezeket azi összegeket az államnak és hogy hétmiliiárd havi előlegből csak úgy tud százötvenmilliót visszakapni az állam, hogy a főváros területén lakó saját alkalmazottainak kereseti adójára egyszerűen ráteszi a kéziét. Tökéletesen mezítelenül áll ezek után Wolff Károly pártjának és (fővárosi tanácsának sáfárkodása. Risum teneatis: a deficiímenteis költségvetés nemcsak a külföldi kölcsönökről feledkezett meg makacs következetességgel, hanem egyben a tisztviselők és nyir-rdijasok is éhen halhattak volna a cédárai festett számok mellett, ha az állam előlegekkel nem tömi a katasztrofális lyukakat, amelyeket a főváros bud- gefíjén Wolffék hozzánemértése és lelkiismeretlen laikussága ütött. Kétségbeeséssel eltelve olvassuk :a> tudósítást, amely beszámol azokról a -tapasztalatokról, amelyeket — óh nem mi — hanem a kormány szerzett a bukott rezs-im gazdálkodásától. Hivatalos helyen megdöbbentő adatokkal szolgálnak a főváros háztartásának leziüllesztéséről és keservesen kell tapasztalnunk, hogy a kormány még mindig nem tett le tökéletesen arról, hogy Wolff Károly bajthozó rezsinkét fogja támogatni az eljövendő választásokon. Olyan rezsimet támogatni, amelynek gazdálkodása a tönk szélére juttatta Budapestet, vérlázitó cselekedet lenne <a A szanálási javaslatokkal egyetemben a nemzetgyűlés előtt fekszik az a törvénmavasht is, amely amellett, hogy becikkelyezni kívánja a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar (tartozások tekintetében engedélyezett fizetési halasztás tárgyában Parisban 1923 dec. 21-én kelt szerződést, külön, rejtett szenzációt is foglal magában. Kimondja ugyanis, hogy a1 főváros is kap pénzügyi diktátort. Ez a szerződés dönt a főváros francia frank adósságai tekintetében is, ami élénk bizonysága annak, hogy Wolffék kirándulásai nem voltak jelentősek, mert a szerződést — a trianoni szerződés értelmében — nem ők, hanem a magyar kormány kötötte meg. Aláírta pedig K á 11 ay Tibor és Schober Béla. francia részről pedig Tarcher és Alpha n d urak. Ennek a decemberben kötött és most ratifikálandó szerződésnek értelmében a szerződés végrehajtása céljából kiszolgáltatandó kötvények „a magyar állam. 1924. évi 6 és fél százalékos kötvényei“ elnevezést nyerik. Ezeket a kötvényeket két csoportban iehet kibocsátani. Az első csoport né vért éke mintegy nyolcvan millió francia frankban van megállapítva és ezt azonnal ki kell bocsá- t a n i. Ez a csoport fe'nn van tartva Budapest adósságának fedezésére. A kötvények a bemutatóra és egyenkint 500 frank névértékre, vagy a Magánjogi Társaság (Société Civile) kívánságához képest, ezen összeg többszörösére fognak szólni. A részvények — mint a nevük is mutatja — éyi 6 és fél százalékos kamatot hajtanak a névérték után s ennek felerésze január 15-én és julius 15-én fizetendő, úgyhogy a fővárosnak az első szelvényeket már ez évi julius 15-é n be kell váltania. A szerződésnek van azonban, egy függeléke is, amely szerint a szerződés annyiban módosul, hogy a 6 és fél százalékkal kamatozó kötvények 20 százalékát egy törlesztő alap létesítésére visszatartják. A kői:vények eme 20 százaléka után a kamatokat nem fizetik ki. hanem1 a kötvények tőkéjének visszafizetésére fordítják, úgyhogy ily módon 34 év alaitt az egész tartozási lerónák. Ez a »megold,ás lényegileg azt jelenti, hogy a tartozásokat, amelyekben Budapest bankkölcsöné is benne foglaltatik, 34 év alatt 6 és fél százalékos, a tőke-törlesztést és kamatot magában foglaló járadékkal letörlesztjük. A törvényjavaslatot .még W a 1 k ó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter készítette el és ugyancsak az ő munkája a javaslat megokolása is. Ebben a megoko- lásban azonban van egy szenzációs passzus is, aínelv azt jelenti, hogy Budapest főváros teljes pénzügyi gyámság alá kerül, amennyiben a kölcsön visszafizetéséig a városháza gazdálkodását a pénzügyminisztérium a legteljesebb mértékben ellenőrizni fogja . Walko miniszternek erre vonatkozó elhatáro- j zása igy hangzik: Budapest székesfővárosnak a trianoni békeszerződés 231. cikk 1—2. pontjai alá eső úgynevezett háborús tartozásokat a magyar állam meg fogja fizetni. [ Ezeket a tartozásokat a magyar állam a trianoni bé- ) kormány részéről, amelynek meg kell értenie, hegy nem diktátor kell a városházára, hanem olyan rezsim, amelyben van lelkiismeret, amely népszerű, amelynek nemcsak szakértői vannak, de amely politikai érdekeit alá tudja rendelni a köz érdekeinek. Uj rezsim kell, amely népszerű, amelyben bizik a város közönsége, amely visszahozza a régi viruUást, a régi hatalmas alkotótevékenységet és száműzi örökre azt a sivárságot és tehetetlenséget, amelyet négy év alaitt meghonosítottak a városházán. keszerződés 231. cikke b) pontja értelmében! a székes- főváros helyett fizeti meg és ennek folytán te Tn és ze- tesen e tartozások erejéig a magyar államot a székesfővárossal szemben visszkereseti jog illeti meg. Ezi a körülmény indokolttá teszi, hogy a tartozások visszatérítése megtörténtéig a magyar állam — visszkereseti jogából folyó érdekeinek megóvása végett — a székesfőváros pénzügyi gazdálkodását ellenőriztesse. Budapest pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését illetékes helyen igen erősen kommentálják és a következőket mondják: — A székesfőváros 1921. évi 105 millió frankos kölcsönének a háború kitörésétől a békeszerződés életbelépéséig, vagyis 1921. évi julius 26-áig esedékessé vált hátralékos kamatai mintegy 28 millió francia frankot tesznek ki. — A kölcsönné vonatkozó törlesztési 'terv szerint, a jelzett időszak alatt 6,049.680 francia frank lett volna tőketörlesztésre fordítandó, ami azonban tényleg nem történt meg. — Ez is szükségessé teszi a főváros pénzügyi ellenőrzését, de még inkább elengedhetetlenné teszi ezt az, hogy a magyar állam kénytelen a székesfővárosnak havonta több milliárd korona előleget adni arra a célra, hogy alkalmazót it ainak és nyugdíjasainak járandóságait rendesen ki t u d,-j a f i z e t n i és hogy az állami alkalmazottak és nyugdíjasok részére biztosított kedveményes ellátást a székesfőváros alkalmazottai és nyugdíjasai is megkapják. — A magyar állaim a székesfőváros alkalmazottai és nyugdíjasai járandóságainak 75 százalékát előlegezi, ezien felül a magyar állaj.n a székes- fővárosnak esetenkint való külön kérelmére most már hónapok óta rendelkezésre bocsátja az alkalmazottai és nyugdíjasai járandóságának további 25 szá Zalákat is, amelyet a székesfővárosnak saját bevételeiből kellene fizetnie. Végül a magyar állam előlegezi a székesfőváros alkalmazottainak és nyugdíjasainak, valamint ezek családtagjainak teljes kedvezményes ellátásával kapcsolatos költségeiket is. — A magyar államnak, igy a székesfőváros helyett, személyi járandóságok cimén teljesített kiadásai az 1924. év januárjában több mini kétmilliárd koronái tettek ki, amely kiadásoknak részbeni törlesztésére a magyar állam a székesfőváros területén lakó állami és vármegyei alkalmazottak illetményeiből levont általános kereseti adót tartja vissza, Buíspsf telis pénzűim Misii ni kiül Pénzügyi diktátort küld a kormány a városházára — A diktátor hatalmát törvénybe iktatják — Csak a kormánybiztos missziójának megszűntével kezdi meg működését
