Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-09 / 2. szám
2 Budapest, 1924 január 9. gyón ínyére való lenne Wolffék uralma, de ma elsősorban is olyan súlyos a kormány szituációja, bogy gróf Bethlen István szemében tlzedrangu kérdés a városi politika. — Rengeteg dolga, rengeteg gátja, baja van a kormánynak, amely talán tudatában van annak, hogy a mai városi politika valószínűleg alapja lehetne egy az országos politikában meginduló tárgyalási folyamatnak. Ha tudatában van is ennek Bethlen István, nem sokat tehet mégsem, mert ezerféle gondja, aggodalma, ezerféle veszedelmes helyzete teljesen elvonja a figyelmét a városi politikától. Wolfféktól egyelőre nem tud menekülni, kénytelen volt tehát koncessziókat tenni nekik részben a kormánybiztos személyének megválasztásánál, részben és különösen pedig a választójogi novella megcs-inálásáná'l. — Röviden azt mondhatnám, hogy Bethlen akármelyik ujját harapja meg, mindegyik Sá|, hiszen mi elhisszük neki, hogy nem kellenek neki Wolffék, nem kellünk azonban mi baloldali politikusok sem. Kellenének Heinrichék, akikkel azonban nem tud egyedül győzelmet aratni és kellene a saját középpártja, amelyet megalakítani sem sikerűit. — A helyzet tehát teljesen tisztázatlan a városi politikában. A választásokig azonban még hosszú az idő, távoli az ut. Addig sok minden megváitoz- hatik és még Wolffék ma túltengő reményei is nagyon, de nagyon elfonnyadhatnak. Leginkább pedig a kormányban csalódhatnak. A választókban nincs csalódni valójuk. Mert választóik nincsenek. ÍR városházi fascisták riadója „Intraszigens féíbolondok“ és egyebek a Cukor-utcai gyűlése» Színes és tarka vegyiilésben vonultak fel vasárnap Wolfí Károlyék a Cukor-utcai iskolába, ahol Ernst Sándor prelátus fújta meg legerőteljesebben a fascista kürtöt, amelyet nem Mussolini a'dott át Friedrich Istvánnak. Az apropója ennek a fascista riadónak mindenesetre ennek a nagy férfiúnak a megjelenése volt. 0 ihlette meg Ernstet annyira, hogy az „erőszakos tényekről“ kezdett szavalni és szavai nyomán már lelki szemeivel el is képzelte a magyar fekete ingerek bevonulását a központi városházára. Ilyen kezdet után természetesen a többiek sem kímélték sem a torkukat, sem a bombasztokat, sem a frázisokat. Csak úgy puffogtaik a színes rakéták, amelyek között igen élénken volt képviselve a zöld szini. F r ü h w i r t h Mátyás például a „mafla kereszténységének üzent hadat, Csilléry András pedig konstatálta, hogy a szovjet-csillag kezet fogott a Lipótvárossal. Panaszkodott arról is, hogy a szociáldemokrata párt megtiltotta tagjainak a Wolfí- párti gyűléseken való megjelenést. Ebben a tekintetben azonban nem volt teljesen igaza a derék fogorvosnak, mert a Wolff-párti szives vendéglátást már több újságíró kitapasztalta és be kell látni, hogy ezek után a szociáldemokraták sem igen szívesen vesznék igénybe olyan vendégséget, ahol előbb — igazoltatnak. Ám ennek a megjelenésnek is lehetne módját találni olyanformán, hogy a szociáldemokraták nagyobb tömegekben vonulnának fel. Ez ellen azonban -—úgy értesülünk — Csilléry András tiltakoznék a leghevesebben. Wolff Károly nem mondott sok újat, elmondta ellenben, hogy rettenetesen olcsó Budapesten a góz, a villany, a viz és az összes közszolgáltatások. A hallgatóság könnyekig meghatva fogadta aj fejtegetésnek ezt a részét. . És megszólalt maga a fascista kürt is. Ez a fascista kürt újabban állandóan üzletet prédikál. Közben igen kedélyesen szidta a zsidókat és. — a keresztény vállalatokat, amelyek félnek az irutranzigens politikusoktól. Olyan szépen és olyan nagyon a szivünkből mondta: — A keresztény tömegek nagyrésze csak akkor szeret! az. intranzigens íélbolondokat, amikor a zsidók nem látják ... Vagy hogy még akkor sem. A keresztény vállalatok és a zsidók még csak meg lehettek elégedve ezzel a szidással; csak azt nem tudjuk, mit szólhatott magában Wolfí Károly ahhoz a dicsérethez, amelyet róla mondott Friedrich István. — Elismerem, sok hibát csináltak. Én is hibáztam. A keresztény községi párt a letűnt három év alaitit nem csinált mást, mint szenvedte a kormány szerencsétlen gazdasági politikájának következményeit. Bravó F r i e d r i c h István! Fején találta a szöget. És Woifíéknak csak gratulálhatunk az uj szövetségeshez. Körséta a városházán A parádi négyes — A tisztviselők és az ellenzék passzivitása — Buday Dezső leleplez A városházi hivatalokat nem izgatja valami rendkívüli módon T ersty ánszky Kálmánnak kormánybiztossá történt kinevezése. Egyhangú nyugalommal, mondhatnánk letargiával veszik tudomásul a változást,, amelyet épenséggei nem neveznek sorsdöntő változásnak. A tisztviselőik zöme nem csinál titkot belőle, hogy boldogan válnának meg Wolffék uralmától és az a kevéske enyhülési, amely az interregnum révén beállási! készül, szintén jól esik nekik. Szomorúan, néha elkeseredetten beszélnek azonban arról, hogy az ellenzék passzivitásra készül. Az uralkodó vélemény az, hogy nincs olyan választói jog, amely Wolffék számára biztosítani tudná az uralmat. Ezt csak egy dologgal lehet elérni: — mondják ma már egészen nyíltan — ha tudniillik az ellenzék passzivitásba megy. Politikai taktikából magunk is helyesnek tartjuk, ha a demokratikus ellenzék a Ra- kovszky-féle választójogot nem fogadja el öngyilkos eszköznek; de nem igy gondolkoznak a fővárosi tisztviselők, akik között elvétve olyan hangok hailatszar nak, mintha a passzivitás az ö cserbenhagyásukat jelentené. Bíznak azonban abban, hogy az ellenzéknek a választásoktól való visszavonulása nem fog bekövetkezni. Súlyos csalódás volt azonban a tisztviselőkre nézve az is, hogy nem Mell y Béla lett a kormány- biztos. Ebben a tényben ugyanis azit látták volna, hogy a kormány nyíltam- szint vall a liberalizmus mellett. Terstyánszky kinevezése a tisztviselők Szemében azt jelenti, hogy a kormány teljesen határozatiam, nem látja tisztán a főváros lakosságának akaratát és igy ameddig puhatolódzik, úgynevezett „semleges" embert kíván az ügyek élén látni. Mert abban senki sem kételkedik a tisztviselői' karban, hogy T erstyánszky Kálmán tényleg semleges lesz. Ezen semmit sem változtat az, hogy — az elterjedt hírek szerint — a kormánybiztos együtt nyaralt Párádon Wolff Károllyal és Sipőcz Jenő polgármesterrel. Sokat mesélnek erről a parádi nyaralásról, vagy atninlí nevezni szokták „parádi négyeséről, mert hogy négyem vajának együtt: Terstyánszky Kálmán, W o 1 f f Károly, Sipőcz Jenő és Wenhardt János dr. Ha igaz is a nyaralás, téves minden esetleges következtetés, mert Terstyánszky kormány- biztost mindenki tiszteletreméltóbb jellemnek ismeri, semhogy egy nyaralás emlékei, bármilyen kellemesek is azok, hivatalos kötelességének teljesítésébe» befolyásolni tudnák. Van azonban még egy érdekes témája a városházának. A politikusok nem beszélnek róla, meg keli elégedni vele teliát, ha a városházi folyosó pertrak- 'tál egy eredeti Buday Dezső beszédet. A Ferencvárosban hangzott el ez a nevezetes szónoklat* amelyben a tüneményes szónok kijelentette, hogy ha vannak Is, akik Bethlen állítólagos városházi politikáját hirdetik, azoknak nincs orr© fölblzatásuk. Úgy fogják föl városházi körökben, hogy Buday Dezsőnek ez a leleplezése valósággal nein sokkal kevesebbet mond, mimithogy szélhámosok azok, akik a középút politikáját hirdetik a fővárosi politikában, i udomásunlk. szerint pedig bőségesen vannak ilyenek és pedig éppen azoknak sorában, akiket Buday Dezső éveken át büszkén vallott elvíársainak, 'testvéreinek, politikai barátainak. Ezek most menekülni szemeiméinek a wo! ff izmus túlzásai elől, amely — úgy látszik — ma már nem jó ajánló levél, amelyneik konjunktúrája alaposan levifézlett az utolsó időben. Ffo pedig az ellenzék passzivitása révén mégis Woiffék kerülnének újra hatalomra, erre is megvan a véleménye a városházának. Azt mondják: — Fogatlan oroszlánok lesznek akkorra a régf matadorok. Zichy Jánosnaik a feladata, hogy lenyiria a sörényüket és illedelmes kurucokat csináljon belőlük. A miskolci kurzus-ujságba ugyain még a régi terminológiával irta meg a karácsonyi cikkét az iiítran- zigens vezér; de idő kell az átalakuláshoz. Nem megy ez egyik napról a másikra. De az illemtanár, akit kineveztek melléje, egészen kiváló szakember. Es vájjon tényleg bizonyos-e, hogy az ellenzék passzivitásba megy? vni., RÁKÓCZI ŰT 63. SZ. e TELEFON: JÓZSEF 2'—16. Négy nemzetközi NŐI BOXMÉRKŐZÉSEK Budapest bajnokságé-rt, -oráb^á világvárost tánc és varieté műsor. STEINER SI.VÍI MŰVÉ iZ ZENEKARA Keidbe pont fél 10 órakor. Elsőrendű rr.^le«: konyha. ifhfó, tartéf, vízhatlan. OTP^Z- F^^nÖSTTl. i SZÁNTÓ MÓR ■pq« J Budapest. VI, Rózsa-u. 80 TELEFON: 174*8. tata- é I, r Készít és raktáron tart 6 — mlndenn mii szureWényeket. — Gyártja: fuá^oxL cLcámxt eÉpLU. s gtäLtficOaiEcuv. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÚJPEST.
