Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-09 / 2. szám

2 Budapest, 1924 január 9. gyón ínyére való lenne Wolffék uralma, de ma elsősorban is olyan súlyos a kormány szituációja, bogy gróf Bethlen István szemében tlzedrangu kér­dés a városi politika. — Rengeteg dolga, rengeteg gátja, baja van a kormánynak, amely talán tudatában van annak, hogy a mai városi politika valószínűleg alapja lehetne egy az országos politikában meginduló tárgyalási fo­lyamatnak. Ha tudatában van is ennek Bethlen Ist­ván, nem sokat tehet mégsem, mert ezerféle gondja, aggodalma, ezerféle veszedelmes helyzete teljesen elvonja a figyelmét a városi politikától. Wolfféktól egyelőre nem tud menekülni, kénytelen volt tehát koncessziókat tenni nekik részben a kormánybiztos személyének megválasztásánál, részben és különö­sen pedig a választójogi novella megcs-inálásáná'l. — Röviden azt mondhatnám, hogy Bethlen akármelyik ujját harapja meg, mind­egyik Sá|, hiszen mi elhisszük neki, hogy nem kellenek neki Wolffék, nem kellünk azonban mi baloldali politiku­sok sem. Kellenének Heinrichék, akikkel azonban nem tud egyedül győzelmet aratni és kellene a saját középpártja, amelyet megalakítani sem sikerűit. — A helyzet tehát teljesen tisztázatlan a városi politikában. A választásokig azonban még hosszú az idő, távoli az ut. Addig sok minden megváitoz- hatik és még Wolffék ma túltengő reményei is na­gyon, de nagyon elfonnyadhatnak. Leginkább pedig a kormányban csalódhatnak. A választókban nincs csalódni valójuk. Mert választóik nincsenek. ÍR városházi fascisták riadója „Intraszigens féíbolondok“ és egyebek a Cukor-utcai gyűlése» Színes és tarka vegyiilésben vonultak fel va­sárnap Wolfí Károlyék a Cukor-utcai iskolába, ahol Ernst Sándor prelátus fújta meg legerőtel­jesebben a fascista kürtöt, amelyet nem Mussolini a'dott át Friedrich Istvánnak. Az apropója ennek a fascista riadónak minden­esetre ennek a nagy férfiúnak a megjelenése volt. 0 ihlette meg Ernstet annyira, hogy az „erőszakos tényekről“ kezdett szavalni és szavai nyomán már lelki szemeivel el is képzelte a magyar fekete inge­rek bevonulását a központi városházára. Ilyen kezdet után természetesen a többiek sem kímélték sem a torkukat, sem a bombasztokat, sem a frázisokat. Csak úgy puffogtaik a színes rakéták, amelyek között igen élénken volt képviselve a zöld szini. F r ü h w i r t h Mátyás például a „mafla ke­reszténységének üzent hadat, Csilléry András pedig konstatálta, hogy a szovjet-csillag kezet fo­gott a Lipótvárossal. Panaszkodott arról is, hogy a szociáldemokrata párt megtiltotta tagjainak a Wolfí- párti gyűléseken való megjelenést. Ebben a tekintet­ben azonban nem volt teljesen igaza a derék fog­orvosnak, mert a Wolff-párti szives vendéglátást már több újságíró kitapasztalta és be kell látni, hogy ezek után a szociáldemokraták sem igen szívesen vesz­nék igénybe olyan vendégséget, ahol előbb — iga­zoltatnak. Ám ennek a megjelenésnek is lehetne módját találni olyanformán, hogy a szociáldemokra­ták nagyobb tömegekben vonulnának fel. Ez ellen azonban -—úgy értesülünk — Csilléry András tiltakoznék a leghevesebben. Wolff Károly nem mondott sok újat, elmondta el­lenben, hogy rettenetesen olcsó Budapesten a góz, a villany, a viz és az összes közszolgáltatások. A hallgatóság könnyekig meghatva fogadta aj fejtege­tésnek ezt a részét. . És megszólalt maga a fascista kürt is. Ez a fascista kürt újabban állandóan üz­letet prédikál. Közben igen kedélyesen szidta a zsi­dókat és. — a keresztény vállalatokat, amelyek félnek az irutranzigens politikusoktól. Olyan szépen és olyan nagyon a szivünkből mondta: — A keresztény tömegek nagyrésze csak akkor szeret! az. intranzigens íélbolondokat, amikor a zsidók nem látják ... Vagy hogy még akkor sem. A keresztény vállalatok és a zsidók még csak meg lehettek elégedve ezzel a szidással; csak azt nem tudjuk, mit szólhatott magában Wolfí Ká­roly ahhoz a dicsérethez, amelyet róla mon­dott Friedrich István. — Elismerem, sok hibát csináltak. Én is hibáz­tam. A keresztény községi párt a letűnt három év alaitit nem csinált mást, mint szenvedte a kormány szerencsétlen gazdasági politikájának következmé­nyeit. Bravó F r i e d r i c h István! Fején találta a szöget. És Woifíéknak csak gratulálhatunk az uj szövet­ségeshez. Körséta a városházán A parádi négyes — A tisztviselők és az ellen­zék passzivitása — Buday Dezső leleplez A városházi hivatalokat nem izgatja valami rend­kívüli módon T ersty ánszky Kálmánnak kor­mánybiztossá történt kinevezése. Egyhangú nyuga­lommal, mondhatnánk letargiával veszik tudomásul a változást,, amelyet épenséggei nem neveznek sors­döntő változásnak. A tisztviselőik zöme nem csinál titkot belőle, hogy boldogan válnának meg Wolffék uralmától és az a kevéske enyhülési, amely az inter­regnum révén beállási! készül, szintén jól esik nekik. Szomorúan, néha elkeseredetten beszélnek azon­ban arról, hogy az ellenzék passzivitásra készül. Az uralkodó vélemény az, hogy nincs olyan választói jog, amely Wolffék számára biztosítani tudná az ural­mat. Ezt csak egy dologgal lehet elérni: — mondják ma már egészen nyíltan — ha tudniillik az ellenzék passzivitásba megy. Politikai taktikából magunk is he­lyesnek tartjuk, ha a demokratikus ellenzék a Ra- kovszky-féle választójogot nem fogadja el öngyilkos eszköznek; de nem igy gondolkoznak a fővárosi tiszt­viselők, akik között elvétve olyan hangok hailatszar nak, mintha a passzivitás az ö cserbenhagyásukat je­lentené. Bíznak azonban abban, hogy az ellenzéknek a választásoktól való visszavonulása nem fog bekövet­kezni. Súlyos csalódás volt azonban a tisztviselőkre nézve az is, hogy nem Mell y Béla lett a kormány- biztos. Ebben a tényben ugyanis azit látták volna, hogy a kormány nyíltam- szint vall a liberalizmus mel­lett. Terstyánszky kinevezése a tisztviselők Szemé­ben azt jelenti, hogy a kormány teljesen határozat­iam, nem látja tisztán a főváros lakosságának akara­tát és igy ameddig puhatolódzik, úgynevezett „sem­leges" embert kíván az ügyek élén látni. Mert abban senki sem kételkedik a tisztviselői' karban, hogy T erstyánszky Kálmán tényleg semleges lesz. Ezen semmit sem változtat az, hogy — az elterjedt hírek szerint — a kormánybiztos együtt nyaralt Párádon Wolff Károllyal és Sipőcz Jenő polgármes­terrel. Sokat mesélnek erről a parádi nyaralásról, vagy atninlí nevezni szokták „parádi négyeséről, mert hogy négyem vajának együtt: Terstyánszky Kál­mán, W o 1 f f Károly, Sipőcz Jenő és Wenhardt János dr. Ha igaz is a nyaralás, téves minden eset­leges következtetés, mert Terstyánszky kormány- biztost mindenki tiszteletreméltóbb jellemnek ismeri, semhogy egy nyaralás emlékei, bármilyen kelleme­sek is azok, hivatalos kötelességének teljesítésébe» befolyásolni tudnák. Van azonban még egy érdekes témája a város­házának. A politikusok nem beszélnek róla, meg keli elégedni vele teliát, ha a városházi folyosó pertrak- 'tál egy eredeti Buday Dezső beszédet. A Ferenc­városban hangzott el ez a nevezetes szónoklat* amelyben a tüneményes szónok kijelentette, hogy ha vannak Is, akik Bethlen állítólagos város­házi politikáját hirdetik, azoknak nincs orr© fölblzatásuk. Úgy fogják föl városházi körökben, hogy Buday Dezsőnek ez a leleplezése valósággal nein sokkal kevesebbet mond, mimithogy szélhámosok azok, akik a középút politikáját hirdetik a fővárosi politikában, i udomásunlk. szerint pedig bőségesen vannak ilyenek és pedig éppen azoknak sorában, akiket Buday De­zső éveken át büszkén vallott elvíársainak, 'testvé­reinek, politikai barátainak. Ezek most menekülni szemeiméinek a wo! ff izmus túlzásai elől, amely — úgy látszik — ma már nem jó ajánló levél, amelyneik konjunktúrája alaposan levifézlett az utolsó időben. Ffo pedig az ellenzék passzivitása révén mégis Woiffék kerülnének újra hatalomra, erre is megvan a véleménye a városházának. Azt mondják: — Fogatlan oroszlánok lesznek akkorra a régf matadorok. Zichy Jánosnaik a feladata, hogy lenyiria a sörényüket és illedelmes kurucokat csináljon belő­lük. A miskolci kurzus-ujságba ugyain még a régi ter­minológiával irta meg a karácsonyi cikkét az iiítran- zigens vezér; de idő kell az átalakuláshoz. Nem megy ez egyik napról a másikra. De az illemtanár, akit kineveztek melléje, egészen kiváló szakember. Es vájjon tényleg bizonyos-e, hogy az ellenzék passzivitásba megy? vni., RÁKÓCZI ŰT 63. SZ. e TELEFON: JÓZSEF 2'—16. Négy nemzetközi NŐI BOXMÉRKŐZÉSEK Budapest bajnokságé-rt, -oráb^á világvárost tánc és varieté műsor. STEINER SI.VÍI MŰVÉ iZ ZENEKARA Keidbe pont fél 10 órakor. Elsőrendű rr.^le«: konyha. ifhfó, tartéf, vízhatlan. OTP^Z- F^^nÖSTTl. i SZÁNTÓ MÓR ■pq« J Budapest. VI, Rózsa-u. 80 TELEFON: 174*8. tata- é I, r Készít és raktáron tart 6 — mlndenn mii szureWényeket. — Gyártja: fuá^oxL cLcámxt eÉpLU. s gtäLtficOaiEcuv. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÚJPEST.

Next

/
Oldalképek
Tartalom