Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-19 / 12. szám
Budapest, 1924 március 19. 5 TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek * * * Hol kapál krumplit Kállay? — írja: Marcial. — Egyedül a 'magyar politikai szótár ismeri azt a pompás szólásformát, amely igy szól: „elmegyek krumplit kapálni.“ A terveiben elkracholt, koncepciójában megbukott, a tudatlanságban rartakapatott, hitelevesztett politikus megy el „krumplit kapálni“, vagyis tűnik el a politikából és adja át a helyét a politikai váltógazdaság elvei alapján másoknak, akik a »naguk elveit, tudását, elgondolásait és képességeit bocsátják azután az élet próbája alá. Az alkotmányosság alapfeli tété lie, hogy az ilyen változások simán és zökkenés nélkül menjenek vég-be akár sze- imélyváltozásról, akár pártok változásáról vani szó. Senkinek sincs privilégiuma az ország kormányzásához, semmiféle személynek, semmiféle kabinetnek és semmiféle pártnak. Egyiknek annyi joga van ehhez, ínint a másiknak és egyedül a siker vagy a kudarc az, amely igazolja, vagy megdönti ennek a jognak a gyakorlását. „Eknegy krumplit kapálni“. Mily szép formulája ez a magyar politikai frazeológiának. Nincsen ennél frappánsabb kifejezése a íz alkotmányos demokrácia gondolatyilágának. Ez annyit jelent, hogy nincsenek „hivatásos“ politikusok, „Üzletszerű“ államférfiak, örökjogon közéleti árendások, bánéin mindenki számára nyitva áll az ut oda is és vissza is. És aki a visszaútra jutott, az megy krumplit kapálni, mint a demokrácia klasszikus világának legnagyobb alakjai Cincinnatus, vagy Washington, akár a jól végzett munka befejezése, akár az élet próbáját ki nem bíró tervek kudarca juttatott valakit erre a visz- szavezető uitiria. Ámde, sajnos, csak a szótárunkban van meg ez a frappáns formula, a valóságban sehol nehezebben elmozdítható politikusok és államférfiak nem kapaszkodnak tiz körmükkel a közéleti pozíciójukhoz, mint Magyarországon. És manapság még rosz- sízabb e tekintetben a helyzet, mint amig a habsburgi császár bécsi kommandója dirigálta a dolgokat és » változásokat. A hibák, tévedések, baklövések tenger- áradata közepette, az egyetlenegy Hegedűs Lorántoin kívül mikor állott fel a nyilvánosság színe előtt magyar politikus azzal a beismeréssel, hogy terveim meghiúsultak, elgondolásaim téveseknek bizonyultak, erőim elégtelenek voltak, levonom a konzekvenciákat és megyek krumplit kapálni?! Soha erre a magaslatra magyar állaínférfiu nem emeíkediett. Mint a hiú primadonnák, ők is (teljes kivénülésükig szerepelnek, mindaddig, amig a közunalcfn nem ásítja le őikjet a helyükről. Nem akarunk könnyelmű é.s és frivol kritika: gyakorolni évtizedek munkáját maga mögött hagyott férfiak fölött, sőt imég azt se állítjuk, hogy a frappáns siker hitelesítése nélkül nincs jogcim a közvélemény elismerésére és az elfoglalt pozició megtartására. De végül is a siker vagy kudarc csak nem lehet teljesen közömbös az államférfin megítélésiénél. Utővégre miféle alapon legyen az megállapítható, hogy Kállay Tibor alkalmas férfiü-e Magyarország pénzügyeinek intézésére, sőt főintézésére, ha nem azon az alapon, hogy minő sikereket tud felmutatni ezen a téren? A személye lehet a legrolkonszenvesebb és minden képessége a legkiválóbb a világon, ámde az összes tulajdonságok közül, amelyek egy embert egyáltalában díszíthetnek, csupán egyetlenegy olyan van, amely egy gazdaságilag kátyúba jutott ország pénzügyminiszterségére. vagy pénzügyeinek intézésére kvalifikál és ez az, hogy megfelelő gondolatok teremjenek az agyában a pénzügyi helyzet szanálására. És amiként a világ legszebb, legszellemesebb, legrokonszenvesebb. legügyesebben bukfencező, legjobban vivő, legsikerültebb verseket iró és még mindenféle egyebeket sikeritö férfiú nern lehet orvos, ha a betegei folytonosan meghalnak, akképen nem lehet pénzügyek intézője se, ha egyszer á tények azt mutatják, hogy ebben az egyetlenegy dologban nincsenek sikerei. És ez az eset forog fenn Kállay Tiboi urnái. Minden tisztelet adassák meg rokonszenves személyének, amelyet egyébként jüncs szerencsénk ismerni, de végül is. mi alapon legyen o a pénzügyi diktátor Magyarországon? Hol vannak a sikerei és az eredményei? Mivel lett jobb Magyarország financiális helyzete pénzügyminiszterségének utolsó napján, mint v o 1 é az első napon? Melyik koncepciója bizonyult helytállónak és miiféle elgondolása alaposnak? Számtalan intézkedései közül melyük érte el azt a célt, amelyre irányult és melyiknek nem hirdette idők folyamán az ellenkezőjét helyesnek? Hol volt a korona, amikor ő jött és hol volt, amikor ment? Mekkora volt a deficit, amikor kezdte és mekkora, »miikor végeiztei pénzügyminiszteri pályafutását? És mind e kérdésekre adandó kedvezőtlen feleletek tényében megnyilvánuló evidens alkalmatlansággal szemben: hol van az a hatalmas pozitívum, amely mindezek dacára is' kiválasztott egyénné tegye őt egy elmierüléssel küzdő ország finánciáinak intézésére? Nincs a világon a politikán kívül még egy terrénum, ahol ilyen kérdés» feltehető -volna. Vájjon gazdasági intézőnek megínaradhatna-e valaki olyan eredmények felmutatása után, mint* amilyenek Kállay Tibor mögött állanak? Lehetne-e banknak igazgatója, gyárnak vezetője, üzletnek dirigense, ha a gondjaira bízott bank, gyár vagy üzlet olyan sorsra jutna két esztendő alatt. Imint »milyenre. Magyarország pénzügyei jutottak? Nem, ez elképzelhetetlen! Ez csak a politikában, az államkormányzatban lehetséges, ahol nem annak a zsebe bánja a kudarcokat, aki intézkedik, bánéin az országé, a mindenkié. És a mindenki baja senkinek a baja. Erre van alapozva az egész közélet és ezért kell politikailag elkracholni valakinek. hogy krumplit kapálni menjen. A reá bízott szakmában való ímegbukás meg se kottyan neki. ezen az alapon még esetleg ki is terjesztik a hatáskörét, miként Kállay Tibor pénzügyi ne.ntudammlcsoda urnák. Gróf Esterházy Ferenc visszapörSi a Magyar Általános Kőszénbánya tafai bányáit A Pesti Tőzsde, legutóbbi számában „Milliárdos perek a Mák ellen“ cimen szenzációs cikket közölt, amelynek adatai, ha helytállóknak bizonyulnának, a Magyar Általános K ő s z én b á n y -a Rész vé n.y társulatot katasztrofális helyzetbe kergetnék. A közlemény szerint a Mák a tatai uradalommal kötött szénbányászati szerződésének több pontját súlyosan megsértette, amelyek szerződésbontó okul szolgálnak és az uradalomnak módot nyújtanak arra. hogy a Mák teljes bányaüzemét minden bírói eljárás mellőzésével birtokába vegye. Az uradalom többek között szerződésbontó oknak tekinti, hogy a Mák a bányászat időtartama alatt protekciós feleknek több ízben olcsóbban szállított szenet, mint az uradalomnak. Miután ilyen módon az uradalom igen jelentős összegekkel megkárosít, tavaly közjegyzőileg konstatált,atta a szerződés- bontó ok megtörténtét és 30 napi haladékot adott a Mák-nak arra. hogy az uradalom területén levő bányákat átadja. A Mák a dolgot bírói útra akarta terelni, a 27-ik napon, azonban meggondolta- magát és az uradalomnak egyezségi ajánlatot te te. amelyből kifolyólag a szénszállítás körül történt differenciák m e g t é ni 't- é s e fejében 80(0 millió koronát fizetett. Az ellentéteket ez pillanatnyilag elsimította ugyan, de későbben az uradalom a szerződés több pontjának megsértését állapította meg és ezekből kifolyólag ,a perek egész lavináját zúdította a M á k - r a, amelyek mintegy 500 m i 11 i ár d n y i kártérítési összeg megtérítésére köteleznék -a részvény '•> á r s u 1 a t o it, de végső esetben avval a körülménnyel is számolni kell. hogy bírói döntés alá kerülhet az egész bányakomplexum hovátartozandósága is. Minthogy a magyar közgazdasági életben eddig páratlan esettel állunk szemben, a legnagyobb körültekintéssel utánajártunk a dolognak é^i a helyzetet alábbi hiteles információinkkal világítjuk meg: A bánya keletkezése és a szerződés megkötése A bánya keletkezése a tata-tóvárosi szeszgyáros, néhai D e u ts c h 1 ä nd e r Mihály nevéhez fűződik, aki a szén+erületet felfedezte és a szénkutatási szerződés megkötésére királdi Her ez Zsigmondnak, a Magyar általános kőszénbánya vezérigazgatójának ajánlatot tett, Hercz. az ajánlatot elfogadta és Deutschländert megbízta, hogy lépjen a tatai uradalommal érintkezésbe. Ez 1894. év nyarán történt. A grófi uradalom igazgatója akkor Feszty Lajos volt, akivel az előzetes tárgyalások megkezdőditek és a szerződés megkötésével végződtek. A 21 pontból álló szerződést, a/melyet dr. B a 1 k a y Béla uradalmi ügyész és dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő, a Mák. igazgatósági tagja szerkesztettek, 1894 december 4-én az uradalcln nevében, az akkori birtokos gróf Esterházy Miklós és a Mák. nevében dr. Mandel Pál és királdi Hercz Zsigmond, mint a képviseletre együttesen jogosított igazgatósági tagok írták alá. Az aláírásokat 1589/1894. szám alatt felvett jegyzőkönyvben dr. Weinmann Fiilöp budapesti királyi közjegyző hitelesítette. A haszonbérleti szerződést a komáromi kir. törvényszék, mint hitbizomámyi hatóság 1895. május 8-án 3444/P 1895. szám alatt keit végzésével jóváhagyta. A szerződés 1. pontja szerint gróf Esterházy Miklós József bérbeadja a tatai és tóvárosi uradalmaikhoz tartozó, akár szabad rendelkezésű tulajdonát képező, akár pedig ,a galantai és fraknói gróf Esterhazy nemzetség frakniói idősb ágának ezidő szerint birtoklcásában levő „Tóvárosi uradalom“ nevezetű elsősziilöt'tségi hitbizományba felvett összes községek, különösen Vértes-Somló, Felső-Galla, Bánhida és Kör- nye határában, a tulajdonát képező, avagy hitbizomá- nyilag bírt ingatlanokon található kő- és barnaszén ,húzásának, feltárásának és kiaknázásának kizárólagos jogát, valamint a Vértes-Somló községben 1862. évi 634 és 635 számok alatt „Mária“ és „Miklós“ védne- vekkel adományozott, egyenkiut négy kettős mértékből álió bányatelkeit. A bérlet időtartama és a fizetendő bérösszeg A 4. pont szerint a szerződés tartama az aláírástól s z á m i ,t o 11 50 (ötven) egymásra következő esztendőben állapittatik meg; a bérlőnek azonban jogában áll három évvel a szerződés lejárta előtt annak további harminc esztendőre való m ei g h o s s z a b b iít á sí á ti követelni. A 8. pont a bérfizetésiről intézkedik. E szerint a bérlő bányabér fejében az évente lefejtett szénmennyiség minden .métermázsájától (kivéve a vállalat bányaüzeméhez, valamint a tiszteknek és a munkásoknak fűtésre szolgáló szenet) 2, azaz két krajcárt tartozik bérbeadóinak fizetni. A méfermázsánkint számított terra- gium minimális évi bérösszege a következő: 1897. évre 1500 frt; 1898. évre 2000 fűt; 1899. évre 2500 frt; 1900. évre 3000 frt; 1902. évre évre 4000 frt; 1903. évtől minden további esztendőre legalább 4000 frt. A szerződés megkötésétől számított 12 év letelte után a következő öt éven át legalább 6000 írt. további öt esztendőn keresztül 8000 frt. mig további tiz esztendőn keresztül 12.000 frt és a még hátralevő 18 évre, évente legalább 20.000 frt. Megindult a porok lavinája Ezek azok a lényegesebb szerződési megállapodások. amelyeken Magyorország leghatalmasabb vállalata, a tatai bánya fölépült. Évről-évre amerikai tempóban fejlődött a váLalat, amely terjedelemben olyan arányokat öltött, hogy a gyorsvonat csaknem félóráig robog a gigantikus telepen keresztül. Hosszú éveken keresztül bérbeadó és bérlő között semmi sem zavarta meg a békés egyetértést. Változtak a hitbizomány tulajdonosai: gróf Esterházy Miklós, becéző nevén a közismert „Niki“ gróf, majd utána Ferenc gróf meghaltak és a hitbizomány mai ura: ifj. Esterházy Ferenc gróf. De elhunytak a részvényíársulatot megalapító királdi Hercz Zsigmond és utóda, Szende Lajos vezérigazgatók is, akiknek örökébe, a szerencsés halálozási korr- junktura következtében, Vida Jenő ült. Most az ő vezetése idején tört ki a háborúskodás bérbeadó és a bérlök között. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy nem Vida hibájából. Pénzünk leromlása okozta. Bérbeadó a bérösszeg revízióját per utján akarta érvényesíteni, a bírói döntés előtt azonban q szerződő felek egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a Mák. 800 millió korona egyezségi ösz- szeget fizetett. (A ,,P. T.“ cikke tehát tévesen állapítja meg, hogy a fizetett 800 millió a szerződés 11. pontjába ütköző szénszálliíási differenciák egyezségi ára volt.) Utólag azonban Vida Jenő vezér- igazgató a fizetett összeget soknak találta és 400 millió korona erejéig visszatérítési port indított. Ez a Pör van folyamatban és ez bőszitette any- nyira föl az uradalmat, hogy most ügyvédje, dr. Lengyel Zoltán utján valóságos pör-lavi- nát zúdított a Mákra. Ezek a pör ők azonban egészen biztosan egyezkedéssel és egyezséggel fognak végződni, mert komoly és szerződésbontó alapjuk nincens. Vida Jenő nyugodtan üdülhet tehát a Riviérán: dr. Lengyel Zoltán pőréi nem fogják a Mák. alól a tatai bányászatot kihúzni. i ! i ♦ ACZÉL PÁL és TÁRSA BANKÜZLETE BUDAPEST, VI., ANDRÁSSYÚT 29. TELEFON 99-27 és 190-65. Magyar-Amerikai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota). Telefon: 4-81,71-79. VI., Teréz-körút 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-utca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók : Erzsébetfalvai Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Kereskedelmi Részvénytársasága BUDAPEST, Ví., TERÉZ-KÖRÚT 26. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, műtrágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály.
