Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-12 / 11. szám
Budapest, 1924 március 12. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek * * * A szanálás lelki akadályai — írja: Marcial. — Az elmúlt szomorú esztendők alatt kevés olyan kétheti időköz, volt, amelynek a leforgásai alatt ötven százalékot zuhant volna, a korona, miként az utolsó két hét leforgása alatt. Ez azért nevezetes és emlékezetes dolog mindenki számára, akit érdekelnek ennek a boldogtalan országnak a dolgai, mert még soha ilyen elszánt és ilyen határozott gesztussal föl nem lépett a kormány a korona romlásának a megakadályozására, mint két héttel ezelőtt, amikor egykét napra valóban meg is dermedt ettől az erélytől a korona. De csak egy-két napra: utána rohamléptekben folytatódott ai romlás, amelynek sem megállása, sem pedig a vége ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, be nem látható. Valaki ai nemzetgyűlésen a valorizáció és a kény- szerkölcsön publikálásiának harmadik napján már kérkedve hirdette, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célja a kóronaromlás megakadályozása volt és mivel a korona romlása valóban meg is állott, ime a legjobb bizonyíték, hogy ezek az intézkedések, helyes intézkedések voltak. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Ez az ur nem vártai meg a háromórai vonatot és egy kissé elhamarkodva vonta le a konzekvenciákat. Sajnos, mi sokkal jobb próféták voltunk előre is, mint ez a/z ur utólag. Mert mi mindjárt a; valorizláció és al kényszerkölcsön publikálásának a pillanatában megjövendöltük, amit egyébként vajmi könnyű volt megjövendölni, hogy ezek az intézkedések, amelyek egy egészen más szempont szerint helyes intézkedések lehetnek, a korona romlásának ;a> megakadályozására legkevésbbé sem alkalmasak és ha a kormánynak csak aiz a célja ezekkel a rendszabályokkal, akkor nagy kár zsz embereket ezekkel nyaggatni és gyötörni, mert ez a cél ezekkel az intézkedésekkel el nem érhető. Mintahogy a következmények csakhamar, még hamarabb, mint ahogyan bárki is gondolhatta volna, be is bizonyították. A koronát lehetetlen stabilizálni a tömegléleknek bizonyos stabilitása nélkül. Csinálhatnak bármit, amíg az emberek és pedig éppen a társadalom gerincét és agyvelejét képező réteg, ily szörnyű bizonytalanságban és állandó zaklatottságban él, addig nincs meg a gazdasági .stabilitás pszihikai fundamentuma és addig visszafelé sülnek el a kgdrasztikusabb eszközök is. Franciaországban még el lehet képzelni olyan erélyes kormánybeavatkozást, amely megállítsa zuhanásában a frankot, mert a francia tömegpsyché még szilárd bázis a frank stabilitására, ha megfelelő technikai eszközöket tudnak megragadni. Hiszen valóságos köz- gazdagsásttaui csoda, hogy a francia közvélemény mennyire nem akar hinni a frank romlásában 1 Az árak alig emelkednek, a francia termelők és kereskedők csak nevetnek rajta, hogy mások a frankot aláértékelik. Amig ezi a szellem meg nem bomlik, addig még könnyű a segítség. De ahol ez nincs többé meg, .ahol a tapasztalatok gyászos szakadatlanságban tették pesszimistákká az embereket_és_j>^^ A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank igazgatósága és felügyelő-bizottsága mély fájdalommal jelenti, hogy az intézet nagynevű elnöke, Madarassy-Beck Miksa folyó hó 9-án elhunyt. A megbo'dogult kezdettől fogva vezette intézetünket fejlődésének mai fokára és ezen alkotásával s számos gazdasági intézmény létesítésével örökre kihatóan beírta nevét Magyarország gazdasági történetébe. Gazdag tapasztalataival, bölcs tanácsával szellemi erejének haláláig eltartó frisseségével vezetett bennünket. Mesterünk volt s vele a klasszikus magyar bankári nemzedék egyik utolsó tagja száll sírba. Testében elköltözött, de alkotásai messze túlélik őt. Emlékét mindenkor kegyeletiek őrizzük meg! A megboldogult hült tetemét folyó hó 11 -én délelőtt tiz órakor az intézet székházábóLfogjuk utolsó útjára kisérni. Budapest, 1924 március 10. bizhataian ígéretek, be nem váltott remények, örökké változó kapkodások, tiszavirágéletii törvények, halvaszületett rendszabályok szünetlen ismétlődései teljesen kiirtották a hitet és a bizalmat az emberekből, ott csak valami emberfölötti szellemnek ai szugesztiv hatása alatt támadhat fel újra -az emberek lelkében az az optimizmus-, amely nélkül semmiféle betegségből, a társadalmi és gazdasági betegségekből sincsen gyógyulás. Teljesen igaza van Siir Henry S t r a k o s h-nak, — aki egyébként egy olyan szót se mondott, de a dolog természete szerint nem is mondhatott egy olyan szót se, amit ,a verebek a fán is ne csiripelnének itt már évek óta — igaza van neki, amikor azt mondja,, hogy az . országnak mindenekelőtt önmagának kell bizalmait mutatnia saját országának fellendülésével szemben. Ez bizony szent igazság, de amilyen könnyű kijelenteni, oly nehéz a megvalósítása, mert ahhoz az. kell, hogy az ország népét sötét pesszimizmusából valami erő az optimizmus derűs magaslatába emelje, amihez valami csodálatos egyéniségnek a megjelenése volna szükséges. Sir Henry Stra-kosh talán nem is ennyire subtilisien a psychikai momentumokra gondolt a kijelentésével, hanem a belső kölcsön eredményére, azonban ennek a kölcsönnek a szemüvegén nézve is lesujtónak látjuk az önbizalom ügyét, .nem csupán azért, mert a ,,kényszer“ elhomályosítja ;ai dolgokat,, hanem azért is, mert a kényszer köpönyege alatt se tudjuk felfedezni azt a reménykedést, amely a meghozott áldozatok ellenérétke lehetne a polgárok számláraTársadalmunk borzalmas feldultsága az ország legnagyobb baja akkor is, ha gazdasági kérdésekről van szó. Amig az ország sorsát intéző bölcsesség ezen a térem nem indítja meg a gyógyítás folyamatát, aiddig sötétnek látjuk ,a helyzetet a gazdasági gyógyulás szempontjából is. És csak szomorúan és csüggedten kell konstatálnunk, hogy ebben a legfontosabb dologban semmi se történik. Nagyon szerencsétlen ország a mienk, amiért ez igy van és sehol a láthatáron egy ember, akinek a szelleme és lelke a változás reménységével biztatna b-enn-ünket. A Lloyd-Bank merész kísérletezése pénztárjegyek kibocsátásával. A korona-romlás okozta káro-sodás elkerülésére a Lloyd-Bank ötletes újítást léptetett életbe: 50—100—500.000 koronás címletekben pénztárjegyeket bocsát ki. amelyek bemutatásra szólnak és azokat a bank pénztára -a jelentkezőnek azonnal k i f i - x éti. kamattal és a takarékkorona árfolyamának megfelelő valorizált értékben. A Lloyd-bank kísérletezése. amely a romlásnak kitett koronát értékálló vértezetben kívánja a közgazdaság vérkeringésébe bevonni, minden dicséretet megérdemel. A bank részéről tanúsított áldozatkészség tehát méltán rászolgál a közgazdasági körök elismerésére. Félő azonban, hogy ezek a pénztárjegyek a gyakorlatban nem fogják a hozzáfűzött reménységeket beváltani, mert ■általános- fizetési eszközül nem szolgálnak és azokat csakis a Lloyd- bank pénztárainál e s k o- m p t á -1 j á k. Iiyen körülmények között teljesítő képességük korlátok közé van szorítva és igv a gazdasági életben jelentősebb szerep betöltésére nem igen számíthatnak. Az ilyen természetű pénztárjegyek csak akkor válnának a közgazdasági élet hasznára, ha azokat a bankközi forgalomban akkreditált fizetési eszköznek tekintenék és hia nemcsak a bank pénztárainál, hanem minden idegen pénzintézetnél és a kereskedelmi forgalomban mindenütt készpénz helyett elfogadnák. A korlátok közié szorito-tt forgalmi kör tehát egyik legnagyobb hátránya a Lloyd-bank pénztárjegyeinek, amelyeknek pályafutását, sikerét vagy balsikerét, a pénzügyi körök élénk érdeklődése kíséri. Dr. Latzkó Vilmos. A Tőzsdei Híradó mult- heti számában -egész díszes galle-riáiát mutattuk be azoknak az önjelölteknek, akik ,a közeledő tőzsde- tanácsosi választásokkal kapcsolatosan -sajtóbeli ösz- szeköt'tetéseiket használják föl arra, hogy nevüket minél sűrűbben emlegessék. Ezek a stiréberkedő törekvések nem fognak ugyan kielégítést nyerni, de mindenesetre jellemző tünetül szolgálnak egyes- emberek hiúságának a mérlegelésére. A tőzsdetagok igen jól -tudják, hogy kik azok a méltó, erkölcsileg intakt, szellemileg vezetőszemepre hivatott és via- gyo-nálag független férfiak, akiket bizalmukkal kitüntetni szándékoznak. A börze közvéleménye ilyen rátermett férfiúnak ismein dr. Latzkó Vilmost, a régi hírneves Latzkó és Popper cég főnökét, akinek néhai atyja, Latzkó Károly is már elismert tekintélye volt a budapesti tőzsdéinek. Latzkó Vilmos európai látókörű, nagy képzettségű, rokonszenves férfiú, aki pénzügyi körökben nagy tiszteletnek örvend és szinte predesztinált arra, ho-gy azt a megtisztelő helyet elfoglalja, amelyet a tőzsdetanácsosi állás biztosit számára. Odavaló, rátermett ember dr. Latzkó Vilmos, akit a tőzsdetagok kétségtelenül egyhangú lelkesedéssel fognak jelölni és megválasztani. A Kohner-cég vállalatainak részvényei. A Pesti Tőzsde legutóbbi számában báró Kohner Adolf azt fejtegeti, hogy sohasem akart befolyást gyakorolni -arra, hogy vállalatainak a tőzsdén jegyzett részvényei a konjunktúrához al 1 ikí a 1 m a zi k o d j a n- a k, hanem ,ny u- godtan megvárja, hogy a tőzsdei értékelés -alkalmazkodjék a vállalatai jelentőségéhez. A Tőzsdei Hi-r adó többször foglalkozott a Kohne'r-papirok tőzsdei helyzetével és mi csakugyan- azt kifogásoltuk, hogy a Kohner- részvények menedzselése sok kifogásna nyújtott alkalmat. Nem találtuk helyénvalónak, hogy ajmiko-r a patinás Kohner-ház részvényeit a publikum drága pór- zen bizalommal magához váltja, mikor a papírokat tényleg befektetési célra veszik meg, akkor a Kohner- cég -tőzsdei intézője a legelső lanyha fuvallatnál elejti a cég papi-rj-ait és semmi kísérletet sein tesizi arra, hogy a kurzusok esésének tempóját meglassítsa, vagy megállítsa. Nekünk tehát csak a menedzselés ellen van kifogásunk és ha Kohner Adolf bárónak az a nézete, hogy vállalatainak papírjai mai kurzusuknál nagyobb belértéket képviselnek, akkor átmeneti lanyha tendenciánál csak kevés áldozatába kerülne, hogy a közönséget nagyobb károsodástól -megóvja. A menedzselésnek ez a módja fokozná a- bizalmat a Kohner- papirok iránt, ami -takitikai szempontból is hasznosnak bizonyulna. Tisztujitás az Újságírók Egyesületében. A Magyarországi Újságírók Egyesülete vasárnap délután tisztújító közgyűlést tartott, amelyen Márkus Miksát nagy többséggel újra elnökké választották meg. A választmányba a közgazdasági újságírók közül a következők kerültek be: Balassa- József, a Tőzsdei Hírlap helyettes szerkesztője, Fodor Oszkár, a Tőzsdei Hírlap felelős szerkesztője. Hegedűs Gyula, a Magyarság -szerkesztője és köz- gazdasági rovatvezetője, Kallós János, a Pesti Tőzsde főszerkesztője, dr, Kosa Miklós, a Gazdasági Hírlap felelős szerkesztője, Róna Lajos. A Pénzvilág felelős szerkesztője és dr. Szilagyi Hu-gó, A Pénz felelős szerkesztője. Küszöbön a Magyar-Német Bank tőkeemelése. Szász Dezső kormányfő-tanáososnak, a Magyar- Német Bank vezérigazgatójának svájci tárgyalásairól a T ő z s cl -e i Híradó már beszámolt. Értesülésünk szerint a Pénzintézeti Központ az intézet tőkeemeléséhez hozzájárult, a bank igazgatósága tehát már a legközelebbi napokban intézkedik a tőkeszaporitó közgyűlés összehívásáról. Báró Madarassy-Beck Miksa halála. Báró Madarassy-Beck Miksai, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank elnöke, rövid betegeskedés után 86 éves korában elhunyt. Több mint félévszázad óta állott a. Leszámítoló bank élén és elmondhatjuk, hogy ő rakta le azokat ,aiz erős pilléreket, melyeken a hatalmas intézet ma is nyugszik. A régi. higgadt, becsületes és puritán bankárvilágn-ak volt egyik tipikus, méltán becsült vezéregyénsége. Kerülte a szélsőségeket és igy 1873-ban, az ismert, általános válságok idején is bölcs vezetéssel kormányozta elsőrendű intézetét s amint akkor, úgy később is, egészen a legújabb napokig, ,az események öt és pénzügyi politikáját igazolták. Az alkotmányos korszakban, majd utána is nagy sikereket ért el és közérdekű munkásságáért több-ször részesült az uralkodó legmagasabb elismerésében, amidőn nemességgel, bárö- sággal és vaiskorona-renddel tüntették ki. Hajlott korában a vezérigazgatói teendőket átadta fiának. Madarassy-Beck Marcel-nak, azonban az elnöki tisztet továbbra is megtartotta. Báró Madarassy-Beck Miksát a bank Dórottyia-uteái székházába,n ravatalozták fel és onnan temették el a magyar közgazda- sági és társadalmi. élet impozáns jelenlétében és részvétével. A Magyar leszámítoló és Pénzváltó Bank tisztviselői, altiszti kara és összes alkalmazottai mély fájdalommal jelentik, hogy az intézet elévülhetetlen érdemű elnöke, báró Madarassy-Beck Miksa folyó hó 9-én elhunyt. Intézetünk nagynevű elnökét, megalkotóját és nagyrafejlesztőjét gyászolja az elhunytban, mi pedig nemcsak gazdasági életünk kiváló reprezentánsát, intézetünk bölcs vezérét, hanem mindnyájunk atyai jóbarátját veszítettük el benne, kinek melegen érző szívét, mindnyájunk iránt való megértő gondosságát annyiszor érezhettük és tapasztalhattuk. Elnökünk neve egybeforrott intézetünk történetével, példaképünk volt és marad Ő s emlékét soha el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni. Hült tetemeit az intézet székházából folyó hó 11-én, délelőtt tiz órakor kisérjük utolsó útjára.
